Kedves Hunter!
HIX NYELV #872,  >:
> Azt hiszem, megint a mozgoszaballyal gyult meg a bajom.
> Van itt egy leveltervezet, amiben a kovetkezo all:
> 
> "... 8. számú gyermek háziorvosi körzet ..."
  Először egy kis terminológiai pontosítással kezdeném: a 
mozgószabályok ott jönnek be, ahol minimum 3 szóról (vagy kettőről, ha 
ezek közül az egyik a hosszúsága okán kötőjeles írásmódú) nem tudjuk, 
hogy hogyan kell írni.  Esetünkben azonban csak 2 problémás szavunk 
van, a |gyermek| és a |háziorvosi|; a |körzet| nem kapcsolható ide, 
mert előtte szabályos jelző áll (a |házirovosi| szó), és a jelző lehet 
akármilyen bonyolult írásmódú mindig külön kell írni, ha nincs 
észlelhető jelentésváltozás (itt pedig nincs).
  Őszintén szólva, én a 825. számban a "Re: intezmenyrendszer  / Re: 
Kamion+sofor+feleseg?" tárgyú hozzászólásomat didaktikai okok miatt 
írtam olyan részletezőre.  Sajnálom, ha nem sikerült használhatóan 
leírnom egy ilyen probléma megoldását...
  Az ökölszabály az az, hogy keressük meg a kifejezés magvát alkotó két 
szót:  erről döntsük el, hogy egybe vagy külön kell-e írni* a 
jelentésváltozás vagy a köztük lévő nyelvtani viszony jelöletlensége 
okán.  Ez a két döntés -- a mag kijelölése és az egybe- vagy 
különírásában való határozás -- igényel "szakértelmet".  Majd az 
előtte, ill. utána álló jelöletlen viszonyban álló szavakat csapjuk 
hozzá a mozgószabályok alapján.  A mozgószabályok döntést alig igénylő, 
automatikusan alkalmazható szabályok.
  (* Már az első lépésben is dönthet a mozgószabály akkor, ha a 
legalább az egyik szó összetett és a hosszúsága miatt kötőjeles 
írásmódú.)
  Vissza a fenti esetre. Először megadom azt a megoldást, amit én 
választanék: |8. számú gyermekorvosi körzet|.  A |házi| betoldása ide 
csak a hivatali bikkfanyelv nyelv túlprecízkedése; egyébként 
felesleges.  Magán gyermekorvosoknak nincs körzetük, a kórházaknak van 
ugyan ellátási területük, de erre sosem hivatkozunk ilyen módon.  Tehát 
bármilyen |orvosi körzet| (legyen az gyermekeké, felnőtteké, fogászati 
stb.) implikálja azt, hogy |házi| legyen:  hiszen nem is olyan rég -- 
és én még ma is -- éppen ez alapján hívtuk úgy az alapellátás orvosait, 
hogy |körorvos| < |körzeti orvos|.
  De mivel más vlsz. nem vállalhatja -- velem ellentétben -- a nyelvi 
korrekció ódiumát az ilyen túlprecízkedő szövegekben, bemutatom a 
megoldást |házi|-val is.  A két "nehéz" döntésünk az alábbi:
1. A kifejezés magvának megtalálása.  Ennek során a jelentéstani magot 
kell megtalálnunk, lemámozva az ezt szűkítő-tágító-módosító külső 
"héjakat".  Esetünkben elöl a |8. számú| jelző minősülhet héjnak, mert 
a jelentés tartalma nem változik meg, csak kitágul az |1. számú|, ... 
|(n+1). számú| hasonló entitásra is.  Hátulról a |körzet| ilyen, mert 
kicserélhető lenne |rendelő|-re, anélkül, hogy a fogalmi tér változna. 
A mag tehát a |?gyermek háziorvosi|.  Egy picit belegondolva, 
beláthatjuk, hogy a külső maghéj alatt van egy belsőbb mag is: az |-i| 
melléknévképző nélküli |?gyermek háziorvos|.  Ez utóbbit kell tehát 
megoldani, majd hozzátenni az |-i|-t, a |körzet|-et, majd a |8. számú|-
t.
2. Tehát |?gyermek háziorvos|.  Ez egy típuseset, ui. a |gyermek| 
előtag esetén kivételesen világosan meghatározható az egybe- ill. 
különírás kritériuma.  
  A) Egy példát hoz a különírásra az AkH. (= a helyesírási szabályzat) 
114.a) pontja: |gyermek király|.  Mit jelöl ez a kifejezés?  Azt a 
királyt, aki egyben gyermek is.  Ha tehát két főnév egymás mellé kerül 
jelöletlenül, pl. |főnév1 főnév2|, akkor a kifejezést különírjuk, ha 
jelentése 'főnév2, aki egyben főnév1 is'. 
  B) Írjuk egybe: |gyermekkirály|.  Mit jelent ez?  Ez 'gyermekek 
királya'-t jelent, vagyis olyan valakit, aki gyermekeken uralkodik, 
legyen az bár egy gyermek, egy felnőtt, vagy a Legyek Ura (Goldingtól). 
  Ezt vigyük át a |gyermek|+|háziorvos|-ra.  Az (A) esetről van szó, 
tehát olyan háziorvosról, aki gyermek?  Vagy inkább a (B) esetről, azaz 
a gyermekek háziorvosáról?  Itt nem nehéz dönteni a (B) eset mellett.  
Ez viszont azt jelenti, hogy egybe kell írni. 
  A következőnek tisztázandó részletkérdés: ténylegesen egybe kell 
írni, vagy az egybeírás speciális esetét, a kötőjeles írásmódot kell 
alkalmazni.  Ennek a döntésnek a beceneve: 6:3-as, avagy 
szótagszámlálási szabály, azaz az AkH. 138. pontja.  Az eredmény: nem 
kell kötőjelezni, mert ugyan az összetétel megvan 3 tagú (1. gyermek, 
2. házi, 3. orvos), de nem haladja meg a 6 szótag hosszat (mivel 
pontosan hat szótag hosszú).
  A magkifejezés írásmódja tehát: |gyermekháziorvos|.
3. Tegyük hozzá az |-i| melléknévképzőt.  Az |-i| képző általában nem 
okoz változást az egybeírás-különírás tekintetében (vö. AkH. 108. 
pont), de fontos tudnunk, hogy beleszámít a 6:3-as szabály 
szótagszámlálási részébe, és esetünkben éppen ezzel léptük át a hat 
szótagos határt; vö. az AkH. 138. pont példája: |kerékpárjavítás|, de 
|kerékpár-javítási|. 
  Így az eredmény: |gyermek-háziorvosi|.
4. Tegyük hozzá a |körzet| szót.  Mivel a |gyermek-háziorvosi| 
szabályos melléknévi jelző, és nem lép fel jelentésváltozás, így az 
egybeírás legcsekélyebb gyanúja sem léphet fel.
  Ez eredmény: |gyermek-háziorvosi körzet|.
5. Tegyük hozzá a |8. számú| kifejezést.  Ez egy összetett melléknévi 
jelző, tehát a minősített taghoz külön írva járul.
  Így az eredmény, amely egyben a végeredmény is: 
            |8. számú gyermek-háziorvosi körzet|.
----------
N.B. A megoldáshoz tehát nem kellett igénybe venni a mozgószabályokat.  
Ilyen akkor jöhetne szóba, ha először is a gyermekháziorvosok 
továbbképzéséről lenne szó. Ez még mindig csak 6:3-as szabály, mivel 
nem 3 szóról van szó, ill. 2-ről, melyek közül legalább az egyik a 6:3 
miatt kötőjeles; így: |gyermekháziorvos-továbbképzés|.  A mozgószabály 
akkor jő, ha ezt a továbbképzést akkreditáljuk, ui. ekkor az "előbb" 
betett kötőjel törlődik: |gyermekháziorvostovábbképzés-akkreditáció|.  
A mozgószabály mindig törlést jelent: a 6:3-as szabállyal beillesztett 
kötőjelét (az 1. mozgószabály esetén; l. fönt), különírt szavak közti 
szóközét (a 2. mozgószabály esetén; |háziorvosi körzet| + 
|privatizáció| > |háziorvosikörzet-privatizáció|), ill. ismétlődő 
összetételi tagét (a 3. mozgószabály; |gyermekháziorvos| + 
|felnőttháziorvos| > |gyermek-felnőtt háziorvos|.
  Adott esetben az 1. és 2. mozgószabály egyszerre is felléphet: 
|gyermek-háziorvosi körzet| + |privatizáció| > |gyermekháziorvosikörzet-
privatizáció|.
  Nem működik ugyanakkor az 1. mozgószabály (vagyis a kötőjel törlése), 
ha nem a 6:3-as szabály szúrta be.  Minap nekem is Mártonfi Attilához 
kellett fordulnom egy kérdéssel -- ki mint ez talán köztudott e fórum 
közönsége előtt, listatársunk és az Osiris Helyesírás c. mű 
társszerzője--: Hogyan célszerű írni a Sapindus mucorossi 'kelet-ázsiai 
szappanfa' növény kivonatának nevét, tehát mi lesz a |kelet-ázsiai 
szappanfa| + |kivonat|?  Itt ugyanis a |kelet-ázsiai| jelzőben a 
kötőjel "eredeti", nem a 6:3-as szabály szúrta be, így az 1. (kötőjelet 
törlő) mozgószabály nem hat rá.  Igen ám, de emiatt a 2. (szóközt 
törlő) mozgószabály sem tud hatni a |kelet-ázsiai| és a |szappanfa| 
közt, mivel az eredmény |*kelet-ázsiaiszappanfa| lenne: ez pedig 
értelmileg zavaró, minthogy azt sugallja, hogy az |ázsiai| és 
|szappanfa| közt szorosabb a kapcsolat, mint a |kelet| és az |ázsiai| 
közt.  Így tehát a mozgószabályok nem tudják "egyberántani" a |kelet-
ázsiai szappanfa| kifejezést, emiatt a |kivonat| sem írható egybe vele, 
minthogy a |kelet-ázsiai szappanfakivonat| más jelentésű: ez bármilyen 
szappanfa kivonatát jelenti, amely Kelet-Ázsiából származik.  Emiatt az 
egészet külön célszerű írni: |kelet-ázsiai szappanfa kivonat|.
  |