Kedves Zoli!

Ugy gondolom, semmi akadalya, hogy a hullamok energiajat megcsapold. A
legegyszerubb talan, ha flexibilisen osszeerositett tartalyokbol csinalsz
hatalmas tutajt.
Metszetben igy nezne ki:
____________________________________________________
\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/

A tutajnak tobb hullamot is at kellene ernie, es a flexibilis rogzitesek
forgo csukloinal nyered ki az energiat valami racsnis szerkezettel, vagy
dinamokkal, es az igy nyert energiaval hajtod a hajot. Masik megoldas, (nem
tudom megvalosithato-e, de erdemes gondolkodni rajta,) hogy a tartalyok
aljanak doles szoget kellenne oly modon befolyasolni (fekezessel, vagy
atteteles hajtassal), hogy a kivant haladas iranyaban nagyobb ideig
fekudjenek a hullam eziranyu oldalan, igy ezen a lejtos feluleten valo
siklas biztositana a haladast.

Persze eleg zaklatott lehet az utazas egy hullamzo tutajon, igy nem art
valami nyugalmasabb fedelzetett is tervezni hozza, bar nem tudom ezt a
fedelzetet a flexitutaj melyik reszehez rogzitened, mivel a hullamok
idonkent valtozo hosszusagu kiterjedese valtozo szamu tartallyal rezonal.
Valoszinuleg ehhez egy merlegkarokbol allo sulyeloszto rudazatra van
szukseg. Ilyenkor a tartalyok profiljat meg lehet forditani, tehat alulra
kerulhetnek a csuklok, es a sima felulet.

Persze, ahogy hallottam, a hullamok mindig a szellel osszefuggesben
keletkeznek, igy egy vitorlas legalabb ilyen jo megoldast jelent az utazni
vagyoknak.

Udv: Takacs Feri

> Kepler es Newton torvenyei nem adnak magyarazatot sok 
> mindenre.

  Nem is dolguk. Bizonyos feltetelek teljesulese eseten megmondjak, hogy
*ISMERT KEZDETI FELTETELEK ESETEN* mi lesz a rendszer sorsa.  
> Pld; - mi determinalja a keringes, a korforgas iranyat?

  A kezdeti feltetelek illetve az azota a bolygora gyakorolt hatasa a tobbi
egitestnek. A kezdeti felteteleket egyelore nem igazan tudjuk, bar sokan
tanulmanyozzak. A tobbi test hatasat hosszu tavon eleg remenytelen szamolni
Newtoni alapokon.

> - mi determinalja a korforgasi sebesseget, amely egyes 
> bolygoknal valtozik a sarkoktol 
> az egyenlitoig, ami nem a tehetetlenseg (passziv) 
> kovetkozmenye

  Ezt a mondatot nem ertem. Foldnek fix a forgasi sebessege, saroktol az
egyenlitoig. Minden *szilard* bolygonak az. 

> - miert nem lehet a mesterseges bolygokat forditott 
> iranyba palyara allitani, mint a termeszetes bolygok?

  Lehetne, csak rohadt draga lenne, es csak alacsonyabb magassagig tudnank
feljuttatni. Ha forditva akarod palyara allitani, akkor a fold forgasi
sebessege nem segit, hanem hatraltat. Ha utanaszamolsz: fold kerulete
40 000 km (kb.). Kb. 24 ora alatt megfordula tengelye korul, azaz kb. 
fel km/s sebessege van egy foldhoz kepest nyugalomban levo testnek. Ennyivel
kevesebbet kell gyorsitani rajta. Nem veletlen, hogy az USA Floridabol,
Europa Franciaorszag egyik utolso gyarmatarol, az Oroszok meg legujabban
hajorol lonek ki raketakat: Minel kozelebb akarnak lenni az egyenlitohoz.

> - a holdnelkuli bolygok mindig azonos oldalukkal 
> fordulnak a bolygo fele, miert?

  Ki fordul ki fele? Esetleg ar-apaly erok magyarazzak, csak nem ertem mit kene
magyarazni.

> - szamomra az sem elfogadott, hogy a keringes csak a 
> gravitacio es a tehetetlenseg kovetkozmenye.

  Nem is *csak* annak a kovetkezmenye.

> - a bolygok mozgasaban sok perturbacio van. Mitol all 
> helyre mindig a stabilitas?

  Nem all vissza. Csak a valtozasok idoskalaja csillagaszati, nincs idonk
kivarni.

> - mi determinalja a "pororoca-t"?

  A micsodajat?

> - a csillagkepek forditott mozgast eredmenyeznek a 
> szazadok folyaman, mint az eves ciklusban, miert?

  Megint nem ertem teljesen a kerdest. Vagy a precessziorol van szo, vagy
nem. Csillagkepek a szazadok soran egy ici-picit *sem* mozognak. Egyes
csillagoknak van merheto mozgasa (akar par szogmasodperc/ev), de ilyenbol
nagyon keves van. Ami igazan valtozik *eves* skalan, az a megfigyelo
helyzete ehhez kepest. Evszazados skalan a fold tengelye is imbolyog
(precesszal).

> Kinek mi a velemenye? En kifejtettem velemenyemet a 
> www.extra.hu/soniba oldalon. 

  Dicseretes, csak kulfoldrol nem elerheto...

> Igaz hogy meg tovabbi bizonyitasokra szorul. 

  Meg egy-ket kerdes tartalomra...

Gyula

Hello,

> Pld; - mi determinalja a keringes, a korforgas iranyat?

legfeljebb az oskod forgasiranya, amibol a Naprendszer kialakult.

>      - mi determinalja a korforgasi sebesseget, amely egyes
> bolygoknal valtozik a sarkoktol
> az egyenlitoig, ami nem a tehetetlenseg (passziv)
> kovetkozmenye
semmi se determinalja, az eredeti ertek veletlen.
a sarkoktol az egyenlitoig meg azert valtozik a sebesseg, mert a
periodusido allando, a korpalya sugara meg valtozik.

>      - miert nem lehet a mesterseges bolygokat forditott
> iranyba palyara allitani, mint a termeszetes bolygok?

lehet.

>      - a holdnelkuli bolygok mindig azonos oldalukkal
> fordulnak a bolygo fele, miert?

ezt nem ertem.

>      - szamomra az sem elfogadott, hogy a keringes csak a
> gravitacio es a tehetetlenseg kovetkozmenye.

hanem?

>      - a bolygok mozgasaban sok perturbacio van. Mitol all
> helyre mindig a stabilitas?

nem all helyre. a Naprendszer eseten pl. semmi se garantalja, hoigy ez
orok idokig igy marad. ("aszimptotikus stabilitas")

>      - mi determinalja a "pororoca-t"?

sajnos nem tudom, mi az.

>      - a csillagkepek forditott mozgast eredmenyeznek  a
> szazadok folyaman, mint az eves ciklusban, miert?

a precesszio szogsebesseg-vektoranak iranya miatt


> Kinek mi a velemenye? En kifejtettem velemenyemet a
> www.extra.hu/soniba oldalon.
> Igaz hogy meg tovabbi bizonyitasokra szorul.

Hat igen.

Udv:
Jano

Kedves Lista!

On 12 Dec 2001, at 9:13, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Switzerland]

> >Ha emlekeim nem csalnak akkor jo par millio evvel
> >ezelott a Fold legkoreben levo oxigen koncentracioja
> >sokkal tobb volt mint jelenleg, elerte a 35 terfogat
> >szazalekot.
> 
> Mielott ez rogzulne a HIXes koztudatban:-)
> Megadnal, legyszives nehany forrast, ahol 35%-os
> legkori oxigenkoncentraciorol lehet olvasni.

Ugyan nem ne irtam az eredetit, de en is 35%-ra emlexem. Ha jol mereng, 
akkor kb 200 milla eve volt egy nagy reccs, aminek a hatasara ez leesett 
15%-ra (sok bomlo tetem, kevesebb noveny, egyebek). Most ujra 23% 
kornyeken vagyunk.

Sajnos forrast nem talaltam, de azt hiszem, hogy az Elet es Tudomanyban 
olvastam. Azt hiszem arrol volt szo, hogy mar tobb kataklizma is volt a 
Fold eleteben, amikor az allatvilag 95%-a kihalt. Volt egy 200 millio eve, 
amikor (szolt az elmelet) egy nem tul tavoli csillag szupernovava 
alakulasakor bekapott kozmikus sugarzas irtott ki majd' mindent. Ekkor 
esett le az oxigen szint 15%-ra.

> Meg sohasem hallottam arrol, hogy az allatok nagy
> meretuket a nagyobb parcialis nyomasu oxigennek
> koszonhetik.

Meg en sem, de elkepzelhetonek tartom, bar nem vagyok biologus...

Udv From:, a levego kereskedo

Felado:  [Switzerland]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>>Ha emlekeim nem csalnak akkor jo par millio evvel
>>ezelott a Fold legkoreben levo oxigen koncentracioja
>>sokkal tobb volt mint jelenleg, elerte a 35 terfogat
>>szazalekot.
>
>Mielott ez rogzulne a HIXes koztudatban:-)
>Megadnal, legyszives nehany forrast, ahol 35%-os
>legkori oxigenkoncentraciorol lehet olvasni.
>Meg sohasem hallottam arrol, hogy az allatok nagy
>meretuket a nagyobb parcialis nyomasu oxigennek
>koszonhetik.
>Gabor

Sziasztok!

Talaltam nehany erdekes cikket ezzel kapcsolatban.

http://scrippsnews.ucsd.edu/pressreleases/dragonflies.html
Ebben arrol szamolnak be, hogy a keso Paleozoikumi rovarok irdatlan nagy

meretuket a megnovekedett oxigenkoncentracionak koszonhetik, ami a
legujabb geokemiai modellek szerint elerhette a 35%-os maximumot is.

http://gsa.confex.com/gsa/2001AM/finalprogram/abstract_17311.htm
Egy rovid geokemiai vonatkozasu ertekezes.

http://www.research.umich.edu/research/research_guide/
research_news/review95/lifesci.html
"A sharp increase in oxygen..." c. fejezet.


Udv,
Andras

> Felado :  [Hungary]


>A Kepler es Newton torvenyei nem adnak magyarazatot sok
>mindenre.
>Pld; - mi determinalja a keringes, a korforgas iranyat?
>     - mi determinalja a korforgasi sebesseget, amely egyes
>bolygoknal valtozik a sarkoktol az egyenlitoig, ami nem a >tehetetlenseg 
>(passziv) kovetkozmenye
  Kerdesed, mely mozgassal kapcsolatos, nemcsak a bolygokra vonatkozik, 
ezert nem adhatnak valaszt az altalaban elipszis palyara vonatkozo Kepler 
torvenyek.
  A bolygok mozgasait mar kezdettol hordozzak, es mint minden mas targy vagy 
mozgo tomeg ezt meg is orzik, 'amig mas erok nem hatnak ra'.
A keringes iranymeghatarozoja a kialakulasuk elotti esemenysorozatoknak 
koszonheto. Nincs szabaly hogy jobbra vagy balra keringjen, a korulmenyek 
viszont erosen befolyasolhatjak allando fekezohatast gyakorolva. A 
fekezohatasok, es maga a bolygok szilardsaga okozhatnak korforgasi 
sebessegkulombseget az egyenlitoi es sarki polusok kozott(Jupiter). Foldunk 
szilard felszini retegenek forgasa sincs szinkronba a belso szilard maggal.
>     - miert nem lehet a mesterseges bolygokat forditott
>iranyba palyara allitani, mint a termeszetes bolygok?
Nem tudok rola, hogy nem lehet, mindossze nem gazdasagos.
>     - a holdnelkuli bolygok mindig azonos oldalukkal
>fordulnak a bolygo fele, miert?
Nem a Nap, esetleg egy kozponti csillag, vagy tomeg (oriasbolygo) fele?
Ez a fekezohatas egyik valtozata, mely esetben az ileto forrastomeg 
gravitacios terenek hatasara a keringo bolygo nullaza felszini keringesi 
sebesseget a kozponthoz viszonyitva. Mennel tavolabb a kozpont, annal 
lassubb a folyamat, akkor pedig meglassubb ha a bolygonak egy vagy tobb 
holdja van.

>     - szamomra az sem elfogadott, hogy a keringes csak a
>gravitacio es a tehetetlenseg kovetkozmenye.
A keringes csak a kezdosebessegnek koszonheto, ezt meg erosen befolyasolja a 
kozponti tomeg merete. A kozponti ossztomeg, -fuggetlen a terbeli 
urtartalmatol-, hatarozza meg a tavolsagtol fuggoen pontosan a keringesi 
sebesseget. Igy ha az ileto bolygo sebessege egy adott palyan meghaladja a 
megszabott erteket, elszabadulhat a kozponti togeg gravitacios teretol, es 
forditva. Kissebb sebesseg eseten beeshet a kozponti tomegbe.
>     - a bolygok mozgasaban sok perturbacio van. Mitol all
>helyre mindig a stabilitas?
Ezeket a korulmenyek okozzak. Hacsak egy kozponti tomeg es egy bolygoja 
lenne, valoszinuleg a perturbaciok sem mutatkoznanak.
  De a stabilitas nem mindeg all be. Az allandoan hato gravitacios erok 
gyakorolva hatasukat huzzak nyuzzak az ileto bolygot. Centrifugalis erok, 
apaly-dagaly hatas, stb. tehat kulombozo bolygokozi zonakban az ileto bolygo 
sajat tomege't nem kepes karbantartani, igy darabokra hullhat.
>     - mi determinalja a "pororoca-t"?
A szot nem ertem, nem tudom mire vonatkozik, talan ha bovebben kifejtened.
>     - a csillagkepek forditott mozgast eredmenyeznek  a
>szazadok folyaman, mint az eves ciklusban, miert?
Valahogy ez a kedes sem vilagos.
>Kinek mi a velemenye? En kifejtettem velemenyemet a
>www.extra.hu/soniba oldalon.
Az oldalt meg nem sikerult elernem, ha tudod kuld el maganban, ha pedig nem 
hosszu, kivancsian varjuk a hix/tudomanyban, meg akkor is ha: >Igaz hogy meg 
tovabbi bizonyitasokra szorul.

  Az elejen emlitettem, hogy a mozgas szempontjabol fuggetlen hogy a tomeg 
bolygo e vagy nem, kering e vagy epp egyenes pelyan halad.
Hogy egy tomeg mikor all es mikor halad, csak valamihez kepest donthetjuk 
el. Ez a valami pedig nemcsak egy masik tomeg, mihez kepest merjuk a valtozo 
teret, de mindazok az elemi reszecskek is, melyek energiabefektetest 
igenyelnek az ileto tomeg gyorsulo mozgasa eseten.
Ennek a forditottja is fennall, vagyis a tomeg teljes nyugalmi helyzetet a 
korulvevo energiahalmazok szamtani ertekeinek osszege donti el.
   Udv Csaba.

Kedves Zoli,

ebben a hosszu agymenesben egy csomo mindent osszehordtal, amibe egy csomo mind
en van, ami
1) spanyolviasz, tehat mar tudjuk, nem te talaltad fel
2) jo otlet, de tudjuk, hogy nem ugy van
3) homaly,mert nem irtad le rendesen, vagy homalyos asszociaciohalmaz
4) Ami rossz otlet,mert nincs ugy, es nem is mukodhetne ugy.

Ezert erdemes tanulmanyzoni a tudomany state of the art-jat, mert az a par ezer
 neurobiologs es kognitiv tudos, aki ezeken dolgozik, messze tavolabb van mar. 
otleteik is vannak, es egy csomo mindent nagyon biztosan es jol tudunk az agyro
l. hianyzik egy csomo reszinformacio, hianyzik egy csomo olyan kiserlet, ami a 
komplexebb osszefuggeseket is tudja ellenorizni, es hianyzik meg tobb nagysagre
ndben atfogobb elmeletek hierarchiaja, amibol osszeall az egesz kep. ezekben a 
nagyobb elmeletekben sokan sokfelet kitalalnak, de ok  legalabb ertenek ahhoz, 
hogymi az, amit mar egesz biztosan tudunk, es azzal osszhangban, arra epitve pr
obalnak meg epitkezni. meg igy is eleg sokfele elmelet van, amit le kellene ell
enorizni, ki kellene dolgozni, stb.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Nem tudom, hogy mekkora a "csemete" aki kapja a mikroszkopot. 
Ertelmes gimisek mar haszonnal forgathatjak Lovas Bela 
Mikroszkop-mikrokozmosz cimu konyvet. Ebben van egy kis optika 
(egyenketek nelkul), apro muszer- es mintakeszitesi trukkok es nehany 
jo fenykep is. En az apro otletei miatt kedvelem nagyon.:-) Par eve 
ujra kiadtak, lehet, hogy meg van a boltokban belole.

Szabolcs