A NYELV 0415-ban írta La'ng Attila D.  >:
>Szeretnék most egy teljes leírást kérni Tőletek a pinjin hangértékeiről,
>vagyis arról, hogy az egyes betűk pontosan milyen hangokat takarnak.
Az Akadémiai Kiadónál 1993-ban megjelent, Csongor Barnabástól és Ferenczy
Máriától szerkesztett A kínai nevek és szavak magyar átírása című, néhány
boltban még ma is kapható füzetke alapján írok.
A táblázatban a pinjin betűjele után az eredeti hang pontos leírása,
SAMPA-jele, majd a legközelebbi magyar megfelelő, azaz a magyar népszerű
átírás betűjele következik (lehet, hogy célszerűbb lett volna a szótagmagot
és a kódát egyben tárgyalni, alig lett volna több eset, viszont jóval
kevesebb lett volna az esetszétválasztás, de hát erre túl későn jöttem rá).
Szótagkezdet:
b: bilabiális zöngétlen media explozíva: b_0, p
c: alveoláris aspirált zöngétlen affrikáta: ts_h, c
ch: retroflex aspirált zöngétlen affrikáta: ts`_h, cs
d: alveoláris zöngétlen media explozíva: d_0, t
f: labiodentális zöngétlen spiráns: f, f
g: veláris zöngétlen media explozíva: g_0, k
h: veláris zöngétlen spiráns: x, h
j: alveopalatális zöngétlen media affrikáta: dz\_0, cs
k: veláris aspirált zöngétlen explozíva: k_h, k
l: alveoláris laterális approximáns: l, l
m: bilabiális nazális: m, m
n: alveoláris nazális: n, n
p: bilabiális aspirált zöngétlen explozíva: p_h, p
q: alveopalatális aspirált zöngétlen affrikáta: ts\_0, cs
r: retroflex zöngés spiráns: z`, zs [!]
s: alveoláris zöngétlen spiráns: s, sz
sh: retroflex zöngétlen spiráns: s`, s
t: alveoláris aspirált zöngétlen explozíva: t_h, t
w: ultrarövid hátsó, kerekített, zárt mgh.: u_X, v (a leírás ezt adja,
nekem szimpatikusabbnak tűnik ez a megfogalmazás: labioveláris zöngés
approximáns: w -- a kettő között lényegében nincs különbség)
x: alveopalatális zöngétlen spiráns: s\, hsz
y: ultrarövid elülső, kerekítetlen, zárt mgh.: i_X, j (a leírás ezt adja,
nekem szimpatikusabbnak tűnik ez a megfogalmazás: palatális
approximáns: j -- a kettő között lényegében nincs különbség)
z: alveoláris zöngétlen media affrikáta: dz_0, c
zh: retroflex zöngétlen media affrikáta: dz`_0, cs
Szótagmag (itt elég nagy a variabilitás, így elképzelhető, hogy egy-egy
ritkább realizáció elkerülte a figyelmemet):
a: elülső, kerekítetlen, nyílt mgh.: a, a
ai: diftongus: elülső, kerekítetlen, nyílt mgh. + ultrarövid elülső,
kerekítetlen, zárt mgh.: ai_X, aj
ao: diftongus: elülső, kerekítetlen, nyílt mgh. + ultrarövid hátső,
kerekített, középzárt mgh.: ao_X, ao
e: n előtt, illetve ng előtt, de approximáns után: svá (@, e);
ng előtt egyébként, illetve vagy r előtt: hátsó, kerekítetlen,
középnyílt mgh. (V, e);
önmagában: veláris msh. után: hátsó, kerekítetlen, középnyílt mgh.
(V, o);
y után: elülső, kerekítetlen középnyílt mgh. (E, e)
különben: hátsó, kerekítetlen, középzárt mgh. (7, ö vagy o)
ei: diftongus: elülső, kerekítetlen, középzárt mgh. + ultrarövid elülső,
kerekítetlen, zárt mgh.: ei_X, ej
i: általában: elülső, kerekítetlen, zárt mgh.: i, i
ch, c, r, sh, s, zh és z után: árnyalattal nyíltabb: I, i (a forrás
konzekvensen két jelet használ, amelyeket azonban az IPA-tábla alapján
nem tudtam megkülönböztetni: ch, r, sh és zh után a magyar s hang
IPA-jelének függőleges tengelyre tükrözött alakját, mely csupán a közép
és az alsó tartományban tartózkodik, c, s és z után pedig egy
-- megközelítőleg leírva -- pont nélküli i-t; az a sejtésem, hogy ez
utóbbi felel meg a kiskapitális i-nek, az előbbire viszont nincs
tippem, leginkább a retroflex laterális approximáns jelére hasonlít, az
viszont nem nagyon értelmezhető ebben a környezetben)
ia: diftongus: ultrarövid elülső, kerekítetlen, zárt mgh. + elülső,
kerekítetlen, n előtt középnyílt, különben nyílt mgh.: i_XE, ie; i_Xa,
ia (néhol az i ultrarövidségének jelölése elmarad, de annyira
inkonzekvensnek látszik, hogy lehet, hogy sajtóhiba -- ráadásul kézzel
vannak e jelek beírva)
iao:triftongus: ultrarövid elülső, kerekítetlen, zárt mgh. + elülső,
kerekítetlen, nyílt mgh. + ultrarövid hátső, kerekített, középzárt
mgh.: i_Xao_x, iao
ie: diftongus: ultrarövid elülső, kerekítetlen, zárt mgh. + elülső,
kerekítetlen, középnyílt mgh.: i_XE, ie
iu: diftongus: ultrarövid elülső, kerekítetlen, zárt mgh. + hátsó,
kerekített, zárt mgh.: i_Xu, iu
o: ng előtt: hátsó, kerekített, zárt mgh.: u, u
különben: hátsó, kerekített, középnyílt mgh.: O, o
ou: diftongus: ultrarövid hátsó, kerekített, középnyílt mgh. + hátsó,
kerekített, zárt mgh.: O_Xu, ou
NB. j, q, x, y után az u helyett ü-t kell képzelni, így azokat az ü kezdetű
szótagmagoknál! (Ebben a csoportban van egy néhány igen kivételes,
esetleg sajtóhibából eredő furcsaság: a dou szótagban az ultrarövid
hang középzárt; az gun svámentes, míg a yun svás.)
u: n előtt: diftongus: ultrarövid hátsó, kerekített, zárt mgh. + svá:
u_X@, u
különben: hátsó, kerekített, zárt mgh.: u, u
ua: diftongus: ultrarövid hátsó, kerekített, zárt mgh. + elülső,
kerekítetlen, nyílt mgh.: u_Xa, ua
uai:triftongus: ultrarövid hátsó, kerekített, zárt mgh. + elülső,
kerekítetlen, nyílt mgh. + ultrarövid elülső, kerekítetlen, zárt
mgh.:u_Xai_X, uaj
ue: csak j, q, x, y után fordul elő, tehát l. üe
ui: diftongus: ultrarövid hátsó, kerekített, zárt mgh. + svá + ultrarövid
elülső, kerekítetlen, zárt mgh.:  , uj
uo: diftongus: ultrarövid hátsó, kerekített, zárt mgh. + hátsó, kerekített,
középnyílt mgh.: u_XO, o
ü: elülső, kerekített, zárt mgh.: y, ü
üa: diftongus: ultrarövid elülső, kerekített, zárt mgh. + elülső,
kerekítetlen, nyílt mgh.: y_Xa, üa
üe: diftongus: ultrarövid elülső, kerekített, zárt mgh. + elülső,
kerekítetlen, középnyílt mgh.: y_XE, üe
Kóda:
n: alveoláris nazális implozíva: n_<, n (a leírás implozívát ad, de
szerintem csupán arra gondolnak, hogy nincs zárfeloldás)
ng: veláris nazális implozíva: N_<, ng (a leírás implozívát ad, de
szerintem csupán arra gondolnak, hogy nincs zárfeloldás)
r: alveoláris approximáns: r\, r
Üdv:
Attila
|
