Minden ustokosvizet fogyasztonak !

Az eddigi hozzaszolasok mind azt targyaltak, hogy milyen modon kerult a cseppfo
lyos halmazallapotu viz a Fold felszinere. Azzal en is egyetertek, hogy ebben n
agy szerepet jatszottak a becsapodo ustokosok. De meg egy dolgot azert nem art
tisztazni. Ez a viz folyamatosan fogy felszinrol! A magas legkorben levo vizmol
ekulak a Nap UV-sugarzasanak hatasara disszocialnak majd rekombinalodnak:

H2O ---> H + OH
2 H ---> H2
2 OH ---> HOOH
HOOH ---> H2O + O
2 O ---> O2

Ezzel hidrogen es oxigen atomok, molekulak keletkeznek a legkorben. A keletkeze
tt hidrogen atomok kinetikus energiaja olyan nagy, hogy sebesseguk meghaladja a
 szokesi sebesseget. Igy lehetoseg adodik arra - ha a szabad uthossz az adott n
yomas eseten elegendo nagy - hogy eltavozzanak a Fold legkorebol. Ezzel a mecha
nizmussal a legkor szegenyedik vizben es dusul oxigenben.

Ennyit csak viz korforgasarol egy nyitott rendszerben.

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

Sziasztok!

Koszonom az eszreveteleket. Valaszaim:

1./ A semleges atom fogalma es igy tomege egyertelmuen definialt a fizikaban.
2./ Minden elmelet es annak matematikai modellje csak adott feltetel-rendszerbe
n ervenyes. A megadott tomegkepletet kizarolagosan semleges atomokra definialta
m.
3./ Az altalam felismert univerzalis fizikai elv szerint vonzo kolcsonhatas, il
letve kotott allapot ket, minden fizikai parametereben azonos fizikai objektum
kozott nem letezik.

-  Ket azonos kvantumallapotu, azonos spinu es energiaju neutron kozott meg a n
uklearis reaktorban sincs vonzas, illetve kotott allapot.

- Ket azonos spinu elektron, vagy neutron kozott vonzas, illetve kotott allapot
,specialisan gavitacios vonzas,  kotott allapot nem letezik, mar a Pauli elv mi
att sem.

Tehat Newton gravitacios torvenye is csak meghatarozott feltetelek mellett igaz
 . Ket azonos nagysagu es azonos geometriaju tomeg kozott gravitacios vonzas, il
letve gravitaciosan kotott allapot csak meghatarozott feltelek teljesulese eset
en letezik.
Ha a kezdeti feltetel szerint a ket egyenlo tomeg teljes energiaja nem-negativ,
akkor nincs sem gravitacios vonzas, sem gravitacios kotes.
Ha a kezdeti feltetel szerint a ket egyenlo tomeg teljes energiaja negativ, akk
or van gravitacios vonzas, illetve gravitacios kotes.

Udvozlettel: Sarkadi Dezso   

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: jumper.itb.hu)

>  Nekem csak az tunt fel egy Foldunk allatairol szolo TV
>  musorban, ahol
>   tema
> volt hogy a mostani legnagyobb szarazfoldi allatoknal,
> (orszarvu, elefant) biologiailag nem kepesek nagyobb testu
> allatok kifejlodni.  Ez elegge erdekes, hiszen a dinok
> csontszerkezete ellentetes allitasokat bizonyit, meg a
> madarak birodalmaban is. Mi mas lenne okolhato, mint a
> foldunk gravitacios gyorsulasanak valtozasa? Udv  Csaba.

Talan inkabb arrol lehetett szo abban a musorban, hogy
mekkora *foldterulet* mekkora allatokat kepes
eltartartani, nem? A SciAm ezen oldalan

http://www.scientificamerican.com/news/112701/2.html

azt fejtegetik par sorban, hogy nemely kutatok
kapcsolatot talaltak (nem eppen meglepo modon) egy-
egy zart eletter (pl. sziget, de akar kontinens is) es a
rajta kifejlodo legnagyobb szarazfoldi allatok maximalis
merete kozott. Ez a kapcsolat szerintuk kelloen eros
ahhoz, hogy hosszabb ido alatt  evolucios valtozasokat
inditson el. Tobbek kozott peldakent emlit egy olyan
allatot (a Wrangel szigeti mamutot), mely a kontinensre
atnyulo foldhid eltunese utani 5000 ev alatt mintegy 65
szazalekkal lett kisebb meretu, ill. vannak peldak a
megnovekedett territoriummal egyutt jaro
meretnovekedesre is.

A cikk zaro megjegyzeseben felveti, hogy bar a
felfedezes magyarazatot adhat a valaha elt legnagyobb
kihalt emlosok meretere, mindazonaltal a legnagyobb
dinok merete tovabbra is megmagyarazatlan marad.

ToZo

Sziasztok !

A napokban gondoltam, meg egy-ket cikk, es kifujt a HIX-es
palyafutasom 2001 vegere. Hogy mikrobiologiaba belekontarkodjak,
es hosszan talalgassak, azt sose hittem volna, de most kezdem latni,
egyelore szaporodik a hozzafuznivalom.

Valkai Sandor:
>Itt van tehat egy nagyon erzekeny "feldigitalis" mikrofon.
>Az erzekenysege gyakorlatilag a membrantol es a fix fuggoleges kar
>stabilitasatol fugg.

En is ilyesfelere gondoltam, de az lehetoseg is felotlott,
hogy tapoldatban mozgasaban kovetheto par mikron meretu sejtre
kb. erintolegesen vetitett fenyt a rezgo membran reflektalna,
es felnagyitott kamerakepenek szamitogepes elemzese alapjan
lehetne rezgesek jelleget kimutatni - talan.
Biologusok biztosan foglalkoztak mar ilyesmivel, esetleg mas
modszerrel. Ha nem kapunk errol toluk beszamolot, annak tobb
oka is lehet. Egyreszt - ahogy az en esetemben is van, hogy
(bolcs fonokom rovid intelme) az intezmeny vezetojenek engedely
nelkul nem nyilatkozhatunk olyan szakmai es intezmenyi kerdesekrol,
melyeket meg nem publikaltak valahol hivatalosan.
Az is lehet, hogy laikus felveteseimtol biologusok hatan
felborzolodtak a csillok, es PgDn-okat utnek azota.

>nem artana utana szamolni, hogy a sejtmembrannal adott rugalmassagi
>allando, meret es membrantomeg eseten milyen frekvenciatartomanyba esne
>ez a sajatrezges.

Kozeli sejtek eseten villamos jelek is szoba johetnek, nem csak hanghullamok.
A capak allitolag kepesek erzekelni kovetett aldozataik halovany
villamos jeleit.
Nem tudom mennyire hiteles a TV-ben (Spektrumban) latott
ismeretterjeszto film a capakrol, de ha igen - igazolja,
hogy elvben letezhet elkulonult sejtek nem-kemiai kommunikacioja.
Soksejtu szervezetben vegkepp nem latom elvi akadalyat, es
annal is sokkal mereszebb megoldasokat feltetelezek mint amilyeneket
magam kepes lehetek kigondolni, hiszen az evolucio milliard evekben
merheto elonyre tett szert a kreativitasban.

>A rezges energiaja aranyos a frekvenciaval, ha nagyon magas frekvencia
>jon ki, akkor az az elmelet osszeomlasat jelentheti, hisz tul sokat
>fogyasztana az effele kommunikacio (megerne-e az egyes sejteknek, hogy
>ekkora energia befektetessel tudjanak tavolabbi sejttel beszelgetni?).

Talan ha lenyegretoro SMS-ek mennek (tomoritett file-ok :),
akkor igen, es ha az evolucio soran ez elonyhoz jutatta a fajt,
es azota is elonyos, akkor ma is mukodhet.
Ha a sejtekben nagy josagu rezgokorokkent mukodo AFC-s
eszkozok is vannak, akkor lassabb uzenetvaltasok,
kis energiaval megoldhatok esetleg.
Valamely szervezetben a korokozok robbanasszeruen megugro
szaporodasa vegzetes lehet, igy ha a bajt meg a kezdeten futotuzkent
es lokalizalhatoan jelzi a hirlanc energiapazarlassal
ehseg-kimeruleses halal vallalasa mellett is, az kisebb baj a
szervezetnek, mintha megengedi az idegenek szaporodasat es
szetszorodasat.
Feltetelezhetjuk, hogy az evolucio optimalizalta a vedelmet, de
ehhez tudni kene, hogy pl. egyedek kozt konnyen terjedo veszedelmes
virusok mennyire hamar kepesek atlagosnak tekintheto szervezetekben,
sejteket uralmuk ala hajtani, es sokszorozodni, es hogy az
immunrendszer milyen hatekonysaggal kepes fellepni ellenuk,
ha csakis kemiai kommunikaciora szoritkozhat a hibafelderito tevekenyseg.
Egyebkent veszjelzesekhez sipok, vagy rotoros tobbszolamu
szirenak is elkepzelhetok meg a sejtek szintjen is.
Ezeknel ott sokkal bonyolultabb dolgok is vannak.

Udv: zoli

Hogy a sejtmembranok valamikeppen zajongnak, arrol regebben
irtam, szakirodalmi hivatkozassal.
A 60-as evekben spektrumanalizist vegeztek e targyban.
Ha a sejtek zajanak elektroda-mentes merese komoly merestechnikai
nehezseget jelent, akkor forditott modszerhez is lehetne folyamodni,
bar az belathatatlanul hely- es idoigenyesebb, ha szeleskoru
vizsgalatokrol lenne szo.
Kulonfele spektrumu es intenzitasu mechanikus es villamos
zajokkal kellene ingerelni sejteket szisztematikusan, kulonfele
minosegu tapoldatokban ill. termeszetes korulmenyek kozott,
vizsgalva - hogyan hatnak viselkedesukre, eletfolyamataikra,
betegsegeikre a zajok/zenek, es mutansaik minosegi eltereset is
vizsgalni. Ez akkora feladat, hogy egy egesz orszag dolgozhatna ezen.
Most, hogy ezt leirtam rajottem, falba kene vernem a fejem,
mert 16 eve munkahelyemen uttorokent ravetodtem a digitalis
zajgeneralasra, de fel ev mulva abbahagytam. Ujito kedvu
megszallottkent egy iroasztal fiokjaba rejtve jarattam az elso
mukodo deszkamodellt, melyhez C64 BASIC-ben irtam a hullamalak-
tervezo programot, mely tovabbfejlesztve kesobb izles szerinti
spektrumu zajok generalasat is lehetove tette volna.
Minthogy azonban sugva ertesemre adtak - matuzsalem fonokok
kihalasat kene kivarnom, hogy kiujithassam az altaluk favorizalt
'sajat talalmanyu', katona-lada meretu, homersekletkompenzalt
analog ekvalizeres valtozatot, melyet hirkozles zavarasra
fejlesztettek ki beosztottak  - kileptem a cegtol, es csalodottan
felhagytam vegleg a zajgeneralassal, mert perspektivat nem
lattam benne.
A haditechnikaban vegkepp nem, hiszen ott epp akkoriban kezdett
divatba jonni a nehezen zavarhato jamming modulacio, valamint a
a szinte felderithetetlen szort spektrumu hirkozles egyarant,
koszonhetoen a VLSI aramkorok rohamos elterjedesenek, melyek
mar lehetove tettek kisfogyasztasu, kisterfogatu adovevok
megvalositasat, melyek mukodesi alapelveit azonban tobb evtizeddel
korabban dolgoztak ki.

Namost, ha az evolucio a kommunikacios elvek teren lemaradt
volna a XX. szazadi technikatol, annak okat magyarazni kellene.

Nehany ugyancsak kutatni valo kerdes a vegere:
1. Van-e szelekcios elonye az abszolut-hallasnak ?
2. Mi a biologiai hattere az elobbinek ?
3. Csakis fulhallasrol feltetelezzuk, hogy lehet abszolut ?
4. Vannak-e hiteles adatok novenyek tartos zeneszo melletti
   gyorsabb fejlodeserol ?
5. Tisztazott-e a kismacska-dorombolas anyatej-elvalasztast serkento
   hatasanak mechanizmusa, legalabb nagyjabol ?
6. Jo e utasterben n*100W-tal zenet hallgatni fulvedovel ?
7. Milyen az optimalis bolcsoringatasi frekvencia es mikent
   hat ?

Ha nem hagyom abba annak idejen a zajgeneralast - ma lehet, hogy
Micsurint lefozve oriasvirag-kerteszetem lenne, es
2szeres szaz*szepekkel korulvett, 'zajartalomtol' visszafiatalodott
0.5*47 evesnek latszo 2*176cm magas, kisfogyasztasu, megis nagyereju
egyed lehetne'k...
( Meg kell mondjam, igazabol nem banom, hogy minden maskepp alakult,
mert mi van ha a szarkalabak es rancok eltuntetese csakis azzal a
mellekhatassal egyutt lehetseges, hogy az agyi barazdak is
tokeletesen kisimulnak ? )));-)
Remelem, hogy a VIII. szkeptikustalalkozon nem az lesz a tema,
hogy homlokrancolas kozepette keresik - hol az a ven gazember,
aki uj otleteket adott a frekvenciagyogyaszatnak nevezett -
altudomanyossaga ellenere muvelheto alternativ medicinanak, hanem
hirtelen megszaporodott Nobel-dij aspiransainkat keresik,
hogy klinikai tesztekkel is igazoltan serkentoleg hato termeszetes
spektrumu ritka jo zajjal koszonthessuk oket, melynek koznyelvi
neve vastaps.

Udv: zoli

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: Rere ustokosok, becsapodasok

>Emlékeim szerint (jobbára a Buvar zsebkönyvekbol valo), a >szarazfoldi
>dinok nem voltak jelentosen nagyobbak a ma elo legnagyobb >szarazfoldi
>allatoknal. Amire gondolhatsz (nagy testu, hosszu nyaku >es farku allat),
>az vizi kornyezetben elt.
   Gogy

Minden bizonnyal, de mi a helyzet az akkori orias madarakkal, melyeknek
csontvazai alapjan prototipust is keszitesettek hogy reprodukaljak a madar
repules tehnikajat? Az orias meretek miatt a kutatok csak az eredeti nagysag
felere keszitettek a prototipust. Nem hinnem, hogy ok is vizalatti madarak
lettek volna :-)
A trefat odebb teve, ahogy Szakacs ur is tajekoztatott bennunket, tobbszori,
szinte sorozatokban pusztitottak a becsapodasok. Es ahogy mar emlitettem,
nemcsak a meteoritdarabkak, de talan jelentosebb az a tomegnovekedesi ertek,
mely energiaformajaban jut el hozzank napmint nap, evrol evre, es
osszegyulhet evmilliok soran. A gomb atmerobeli novekedese nem egyenesen
aranyos terfogat novekedesevel. Elso latasbol azt mondjuk a Venusz es a Fold
kozott nincs nagy kulombseg, megis hogy tomeguk egyenlo legyen, ugyszint
gravitacios gyorsulasi ertekuk, a Venusz egybe kellene olvadjon a Merkurral,
a Marssal es a Holdal.
Igy tehat fennallhat az az ipotezis, hogy kulombozo pusztitasok soran mas
mas tenyezok, eletkorulmenyek fogadtak az eletbenmaradottakat.
Peldaul az ejjelek-nappalok valtakozasanak egyre hosszabbodasa, egy ev
kevesebb is volt mint 365,4..nap, a foldtengely dolesszogenek valtozasa, a
Fold magneses polusainak valtozasa, mig az eletkorulmenyek eggyik fo
tenyezoje is ide tartozik, espedig a Fold gravitacios gyorsulasi ertekenek
az egyre novekedese.
  Udv  Csaba.


_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp

Udvozletem!

To:ro:k Peter legutobbi irasabol idezem:

 >> Azt hiszem meg magyarorszag egyes (mely, mocsaras) teruletein is
 >> azonositottak abbol a kulonleges alaku szenmolekulabol, mely a
 >> becsapodas utanni porfelhokbol rakodtak le.
 >
 > Tudomasom szerint nem szenmolekulak, hanem egyes nehezfemek, pl.
 > iridium rendellenesen magas koncentraciojabol kovetkeztettek
 > kisbolygobecsapodasra.

Errol ugrott be, hogy a Hold keletkezese a legaltalanosabban elfogadott
elmelet szerint ugy kovetkezett be, hogy a korai idoszakban, mikor meg
nem volt ennyire szilard a foldkereg, egy nagyobb kisbolygo csapodott
be. Ennek hatasara a felso, kisebb surusegu reteg egy resze "lecuppant"
  es abbol lett a Hold. Erre egyreszt az utal, hogy a Hold surusege (a
hol emlekszem) kb. 1/6-a a Fold atlagsurusegenek, es nincs igazi sajat
tengely koruli forgasa sem, (mindig ugyanaz az oldala nez felenk).
Szoval valami nagyobb es nehez dolog csatlakozott a Foldhoz egy csomo
nehez elemmel, valoszinuleg sokkal tobb nehezfemet "hozott a konyhara"
mint az osszes kesobbi ustokos, meteor.

Ja, bocs a legutobbi irasomban kozolt suta rajzszerusegert, nem tudtam,
hogy igy elromlik, mire megjelenik.
A lenyeg az lett volna, hogy egy Michelson-fele interferometer egyik
tukre helyett egy tukrozo feluletu membrant hasznalunk.

							Valkai Sandor

Udvozletem!

Ha mar elojott itt a bolygokutatas, ezt a linket most talaltam az Origo
tudomany reszlegen.

Minden van itt, mi szem-szajnak ingere:
csillagterkep, tajekoztatas urbeli muszerekrol, Tejutkalauz
(nemcsak urstopposoknak :).

		<http://planetologia.elte.hu/>;

Ha masert nem, legalabb  a jopofa kis lebego urhajosert erdemes megnezni.

						Valkai Sandor