Kedves mindenki,

Olvasgattam a repuloszarnyakrol, es azt irta, hogy a levego (tobbek
kozott) korbe-korbe jarja a szarnyat (circulation), es egyreszt ez
tartja font a repulot. Ugyanaz az effektus, amikor az asztaliteniszben
jobbra/balra porgetem a labdat, akkor az le fog terni az egyenes
palyarol. Ez igy rendben is van, csak az nem vilagos, hogy a repulo
eseteben mi okozza ezt a cirkulaciot?

Allitolag egy repulo akkor is repulne, ha a szarnyai a
hossztengelyukhoz kepest forognanak (ez valami "mechanically induced
circulation").


Gergo

Jo estet mindenkinek!

Elnezest, hogy csak igy ismeretlenul betoppanok a listara, csak
egy kerdesem lenne, es amint vege a temanak, mar itt se vagyok.

Roviden az erdekelne, hogy valaki meg tudna-e adni, hogy hol
talalok reszletes atszamito kepletet a harom csillagaszati
rendszerre? Lehetoleg magyar nyelvu konyvre vagy
fuggvenytablazatra gondolok.
Valoban van egy "megoldo keplet", hogy ha az egyenliton ez es
ez az adat, akkor az ekliptikan emez, az azimuton amaz?
Vagy esetleg van ra szamitogepes program, excel tablazat, stb. ?

Az ok, amiert kerdezem, a kovetkezo:

Nemreg egy erdekes csillagaszati fejtegetest hallgattam, amibe
nehanyan belekotnyeleskedtek, es a vita picit elfajult.
A magam reszerol annyit ertettem meg, hogy jelenleg harom
kulonbozo rendszerrel szamitanak ki terbeli poziciokat a
csillagaszatban:

1. A foldi egyenlitot es a fuggoleges tengelyt kivetitik a vilagra,
csak maskepp nevezik.

2. A Nap keringesi palyajat (ekliptika) veszik alapul, ami
kb. 23 fokkal elter az egyenlitotol, a ket metszespont ekkor
a tavaszi es oszi napejegyenloseg.

3. Nem a latszolagos, hanem a valodi horizontot veszik alapul,
ekkor azimut-rol es meridianrol beszelnek.

Meg azt is megertettem, hogy ezek kozott a rendszerek kozott
"apro" elteresek vannak, ezert at kell szamolni az adatokat
egyik rendszerbol a masikba.
A vita itt alakult ki, voltak nehanyan, akik kozoltek, hogy nem
kell ezt komolyan venni, van egy egyszeru tablazat, ami alapjan
be lehet helyettesiteni az adatokat es kesz. Erre jott az ellenkezo
velemeny, hogy a szamitasok nagyon bonyolultak, tobbszoros
szogfuggveny szamitas szukseges es az a baj, hogy a szamitogep
reven elbutul mindenki, csak sikban gondolkodik, "elhanyagoljak"
terbeli vetuletet, es csak "athuzzak" egyik koordinatarol a masikra
a targyakat, stb. es szomoru, hogy ma mar sokan meg a negyjegyu
fuggvenytablazatot sem kepesek hasznalni.

A tovabbiakban kikapcsoltam, mert a logaritmus szamitast en is
csak nagyon felszinesen ismerem, es kiderult, hogy annak is
tobbfele valfaja van es allitolag azokat is sokan keverik, stb.

ui: ha rossz a kerdesem, akkor magan levelben kerem a
valaszokat, ne a listan, nehogy valami kellemetlen vita
induljon meg, pl. "aggastyanok kontra fiatalok" teren, mert
nem ez a kerdesem lenyege.

elek

Vago sikra szall az ezoterikusok ellen

http://index.hu/kultur/media/xaknak/?print

2003. majus 26., hetfo 17:31

Uj tevemusorral jelentkezik Vago Istvan junius 2-an az ATV-n, az X-Aknak
cimu produkcioban a nepszeru musorvezeto nyiltan szembeszall az
altudomanyokkal. Vago az Indexnek kifejezte felhaborodasat amiatt,
hogy a Magyar Televizio Vizonto cimmel kulon ezoterikus temaju musort indit.

X-Aknak cimmel uj musort keszit Vago Istvan, akirol kevesen tudjak, hogy
a magyar szkeptikusokat tomorito Tenyeket Tisztelok Tarsasaganak (TTT)
elnoksegi tagja is. Az ezoterikaval, altudomanyokkal, ufologiaval nyiltan
szembeszallo musor a Magyar ATV-n lesz lathato, az RTL Klub kivetelesen
engedelyt adott a vendegjatekhoz.

Az X-Aknak birosagi targyalasra hasonlit majd, ahol mind a termeszet-
tudomanyok, mind a New Age, az ufokutatas es az asztrologia reprezentansai
tanukkal, bizonyitekokkal es eszervekkel probaljak meggyozni egymast es
a kozonseget. A musorvezeton kivul Hrasko Gabor biologus, a TTT ugyvezeto
titkara lesz a "targyalasok" allando resztvevoje. Vago az Indexnek elmondta,
velemenye szerint az altudomanyokkal hazalokat, tavgyogyitassal uzleteloket
torvenyes uton kellene megrendszabalyozni.

Az X-Aknak junius 7-en este 8 orakor kerul eloszor kepernyore. Az elso
adas temaja Veroczei Erno ufopere lesz. Mint az Index korabban beszamolt
rola, Veroczei azt kovetelte a birosagtol, hogy mondja ki, "leteznek
ismeretlen repulo targyak, foltok es a sotetben vilagito repulo gombok,
amelyek nem emberi eredetuek".

A Magyar Televizio junius 5-en inditja el uj musorat, amely az X-aknakkal
ellentetben teret kivan biztiositani az ezoterikus, a New Age-hez kotodo
szellemi aramlatoknak. Vago Istvan rendkivuli felhaborodasat fejezte ki
a Vizonto tervevel kapcsolatban, kulonosen amiert az a kozszolgalati teven
lesz lathato. "Ilyen botranyt meg nem latott a ven Europa", fogalmazott
a musorvezeto.

Tihor Attila, a keszulo Vizonto magazin foszerkesztoje az Indexnek ugy
nyilatkozott: tiszteletben tartja Vago velemenyet, de nem szerencses, hogy
meg azelott intez kirohanast a Vizonto ellen, hogy lathatta volna. Tihor
hangsulyozta: rendkivuli igeny van erre a musorra, es hozzatette: a
Vizonto elsosorban az ezoterika filozofiai vonatkozasait fogja
boncolgatni. "Nem toljuk a megelhetesi magusok szekeret", mondta
a foszerkeszto.

A Vizontot hetente, csutortok este fel tizkor tuzi musorara a Magyar
Televizio.

Kedves Csaba!
>   Latszolag az inga allasat a hatalmas epulet meteres faltomegenek
>   ugymond
> (belso) 'energiaszintje' befolyasolja.
>  A fotonok erkezesekor energia elnyelodesi folyamat jatszodhat le.
Ez nem feltetelezes, hanem jol ismert teny - hoenergiat kap a
torony es melegszik.
> Egyenlore egy hatrany a damil, ami 0,06 mm-es, ami egyszeruen
> felcsavarodik, de a sok kozul emellett maradtam a nagyonnagy meresi
> erzekenysegek miatt.
>  Namost a 15-20 koros felcsavarodas utan meg is tartja a szintet orak
> hosszat. Majd vagy felhosodes, vagy a fotonok beesesi szogenek
> valtozasa miatt lassan visszaereszt a damil. Az igen lassu
> visszaeresztes nagyobb resze ejjel tortenik, amikor mar nincs
> napsugar, es a toronyfal energiat veszit.
>  Erdemes megfigyelni reggel, amint az elso foton megjelenik, az inga
> elkezd forogni, mely jelenleg a meteres vastagsagu torony falainak
> belso tereben mukodik egy szigetelt kerek dobozban. Akkor kerdem en,
> hogy nem valami torvenyszeru gravitacios terzavarok a csakis jobb
> iranyu meghajtoerok?
Tulsagosan egyoldaluan nezed a dolgot - ragaszkodsz az
"elmeletedhez" es nemigen akarsz figyelembe venni mas
magyarazatot. A torony falanak "(belso) energiaszintje"-t en
a fal homersekletenek mondanam. Es ez egyertelmuen
fugg a napsutestol es a napszaktol. A "jobb iranyu" csavaro-
erok pedig a damil (a polimer szalak) kemiai szerekezetenek
es abban a homerseklet-valtozasok hatasara bekovetkezo
deformaciok kovetkezmenyei. A leirasod alapjan ejszaka,
lehuleskor visszafele szokott forogni az ingad. Ez is egy-
szeruen a homerseklet-csokkenes miatti forditott iranyu,
(vissza) deformacioval magyarazhato. Az altalam javasolt
kiserletekkel ellenorizni tudod mindezt, ha akarod....
Ugy tunik, csinaltal egy "erzekeny homerot" - kalibralni kellene.
A kemiai kotesi erok nagysagrendekkel folotte vannak a gra-
vitaciosnak, es homerseklet-valtozas is oriasi eroket tud
produkalni az anyagokban, ami deformaciok formajaban
is tapasztalhato. Amig nem tudod bizonyitani, hogy ez a
logikus es kezenfekvo magyarazat hibas (es az ingad
egyeb okbol forog), addig nincs ertelme titokzatos
"Napmotor" vagy mas ismeretlen hatasok feltetelezesenek.
>   Mely hatasok az egesz Fold feluleten, vagy belso tomegeben mekkora
>   ero
> lehet, hacsak a toronyfalat 100 negyzetmeterre becsulom?
Remelem, nem arra akarsz celozni, hogy a napsutes tartana
forgasban a Foldet :-). Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

Uraim!
JANOS!

>Megbizonyosodni eleg egy alkalommal. Ha a masodik alkalom
> a megbizonyosodas, akkor az elso nem volt az.

Mindket alkalommal megbizonyosodtam!
Ha valamit ketszer megnezunk, vagy sokszor, az azert van,
hogy meggyozodjunk, nem veletlenek muve az, amit latunk.
Janosnak ezek a megjegyzesei csak vattaszovegnek valok,
mert erdemileg nem tud hozzaszolni.

Ajtonyitas, huzat es homerseklet gradiens terben es idoben.
Ezek a velemenyek a legkenyelmesebbek, ezekre
valoban ra lehet fogni mindent.
Csak azt nem, hogy miert van az, hogy Csaba ingaja
peldaul legkori frontok vonulasa eseten mindig egyiranyban
all. Front nelkuli idoben foleg a reggeli orakban az inga
beindul es hosszu ideig (orakig) egyenletesen jar, 4 perces,
16 perces, maskor 25 perces es 45 perces periodusokkal.
Az ajtonyitogatas egyszer-ketszer fordul elo maximum egy
percre. A 6-8 meter hosszu vekony damil forgatonyomateka
eleve elhanyagolhato, ha a homerseklete esetleg 2 oran
belul emelkedik egy fokkal, az sem kepes
a zerusnak tekintheto forgatonyomatekot befolyasolni.

Az iskolaban a foldi gravitacios terrol azt tanitjak, hogy orvenymentes, ezert
van a foldi gravitacios ternek
potencialja. Ezt tanitjak mar 100-200 eve, de vajon ez az allitas mennyire pont
os? Mi van, ha a foldi gravitacios terben vannak gravitacios orvenyek, de nagyo
n kicsik es eddig senki sem merte meg Csaban kivul?
Kepzeljunk el egy sima tukru tavacskat, ejszaka szelcsend
volt, a to vize hajnalra tokeltesen kisimult. Kozben
feljon a nap, a napsugarzas melegiti a levegot,
legaramlatok keletkeznek, a to vize fodrozodik,
kis orvenyek is keletkeznek.
Hasonloan keletkezhetnek gravitacios orvenyek a
reggeli nap felkelesekor. Ezek az orvenyek
energiat hordoznak, ha felhos az eg, a felho elnyeli ezt
az energiat. A felho apro paracseppekbol all, ezert
az energia elnyeles hatasfoka eros. A Csaba
ingajanak toronyfala nagytomegu, ezert ennek nem tudja
atadni az energiajat az orvenyter, atkerul a torony belsejebe, mivel a gravitac
io nem arnyekolhato. Csaba
forgo ingajanak tomege relative kicsi, ezert kepesek
ezen gravitacios orvenyek forgasba hozni az ingat.

Ha masutt es jobb tudomanyos feltetelek mellett
megcsinaljuk ugyanezt a kiserletet, kiderul,
hogy a foldi gravitacios ter csak kozelitoleg
orvenymentes, akkor Csaba megkapja a Nobel dijat!

A Hold tavolodasa: amint irtam, a Holdnak
nagy az energiavesztesege a foldi
ar-apaly hatasok miatt (oceanok, foldkereg,
foldmagma,stb. mozognak es disszipalnak energiat).
Newton-i gravitacio szerint is a Holdnak kozelednie
kellene a Foldhoz. (Az okos hozzaszolok szerint
ekkor sem a Newton-i, sem a BS gravitacio nem jo.)
Ha egy ursiklo, raketa magasabbra akar emelkedni,
be kell gyujtani a hajtomut, energiat kell befektetni.
Ha a raketa energiat veszit, csokken a magassaga
A Hold honnan veszi az energiajat, hogy a
vesztesegei ellenere emelkedik?

Sarkadi Dezso   Paks 2003. majus 27.
http://www.geocities.com/fhunman/

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

Udv. Tudosok!

A minap lattam a mindentudas egyetemeben erdekes kiserletet szupravezetovel.
Nos, ott a magnes nem hogy szepen lebegett es forgott a szupravezeto folott,
de meg meglehetosen stabilan is allt a helyen. Nos, lehet, hogy rosszul
emlekszem, de regebb volt egy vita, amiben olyasmi volt a tema, hogy valaki
lebegtetett egy magnest es hogy az trukk volt (mert nehez(!) ilyent
csinalni?) vagy hasonlo. Nos, akkor most hogy van? A magnes meglehetosen
szepen lebegett es jol erezte magat ahol volt (gondolom :-) ).

Na ennyi.
Legyetek jok.

Udv. mindenkinek.

Nem ismerem tulsagosan a kontextust, de nekem santit:
Megjelent a 2186-os szamban:

>    Az inga mukodese ota:
>  1998  aprilis 27     foldrenges  Jugoszlavia
>    98  jun.    27        -//-     Torokorszag
>    98  jul.     5        -//-        -//-
>    98  jul      9        -//-     Portugalia
>    98  szept   12        -//-     Olaszorszag
>    99  april.  27        -//-
>    99  maj.     2        -//-
>    99  maj.    20     Tornado     Pakisztan
>    99  maj.    22       -//-      Magyarorszag (Szombathely)

>  2000  apr.     5     foldrenges  Romania

Ez utolso adatot honnan szedte az cikk iroja? Megis milyen foldrenges volt
Romaniaban 2000 apr. 5-en? Hol volt az a foldrenges es foleg milyen erossegu
volt? Mert szerintem amilyen volt (ha volt egyaltalan) a megnevezett napon,
olyan a vilagon naponta elofordul (akar tobb is). Csak ennyit akartam errol
mondani.

Legyetek jok.

Sziasztok!

Adva van egy 80x40 cm2-es uveglap, a rovidebbik oldalan 2-2 sto:cko:n
fekszik. Az uveg vastagsaga 4mm. Kerdes a teherbiro kepessege. Addig oke,
hogy tablazat szerint az uveg szakitoszilardsaga szigma=70MPa, a
Young-modulusa meg E=60GPa.

Tovabba vilagosak a kepletek is. Ha a lap kozepen hat egy fuggoleges ero,
F (az uveglap tomeget elhanyagoljuk), akkor a nyomatek M=F*l/4 (l=0,8m;
b=0,4m; h=0,004m); a kihajlas merteke pedig f=F*l^3/(48*E*I), ahol
I=b*h^3/12. Valamint W=b*h^2/6 es M=szigma*W.

Ebbol kijon, hogy az uveg szakitoszilarsdsagat F=373N terhelesnel erem el,
es ettol az uveg 3,1cm-t kihajlik. A konstans vonalmenti terheles
kepleteivel 933N/m a max. terheles, a kihajlas pedig 3,9cm.

Namost addig vilagos, hogy legalabb egy ketszeres biztonsagi tenyezo
javasolt. Amit viszont en nem tudok elkepzelni, hogy az uveg 3-4cm-t
hajlik, mielott torik. Ez tenyleg letezik? Empirikus kiserletek 5mm-es
kihajlast mutatnak (magyarul nem mertem tovabb nyomni). Tovabbi kiserletek
kizarva. ;-)


Elore is koszonom,
marky

> Na most mindennek mi koze az urvakuumhoz, ami 1 bartol megy 0 barig (ez
> utobbi a vilagegyetem hataran koteles lenni, ugyebar, 16 vagy mennyi
> milliard fenyevre innet, mar ha mi vagyunk a kozepen, es van egyaltalan
> ertelme a kozepet emlegetni.... ????

  Mielott valaki megjegyzi: Nem, nem koteles nulla lenni. Alapsuruseg
van, per pillanat kb. 10^{-29} gramm/kobcenti. Homerseklet per pillanat
minimum 2.7K. A fenti tomeg kb. harmada anyagi jellegu (fotonok surusege
ma sokkal kisebb, mint az anyage). A maradek 2/3 mibenleten lehet
vitatkozni.
  Tovabba nincs vege a vilagegyetemnek. Aminek vege van, az a vilagegyetemnek
azon resze, ahonnan hozzan eljuthatott foton (azaz volt eleg ideje ra).
Itt is lehet filozofalni persze...
  Tovabba bar ez a foton 15 milliard ev koruli ido alatt ert ide, ma
a kiindulasi pont nem 15 milliard fenyevre, hanem ennel sokkal tavolabb
van, par szaz milliard fenyevre. Normal intuicio nem mukodik kozmologiaban.
  Tovabba nincs kozepe a vilagegyetemnek. Illetve barhonnan nezve ugy
tunik, mintha kozepen lennenk. Kituntetett hely nincs. Kituntetett
sebesseg (pontrol pontra mas) van, azaz definialhato a 'nyugalomban
van' (szakszoval comoving, magyarul nem tudom :-).

Gyula