> Egy másik probléma: a közelmúltban a hun.nyelv
> hírcsoportban volt 
> téma, hogy mi legyen a "thread" magyar fordítása.
> Az angol szó 
> többjelentésű, pld. varrócérna, csavarmenet. 
> Jelen esetben azt a jelentését kellett volna
> megtalálni, ami az internetes 
> levelezőcsoportokban, vitafórumokban egy
> hozzászólás és a rá adott 
> válaszok és viszontválaszok összeségét jelenti.
> Jó fordítást találni 
> nem sikerült. Ti tudtok valamit ajánlani? 

Valószínüleg elöbb-utóbb átvesszük a thread (tred?
szred?) kifejezést, - addigis a magyar fórumok csak
"téma",  "az adott téma", stb neveken utalnak rá.
Jobb ötletem nekem sincs, bár már nekem is régóta
bántja a csörömet....




=====
BEST OF HIXIPIXI:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/56

 Leghasznosabb linkek a neten; kedvenc oldalaim:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/68

     SÚGÓ a Yahoogroups használatáról:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/30

Kedves Gábor!

hix.nyelv #751, >:

> Egy másik probléma: a közelmúltban a hun.nyelv hírcsoportban volt téma,
> hogy mi legyen a "thread" magyar fordítása. 

  Melyik "thread"-é? Magam az ilyen levelező fórumokon kialakuló 
vitafolyamokat "szál"-aknak hívom.

  A kódgenerálásnál és az operációs rendszer feladatütemezénél 
használatos "thread" fogalomnak pedig már a 80-as években biztos 
fordítása volt. Idézem az Oxford számítástechnikai értelémező szótárat 
(Novotrade 1989): threaded list - többszörösen láncolt lista (ezen 
belül: thread - lánc); threading - lácolás; multithreading - többszálú; 
single threading - egyszerű felfűzés, egyszerű láncolás.

Kedves Hixre!

hix.nyelv #751, >:
> 1. A "nyilatkozik" szó a nyílikból származik, igaz?
> 2. Miféle képző, toldalék vagy micsoda benne a t?

  A szó eredeti jelentését a mai "meg-" igekötős alakja őrzi: 
"megnyilatkozik". A szó egyébként 1463 óta adatolt, és német párhuzama 
is van: "sich offenbaren". Aki "megnyílik" az, elmondja, tudatja velünk 
gondolatait; ha valamit becsukunk, akkor elzárjuk azt, az azzal 
kapcsolatos információt mások elől, ha kinyitjuk, akkor nyilvánossá 
tesszük.

  A "-t" itt műveltető képző: a "nyílat" ige egyébként létezik, ha ma 
már archaikus is, vö. Kenesei István: Immanuel Kant hálósipkája: "A 
homályban nyílatja álmait, / akinek a jövőre reménye van." Jelentését 
tekintve 'nyílásra bír, késztet', vagyis tulajdonképpen ugyanaz, mint a 
"nyit" ige. Ilyenformán a "megnyilatkozik" értelme: 'megnyitja magát'. 
Innen 'megmutatja a bensejét/lelkét/gondolatait/szándékait' > 
'megmutatja magát' (Isten megnyilatkozott), ill. 'hosszan beszél 
gondolatairól, szándékairól' > 'hosszan, részletesen beszél akármiről'.

  Azonban a "meg-" igekötő általában befejezett igéket képez, pl. "lát 
(tartós cselekvés) > meglát (egy pillanat alatt)", "áll (tartós 
cselekvés) > megáll (ez csak egy pillanatig tart)". Tehát a "meg-" 
igekötő nem illik a 'hosszan, részletesen beszél' értelemhez, ezért 
elmaradt az ige mellől. Így keletkezett a "nyilatkozik" ige, amely "meg-
" igekötős elődjének csak az egyik aspektusát örökölte.

Kedves Attila!

nyelv.hix #751, >:
> >   P.S. Az ellenpéldákat, ha vannak, szívesen várom a listatagoktól,
> Én például soha nem mondanám azt, hogy leányfalui, csak azt, hogy
> leányfalusi.

  Én, hogy kizárjam a saját, esetleg a köznyelvitől eltérő nyelvi 
preferenciáimat, minden adatomat helyesírási munkából vettem. Úgy 
gondolom, ezek tükrözik a mávelt köznyelvi formát.

  De találtam az MHSz.-ben egy ellenpéldát: "Hegyeshalom - 
hegyeshalmi", jóllehet a "-halom" utótagból a többi, 750. számban 
felsoroltam esetben nem esett ki az "o" hang.

Kedves !

hix.nyelv #751, >:
> Szerbusztok.
> [...]
> felmerül bennem az a kérdés, ha pl. a hosszú i-t, nem ejtjük, nincsen 
> olyan szavunk amely mást jelent hosszú magánhangzóval mint röviddel, 
> tulajdonképpen miért is van az egész, mi szükség van erre a 
> megkülönböztetésre?

  A tudás hatalom és a hatalom annál értékesebb, minél inkább keveseké. 
Ezért a társadalom kitermeli magából a tudással már rendelkezők 
védekezési mechanizmusait a feltörekvőkkel szemben. Ennek egyik eszköze 
a helyesírás.

  Aki egy elit családban nőtt fel, annak már kisgyermekkora óta 
elérhető a normatív helyesírással írt mese-, gyermek- és ifjúsági 
irodalom. Itt tehát működhet egyfajta imprinting: tanulás nélkül, 
pusztán az olvasott kép alapján rögzül és absztrahálódik a helyesírás 
alapja. 
  Akinek pedig nem volt gyermekszobája, annak ezt a tanórákon kell 
elsajátítania, később, kevésbé tanulékony aggyal, nagyobb 
erőfeszítéssel. Ráadásul rögtön az alapokkal szinte egyidőben kapja meg 
a részleteket, egyedi eléréseket. Így nehezebben tud magában egy átfogó 
szintézist készíteni, mely nélkül a részletek nem helyezhetők 
rendszerbe (pedig ez a megértés alapja minden tanulási folymat során). 
Miközben az illető ezzel van elfoglalva, szerencsésebb társa a hatalom 
szempontjából konvertibilisebb tudást sajátíthat el, így a tanulás 
végére a jobban induló csoport jelentős előnyre tud szert tenni. Tehát 
a helyesírás arra való, hogy feltartsa a nem az elitből jövőket a tudás 
megszerzéséért folyó versenyben.

  De a helyesírás a tanulás lezártával is használatos 
csoportösszetartó, és -elhatároló jelként. Embertársunk írásából csak a 
helyesírást figyelve is következtethetünk arra, hogy a mi 
intellektuális csoportunkba tartozik-e, avagy alánk, netán fölénk 
rendelt-e. Ezek az észlelések meg fogják határozni a hozzá való 
viszonyunkat. És ha, mondjuk, mi döntünk arról, hogy felvesszük-e az 
illetőt állásra, akkor az így felépült viszony nem elhanyagolható 
hatással van az illető boldogulására.

  (N.B. A helyesírásnál is fajsúlyosabb barrier az irodalmi nyelv: a 
suksükölés, az egyes szám első személyű ikes ragozás használata, az "-
e" partula helye stb.)

  P.S. Miközben a fentiekből talán az tűnik ki, hogy az osztályrendszer 
csökevényének tartom a helyesírást, valójában én is a körön belül 
vagyok, és én is felhasználom ezeket a jelzéseket. Rám pl. máris 
önkéntelenül 
hatott, hogy a "szerbusztok" köszönést "b"-vel írtad, és nem "v"-vel. 
[Ez nem cikizés, csak jól jön a tárgy illusztrálásra.]

> felmerül bennem az a kérdés, ha pl. a hosszú i-t, nem ejtjük,

  De ejtjük, Adamkof. Lehet, hogy Te nem ejted és másik százezer ember
nem ejti, de például én ejtem és megint másik százezer szintén ejti.

> nincsen olyan szavunk amely mást jelent hosszú magánhangzóval mint
> röviddel,

  Tör -- tőr. Koros -- kórós. Irat -- írat. Elöl -- elől. Stb. Hogyne
lenne, százával.

> tulajdonképpen miért is van az egész, mi szükség van erre a
> megkülönböztetésre?

  Kétségkívül vannak, akik nem érzékelik, de ez a megkülönböztetés
semmiben se különbözik a rövid és hosszú mássalhangzók
megkülönböztetésétől. Hányan vannak, akik azt mondják: szallag, esső,
pontossan, szöllő, és mégse így írjuk ezeket a szavakat. Úgy írjuk
őket, ahogyan a sztenderdizált nyelvváltozatban ejtik.

> Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy ez így van, másrészt ez a
> nyelv fejlődése, nem?

  Nem, egyáltalán nem biztos, hogy ez a nyelv fejlődése. Egyelőre (bár
lehet, hogy ebben Mártonfi drusza nem ért egyet) nem következett be az
az állapot, hogy az irodalmi magyar nyelvből kiveszett volna a rövid
és hosszú i kiejtésbeli megkülönböztetése, márpedig az irodalmi nyelv
szokott a nyelvek helyesírásrendszerének alapjául szolgálni. (Mielőtt
meglepődsz, hogy egy irodalmi nyelvnek hogyan lehet kiejtése,
elmondom, hogy ez az a kiejtés, amin a szépirodalmi szöveget az
előadóművész elmondja.)

> Ez az egész egy :-) jellel a végén értendő?

  Gábor, a vigyorit huszonöt éve találták föl, a humor pedig sok
évezrede létezik. Légy szíves, oldd meg az interpretációs feladatot
mankó nélkül.

> mi legyen a "thread" magyar fordítása.

  Időnként a _szál_ szót szokták alkalmazni ebben az értelemben, de
távolról sem mondható kialakult, rögzült használatúnak.

> 1. A "nyilatkozik" szó a nyílikból származik, igaz?

  Igaz.

> 2. Miféle képző, toldalék vagy micsoda benne a t?

  Az -at (-at/-et, -tat/-tet) képző egyik betűje.

> Hát akkor lehet, hogy te vagy a nagyon kevés kivételek egyike: ti
> erősítitek a szabályt.

  :)

> Budapest-erzsébetvárosi.

  Szia, nyelvrokon! Újpest--békásmegyeri!

> Vízszintesen a területi, függőlegesen a csoport- és rétegnyelvi
> változatokat szokták érteni.

  Ja, rá kellett volna jönnöm.

> Én például soha nem mondanám azt, hogy leányfalui, csak azt, hogy
> leányfalusi.

  Egyetértek.

> Ugyanakkor ebben valószínűleg kisebbség vagyok, mert a Magyar
> nemzeti szövegtárban 58 leányfaluira jut 10 leányfalusi.

  Mi ez a szövegtár, hogy lehet hozzáférni?

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Húsevő denevér – útmutató a spam elleni védekezéshez a The Batban
Ha IV. Béla 25 év alatt 30 törvényt hoz, 20 év alatt 45-öt hányadik Béla hoz?

Szegedi Gábor írta:

>... mi legyen a "thread" magyar fordítása...
>...Ti tudtok valamit ajánlani?

Témakörlánc? Üzenetlánc? Témalánc? Levéllánc?
Cikklánc?  Lánc? Témakörfonál? Üzenetfonál?
Témafonál? Levélfonál? Cikkfonál? Fonál?

Balázs

szerintem: thread ~ téma

Udv,
Jozsi.

> mi legyen a "thread" magyar fordítása.
Szál, vitaszál, fonál, a beszélgetés fonala.

Üdv: Attila