Linux alatt van tobbfele grafikus felulet is, de a legelterjedtebb az
X window, annak is az ingyenes Xfree-je az, amit a legtobben
hasznalnak. Az X gyakorlatilag egy halozati protokoll, es nehany
library, amit a grafikus programok hasznalhatnak a grafikus kepernyo
valamint a billentyu + eger kommunikaciojara -- a program tehat nem
feltetlen fut ugyanazon a gepen, ahol a kepernyo ill. a beviteli
eszkozok vannak! Maga az X azonban ha ugy tetszik csak egy szurke
grafikus kepernyo, nincsenek benne ablakkezelesi funkciok, ikonok,
taskbar, file manager stb...(ezekre leteznek un. ablakkezelok, mint
pl. KDE, Gnome, WindowMaker, Enlightenment es meg vagy egy millio...)
Az X halozati protokollt es a konyvtari fuggvenyeket szabvanyba
foglaltak, amit az X consortium tart karban -- ha olyan programot
irsz, ami csak es kizarolag ezeket a fuggvenyeket hasznalja, akkor
annak minden X felulet alatt kell mennie, tehat pl. a programod futhat
DEC Unix-on, a kepernyod viszont lehet akar Linux akar Windows alatt
is. Valamint ez teljesen fuggetlen az ablakkezelotol, tehat mindegy,
hogy KDE, Gnome, WindowMaker stb. alatt futtatod-e a programodat. (Ez
kb azzal hasonlatos, ha egy Windowsos alkalmazas szintiszta Windows
API-kat hivogat.)

Az ilyen programok altalaban persze nem tul szepek, mivel a gombok,
gorgeto savok stb. az X-el szallitott konyvtarakban nem tul szepek. Ha
valaki akar egy modern kinezetu szoftvert irni, akkor hasznal
valamilyen widget konyvtarat, amibol megintcsak rengeteg van, a ket
legnagyobb rivalis a Qt es a GTK, de regebben letezett egy szinte
monopol helyzetben levo, a Motif. A KDE Qt-t hasznal, a Gnome GTK-t.
Tudni kell meg, hogy a GTK ingyenes fejlesztes, a Qt nem, de ha jol
tudom nemregen a Qt-nek is megjelent egy ingyenes valtozata. Nyilvan,
ha ezen konyvtarak valamelyiket felhasznalva irod az alkalmazasodat,
akkor annak a konyvtarnak fennt kell lennie (a megfelelo verzionak) a
gepeden (ez olyan, mint ha MFC-ben fejlesztett programodat olyan gepre
vinned, ahol nincsenek feltelepitve a megfelelo DLL-ek). Lenyegeben ha
KDE-t hasznalsz, akkor is le tudod futtatni a Gnome-ra tervezett
alkalmazasaidat minden gond nelkul -- felteve, hogy ott vannak azoka
franya library-k.

Udv, Tamas

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

Sziasztok!

Tud valaki otletet adni a tárgyban leirtakhoz. Nem akarom pontosan tudni,
hogy mukodik az alkalmazas, csak egy-ket valtozot es egy-ket rutint latni.
Hogy induljak el?

Elore is koszi mindenkinek
Salamon Sandor
Mailto:

2. A programom a felnyilo talcan otthagyja az ures boxot, sokszor
szinte vegigrakja apro kis felirat nelkuli boxokkal. (Szinte a meg nem
nyitott kepek szamaval egyezo.) Mit tegyek?
En csak erre tudok egy valaszt: vedd ki a TaskBar-bol a billentyuzet
nyelvet mutato ikont (altalaban "En"). Jobb click az "En"-re, majd
Properties -> Language -> Enable indicator on taskbar. Ha ez nem oldja
meg a problemat, akkor nem ez a baj, visszateheted Start Menu ->
Settings -> Control Panel -> Keyboard -> Language -> stb.
Nem tudom mi koze az ures kockaknak TaskBarban levo "En"-hez, de ezt
ajanlja a Dr. Watson progi. Gondolom Win98-ad van.

Cemc

>Hogyan mukodnek a Spy-ok Windowsban, amik minden uzenetet megkapnak?
>Lattam ugyanis, hogy ha nem is az o ablaka folott nyomta meg az
>egergombot a felhasznalo, azt is megkapta. Hogyan tudnam en is ezeket
>az uzeneteket megkapni?
Nem tudom egyrol beszelunk -e, de tudomasom szerint ezeket hook-oknak
hivjak. Ti. ahhoz, hogy a rendszerben generalt osszes uzenetet
megkaphasd, egy un. globalis hookot kell installalnod a
SetWindowsHookEx() fuggveny segitsegevel (az uzenetek elkapasahoz
WH_CALLWNDPROC es WH_GETMESSAGE tipusu hookok kellenek). A hooknak egy
DLL-ben kell lennie (hogy barmely process address space-ebe be
lehessen mappelni) es filemappingon keresztul tudsz kommunikalni vele
(illetve lehet sima fuggvenyeken keresztul is, de azzal egyszerre csak
nagyon kis mennyisegu adat viheto at, igy nem feltetlenul praktikus
ehhez folyamodni).
Elso nekifutasra errol kb. ennyit...
Ha szukseges, tudok peldaprogikat is kuldeni (Delphi-hez)...

Gabor

>> eredmenyt. Visual C ben konnyen ment a dolog, de szeretnem tudni,
>> hogy Delphiben hogyan lehetne API hivasok nelkul, "szepen"
>> megoldani.
>Erdekelne engem, es lehet, hogy meg masokat is, hogy API-ban hogyan
>fertel hozza a bitmap pixeljeihez "szepen"? Konkretan ugyanis
>szeretnek egy Bitmap kirajzolasanal egy szint beallitani, amelyet nem
>rajzol ki az eszkozkapcsolatra, hanem meghagyja a folotte levo
>pixelt. Magyaran szeretnem megadni az atlatszo szint.
W98/W2000 alatt mar letezik egy pont erre a celra kialakitott
TransparentBlt() nevu fuggveny, de ha azt szeretned, hogy a progid W95
es NT4 alatt is menjen, akkor kenytelen leszel egy kicsit
"kezimunkazni". Ezek a platformokon ugyanis csak a MaskBlt() fuggveny
hasznalhato, ami ugyan szinten alkalmas "atlatszo" kepek
kirajzolasara, azonban ennek nem egy szint kell megadni, hanem egy -
masik - monochrome bitmapet, ami meghatrozza, hogy mely pixelek
kerulnek az eredeti bitmapbol kirajzolasra es melyek nem. Tehat ha ezt
hasznalod, akkor elotte valamilyen modon magadnak kell legeneralnod a
szoban forgo monochrome maszkot. (Persze ez meg igy is gyorsabb lesz,
mint a pixelenkenti kulon rajzolgatas, foleg, ha tobbszor kell
kirajzolni valamint, mint ahanyszor valtozik).
Aztan ha nem irtozol a "csunya" megoldasoktol, akkor esetleg meg
hasznalhatod az ImageList-et (ImageList_XXXX fuggvenyek) is. Az
ImageList-hez egyszeruen az ImageList_AddMasked()-del hozzaadod a
bitmapet (a maszkolasi szin megadasaval), majd azt az
ImageList_Draw()-val kirajzoltatod. Ez nagyon gyors es praktikus
megoldas, bar mint emlitettem, elegge "piszkos trukk"...

Gabor

Szia Eva,

>      Nemreg hallottam, hogy Access-hez van kulon futtato. Hallotta ezt
>      mas is? Honnan lehet letolteni? Milyen kornyezetet igenyel?
>
>      (gondolom Accest nem :)

Igen, van ilyen, Access Runtime (azaz Access futtatorendszer) a neve.
NEm letoltheto, penzes dolog, az Office fejlesztoi valtozataval
(Office Developer Edition) kapod meg, legalabbis Office 2000 eseten.
Korabbi Access valtozatokhoz volt Access Developer's Toolkit, amiben
ez volt, nem tudom, hogy mikor szunt meg ez onallo dobozkent. A lenyeg
az, hogy ha veszel Office Developer-t, akkor a sajat programoddal
utana tejesztheted az Access futtatorendszert. Lehet azonban problema
vele, ugy hallottam, hogy magyar rendszerekre telepitve ilyen
alkalmazast bizonyos rendszermenuket kicserel (visszacserel?) angolra.

Pontos rendelesi informaciokert goto 2MSINFO.

    - Laci

Sziasztok Coder-ek

Uj vagyok meg a listan, de maris van egy kerdesem Delphi 5-ben adott
egy rekurzivan vegigolvasott directory struktura, ezt szeretnem
treewiev-ben megjeleniteni, de az TreeNode.ADDCHILD nem ugy mukodik
ahogyan szeretnem, hogy tudok egy ilyen komplex hierarchiat letrehozni
(ha valakinek van kedve programlistat is kuldhet .pas) Torok Zoltan
)

Hello mindenkinek!!

Szeretnem, ha leirna valaki a Quicksort algoritmust.
Elore is koszonom.
Eleg csak a listara.

Udv:
Tamas

Hali!

 writes:
> ...
> Ha linux alatt szeretnek olyan programot (C++) fejleszteni ami
> hasznal valamilyen grafikus feluletet (tehat nem egyezeru karakteres
> konzol) akkor mire lehet szamitani?
Nem ertem a kerdest.  Windows alatt mire lehet szamitani?

> Windows alatt vannak olyan megoldasok amelyek egysegesitik a
> porgramfejlesztest. Konkretan arra gondolok hogyha Visual C++ -al
> (MFC) irok egy programot akor az kulonosebb valtoztatas nelkul fut
> az osszes Windows tipus (w95, w98, NT4, W2k) alatt.
> 
> Mi a helyzet a Linux -nal?
Forras szintu kompattibilitas az biztos. Nem csak a Linux-okkal, hanem
a legtobb unix-al.
Persze elofeltetel, hogy fent legyenek a megfelelo libek :-)

> Ugy tudom hogy ott tobfele grafikus feluletet lehet hasznalni. Ha a
> KDE ala irok egy prgramot akkor az mukodik majd a GNOME -al is?
Nem. De nem hiszem, hogy KDE ala kellene irnod. (Mintha valami orult
licencing policy remlene ...) Mi speckot akarsz a KDE-tol, ami nincs
benne a Qt-ben?

> Letezik olyan megoldas (C++) amivel ez egyszeruen mukodik? Ha nem,
> akkor mennyire bonyolult atvinni a programot (Egy-ket fuggveny csere
> vagy teljesen uj program...) egy masik rendszerbe?
Az attol fugg, hogy hogy irtad meg. Ha nem hasznalod a DTE speckoit,
akkor mukodik magatol.

-- 
Imre Palik
            Microsoft Certified Angry OS Rebooter

> Keszitettem tarolt eljarast, ami visszaadja a mezo erteket, de hiaba
> definialom OUT-nak a parametert a PB nem veszi at azt.
Mi is eszleltuk az altalad leirtakat. Deklarald a tarolt eljarast,
mint lokalis kulso fuggvenyt, es akkor az output parametert
funkciojanak megfeleloen tudod hasznalni.

Toth Gabor
Laurel Kft

Sziasztok!

Olyan programozókkal szeretnék kapcsolatot teremteni, segítséget kérni
akik már foglalkoztak driver írással. Konkrétan: van egy PC-s nem
gyári videó digitalizáló kártya, amihez drivert kellene írnom Win98,
W2K, NT esetleg Linux op.rendszerekhez. C/C++ -ban írom a
programjaimat (CBuilder, Visual C++).

Egyenlőre a kályhától szeretnék elindulni.

Üdv
PP

Udv!

> 2. A programom a felnyilo talcan otthagyja az ures boxot, sokszor
> szinte vegigrakja apro kis felirat nelkuli boxokkal. (Szinte a meg
> nem nyitott kepek szamaval egyezo.)
Az, hogy vegigrakja a taskbart, azt jelenti, hogy annyiszor
elinditotta a programodat! Es ennek oka, hogy nem igazi kepernyovedot
irtal. Az MS SDK- ban talaltam ilyesmit:

Screen savers contain specific exported functions, resource
definitions, and variable declarations. The static-link library
SCRNSAVE.LIB contains the main function and other startup code
required for a screen saver. When a screen saver starts, the startup
code in SCRNSAVE.LIB creates a full-screen window. The window class
for this window is declared as follows...
Ami neked biztosan tobbet mond, mint nekem... :)
En delphiben irtam kepernyovedot, es azt is el akarja inditani
ezerszer, ugyhogy a programom megnezi, hogy fut-e mar onmaga. Az, hogy
otthagyja az ures kockat, elofordul mas programoknal is, gyanitom,
hogy valami windoze bug...

3. Kepernyovedokent hasznalva hogyan tudom elerni a beallitasok
> menut (milyen fuggvenyeket kell ehhez meghivnom...) ?

A kepernyovedod sajat beallitasaira gondolsz? Mert azt neked kell megirni 
:)
programnev.scr -s     : vedes
programnev.scr -c     : config
programnev.scr -p     : preview a kis monitoron :)

bye://guci

On  7 Jun 00 at 0:05,  > wrote:

> >HC> Tehat a memoriacimzes volna a donto? Igy mar ertem, kosz.
> >
> >azert egy kicsit ebbe is belekotnek.... valojaban nem kell egy
> >programnak 32 bitesnek lennie ahoz, hogy 64k nal nagyobb
> >szegmensekkel tudjon osszefuggoen dolgozni.... [...]
> Ebbe kenytelen vagyok belekotni, mert legjobb tudomasom szerint
> 16-bites vedett modu program ha megfeszul sem tud 64K-nal nagyobb
> szegmenst letrehozni (persze csak ha standard DPMI szolgaltatasokat
> hasznal
De, tud bizony... DPMI hivassal (int 31/501) lehet 64k-nal nagyobb
osszefuggo linearis memoriatartomanyt foglalni, aztan egy masik DPMI
hivassal (31/0) deszkriptort allokalsz, es egy harmadikkal (31/0c)
kitoltod a belsejet ugy, ahogy akarod. Ha a deszkriptor G bitjet 1-be
allitod, akkor nemcsak hogy 64k-nal, de 386-os procitol kezdve 1
meganal hosszabb szelektorod is lehet, es azt nyugodtan hasznalhatod
16 bites programbol is. (En ezt csinaltam a Recognita valamikori
dos-os verziojaban. Egyebkent a 16 bites win 3.x alatt N*64k koruli
meretu memoria allokalaskor (GlobalAlloc) a win visszaadott N darab
szelektort, amikbol az elso a _teljes_ memoria meretet lefedte, a
tobbi meg 64k meretu volt (az utolso persze csak addig tartott, amig
kellett). Ugyanez a 16 bites OS/2 alatt nem mukodott, mert az nem
osszefuggo linearis memoriat allokalt akkor, ha 64k-nal nagyobbat
kertel tole (!), igy nem lehetett ezt az elso szelektoros dolgot
megjatszani.)

Egyebkent az egesz thread-rol az a velemenyem, hogy a gyakorlatban
teljesen mas dolgoktol fugg, hogy mit nevezunk 32 bites programnak.
Persze vannak azok a kerdesek is, amikrol itt beszeltetek, de a
koznapi ertelemben hasznalt 32 bitesseg problematikaja mas jellegu:

Csupan az intel kompatibilis prociknal, es azoknal is csak a
windows-ban erdekes (ugyhoz ezt olyan embernek elmagyarazni, aki
normalis processzorokhoz es operacios rendszerekhez szokott, eleg
nehez :). Szoval a win95/98/NT/2000 kepes futtatni tobbfele operacios
rendszerhez keszitett programokat is: dos, win2.x, win3.x, win32. A
_gyakorlatban_ akkor mondunk 32 bitesnek egy (win-es) progit, ha
win32-hoz keszult. Ezt futtatja nativ modban az NT/2000, a tobbihez
csak emulal valamit. Ennyi.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --