>learnyekoljuk a magnes hatasat abban az iranyban, amerre mar lassitana
>a tarcsa forgasat, akkor ugye eltunt az egyensuly, a tarcsa nem lassul
>annyira, mint amennyire gyorsul. Ha 90 fokonkent elhelyezzuk ezt
>a magnescsoportot, akkor elmeletileg addig forog a tarc
>sa, amig a magnesek el nem vesztik magnesesseguket, tehat parszaz evig.

>Mi viszont akkor a gond ezzel?

Arnyekolaskent diamagneses anyagra celoztal bizonyara, melyrol tudni kell,
hogy a magnessel taszitjak egymast.  Amit az egyik szoghelyzetben
nyersz altala, azt elveszited egy masik helyzetnel.
Orokmozgo nem lesz belole, akarhogy is trukkozol.
EM sugarzasi veszteseg viszont lesz mindenkepp, tehat disszipativ
a rendszer meg akkor is, ha a mechanikai surlodasi vesztesegektol
eltekintenenk.

Udv: zoli

A tudat nemregiben itt feltalalt definiciojahoz nyujtott aktiv
kozremukodoi segitseget koszonom. Vitak nelkul nem csiszolhattam
volna megfelelore. Nehany alig meglepo kovetkezmenyre jutottam
az uj definicio reven. Egyik, hogy a tudomany a foldi elovilag egyik
specialis tudatanak minositheto ezek utan.
A masik - hogy az elo szervezetnek az idegrendszertol valamelyest
fuggetlenul is vagy azzal egyutt lehet bizonyos olyan tudata,
melyre eddig csak azt mondtuk - bonyolult, nehezen atlathato
adaptiv folyamatiranyito rendszer.
A sejtmukodes is gyanus, hogy ott is elofordulhat a tudat.
A szervezetben zajlo kemiai kommunikaciok alaposabb megismerese
reven talan eljut az emberiseg odaig is, hogy szenzorokkal
es kemiai kommunikatorral felszerelkezve meghittebb parbeszedbe
elegyedjen az egyed a sajat szervezetevel annal a gyengecskenel
sokkal igenyesebben, mint amit ma kommunikaciokent a fajdalmak,
jo/rossz kozerzet, betegsegtunetek, gyomoreges, hanyinger, ehsegerzet,
- varandos anyaknal a kivanossag is(!) - stb. jelentenek, az evolucio
takarekos, vagy meg nem egeszen jol kiforrott megoldasai miatt.


Udv: zoli

Sziasztok !

Masfel eve nem kaptam valaszt itt felvetett, *koraram* cimu
cikkem kerdeseire, de most magam valaszolok magamnak, es halas vagyok,
hogy magam oldhattam meg, mert a joval nagyobb jelentosegu Mach-elvre
is pontot tudok tenni lentebb, ami komoly dicsoseg szerintem.
Kerem szavazzatok - igen/nem ?

>Ulok egy toltott forgo szigetelokorong kozepen, onnan nem
>tapasztalhatok koraramot, se annak magneses teret.
>Mig aki a korong mellett all, az mindkettot kene tapasztalja.
(marmint ko:raramot, es magneses teret.)
>De ez ellentmondasosnak tunik. Ha vannak nalam vastargyak, akkor
>azok egymas fele kene torekedjenek, mert a kulso megfigyelo
>szerint ennek igy kell lennie, vagy nem ?

Ellentmondas nincs, ugyanis a korongon ulve csak illuzio,
hogy allo toltesek vesznek korul !
Mindossze amiatt nem eszlelek mozgast kozeprol, mert szoghelyzetem
folyamatos valtoztatasaval magam elott allni latom es igy
allonak 'kepzelem' a feluletet.

Ha kimegyek a peremre, akkor a tolem legtavolabbi perem-resz
relativ sebessege maximalis hozzam kepest, s az ott
mozgo toltesek magneses tere meglesz, mig ami toltesen magam
allok, annak nincs magneses megnyilvanulasa nalam,
de mas pontbol mozgonak szamit.

Igen nagy korong szelen utazva viszonylag kis fordulatszam
mellett is ellenorizheto a korong tavoli reszeinek relativ mozgasa,
bentrol a rendszerbol is, de mindig csak relative a tavoli reszei
mozognak, tehat nem tekintheto abszolut mozgasnak ez.
Fennyel vegzett kiserletekkel kimutathato, hogy ket atellenes
pontbol a pillanatnyi utiranyra merolegesnek allitott
mozgo fenyforrassal befele vilagitva, az ellentetes iranyu relativ
mozgas miatt az ellentetesen aberralt fenyek meg a centrumot
sem talaljak el. Ezt a korong felett, a tengelyvonalban levo
megfigyelo is kontrollalhatja, de a a peremen utazva is allithato
a fenyek egymast elkerulik. A centrumot is elkerulik, azaz a peremhez
kepest az is mozgasban van relative.

Regen a Mach elvet fejtegetve is arra jutottam, hogy a forgo cseppnel,
ill. testek tengelykoruli forgasanal azok sajat pontjai relative mozognak
egymashoz kepest, de nem keverednek el, tehat nem belso helyvaltoztato
mozgas ez. Nem kaptam akkor igenlo valaszt, igy bizonytalanna
valtam, azt gondolva, hogy tevedek.
Szerintem helyesen erveltem regen, hogy a forgomozgas
nem abszolut mozgasforma ! A Mach elv szerinti csepp akkor
lapul be, ha elozetesen egymashoz kepest a tengelyvonal pontjaira
vonatkozoan pontszimmetrikus mozgasba jottek a reszei.

Ernst Mach folyadekcseppjenek tessek elektrosztatikus toltest adni,
s ha statikus magneses tere lesz ettol, akkor egyuttal lapultnak
is kell lennie.

Mit gondoltok 1 db vizmolekulat meg lehetne ugy porgetni radiohullammal
hogy elemeire szakadjon ?

Udv: zoli

Kedves Szocs !

>a fordulatszamot az inga mozgasaval befolyasolod.
>A 'kortars-zene' igy valszeg meg 'modernebb' lesz. :)>>>

>Husz evvel ezelott, jo otlet lett volna. Ha egy komolyabb
>otletet latsz benne, talan megcsinalom.

>Ismerem a z IC-t, meg is tudnam csinalni, de hidd el, mar
>kinottem a jatek-korbol, egyelore nem latok benne ennel
>tobbet.
Vannak iskolak, jatekkorbol ki nem nott, kivancsi gyerekekkel...

>En a kiserletet abbol a meggondolasbol keszitettem
>el, hogy arra gondoltam, az egitestek tengelykoruliforgasa
Azzal megbirkozik a nehany millio csillagasz, az amatoroket is
beleertve.

Viszont gondolj bele, a vilag tele van szenzaciora ehes TV producerrel,
akik a kulonos embereket, de latvanyos talalmanyok feltataloit
is folyton keresik, kutatjak, mert mindig kell valami ujat mutatni.
Teljesen megszervezik es fizetik az utazast, a fellepest, de meg
a vedelmet is, mindent. A TV tarsasagok egymastol lesik el, milyen
produkciot erdemes bemutatni, ami sikert aratott mashol.
A nyeresegedet vagy egy reszet aztan olyan kutatasi celra ajanlod
peldaadoan nyilvanosan, ami szivugyed.

A *Csodak palotaja* bp.-i allando kiallitas is lehet, hogy vevo
erdekes tanulsagos taneszkozokre. Alapitvany kereteben mukodik ez.

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
>En teljesen korrekt voltam.
  Nem azert ideztem Janos sorait mert nem :-)
>"vegtelen josagi tenyezoju hangvillat tetelezunk fel,.."
  Ez a kifejezes sajnos szamomra ismeretlen. Egy allandoan rezgesben levo
hangvillat jelkepezne?
>>Valoban nohetnek e a kolcsonhato erok a tomegek meretkulombseguk
>>elteresevel, es forditva???
>Persze a SB elmelet szerint az azonos tomegek nem hatnak gravitaciosan
>egymasra, de errol ismeritek a velemenyem: ugy ahogy van hibas elmelet,
>amelyet az elmelet es a gyakorlat egybahangzoan cafol.
  Gyorsan rajott Janos mire celoztam, :-) Azt viszont megsem ertem, a
gyakorlat nem cafolhatja, hiszen kezenfoghato kiserleti eszkozokkel lett
bizonyitva. A szamitasokon nem tudok csodalkozni, amikor meg rengeteg
tisztazatlan tenyezok halozzak az ismereteinket.

Szerintem nem is arrol lenne szo hogy 'az azonos tomegek nem hatnak
gravitaciosan egymasra,'. Lenyegeben minden tomeg kozott letezhet
gravitacios kolcsonhatas, viszont letezhet egy ellenhatas is, mely egyenlo
tomegeknel kiegyenliti a gr. kokcsonhatast, igaz az egyenlotlen tomegeknel
is, ami viszont lenyegesen kulombozik, az a "gr. atszurodes," amennyiben az
'arnyekelmelet' szempontjabol tekintjuk a gravitacios hatasokat. Egy kissebb
tomeg kevesebb energiamennyiseget kepes lekotni mint a nagy, igy az
atszurodes a kulombozo tomegeknel lenyegesen egyenlotlen es maris megvan az
ok az erthetetlen SB gravitacios jelensegre. Itt az is kitunik, hogy a kis
tomegre szerelt erzekeny kiserleti dinamometer mutatoja tobbet mutat mint a
nagy tomegre szerelt dinamometer, ha a tomegek kozti gr. kolcsonhatoerot
osztanank.
  Ez utobi jelenseget tokeletesen igazolja az aszimetrikusan felepitett
kiserleti ingam, mely egyiranyu hatast fejt ki a probatomegek irant.

  Es ami azt ileti, mar igazan meglatogathatna Janos, amig a szep nyar veget
nem er. :-)


> Felado :  [Hungary]

>Szerintem semmi nem letezik onmagaban, tehat csak
>kolcsonhatasban kornyezetukkel, igy az egyik mozgas kell
>hasson a masikra. A ket olomgolyo sem letezhetik “valahol”
>csak ugy, fuggetlenul mindentol. A kolcsonhatasok valtoznak
>a tomegek tulajdonsagaival, tehat meretkulonbsegeivel is.

Kifejtesed szerint tehat osszefuggo kapcsolatok allnak ugy a ter-tomeg, mint
a tomeg-tomeg kozott.
  Mindezek arra utalnak, hogy igenis a ter az elsodleges felelos a tomeg
letezeseben. Ha ez a kulsoleg osszetarto hatas nem mukodne, nem letezne a
tomeg sem egyben, nagy valoszinuseggel szetoszlana.
  Az pedig, hogy egyik tomeg a masikra hatassal lehet, arra utal, hogy a ter
mozgasban levo reszegysegekkel telitett, melyeket gyakorlatilag
(kiserletileg) nem tudunk kimutatni, habar hatasait tokeletesen erezzuk.
  Itt jon az a kerdojel is ami mar tobbszor is elhangzott, hasonlo terhatas
nelkul kepes lett volna az Univerzum anyaga kismeretben osszepreselodni?
     Udv. Csaba.

_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

> Mi az, hogy "a logika lete"?

  Itt csak arra gondoltam, hogy vannak olyan szabalyai a logikanak, amik
vagy igazak, vagy nem. Pelda: 'ha A akkor B' kijelentes ma igaz. Ebben
implicite benne van, hogy holnap is igaz. Ez vagy igaz, vagy nem. Persze
jozan esszel azt mondod, hogy 'nyilvan igaz', de ettol az meg szamomra egy
axioma.

> Mindenesetre a "holnap felkel a Nap" szerintem egy tudomanyos predikcio.
> mint predikcio megalapozott, azaltal megalapozott,hogy az eddigi
> tapasztalatainknak legjobban megfelelo es legnagyobb tartalmu elmeletbol
> ez kovetkezik. Ez a predikcio azert sem hit, mert hiszen holnap vagy
> igazolodik, vagy cafolodik.

  Itt van a kutya elasva. Tarsadalom a tudomanytol elvarja, hogy megmondja
mi lesz (vagy megmondja, hogy nem tudja megmondani). Nem azt, hogy ujabb
kiserleteket javasoljon es legyen egy jo tippje a kimenetelre.
  Megprobalom mas iranybol megkozeliteni. A megvalosult tudomanyban semmi
sem abszolut biztos. Mind az empiria lehet hibas, mind a moge rakott
elmeletben lehetnek elmeleti hibak. A metodika olyan, hogy ezeket a
*hiba* lehetosegeket minimalizalja, de sosem zarja ki oket.
  A 'biztosra menes' elofeltetele vegtelen kiserlet es vegtelen utanaszamolas
(szukseges de nem elegseges), ami nem realisztikus. Valamikor abba kell
hagyni es bekeretezni a vegeredmenyt. Ez egy szubjektiv dontes. Ezt en
'hit'-nek hivom, te masnak.

> az igazolt velekedest, ami szinten tudas, es a hitet, ami a NEM IGAZOLT
> velekedes.

  Konkretan mit ertesz 'igazolt' alatt? A 'nem igazolt' kifejezsest ertem
(i.e. semmi kiserlet, megfigyeles nem all mogotte). Ennek komplementje lenne
az igazolt? Konkretizalva es idezve egy korabbi kijelentesedet: 'a ter
euklideszi'. Ez most mi Szamodra (eltekintve attol, hogy a ter nem euklideszi)?
Ha jol ertem, akkor egy valamennyire igazolt (nem elegge, mint az kiderult)
hipotezis. A tarsadalom nem hipoteziseket var el tolem, hanem 'igazsagokat'.
Amikor hidat epitenek, akkor nem predikciot, hanem joslatot varnak el tolem
(t.i. hogy nem fog leszakadni). Ebben mindig lesz nemi bizonytalansag,
neha hiba is bekovetkezik. A dontes szerintem *mindig* szubjektiv, amit en
'hitnek' hivok. Ami a koznapi 'hit' definira vezetendo vissza. Azaz el*hiszem*,
hogy az elmeletem 'eleg jo mar'.
  Abban teljesen igazad van, hogy ha a hitet ugy definialod, hogy 'hipotezis
elfogadas minden teszteles nelkul', akkor a tudomanyban tenyleg nincs hit.
Viszont a vallasban sincs, hiszen ott is volt 'nemi' empiria mogotte.
Az igaz, hogy nagysagrendileg kevesebb, mint a tudomanyban, de innentol
szubjektiv a dolog. Csak az egyertelmuseg kedveert: a hipotezis vallas
eseteben legyen az, hogy 'a Biblia az utolso szoig igaz'. Biblianak vannak
reszei, amik igazolva vannak, vannak reszei amiket nem lehet igazolni,
de explicit megcafolva -- tudtommal -- semmi nincs benne. Innentol kezdve
a Te definicioddal ez 'tudas', nem 'hit'.
  Ha most elorangatod a metodikat meg a tetejere, akkor is bajban vagy.
Ugyanis a Biblia egy csomo dologra valaszt ad, amire a tudomany nem
tud alternativ elmeletet felmutatni. Meg hipotezist sem. Az egy dolog, hogy
engem ez a vilagkep nem vonz, mert *hiszem*, hogy elobb utobb eljut a
tudomany a megfelelo szintre.

Gyula

Bolygólégkörök (hangos) atlasza
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - szeptember 3-án (kedden) este 22 órától

Szeptemberben jelenik az ELTE Planetológiai Tanszékének kiadványa, a
Bolygólégkörök Atlasza. Ennek hangos premierje hallható a most keddi
Rádiótávcsőben, Budapest gyaníthatóan egyetlen "dedikált" csillagászati,
planetológiai és asztrobiológiai műsorórájában - Hargitai Henrikkel,
Sík Andrással és Tepliczky Istvánnal.

---
A FIKSZ Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Budapest környékén a 98 MHz-en fogható,
de az Interneten a Magyar Internet Világrádió (http://www.vilagradio.hu)
révén bárhol. Telefonszámunk +36-1-463-4313, honlapunk:
http://www.fikszradio.hu - A Rádiótávcső korábbi adásainak teljes
hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso

Kedves Zoli!

>>Egy ujabb, kicsit modositott feladatot kapunk, ha csak ket pontosan
>>2 decis, es egy fel decis poharunk van. Hogyan ontogetunk ekkor,
>>es milyen aranysorozat lesz az ontogetes eredmenye?
>>Melyik sorozat konvergal gyorsabban?

>Gondolom 0.25-025 dl-t betoltunk a kis poharba, ossszekeverjuk
>es feltoltjuk vele a nagy poharakat. Ezzel a modszerrel 0.5dl-es
>poharral tobb lepesben erjuk el az osszes folyadek 1:1 aranyu
>kevereket, mert kevesebb folyadek cserel helyet lepesenkent.

Kicsit kestem a reagalassal, mivel most jottem vissza a szabimrol. Bevallom,
en egy masik modszerre gondoltam, amelyik gyorsabban konvergal az eredeti
ontogetesi metodusnal.
1./ Az egyik (pl. voros) borbol feltoltjuk a 0.5 dl-es poharat.
2./ A voros boros poharban meguresedett helyre attoltunk 0.5 dl-t a masik
(feher) borbol, es osszekerverjuk.
3./ A feher poharban meguresedett helyre betoltjuk a 0.5 dl-es poharban levo
voroset, es osszekeverjuk.

A modszerhez szinten nem kell kulon meroeszkoz, hiszen mindig szinultig
toltogetjuk a poharakat. Erdekes, ujabb feladatot kapunk, ha a harmadik
(ures) pohar meretet valtoztatgatjuk. Az ismetelt ontogetesnel vizsgalhato
kiegyenlitodesi sebesseg fuggvenyben torest talalunk az 1 dl-es erteknel,
hiszen ekkor egyetlen lepesben elerheto az 1:1-es keveredes a mas ertekeknel
tapasztalhato vegtelennel szemben.

Termeszetesen, amenyiben figyelembe vesszuk azon eszreveteledet, hogy a
folyadekok valojaban veges szamu reszecskebol allnak, akkor az
osszekeveredettseg fogalmat is at kell definialni a valoszinuseg szamitas
figyelembe vetelevel, es a feladat eredmenye is kisse eltero lesz; a
vegtelen sorozatok veges ertekekke valnak. Ennek megfogalmazasat azonban mar
semmikeppen nem tartanam elemi feladatnak.

Udv: Takacs Feri