> Mert nem is újpesti, hanem kispesti a vendéglő és/vagy vendég,
> legalábbis nekem úgy rémlik valami gyerekkori olvasmányból.

  Teljesen igazad van, Gábor, valóban:
Egy kis pesti vendéglőbe
egy kispesti vendég lő be.

> (Ilyenformán nem is értem a "főváros keleti része"
> meghatározásodat.)

  A pesti vendégre utalt, nem Újpestre. A főváros keleti része Pest.
  A javított meghatározás tehát:
  Egy látogató, aki a tizenkilencedik kerületben él, fegyvert süt el,
aminek lövedéke egy kicsiny étterembe repül be Budapest keleti részén:
E--E.

  Mária négyes csacsipacsiit lenyűgözőnek találom, de az egyikbe hadd
javítsak bele:

> 2. Közel-keleti másodfokú görbém - amivel vágni is lehet - most
> szereztem erőszakkal.
>   Arab - ó, lám - parabolám (darabol ám!). Ma rabolám. 

  Közel-keleti, nini, másodfokú görbém...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KOALA = Medvebol sajtolt udito ital.

A NYELV 0233-ban írta La'ng Attila D. >:
>  (A meghatározás nem korhű, mert amikor a vers keletkezett, Újpest
>kerületsorszáma még más volt. Azt hiszem, harmadik.)
Nem, harmadik mindig Óbuda volt. Újpest viszont még nem volt Budapest
része. Az akkori IV. kerület a Belváros volt, azaz a mai V. kerület belső
része, az akkori V. kerület pedig Lipót- és Újlipótváros, azaz a mai V.
kerület külső és a mai XIII. kerület belső része. Újpestet 1949. december
11-én csatolták Budapesthez. Kerülethatár-módosítások a következő
időpontokban voltak: 1873. december 6., 1930. május 29., 1940. január 1.,
1949 december 1., 1994. április 26., 1997. december 31. (ez utóbbi
gyakorlatilag nem tartalmaz módosításokat).

Üdv: Attila

A felsorolt dátumokból véletlenül kimaradt 1893. július 1. Bocs.

Üdv: Attila

Sziasztok,

Egy ujabb gondolatsor, ami most eszembe jutott:
 a tegezodes-magazodas(-tetszikezes?) kerdese.

Ez elsore talan inkabb latszik szociologiai, mint
nyelveszeti kerdesnek, de a megszoliotasi formak
valtozasat is le tudja kovetni a nyelvtortenelem.
Peldaul a magazodas legtobbszor valamilyen nyelvi
formabol nohette ki magat. Bizonyos nyelvekben
a tobbes szam dukalt a magas rangu  fo"knek, es
ez valt egyre altalanosabba...   A magyarban
nyilvan harmadik szemelyben utaltak arra, akinek
cimeztek a mondanivalot, az illeto rangjanak
megfelelo megszolitast megnevezve:
 "Felseged", "meltosagod", "exellenciad", stb.,
es ez tovabb terjedve, pld. "Becses szemelyed."
  "Sari neni",  "Jeno batyam"....  stb.

Mellekgondolatkent:  Erdekes modon, ugyanezt
a jelenseget figyeltem meg a modern angolban a
_tobbes_ szam masodik szemely kifejezesekent:
Egyes szam harmadik szemelyben utalnak ra, meg-
nevezve azt az embercsoportot, amit a "ti"/ "Onok"
alatt ertenenek. "We really love your couple."
  "I want the class to write an essay!"
"Will your family/company join us to the trip?" stb.
Lehet hogy ez lesz a jovo angol nyelvenek
a szabalyos t.sz. 2. szemelye?

Ami viszont me'g eszembe jutott:  a lassan
kikopofelben levo" tetszikezes, ami, ha jol
emlekszem a gyerekkorombol, ('70-ben szulettem)
annak idejen onallo megszolitaskent funkcionalt.

Persze neha hasznaljuk azota is, amikor udvariasan
akarjuk kifejezni magunkat, de ma'ra szerencsere
sikerult rajonnunk, hogy allandosult formakent,
_minden_ nyelvi helyzetbe nem lehet beleeroszakolni:
"Meg tetszik tudni mondani a neninek, hogy mennyi
az ido?" vagy: "Meg tetszik tudni probalni ezt feltenni..."

Akkoriban eppugy nem valtotta ki a magazodas,
ha egyszer valakivel "tetszikeztunk", mint ahogy
nem tegezunk le valakit akivel magazodunk, - vagyis
olyan rogzult harmadik megszolitasi forma lett,
mint a masik ketto.      Mostanaban viszont jartam
olyan altalanos iskolaban, ahol tudatosan leszoktatjak
rola a gyerekeket, es inkabb arra batoritjak, hogy amig
a magazodast nem erzik termeszetesnek, addig inkabb
tegezzek a tanitokat.

1. Altalanos tendencia a modern nyelvekben, hogy
csak egyfe'le megszolitast igyekezzenek hasznalni?
"Demokratikusabb"? - vagy "amerika'sabb"  igy?
(Ugy tudom, a nemetben erosodik a magazodas, de
peldaul a magyarban reneszanszat eli a tegezodes,
kulonosen a "modern", elektronikus kommunikacios
kozegben.)

2. Szerintetek honnan jott a tetszikezes, illetve hogyan
rogzult - vagy csak a gyerekek "nyelveben" rogzult -
kulonallo megszolitasi formakent? Mint olyan, teljesen
kikopott, megszunt az utobbi egy nemzedekvaltas ota?



   Hixipixi Zolly

>Ujpest csak 1950.
>januar 1-je ota tartozik Budapesthez, addig onallo varos volt.

>nem is újpesti, hanem kispesti a vendéglő

En is kispestinek ismertem. De a lenyeg az, hogy Kispestet is
ugyanakkor csatoltak Budapesthez, mint Ujpestet.

Ferenc

NYELV #233, Racskó T.
> > * külön érdekes lehet a -k végű szavak esete, pl. sakk->sakkozik,
> > kerék->kerekezik 
> 
> Ezekben csak az "-Ozik" képző van, vö. "futbalozik", "szörfözik".
> 
További példák: teniszezik, pingpongozik. A példák alapján azt a 
következtetést lehet levonni, hogy a sportolást kifejező igéket a 
sportszer + -ozik/-ezik/-özik formában lehet képezni.

> > * -közik végződés csak az ütközik igénél fordul elő(?)
> Még: "kerülközik" 'kijut, adódik vmi vkinek', "törülközik".
(Mártonfi A. ugyanezt a két igét említi)
1) Eszerint a kerülközik jelentése azonos a kerül egyik 
jelentésével: Alkalom adódik/kerül/kerülközik valamire? 
2) Más -ül végű igéhez hozzátehető-e ugyanez a képző? Például 
merül->merülközik[*], terül->terülközik
[*] A használatos forma: merítkezik 

> (a "birkózik"-nak pl. van "birakodik" nyelvjárási változata).  
Az élet (és a nyelv világa) viszont bonyolult, és más esetekben a 
kétféle képzős alak két teljesen eltérő jelentést hordoz. Például: 
barátkozik = barátokat szerez, de barátkodik = szerzetesként éli az 
életét. Ez utóbbi szó ugyan nem túl gyakran használatos, de az 
inaskodik, katonáskodik példákat alapulvéve teljesen szabályos. 
Esetleg a hepciáskodik is idetartozik, bár nem világos, hogy ki a 
hepciás (vagy hepcia).

> > * határozószó->ige: vissza->visszakozik[*]
> Ez egy 1848-as örökség: az egyik pillanatról a másikra kellett megteremteni a
 
> honvédség magyar vezényleti nyelvét. Érthető, hogy nem mindig sikerült 
> figyelemmel lenni a nyelv szabályaira.
Viszont a szó jelentése az idők folyamán módosult. A katonai 
szóhasználatban az utolsó, _már végrehajtott_ művelet 
visszavonását (számítógépes szóhasználatban: undo :) jelenti. Aki 
katona volt, az alaki kiképzés során számtalanszor találkozott vele.
A köznapi használatban viszont azt jelenti, hogy valaki valamit 
_mégsem tesz meg_: Úgy volt, hogy megveszi a lakáást, de az utolsó 
pillanatban visszakozott.

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.