> automatikus lesz es hosszu ideju. Remelem, hogy ezzel a mereseim
> statisztikai pontossaga lenyegesen javulni fog.

Eddig mennyi volt?

Sziokak!

Van nehany kerdesem:

1. Javaitsatok ki, ha nem igaz : Az atomtengeralattjaroban az
atomenergiaval gozt termelnek az turbinat hajt meg, az elektromos aramot
termel es az hajtja a tengeralattjarot, igaz?

2. Hidrogenbomba robbanasakor miert lehet utana is sugarfertozest kapni? A
Hidrogenbombaban Deuterium es Triciumbol lesz Helium. Az nem radioaktiv.
Jo, van egy mini atombomba ami "begyujtja" a hidrogenbombat de az
elenyeszo. Szoval mitol lehet sugarfertozest kapni a hidrogenbomba
robbanasanak helyszinen a robbanas utan?

3. Lehetseges e elmeletileg a Jupiter vagy a Szaturnusz "begyujtasa"?

Jozsi

Kedves Peter!
 Ha kicsit keson is, de visszaolvastam a kerdeses reszt. A merleg felulete
sik es az is marad, jogos az eszreveteled. Igy azt kifogasolod, hogy 
mikent lehet a kozertben hasznalatos merleg sik lapja ekvipotencialis
feluleten. Elmeletileg sehogy, gyakorlatilag ugy, hogy a Fold igen nagy
sugaru keruletenek ez egy igen rovid szakasza, ahol a gr. tererosseg valtozasa 
jo kozelitessel nulla a merleg kozepe es szele kozott.
 Ugy erzed, mint irod, hogy az abszolut mozgas elvenek ez a meres a 
"sarkalatos pontja." Ez gondolom abbol fakad, hogy a kiindulast, az E=mc2
osszefuggest elhagyod. Ha ugyanis a kiserletileg mar eleg jol alatamasztott 
osszefuggest nezed, akkor az mar onmaga a kiserleti bizonyitek. Hogy a merleg 
akkor miert kerul ide kerdezhetned, ha nem a bizonyitast szolgalja?
Azert, mert alkalmazasi pelda nelkul senkinek nem ragadja meg a fantaziajat 
tapasztalatom szerint. Nem igen jon ra, hogy ezzel az oly hianyolt, ahitott, 
a fizika szekeret egyenesbe terelo abszolut nyugalomban levo testet a fizikus 
laboratoriumaban maga hozhatja letre. Pedig csak akkor lehet felismerni az
E=mc2-tel mar igazolt abszolut mozgas elvenek igazi jelentoseget. A
fizikaban idealis merest nem tudunk vegezni, marad az a bevalt gyakorlat,
hogy a kiserletet ugy tervezem meg es ugy vitelezem ki, hogy a kulonben
jol ismert egyeb jelensegek zavaro hatasa elhanyagolhato mertekure csokkenjen.

Mas. Mint irod a kozmikus sebessegnel a merleget egy pillanat kivetelevel
nem fogja a test "nyomni". De igen, minden sebessegnel nyomni fogja. Az
urhajo ugyanugy esik, (itt csak esne) mint a Hold vagy egy foton a Fold fele 
(es viszont). (Mar, ha a merleget tokeletesen sikra sikerult elkesziteni.)

Mas. Sugarzasi frekvencia. A reszecskek altal kibocsatott em. sugarzas
frekvenciaja szoros osszefuggesben van a reszecske tomegevel. Ebbol
kovetkezik, hogy egy reszecske sugarzasi frekvenciaja (a meroleges
Doppler-effektussal kiserletileg igazolt jelenseg) az abszolut sebesseg 
fuggvenyeben valtozik - a Lorentz-fele osszefugges szerint - es pedig, ahol a t
omeg minimum lesz, ott a reszecske altal kibocsatott sugarzasnak maximuma lesz.

Mas. Mint irod: "a tavolsag, pl. egy vonalzo, sajat rendszeremben nem rovidul 
meg, de ugyanakkor mas rendszerben, vagy mas rendszerbol nezve megrovidul."
Legyen egy inercialis mozgast vegzo rendszer a Fold, ahol a kovetkezo  
kiserletet vegzem el: Egy vonalzot felgyorsitok valamely sebessegre. Ekkor
tomege no, valamely atomjanak sugarzasi frekvenciaja csokken, de a hossza
nem valtozik meg. Egy masik a Foldhoz hasonlo objektumon, amely a Foldhoz
kepest egyenes vonalu egyenletes mozgast vegez, azzal parhuzamosan, szinten van
 
egy ugyanolyan vonalzo. Ha a Foldrol megmerem ennek a vonalzonak a hosszat
es osszehasonlitom a sajattal, akkor azt allapitom meg, mint irod, hogy a
masik objektumban levo vonalzo rovidebb.  Ha tortenetesen a sajat foldi
rendszeremben a vonalzot azonos sebesseggel es egyezo iranyban mozgatom,
mint a masik objektum es az abban nyugvo vonalzo, akkor ugye az  kovetkezik, 
hogy lesz ket azonos iranyba, egyenes vonalban egyenletesen mozgo vonalzom, 
megis a masik rendszerben levo vonalzot rovidebbnek talalom allitasod 
szerint. Ez nem azt jelenti akkor, hogy megiscsak, a meresi modszer
okozza a kulonbseget? Mint irod, ez teny kerdese, "effektiv, gyakorlatban,
lathatoan, merhetoen, erzekelhetoen". De ha ujra kerhetnem Toled, ki merte, 
hol publikalta, erre a tovabbi eszmecserehez, megvitatashoz nagy szuksegem
lenne. Ehhez kapcsolodott a fekete lyuk kerdese, vagyis a tomegnovekedes
miert nem okoz a vonalzo mereteben valtozast. Amit irtal annak alapjan
mar ertem, csak a surusege no, terfogata ezert nem valtozik. Ha 40.000
szeresere no a vonalzo tomege, ezzel aranyosan no a vonalzo surusege, de
a merete valtozatlan marad. Nyilvanvalo, hogy a fekete lyuk lehet a
megoldas, hiszen a sebesseget tovabb tudom novelni, akar a Tejutrendszer
egesz tomeget felveheti a vonalzo anelkul, hogy az a meretet megvaltoztatna.

 *    B a j n o k  J a n o s    E-mail:  *

Hello hello
Valamelyik tudomanyban olvastam egy olyan allitast, mely szerint egy atombom-
ba max akkora foldrengest kelthet, mint amekkora az enegiaja, es a dolog azota
sem lett helyreteve. Nos vulkanmaniambol kifolyolag eleg tajekozottnak tartom
magam a kerdesben, es ezzel kapcsolatban ugy erzem hogy felreertes tortent.
Szerintem a problemafelveto sem gondolta azt hogy a robbanas lokeshullama je-
lentkezik foldrengeskent, hanem csak mint kivalto, indukalo hataskent van 
szerepe. Az igazan nagy foldrengesek tektonikusak, es kivalto okuk a foldkereg
lemezeinek vandorlasa. Ez a folyamat azonban a teljesen kozonseges surlodasi
ero altal gatolva vagyon, s mikor a feszito ero eler egy kritikus hatarerteket,
a tapadasi surlodas atmegy csuszasiba, s a foldrenges megtortenik.
Gazember

Halalkozeli allapothoz....
Hallottam olyan elmeletet, hogy a halalkozeli allapotban endorfinok szabadulnak
fel, s ezek okozzak a latomasokat.
Hogy miert ugyanazt mindenkinel?
Magyarazat nincs, de nem nagy kunszt, a meszkalin es a kloroform is tudja ezt!
Kloroform kabulatban igen sokan velnek latni egy gyorsan porgo golyobist.
A meszkalin esete meg erdekesebb! A szert kiprobalok mamorukban az aztek iras-
jelekhez es rajzokhoz hasonlo abrakat latnak feltunni. Hogy miert? Senki sem
tudja!
irodalom: A kabitoszerek vilaga
nemtom ki irta
Gazember

u.i. Visszaterve a foldreengesekhez, egy nagy feszultseg alatt levo 
kozetlemezperem menten torteno robbantassal eloidezheto a foldrenges, mert a
kis lokes hatasara a feszultseg atlepheti a kritikus hatarerteket. A szovjetek
kiserleteztek ezzel a Bajkal to videken, ahol egy arokrendszer van. Nem tudom
milyen eredmennyel, de lehet hogy ormenyorszagban bejott nekik.
 Amugy amerikaban szerintem elkepzelheto hogy az USAban erdemes volna ilyennel
probalkozni a Szent Andras toresvonal menten, talan egy nagy helyett megusznak
sok kicsi foldrengessel, szabalyozottan, elore bejelentetten.

nehany alapveto munka (Termeszettudomanyi Lexikon...) alapjan tajekozodtam.

Nehany teny:
foldrengesek az atomrobbantasok elott is voltak,
a foldrengesek terbeli gyakorisaga foldrajzilag jol meghatarozott helyeken
        maximalis, 
a folyekony anyagon uszo szilard kopenyben longitudinalis es transzverzalis
        hullamok terjedhetnek, sebesseguk 300 m/s (laza talaj) es 6000 m/s 
        (kemeny szikla) koze esik, (vo.: hangsebesseg), nehany ora alatt 
        korbejarjak tehat a foldet, 
a folyekony magban csak longitudinalis hullamok (lokeshullamok) terjednek.

Nem idezem az egesz szocikket. A lenyeg: mar tobb mint 30 eve joval tobbet
tudtak a szakemberek a foldrengesek okairol, mint en, meg Laci egyutt.
Pontosan ismertek a hullamok terjedesi jellemzoi, a csillapodasok...
Rengeteg helyen regisztraljak a kulonbozo rengeseket, hagyomanyos 
robbantasokat vegeznek a foldkereg szerkezetenek vizsgalatara, geologiai 
kutatasokra. 
(Ha jol emlekszem, a Berhidan par eve nagy karokat okozo renges okarol meg 
azt is tudjak, hogy egy 10 km melyen levo dolomitrog elmozdolasa okozta.)

A fentiek fenyeben (hozzateve a korabbi energetikai megfontolasokat, amin a
"rezonancia" sem valtoztat), egyre kevesbe hiszek az atomrobbantasok es 
a foldrengesek kozotti osszefuggesben. 

Az persze szep dolog, hogy akarhogyan is, de sikerult nehany robbantast 
megelozni valamely (hamis ) ervelessel. Az ilyen dolog akkor uthet vissza,
amikor kiderul, hogy alaptalan volt az erveles, s legkozelebb mar egy 
alapos erveles is hatastalan lesz. 
  
Udvozlettel, Vaskalap. (Janos)

Tisztelt Tudomany!

  "Nem jo a keplet, mivel nem szimmetrikus m es M tekinteteben."

Tovabbra is fenntartom. 
Nezzuk most folyamataban a dolgokat. Legyen m joval kisebb, mint M, 
es ervenyes az "uj" keplet. Noveljuk meg m-et. No a vonzoero.
Noveljuk tovabb. Meddig lehet novelni ? Ha el lehet menni M/2 -ig,
akkor az eronek szelsoerteke van. Miert pont ott ? Es mi akadalyoz meg
bennunket, hogy megegy lapattal rategyunk ? Ha semmi, akkor kulonos
tapasztalatban lesz reszunk: no a tomeg, csokken az ero. Ezt tessek nekem
meresekkel igazolni. (A rezonancias otlet kituno: forgassunk a lengesidovel
egyezo periodusidovel tomeget egy vakuumban felfuggesztett inga alatt.
Szaz uveg sorom van, hogy ha m<M esetre beleng az inga, akkor m=M-re is
beleng, pedig nem lenne szabad neki !) 
 
>Ha "VASKALAPOS" baratomnak meg mindig vannak kifogasai az S(m,M)
>kepletemre vonatkozoan, akkor javaslom a maganlevelezest. Nem mindenki
>fizikus, matematikus vagy elmeleti szakmernok, ezert ne faraszzuk
>tovabb a HIX olvasokat.
En kizarolag egyszeruen atlathato kerdest tettem fol. Minthogy az eszmecsere
a "tudomany" oldalain kezdodott, velemenyem szerint ott is kell folytatni.
Ellenkezo esetben az erdeklodok soha nem fogjak megtudni, hogy melyik 
erotorveny az ervenyes. Brrrr... meg ragondolni is rossz !  :-)

Udvozlettel, mint mindig:
Vaskalap, (Janos)

Kedves Joska !

Helyesbitek meglatasodon. Ezekkel az erdekes dolgokkal legutobb kb. 2,5-3 eve 
foglalkoztam - sajnos. Most mar erre nincs nagyon idom. Talan emlitettem is 
elso hozzaszolasomban, hogy ez egy rokon feladat megoldasa, modellezese -
szimulacioja. Kivancsi lennek arra, hogy meglatasaid alapjan milyen feladat-
ra tippelsz ? (Vigyazz, ez itt valoban beugrato kerdes.) A "sima eroter" kife- 
jezesed sem teljesen korrekt, ... no de mindegy, errol lentebb. (Segitsegkep-
pen tovabbi kepeket is kuldhetek - nagyon szepek es tanulsagosak.)

---------
A gravitacios "tererosseg" itt a _gravitacios gyorsulas_ ismert fogalmat fedi,
mivel az alapkeplet:

                Ero = tomeg * tererosseg  --> tomeg * gyorsulas

A tererosseg a terelmelet altalanos fogalma, mikozben a gyorsulas a minden-
napi elet tapasztalatara szabott "latvanyos" kifejezese ugyanennek - a newtoni
elmelet alapjan. Ha jol tudom, a matematikai, fizikai terfogalom kesobbi 
keletu, mint Newton elmelete. Ugy is fogalmazhatnank, hogy a tererosseg (barmi-
lyen jellegu eroterben) az egysegnyi anyagi jellemzore hato ero nagysagaval
aranyos fizikai mennyiseg. Igy tehat a gravitacios terben az egysegnyi tomeg-
re hato gyorsulasrol, a villamos terben pedig az egysegnyi villamos toltesre
hato villamos tererossegrol van szo! Persze, a "potencial - tererosseg - ero"  
makroszkopikus fogalmak.

----------
Lehet, hogy rosszul ertelmezem a konvex kifejezest, mert ezen valami mast 
ertek (talan), mint Te. Legy szives magyarazd meg, egimechanikai szempont-
bol, hogy kell ertelmezni a konvex szot - valoszinuleg ott specialis jelen-
tessel is bir, amit laikusnak (nem csillagasznak) nem kotelezo ismerni! Az 
analitikus geometriaban a konvex fuggveny 2. derivaltja pozitiv ertek (ha az 
y=f(x) fuggvenyt az y < 0 ertekek felol domborunak latom), vagy egy nagyito- 
lencse domboru oldalat jellemzem. Ugy tudom, az angolban erre a "concave up" 
kifejezest hasznaljak, mikozben a "magyar" ertelmezes szerinti konkav az angol 
"concave down". Igy van ? Mi tehat a Hold palyajan a konvex, mert ha rojtos-
sagrol irtam, akkor az egyszer konkav, maskor konvex palyaszakaszokat jelent a 
napkoruli palyan. Tehat a palyaalak geometriai szempontbol nezopont kerdese, 
mikor milyen helyzetbol nezem ezt a palyat. Valoban erdekel a masfajta ertel-
mezes !

------------
Abban igazad van, hogy szerencsetlen a "hatarertek" kifejezes hasznalata a 
cikkemben. Vedd ugy, hogy eliras, es valojaban a "kritikus ertek" hasznalata
a helyes az adott esetben. Ezt - ha kivanod - az adott problemakorrel foglal-
kozo szakdolgozatom reszletenek a fenymasolataval igazolhatom Neked - csak az
szlovakul irodott ;-) - de alahuzom es szoszerint leforditom a megfelelo 
reszleteket. [Rejtozkodhetnek olyan kifogas moge is, hogy nem ismerem a magyar
szaknyelvet, de nem teszem, mert ez ures erv lenne. De eppen azert is kapcsolo-
dok be a T. olvasasaba, vitaiba, hogy eletben tartsam, fejlesszem mindazt, amit
 
tudok, mert tudnod kell, hogy helyi viszonylatban ezt sehol sem gyakorolhatom. 
Szakmai szinten nem magyarul kommunikalok, csak ha van ra nagyritkan mod, ezert
 
gyakran a tukorforditas hibajaba is esek - azert, mert minden nyelvnek megvan 
a sajat "terminus technikus"-a, ha az nincs is 100%-os fedesben a masik nyelv-
vevel. De koszonom a hasznos helyesbitest, okulokulok belole.]

-------------
"Az elnyult palya fotengelye jo kozelitessel meroleges ... stb". - kitetelt
leirtam - ez bakloves, ferfiasan bevallom - ha a Fold palyajanak egeszere 
vonatkoztatom. Ez csupan homogen kulso eroterre vonatkozhat. Hogy milyenre? 
A valasz el van rejtve elso cikkem egyik kiegesziteseben, es ha a poent el-
arulnam, nem lenne mire tippelned. (Leirom azert, hogy segitsek a megfejtesben,
 
hogy a problema foglalkoztatta a XIX. szazad tudosait is, kozuluk a legjento-
sebbek a franciak voltak, pl. Lagrange. Olyan _egzotikus_ ;-) ize van a dolog-
nak). De ... nem szeretnem senki fantaziajat az eroter fogalmahoz lancolni.

--------------
FOLDKOZELI-FOLDTAVOLI: Hat bizony itt nem ertem, mi nem ertheto, ha ellipszis
alaku palyarol irtam (de A'kos reakciojabol is gyanitom, hogy nagyon felreert-
hetoen fogalmazhattam). Korpalya eseten FOLDKOZELI=FOLDTAVOLI. A keringes folya
-
mat, nem olyan, mint egy fenykepfelvetel. Tehat az ellipszis-palya barmely
pontjaban "mintat vehetunk" az allapotvaltozokbol, es ebbol meghatarozhatjuk 
a Hold helyzetet mas idopontokban is - a palya multjat es jovojet is leirhat-
juk - ha van ra jo modellunk. Ha t0 idopontban a Hold palyajanak foldtavoli 
pontjaban volt, akkor a t0+T/2 (itt a T = periodusido) idopontban foldko-
zelbe kerul - ez nyilvanvalo, es ilyenkor _kozelebb_ kering a Foldhoz. De ettol
 
meg nem tunik el a palya foldtavoli pontja, amely lehet 1 millio km is ! El-
nyult ellipszis eseten a foldkozelseg valoban jelenthet nehanyszor 10000 km-t, 
ami az 1 millio km-hez viszonyitva nagyon is kozeli. Mi ezen a sajatos ertel-
mezes, hisz' a kepekkel eppen ezt kivantam illusztralni. Jo pelda a Bopp-Hale, 
vagy a Haley ustokos palyaja is egy ilyen elnyult palyara - ha ellipszisnek 
vesszuk (valojaban minden, csak nem ellipszis). Abban A'kosnak igaza van, amit 
a dagaly-jelensegrol ir, de talan a Foldre (le)fordiva, ezt is leirtam (fold-
rengesek, vulkanikus aktivitas), ha nem is a Fold szethullasat bizonygattam. 
Igen, az A'kos altal leirt elmeletet nagyon jol ismerem, de egy nagyobbmeretu
egitest szethullasanak - ha jol tudom - nem csupan egy kritikus kozelseg le-
het az oka. Elvegre a Titius-Bode szabalynak is van valami magyarazata ;-) ?
Itt hozzatennem: <<rezonanciak - kisbolygok, a Szaturnusz gyurui (nem gyuru-
je !), es a tobbi nagybolygoe, de a Foldnek is van ilyen, ha jol tudom 
 ... stb.>> ?  

----------------
No, azert ne tulozzuk el a "paraszti matematikus esz" jelentoseget. Sajnos,
mindazon elmeletek, amelyek a Hold multbeli kozeli, vagy tavoli allapotait
leirjak, nem olyan egyszeruen igazolhatok. Eppen ez erdekelne, letezik-e, es
CSILLAGASZOK, MATEMATIKUSOK be tudjak-e mutatni azt a matematikai (szamito-
gepes) modellt, amely a foldtorteneti oskortol napjainkig korrektul leirja a 
Hold palyajanak a valtozasait, es nem ringatja a tudasra ehes nebulokat egy 
meseszeru ("talan igy, vagy ugy volt") tudat(lansag)ba. Aki ilyet bemutat, 
meggyozott. Valamit CSAK mondani, es azt igazsagtartalommal meg is tolteni, 
az ket kulonbozo dolog. E masodik - paraszti esszel ? - azert megsem megy ;-) 
(a szepen eloadott "tanmese" - az igen - sot, a nepmesek a legszebbek) ! "Egy-
reszt" a _mesek_ miatt is elveztem termeszetrajz tanaraim eloadasait a naprend-
szerek keletkezeserol, "masreszt" - (foleg kamaszkoromban) a tema matematikai 
oldala is nagyon foglalkoztatta fantaziamat. Ha 16 evesen lett volna PC-m, 
akkor a kozolt kepeket kb. 30 evvel ezelott mutattam volna be - hasonlo prob-
lemakon logarleccel a kezemben ragodtam akkoriban - tehat ez nem nagyzolas. 
Viszont jo tanaraim voltak, latvanyosan tudtak (szavakkal) lefesteni kulonbozo 
korok kulonbozo tudosainak (csak) az elkepzeleseit! A tema oktatasa manapsag is
 
a 30 evvel ezelotti (vagy korabbi?) szinten mozog. Ezt gyerekeim tankonyvein is
 
latom - mert az akkor tanultakhoz kepest, joforman semmi ujat nem nyujtanak 
(urfelveteleken kivul). Jelenleg, a multimediaktol is egy kicsit tobbet varnek.
 
Az igaz, hogy kepeik, hanganyaguk szepen preparalt, szuggesztiv (mar amelyik). 
Legtobbszor viszont hamis kepet festenek a valosagrol, megcsontosodott temakat 
reprodukalnak es csak az alkotoik muveszi kepessegeit dicserik. A hianyok pot-
lasat hianyolom a szakavatottaktol - bevallom, ebben a temaban csak a hobbymat 
elem ki.

Hat, kerdeseidre csak ennyit valaszolnek ... 

                                                Udv, Pe'ter