> Felado :  [Hungary]
> Ez lesujto, es el nem tudom kepzelni, miert lenne igy.
> Regota terveztem, hogy keszitek egy 3 labon magasan allo - azazhogy
> fekvo gyurumagnest, mely fole tennek lebegni egy valamivel kisebb
> atmeroju es konnyu masik gyurumagnest, melynek kozepebol lefele
> lenyulik egy palca, also vegen akkora sullyal, hogy a lebego magnes
> ne uljon ra a labakon allora, de ne is billenjen felre.
> Nekem ugy tunik, ennek mukodnie kell statikusan.

Le fog csuszni oldalt, ez a baj a tipikus elképzelésekkel. Nem tudod olyanra
epiteni, hogy homoru legyen az allo resz magneses terenek teteje, maskepp
meg nem ul meg benne a repulo resz. Ha az oldaliranyu csuszast mas modon,
pl. mechanikusan akadalyozod meg, akkor persze konnyu ilyet csinali, tipikus
pelda a farudra huzott lebego magnesgyuru.

Masik lehetoseg, ha diamagneses anyag is van a szerkezetben, ilyet is lattam
mukodni, egy tavoli magnes emelt grafitlapon keresztul egy kis kockamagnest,
mely egy masik grafitlap felett lebegett 1-2 centivel. Ez is nagyon erzekeny
szerkezet, finoman kell beallitani az emelo erot pl. a tavoli magnes
tavolsagaval, es 1 fok homersekletvaltozas eleg ahhoz, hogy kiessen a kenyes
lebego helyzetbol.

Talan lehetne olyan szerkentyut letrehozni, ami a te otletedet , felborulas
ellen tokesuly :-), kombinalja grafittal, lecsuszas ellen diamagnes alapon.

Udv, Jozsef

Thus spake HIX TUDOMANY:

> t elemi magnes okozza. Ez nem all szemben a BS elvvel. Ket egymas melleti par
hu
> zamos vezetek, melyen azonos iranyu aram folyik, megfelel ket nagyon nagy sug
ar
> u koraramnak, melyek tehat ellentetes magneses polussal talalkoznak, ezert vo
nz
> zak egymast. Semmi ellentmondas a BS filozofiaval.

??? Mar ket azonos iranyu _aramelem_ is vonzza egymast (Biot-Savart), akarhogy
egeszited ki koraramokka, akar koncentrikus korokke is! A magnesek, koraramok
kozott hato vonzo/taszito-ero teljesen mas jellegu, ott a dipolusra inhomogen
terben hato erorol van szo. (Van elektromos analogiaja is, elekromos dipolusra
ugyanilyen ero hat inhomogen elektromos terben, homogenben termeszetesen csak
p x E forgatonyomatek hat) Ez szemben all a BS elvvel, de nem ez az egyetlen
ellentmondas amit tisztazni kene...
 At kene gondolnod, hogy a BS emelet alaptetele, hogy ket ugyanolyan objektum
kozott vonzoero nem lephet fel, milyen kolcsonhatasokra igaz!
 Elso lehetoseg: minden kolcsonhatasra. Ez biztos nem igaz, pl osszekotok egy
rugoval ket testet, a kolcsonhatast kepviselo rugo osszehuzza oket. Minden
testnek pontosan a felenel kette kene valnia, mert a ket pontosan azonos fel
kozott az elmelet szerint nem lephetnenek fel az atomi kolcsohatasok sem, igy
par pillanat alatt megszamlalhatatlan vegtelen darabra kene hullania
mindennek! (Ez felvet meg egy kerdest: mikor egy test egy test?)
 Masodik lehetoseg: csak a 4 alapveto kolcsonhatasra ervenyes az alapelved.
Erre ellenpelda a fenti magneses jelenseg. Jobb most nem jut eszembe, mert a
tobbi kolcsonhatas (a gravitacio kivetelevel) csak ellentetes toltesu
objektumok kozott vonzo jellegu, igy az elvednek nem is tud ellentmondani.
 Harmadik lehetoseg: csak a gravitaciora ervenyes. Ezt a rendkivul gyenge
hatas miatt nehez kiserletileg igazolni/cafolni (ti is ezen dolgoztok), de
nyilvan elobb-utobb menni fog. Erdekes, hogy pl a molekularis kolcsonhatasokat
kimagyarazod a spinnel es egyeb mikroszerkezetekkel, a gravitacional nem
foglalkozol ilyesmivel... Lehet hogy a gravitaciora is csak elemi reszecskek
kozott ervenyes, pl 2 proton nem vonzza egymast.

> A Dirac delta filozofia tipikus mernoki szemlelet. A hidrogen atom 13.5 eV-os
 i

Itt nincs szo sem filozofiarol sem mernoki szemleletrol, egyszeru fizikai
modellezes, kiserletekkel kerdeseket teszunk fel a termeszetnek, az
eredmenyeket megprobaljuk egyszeru torvenyekkel leirni. A tudomany mai allasa
szerint ket pontosan azonos tomegu testtel meg lehet hogy senki sem vegezte el
a kiserletet, de azonos nagysagrenduekkel mar rengetegen, es a hitelt erdemlo
alapossaggal elvegzett, megbizhato meresek a torvenyedet szamszeruen cafoljak.
Lehet hogy van benne valami, de ebben a formaban biztos nem igaz. Igy jott be
a Dirac-delta: ket tetszoleges pontossaggal megegyezo tomegu test kozott
_pontosan_ a Newton-torveny szerinti gravitacios ero hat, de ha _pontosan_
megegyezik a tomeguk, akkor hirtelen egy vegtelen nagy ugrassal lemegy nullara
a kolcsonhatasi energia... Amikor ezt irtam, meg nem ismertem a BS gravitacios
erotorvenyt, most hogy ismerem, latom hogy mas okok miatt nem igaz :), illetve
a paradoxonok nagy resze ugyanugy megmaradt.
 Na akkor nezzunk nehany ellentmondast! A testek nem csak egymast, hanem sajat
magukat is vonzzak. Pl a fekete lyukaknal ez elegge latvanyos. Ha ket
ugyanolyan test nem vonzhatja egymast, akkor sajat magat hogy vonzhatja,
hiszen sajat magaval minden biztos hogy pontosan megegyezik? Azt sem tudjuk,
hogy mi a test definicioja. Van 3 testunk, ketto tomege pontosan megegyezik a
harmadikeval. A nagy test kulon-kulon vonzza a ket kicsit. De ha a ket kicsit
osszeragasztjuk, egy testet csinalunk belole, akkor mar nem vonzza? Elolvastam
a publikaciod, (Koszi Jani!) azt allitod, hogy a gravitaciora (es egyeb
kolcsonhatasokra) nem igaz a vaskalapos, vektoros osszeadasi torveny. Ebbol
kovetkezne, hogy a tomegekre sem lehet igaz, de mint tudjuk, 1kg + 1kg = 2kg,
mindenki ellenorizheti otthon egy merleggel :) Gond lenne a sulyos/tehetetlen
tomeg ekvivalenciaval is... (A tehetetlen tomegekre trivialisan igaz az
osszeadas. A tehetetlen es sulyos tomegek minden eddigi kiserlet szerint
ekvivalensek. Ezert a sulyos tomegekre es a gravitacios kolcsonhatasra is igaz
a vaskalapos osszeadasi torveny. Igy az elozo levelemben emlitett
ellentmondasok cafoljak a BS-elmeletet, Q.E.D. Ez egy teljesen KORREKT cafolat
volt!) De ha feltesszuk, hogy tenyleg nem ervenyes az osszeadas vaskalapos
torvenye, akkor sem adhato olyan logikailag korrekt definicio a test
fogalmara, mely ne lenne ellentmondasban a BS elvvel. Egy test-e egy gazgomb?
Es 2 gazgomb? Es ha koztuk anyaghid van? Tovabba, mint elozo levelemben mar
irtam, kulonbozo tomeg-konfiguraciok ugyanazt a gravitacios teret kelthetik,
hogy kulonbozteti meg oket egy probatest? Erre meg nem reagaltal, de most nem
ismetlem meg. Es vegul, ezt egyelore nem tudom egzaktul alatamasztani,
szerintem egy termeszeti torveny egyszeruen nem lehet ilyen alaku. Ez a
fent emlitett ellentmondasokbol is kivaloan latszik, de az csak duma, azt
hiszem, hogy nemi munkaval egzaktul ki lehetne hozni matematikai
ellentmondast. Ha lesz egy kis idom (talan a hetvegen), kicsit beleasom magam
a kedvetekert, egyelore csak feluletesen futottam at. Az elmelet cafolatahoz
nincs ra szukseg, de lehet hogy erdemes, mert talan valami meg mentheto
belole... A Nobel-hez a fele is eleg lenne :)

> tetele eps hibaval teljesul, mint a 13.5 eV is eps hibaval teljesul. A Heisen
be
> rg hatarozatlansagi relaciot kovetkezeskeppen egy mernok sosem fogja megerten
i.

Nem csak hogy kivaloan ertik, hanem meg epitenek is ra! Pl felvezetok, a
mernokok es a Heisenberg-torveny nelkul nem lenne szamitogeped...

> sok: a reaktor nuklearis toltete 300 nap plusz-minusz egy hetig eleg. A fomer
no
> k elvtars elzavarta a fizikusokat, mivel nem tudnak pontosan szamolni!!! Eges
zs

Huh... Az ilyenert harapok! Azt akarod sugallni, hogy a veled egyet nem erto
kutatok viselkedese analog a fomernokevel, te pedig az elzavart fizikus vagy?

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

-------- Original Message --------
Subject: Meghívó
From: Trupka Zoltán >

Fekete lyukak és fehér foltok a Világegyetemben
Egyszemélyes konferencia Lukács Bélával

Dr. Lukács Béla fizikus elsősorban relativitás-elmélettel és
kozmológiával foglalkozik. Olyan előadónak ismerik, aki mind
tartalmilag, mind időben kimerítő előadásokat szokott tartani. Gyakran
kalandozik a természettudományok más területein, de a történelemben,
pszicho-lógiában és sok más szakterületen is. Amikor kitérőt tesz egy
előadás során, mondanivalójának- látszólag - semmi köze az éppen
felvetett kérdésekhez. Aztán kiderül, hogy sajátos szemszögből
megvilágítva az összefüggéseket mégiscsak fontos részét képezi a
tárgyalt problémának. Élvezetes stílusával szemléletes példáival a
legnehezebb tudományos részleteket is képes úgy elmagyarázni, hogy a
laikusok is megértik.
Az Ősrobbanás után zajló folyamatokról, kvazárokról, és fekete
lyukakról, a galaxisok távolodásáról, bolygószomszédainkról is sok
mindent tudunk már, de ismereteinkben zavarba ejtő fehér foltok is
vannak. A Világegyetem még számos meglepetést rejt a számunkra. Ezekről
hallhatunk azon a konferencián, melynek egyetlen előadója Lukács Béla
lesz. A maratoni hosszúságú rendezvény addig tart, amíg a közönség
kitart. Természetesen kérdésekre és hozzászólásokra is lesz lehetőség

A Szabadművelődés Háza Székesfehérvár, Fürdő sor 3.2002. április 27.
szombat 14 óra

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Sziasztok !

A napokban ujra probalkoztam kullancs-kiszedo vasarlassal, egy
eldugottabb gyogyszertarban vegre sikerrel. Csakhat 18db ilyen
csipeszke araert 1db 18 sebesseges elol-hatul teleszkopos
vadonatuj kerekpart lehet venni manapsag, garanciaval.
A kullancs-kiszedo rendkivul egyszeru szerkezet. Semmi csucstechnologiat
nem igenyel a gyartasa. A regifajta toltoceruzak vegletekig leegyszerusitett
valtozata azzal a kulonbseggel, hogy 4 kanalas kikepzesu karom
helyett csak 2 van, de az lapos es nem kanalas, hanem hegyes.
Vekony laprugobol hajlitott, gyengecske csipesz ez,
melyre rahuztak egy spiralrugot, es elolre egy femcsovet, mely a rugo
altal eloretolodva a kello pillanatban osszenyomja a csipesz karmait.
Kisse nehezkes a hasznalata, mert a femcso polirozott es csuszik,
a hegyesre vagott lemezvegekkel pedig nehez jol elkapni a kullancsot.
Node mindegy, lenyeg az, hogy a kullancsot jobbra-balra tekergetve
kell kilazitani es kihuzni. Amint hazavittem, meglepetesemre
mindket macskamon egybol kiprobalhattam, mert keszultek a foprobara,
es osszeszedtek aznapra 3 db kullancsot.
Szerintem ha valakinek nem rovid a korme, konnyebben kiszedi.

Udv: zoli

Sziasztok !

Szivargyujtorol, 12V-tal mukodo 25 l-es olasz hutotaskat reklamoznak ujabban.
Muszaki adatok helyett a tobbnyelvu feliratbol csak annyi derul ki,
hogy 'rendkivul eros ventillatoros hutorendszere van' neki.
Foton latszik a fedelebe belulre epitett ventillator es
mellette egy hutoborda. Kivul semmilyen hocserelo nem lathato, de
valszeg a fedelbe begyomoszolheto kabel uregebol jon ki
a meleg levego. Egyebkent kozonseges meretu, puritan PVC burkolatu
hutotaska ez, es a sulyabol itelve sem tunik ugy, hogy testes
gepezet volna benne. Tud valaki a mukodesi elverol ? Hoelemes talan ?


Udv: zoli

Kezenfekvonek tunik, hogy Tesla aktiv elektronikus eszkozok hijan
folyamatos szikrainduktor (elektromagneses berrego) jelebol -
pontosabban zajabol indult ki. Rezgokorrel, rezonanciaval kiemelt
belole egy keskeny savot, es azt transzformalta fel.
Ez biztosan jarhato modszer. Kiserleteztem ilyesmivel
kolyokkoromban. Volt egy kis jatekcsengom, es a szikrakozzel
parhuzamosan olyan kondenzatort kotottem, melynel a szikrakepzodes
minimalissa valt, viszont a TV-kben hasznalatos 'malomkerek'
trafo ilyenkor adott ki maximalis feszultseget, amivel kisebb ivet
lehetett huzni. Azt most sem tudom miert igy lett maximalis a delej.

Udv: zoli

Sziasztok!

Mivel en teljesen civil vagyok, baromira nem ertem ezt a
konzervlo:vo"sdit. Ha fogytan van a loszer, akkor valoszinuleg a kaja is
fogytan van (lasd pl. sztalingradi csata), tehat nem lovoldozom el
onfeledten, hanem megprobalom kihuzni vele az utanpotlasig (mondom en a
hulye civil ;-) ). Ketto: gondolom az agyuk, tarackok, mozsarak kulonbozo
urmeretuek, mindegyikhez van megfelelo konzerv? Harom: hogy lehet kiloni
egy konzervet? Ugy ertem, honnan kerul az agyucsobe lo"por es (ha kell)
fojtas? Negy: minden konzervet ki lehet loni, nem adja meg magat a
konzervdoboz fala meg az agyucsoben? Ot: a cigaretta-toltenyhuvely
osszefuggest vegkepp nem ertem. A toltenyhuvelyt egy fe'mlapbol huzzak,
mig a cigarettat sodorjak. Hogy lehet ezt ugyanazon a gepsoron megoldani?

Elore is koszonom,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

Valenta Ferenc irasahoz tennek hozza meg egy gondolatot:
: A Tesla-
: trafonal egy hangolt rezgokort rezgetnek be, melynek vesztesegeit a
: kisules negativ ellenallasu karakterisztikaja kompenzalja.

Itt soros rezgokorrol van szo, aminek nagy josagi tenyezoje (Q) van. Ekkor
ugyanis a kepzetes elemeken (azaz C vagy L) az ellenallason eso feszultseg
Q-szorosa jelenik meg, ami rezonancia eseteben megegyezik a
kapocsfeszultseg Q-szorosaval. Igy aztan U=1000V, Q=100 es maris van
100kV-unk. Amire emiatt nagyon oda kell figyelni, az a tekercs es a
kondenzator szigetelese. [A teljesseg kedveert: parhuzamos rezgokorben az
L es C tagokban az atfolyo a'ram sokszorozodik meg.]

Udv,
marky

> > Ezt az elvet Tesa talalta dolgozta ki es hasznalta a tesla tekercsnel.
> > Az egeszben az racio, hogy a freki novelesevel kevesebb menet kell
> > ugyanakkora feszultseg eloallitasahoz. A szikrakozzel par  vagy par szaz
> > MHZ-s jelet allit elo, amit keves menettel mar millio voltos
> > nagysagrendbe lehet transzformalni.
>
> Nem! A Tesla-trafo teljesen mashogy mukodik. A sokkoloban nincs
> nagyfrekvencia, a szikrakoz egyszeruen ravezeti a kondenzator

Ez tevedes. Egy elektromos iv az nem egy darab kisulesbol all, hanem
kisulesek sorozatabol a ket elektroda kozott oda-vissza. Az ismetlodes
frekvenciaja tobbek kozott az elektrodak tavolsagaval szabalyozhato.
Hertz 30cm-es radiohullamokat allitott igy elo szikrainduktorral es
vegezte el hires kiserleteit. A szikratavirok is igy mukodtek, Tesla ezt
fejlesztette tovabb.

udv
Csaba