Sziasztok,

  Azt hiszem megint kezd elojonni egy kronikus felreertes osrobbanas
ugyeben. Az osrobbanast nem ugy kell elkepzelni, hogy volt egy nagyon pici
bomba, ami felrobbant. Ugy kell elkepzelni, hogy a vilagegyetem (a 
modellben legalabbis) mindig is vegtelen nagy volt, csak kezdetben orult
suru, meleg, stb. Az osrobbanas elejen ez a kotyvalek nagyon gyorsan kezdett
higulni, aztan ez a higulas egyre lassabb (bar nem allt meg es legutobbi
meresek szerint sosem fog megallni). 
  Ebben a kepben tudatosan elkerultem a kezdo pillanat problemajat, mert
ott igazabol semmit nem tudunk a fizikarol. Ossze kene hazasitani altalanos
relativitast kvantummechanikaval, ami egyelore nem megy. Alt. rel. 
extrapolacioja egy 0/0 osztast eredmenyez, szingularitas van.
  Az, hogy veges-e a vilagegyetem, jo kerdes -- filozofusoknak. Pragmatikus
tudomany szempontjabol a kerdesnek nincs ertelme, mivel a vegtelen
vilagegyetem nem tanulmanyozhato a feny veges sebessege miatt. Ameddig
ellatunk, addig minden normalisnak tunik. Ettol persze lehet, hogy holnap
az esemnyhorizontunk, ami allandoan no mostanaban, atlepi a magikus hatart,
ahonnan kezdve mas a vilagegyetem. Amig viszont ez nem tortenik meg, addig
a pragmatikus termeszettudomany elvei szerint azt kell gondolnunk, hogy
a vilagegyetem vegtelen.
  Innentol kezdve nincs kozepe a vilagnak. Illetve minden a kozepe (barhol
nezed, ugy tunik, hogy hozzad kepest minden tavolodik) -- felteve, hogy
'nyugalomban vagy', aminek megvan a pontos definicioja.
  Meg egy pragmatikus megjegyzes: *nincs ter*. Ter csak a modellben van.
Hasonloan ahhoz, hogy foton is csak a modellben van. Nem a ter tagul, 
hanem a modellunkben bevezetett ter tagul, ami helyesen modellezi
a kiserleti megfigyeleseinket.

Gyula

Szia Voland!
> A peldad hibas.
> Ti., itt nem arrol van szo, hogy van 1 elmelet, ami a fenyt 
reszecskekent
> irja le, es van 1 kulon masik elmelet amelyik meg hullamkent. Ha 
igy lenne,
> akkor a ket elmelet ellentmondana egymasnak, es 
termeszetesen semmilyen
> modon nem igazolna egymast.
Nincs az en peldamban semmi hiba, keves jobbat lehetne
talalni, es az mar nehany evtizede tortenelemme valt.
Ez a tema + mar erosen kezd atmenni egy oncelu szoparbaj
iranyaba. Mar az a kijelentesed is, ami valahogy ugy kezdodott,
hogy "szamtalan olyan elmeletet lehetne ...." elegge komoly-
talannak tunik. Meglehet, hogy szamtalan elmelet gyarthato
(pl. Egely vagy Daniken stilusaban), de kerdes, hogy azok
tudomanyos elmeletek lennenek-e, es megfelelnenek-e a tu-
domanyos elmeletekkel szemben tamasztott kovetelmeny-
eknek? En ketelkedem ebben. A legutobbi mestervagasod
a sztrapacskaval - szenzacios. Legyoztel, megadom magam.
Es ha megharagszol, ha nem - ezt a temat a magam reszerol
lezartnak tekintem, mert en csak egy kezdo amator vagyok.
Udv: S. Zoli
> Ha az en kedvencem a juhturos sztrapacska roston sult....

>- Miert zsugorodik olvadaskor ? ---> EZ A TUDOMANY TEMAJA 

A multkor mar kerdeztem, de nem erkezett ra valasz:
Igaz-e a fenti allitas a vasra? Vagyis a szilard vas
terfogata nagyobb-e, mint az olvadte?
Hat senki sem szan meg a valasszal?

Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biovegpc05.unifr.ch)

Sziasztok !

Ebredezgetek es osszeszedtem vegul magam, hogy megirjam okvetlenul: 
A #1637-ben csuful vegzodott kontarkodasom az en hibam volt.
Mentegethetnem magam, hogy pofonegyszeru hiba tortent - 
feny helyett fotont irtam, de nem igy van.
Nem egyszeru eliras volt ez, hanem totalis rovidzarlat reszemrol, 
amit most sem ertek hogyan zajlott, es az idiotizmus benyomasat
kelthette.

Senki nem vezetett felre, nem is tevesztett meg, sot roppant 
vilagos tartalmu maganleveleben segitett elozetes botladozasaimbol 
egyenesbe jutni, kivalo osszefoglalojaval. Csakhat - es ez a remes - 
a gondosan elhintett jo talaj ezuttal rossz magra hullott.:(
( ezt most szandekosan irtam forditva  )

Szupravezetos rovidzarlat maskor is elo szokott fordulni nalam, 
bar nem feltunoen gyakran.
Emiatt igen regota legfokepp sajat magamban nem szoktam megbizni, 
masodsorban pedig a technikai eszkozokben nem, es csak harmadsorban 
fordul elo, hogy komoly szaktekintelyek velemenyet ketsegbevonnam. 
Zarlatosan egyszer felakadt szemmel valami muszaki probleman 
toprengve locsolokannaval a kezemben eloszor egy monitorhoz leptem
es majdnem meglocsoltam a ram bizott novenyek helyett, 
de amit gondolatban elkovettem, majd leirtam a cikkben, az ezt 
is felulmulta. 
Koszonom, hogy tobben is eberek voltak - helyettem. :)
A cikk bekuldese utani 4 szabadnapom alatt nem olvastam a HIX-et,
de tudtam, hogy gubanc van, es megprobaltam tovabbfejleszteni egy 
feltevesemet, mely kibuvo lehetne, de meg tul gyenge labakon all 
ahhoz, hogy eloadjam.

Udv: zoli

Fabian Egon:   

>Regmultbol jon ez az egyseg nev. Tobb, mint 35 eve elavult. A helyes
>neve mikrometer (angolul micrometer).

Vehetjuk ugy is, hogy a mikron a mikrometer becenevekent maradt fenn.  
Meghitt, bensoseges szakmai berkekben szajhagyomany utjan fennmaradva 
tulelte a visszaszoritasara iranyulo torekvest, no meg - mert
szerencsere konyvegetest sem rendeltek el kulon miatta, talan mert 
oly kicsike szegeny, hogy alig latszik.:)

A felvezetoiparban mikronos, ill. szubmikronos technologiakat 
emlegetnek, es a gepiparban is mikronos turesekrol beszelnek 
ma is a szakemberek.
A millilitert is gyakran nevezik kobcinek, s jobbara csak vizsgakon 
vagy akademiai eloadasokon fulserto e becenev hasznalata.

Jut eszembe - mi a helyzet az omikronnal ?
Iszonyu koros valami az. Hogyhogy nincs tilalmi listan ?

Udv: zoli

Necc Elek (az ezermester):

>A genetikai oroklo mechanizmus hibai kovetkezteben a
>populacioban idorol idore olyan uj genek jelennek meg, amelyek az elozo
>generacioban nem voltak jelen (mutacio). Ez eddig teny.

Tisztazott-e mar, hogy a 'hibai' szo szerint, vagy szimbolikusan,
vagy mindket ertelemben ertendo ?

Korulirom, mire celoztam:
Ha en jol kiforrott gondos evolucio lennek, talan nem biznam 
csakis a veletlenre a masolatok sorozatgyartasaban a 'kishibakat'  
mert - ki tudja mekkora vesztesegeket okozhatnak a polipeptidlancok
celozatlan 'rontasai' a fennmaradasban. En stabilabb lancokra
torekednek - vigyazva, hogy ne szulethessenek teljesen tetszoleges
modosulatok tomegevel, hanem megoldanam a valtozasok korlatok 
koze szoritasat ugy, hogy pl. a program elejere #include <stdlib.h > 
bejegyzest tennek, valamint bizonyos programszegmensekbe rand(void) 
fuggvenyhivasokat szu'rnek.
Jo persze nem szandekosan, es nem rogton a fajok eredetenek kezdeten,
hanem kesobb jonne be ez valamikor veletlenul, de ha a valamelyest
celzottabb modositasok modszere hosszutavon is jobbnak bizonyulna, 
mint a tisztan veletlenes szisztema, akkor megmaradnek ennel, 
amig erdemes.
Ha sose lelunk sehol ra ennek nyomaira, akkor elmelet alapfeltevese 
helyesnek bizonyul.
Ha azonban talalunk egyszer a'lveletlen-generatorokat az orokito 
programok valamelyikeben, akkor a jovo tudomanytorteneti konyvei
az evolucioelmelet regi fejlesztoi mentsegere asszem legfeljebb 
csak a tudomanyban sokaig megengedett Occam elv alkalmazottsagat 
hozhatnak fel, mely bocsanatos kockazatvallalast jelentett mindenkor.

A tudomanyfilozofusok, vagy masok pedig vitazni kezdenek akkor
majd arrol, hogy az Occam elvnek mi felelt volna meg jobban 
a mi - pszeudorandom-os ismeretekkel mar felvertezett korunkban:
A veletlent fogadni el alkotonak, es az alveletlent elvetni, vagy
forditva ?

Nekem nincsenek atgondolt erveim a donteshez, de kivancsi volnek,
masoknak van-e.

Megjegyzem, a celzottabb modositasasok megoldhatok ugy is, 
hogy megengedettek a tisztan veletlenszeru hibak, de hibajavito 
mechanizmusok a lancokon bizonyos hibakat utobb kovetkezetesen 
javitanak.
A gondolatom onnan jott, hogy mi az alkoto gondolkodas teren 
fiatalnak szamitunk, mig az evolucio osidok ota dolgozik. 
O a fentebb taglalt dilemman mar regesreg tul kellett jusson. 
Fantasztikus alkotasai igazoljak kreativitasat, tehat hiba volna
feltetelezni rola, hogy bizonyos elvi lehetosegeket kifelejtett
volna. Megha alkotoi modszere mogott nem is all a mi fogalmaink 
szerinti celzatossag, tudatossag, de miutan felfoghatatlanul sok 
kiserlet all mogotte, talan nem alaptalanul gyanitom, hogy a fentebb 
irt dilemman reg tuljutott es bolcsen dontott, es talan idoben
valtozoan - hol igy, hol ugy.
Node mit valasztott ? Biztos, hogy mindig csakis a tiszta veletlenes 
modszert hasznalta ?

Udv: zoli

 irta:

> Ha pedig a tartalom tunik furcsanak, gondold, hogy akkor mar 
> a malthusi tanitasnak megfeleloen magyaraztak az ehinsegeket, 
> haborukat és a szegénységet.
> 1859-ben a gyarmatositas magyarazasahoz ugy kellett a 
> darwinizmus mint egy falat kenyer, vagy mint most szeptember 11.)

Szerintem ez eros tulzas. 1859-ben kinek volt szuksege arra, hogy a
gyarmatositas jogossagat igazolja? Egyszeruen nem volt kerdes, hogy a
"fejlett" europai hatalmak leigazzak a "primitiv" nepeket (legalabbis amig
"mi" igaztuk le oket, es nem a konkurrens nagyhatalom :-)
A gyarmatositas mar szazadokkal korabban elkezdodott, es Darwin (valamint
Wallace) nelkul is ugyanugy folytatodott volna. Ha nincs darwinizmus,
megmagyaraztak volna mashogy - az emberek ilyen teren mindig is talalekonyak
voltak...
Sot, megkockaztatom azt is, hogy Darwin elmelete eppenseggel elorehozta a
gyarmatositas megszuneset, azzal, hogy kimondta: minden emberi rassz egy
fajhoz tartozik es kozos az eredete.
Peter

Sziasztok!

Istvan valasza helyes:
 >> Ha K(m/n)=2001, akkor m/n=?
 > 1/2001?
Igen, mert 2001 = 3 * 23 * 29,
ebbol a megfelelo racionalis szam ugy kaphato meg,
hogy a paros kitevoju hatvanyok kitevoit megfelezzuk
(ez lesz az m - mivel itt nincs paros kitevon levo primtenyezo,
ezert m=1 lesz),
a paratlan kitevoju hatvanyok kitevojet pedig eggyel noveljuk,
es osztjuk kettovel. Pl. 3 = 3^1  ---> 3^((1+1)/2)=3^1.
Igy n = 3 * 23 *29 = 2001. Igy jon ki m/n-re a fenti ertek.
Ezenkivul meg sok olyan fuggvenyt lehet talalni,
amely egy-egy ertelmu lekepezest valosit meg
a racionalis es az egesz szamok kozott,
de kozottuk keves ilyen szep van.

Udv: Kalman

Kedves ToZo!

1. A nyelvek harom osztalyba sorolhatok. 1. Izolalo, 2. Agglutinalo, 3.
Flektalo nyelvek. 1. Az izolalo (elszigetelo) nyelvek legtipikusabbja a
kinai. Jellemzoje, hogy egyszotagu szavakbol all, amelyeket meghatarozott
szabalyok szerint egymas melle rakva tudjuk kifejezni a nyelvtani
relaciokat. 2. Az agglutinalo (ragaszto) nyelvek a szavakhoz azonos ragokat
"ragasztanak". 3. A flektalo (hajlitgato) nyelvek megvaltoztatjak a
szoalakot.
Pelda: a magyarban a tobbesszam alanyesetet a -k raggal fejezzuk ki, ezzel
szemben a flektalo latinban ot fonevragozas (deklinacio) van, es
mindegyikben maskent valtozik meg a szo. Tehat a terra tobbesszama terrae, a
hortus szoe horti, a templum-e templa, a turris szoe turres, a rex-e reges
stb. Javasolt irodalom az idegen szavakhoz: Bakos Ferenc, Idegen szavak es
kifejezesek keziszotara, Akademiai Kiado, Budapest, 1994. (SZVSZ ott a helye
minden nem szakbarbar ertelmisegi konyvespolcan.)

2. Az ikes ragozas eredetileg a visszahato ragozast akarta kifejezni. Pl.
hall (o hall), hallik (ot halljak). Azonban az idok soran a magyar nyelvi
kozosseg a visszahatas kifejezesere mas eszkozoket alakitott ki (hallatszik
stb.), ezert az ikes ragozas elveszitette funkciojat, es haszontalan, az egy
relacio-egy rag elvet serto csokevennye valtozott. Ezert a nyelvkozosseg jo
nyelverzeket dicseri, hogy lassankent kikuszoboli. Irodalom:
(ismeretterjeszto, pl.) Barczi Geza, A magyar nyelv eletrajza, Gondolat,
Budapest, 1963.

Ferenc

Kedves Voland!

Sajnos mar csak a jovo heten tudok foglalkozni a temaval, mert nem leszek
nehany napig, es rengeteg kerdest feltettel.

Udv: Takacs Feri

Ha mar nyelvtan-szakertok is vannak velunk, hogyan kellene mondani a
"Mindent megteszek, hogy tetszen a musor." mondat analogiajara azt,
hogy "Mindent megteszek, hogy <izleni felszolito modban> a vacsora." ?
Talan "izeljen" ? Becs. szora, meg soha nem hallottam ilyesmit.
A "-lani", "-leni" vegu igekkel lehet valami baj, pl. szaglani, buzleni.
Pl.: "Buzlik a szemetlada, pucold ki, hogy ne buzoljon(?) mar annyira!"

Menyhart Zoltan