Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 702
Copyright (C) HIX
2004-06-16
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Mariatrost (mind)  11 sor     (cikkei)
2 Re: Poblacht na Chsehorszag (mind)  11 sor     (cikkei)
3 Re: Poblacht na Chsehorszag (mind)  26 sor     (cikkei)
4 Re: Maria Trost (mind)  13 sor     (cikkei)
5 re: Maria Trost (mind)  22 sor     (cikkei)
6 Re: Poblacht na Chsehorszag (mind)  18 sor     (cikkei)
7 Re: Csehorszag rovid neve (mind)  42 sor     (cikkei)
8 Re: Poblacht na Chsehorszag (mind)  126 sor     (cikkei)
9 Re: Poblacht na Chsehorszag (mind)  18 sor     (cikkei)

+ - Mariatrost (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Vica!

>Van nalunk egy bucsujaro templom, a neve Mariatrost.  Igy egyben.
>Nemetul es szakmaban is jartasaktol kerdeznem, ezt hogyan kene leforditani,
>mi a bevalt elnevezes, van-e egyaltalan ra?  Hogy mi a trosten ige, a Trost
>azt ertem.  Ferenc?

En "Vigasztalo Maria"-nak forditanam. Mint ahogyan a "Mariahilf"-et is
"Segito Maria"-nak.

Ferenc
+ - Re: Poblacht na Chsehorszag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Monday 14 June 2004 01:06, Racsko' Tama's wrote:
>  Ezt nem értem: ha nincs kialakult úzus, neked lehet akármi a
> következtetésed, a franciáknak pl. nem tudod bemagyarázni, hogy igenis
> van rövid neve franciául a Csehországnak.

Ezt annyiban helyesbitenem hogy ha a "hivatalos" nyelv nem is ismeri, egyre 
gyakrabban lehet hallani a Tchéquie szot a République Tchčque helyett. 
Utoljara peldaul mar reggel a radioban, a musorvezeto szajabol.

-- 
Udv, Sandor
+ - Re: Poblacht na Chsehorszag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Saturday 12 June 2004 20:07, listak572 wrote:
> > Egyrészt ők Csehországnak a Cseh Köztársaság hét tartománya közül
> > csak ötöt neveznek, mert a másik kettő Morvaországhoz tartozik (a
> > morvák is csehül beszélnek, de a földjük az Morvaország),
>
>   Azért ez nekem kicsit sánta magyarázat, őszintén szólva.

Nem igazan latom miert lenne santa. A hollandok sem szeretik ha Holland-nak 
becezik az orszagukat the Netherlands helyett, mivel Hollandia csak az 
orszag egyik tortenelmi tartomanya.

> > másrészt a német elnevezést (die Tschechei) történelmi okokból
> > sértőnek érzik.
>
>   Ez meg pláne. Én nem érzem sértőnek, teszem azt, hogy németül

Erre meg a romanokat tudnam felhozni. Tortenelmi nevuk (olah) ma mar 
kimondottan serto, legyen az magyarul vagy mas nyelven. 

> Ungarnnak hívják az országomat, sőt azt sem, hogy én magam der Mann

"Magyarok! A nemetek orszagunkat Ungarnnak, ehsegfoldjenek hivjak!" 
(Megkozelitoleges, fejboli idezet Buvar Kundbol:)

-- 
Udv, Sandor
+ - Re: Maria Trost (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vica írta:

>Van nalunk egy bucsujaro templom, a neve Mariatrost.  Igy egyben.
>Nemetul es szakmaban is jartasaktol kerdeznem, ezt hogyan kene
leforditani,
>mi a bevalt elnevezes, van-e egyaltalan ra?  Hogy mi a trosten ige, a
Trost
>azt ertem.  Ferenc?

Vigasztalás Anyja-templom.

Balázs
Stockholm
+ - re: Maria Trost (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Helló,

>Felado : 
>Temakor: Maria Trost ( 7 sor )
>Idopont: Mon Jun 14 21:43:48 CEST 2004 NYELV #701
>Van nalunk egy bucsujaro templom, a neve Mariatrost.  Igy egyben.
>Nemetul es szakmaban is jartasaktol kerdeznem, ezt hogyan kene leforditani,
>mi a bevalt elnevezes, van-e egyaltalan ra?  Hogy mi a trosten ige, a Trost
>azt ertem.  Ferenc?

Máriavígasz-nak fordítanám, vagy Máriamenedék átvitt értelemben.

Der Trost: Vígasz, Die Trostlosigkeit: reménytelenség, Der Trostpreis: vígaszdí
j
trösten: vígasztalni, Das ist ein schlechter Trost. (Ez nem túl nagy vígasz).

Máriá-t meg Krisztus óta ismerjük. A lényeg ezekben a szavakban rejlik. Lehet, 
hogy neked beugrik olyan fordítás, ami lényegesen találóbb és szebb.

Üdv,

  awender
+ - Re: Poblacht na Chsehorszag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bocsanat, hogy közbeszólok...

> Volt neki neve de jure is és de cocus is
Ez a "de cocus" valamilyen latin zsargon ?
A "de jure és de cocus" jelentheti ezek szerint,
hogy "jogilag és spekulálásilag"-ot ?

> Észak-Ciprus most tagja-e az EU-nak vagy sem...
Termeszetesen nem tagja. A dél-ciprusiak nem arra
szavaztak, hogy Észak-Ciprust felvegyék-e vagy sem,
hanem arra, hogy egyesüljön-e a két ország vagy sem.

> de tény, hogy ha nem tagja, akkor _valami más
Észak-Ciprus egy külön állam, amelyet eddig csak
Törökorszag ismert el. Mint  külön állam, még csak
nem is kérte felvételét az EU-ba.

Gábor
+ - Re: Csehorszag rovid neve (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

 #701, >:

> Nem értem igazán a problémát. A magyarban 1811 óta (ekkori a
> nagyszótári korpusz első adata) folyamatosan él a Csehország
> elnevezés, és most is teljesen bevett. 

  A probléma nem igazán a magyarban van, hanem pl. a franciában. 
Ott a "Tche`quie" elnevezés csak 1993-tól él és azt is cseh 
külügyminiszteri memorandum hozta létre. A dolog teljesen analóg a 
"K&H" rövidítés [káendhá] kiejtésével: azt is az illetők magunk 
találták ki és propagálták mindenkinek. A [káendhá]-t is vagy 
elfogadjuk vagy sem, ugyanígy a franciák is -- ha egyáltalán tudnak 
róla, hogy létezik -- vagy elfogadják a "Tche`quie"-t avagy sem. De 
Attilának most kellene leírni az ország rövid nevét franciául, nem 
pedig egy-két évtized múlva, amikor stablizlódni fognak a dolgok. 
Erről angolul tudóknak ajánlom a Wikipedia egyik cikkét: 
<http://en.wikipedia.org/wiki/Czech_lands>;, ezzel most egyetértek.

  Van még egy probléma, amely megcsavarja a dolgot. A cseh állam 
két részből áll: Csehországból (Cso.) és Morvaországból. Nem tudom, 
hogy az 1811-es Cso. melyikre vonatkozott: a szűkebb vagy tágabb 
Cso.-ra. Csehül a nagyobb entitás hagyományos neve: "^Ceské zeme^" 
'cseh föld[ek]', ill. a "zemí Koruny c^eské" 'Cseh korona 
országai', a kisebbé "C^echy" 'Cso.'. A mostani szál adatgyűjtése 
során megtanultam, hogy 1992-t követően a cseh hivatalos 
nyelvhasználat a nagyobb entitásra feltámasztott egy ritka 
megnevezést, a "C^esko"-t, de ez magában Cso.-ban sem tudta 
kiszorítani a "C^R"-t.

  Így most senki nem tudja egyelőre semmilyen nyelven, hogy mivel 
mit nevez meg: az államot, az országot vagy az ország nyugati 2/3-
t...

> Az nem országnév, hanem államnév.

  Ez jó ötlet Láng Attila D.-nek, a cseh ill. ír kavar esetén 
hivatkozhat erre a kettősségre. De továbbra is fontos tudni, hogy a 
"C^eská republika" megnevezés "C^R"-nek rövidítve csehül országnév 
is. (És egyelőre a világ nyelveinek túlnyomó többségén is 
megegyezik a két elnevezés.)
+ - Re: Poblacht na Chsehorszag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

 #701, >:

> Fél pillanat, attól, hogy valaminek nincsen külön léte, még van neki
> neve. Celldömölk se független, mégis van neve.

  Mindent a saját szintjén kell vizsgálni. A megfelelő szinten 
Celldömölk önálló, településként külön léte van. Ennek megfelelően 
meg is találod a térképen. De ha azt mondom neked, gyere el 
Ószegedre, nem fogsz találatot kapni még a Google-on sem. Pedig a 
szegediek így hívják a Tiszától nyugatra eső településrészeket 
együttesen, amikor szembe kell állítani a folyó másik partján lévő 
Újszegeddel. A szomszédos községek lakói még csak-csak ismerik ezt 
a nevet, de távolabb már semmit sem mond. Így volt Csehország is: a 
részeinek volt ilyen-olyan neve a _távolabbi népek_ nyelvén, a 
nagyobb konténernek is, de neki magának nem, mivel a történelem 
során korábban ritkán kellett angoloknak, franciáknak stb. 
megnevezni, ill. a régi elnevezés más jelentést vett fel.

  Egy másik analógia. Volt valaha egy város, amelyet úgy hívtak: 
Komárom. Ez nagyrészt a Duna nevű folyótól északra terült el. 
Idővel hozzácsatoltak a déli parton egy Újszőny nevű falut. A sors 
akarata az lett, hogy a Duna vonalában új országhatár keletkezett, 
így a városból két település lett. Új (megváltozott) földrajzi 
entitásnak új név kell: de itt nem az eredeti állapot állt helyre, 
hanem a déli, kisebb rész örökölte a nagyobb, északi rész eredeti 
nevét, míg az utóbbi új nevet kapott: Révkomárom. Vi. az, hogy 
valaminek van történelmi neve, nem implikálja azt, hogy egy merőben 
új felállásban az emlékezet fel tudja azt idézni, újra használatba 
tudja venni. Ha ez magától érthetődő lenne, a mi Komáromunkat ismét 
Újszőnynek hívák.

> > (N.B. Jugoszlávia valódi föderális köztársaság volt, Csehszlovákia
> > csak 1990-től Cseh-Szlovákia ~ Cseh és Szlovák Szöv.-i Közt. néven.)
> 
> Ezt a részét nem tudtam. Mi volt Csehszlovákia azelőtt?

  Egy és osztatlan ország Prága központtal. (Igazából 1969-tól volt 
önálló Csehország és Szlovákia, de ez nem működött: se belül, se 
kívül nemigen vettek róla tudomást.)

> [Belarusz] Vibráló fülekkel olvastam a HVG-ben jó néhány évvel
> ezelőtt. 

  Én is így voltam vele. Valószínűleg egy agilis szerkesztő 
lehetett a háttérben, aki már nem söpör olyan jól (vagy nincs ott), 
mert alkalomszerűen a Fehéroroszország is előfordul újabban.
  (Egyébként a Belarusz önmagában nem lenne kárhoztatható, hiszen 
van hasonló név, azaz amelyik országnévre jellemző végződés nélkül 
való és azonos a népnévvel: Japán. Csak minek a régieket 
felcserélni egy kevésbé komfortos újjal...)

> Ha már itt tartunk, a Fehéroroszország sem tetszik. Kétségtelen, hogy
> minden ország neve jelent _valamit,_ de ettől még nem hívunk
> országokat úgy, hogy Szabad Emberek Földje vagy Imreföld. 

  Mártonfi Attila majd megnézi -- ha megkérjük rá --, hogy a 
Fehéroroszország-e a régebbi magyar elnevezés, vagy a Belorusszia, 
de szerintem az előbbi. Igazából alig van fél évezrede, hogy az 
keleti szlávok közt különbséget teszünk: az Oroszi nevű 
településeinket még -- mai szóval élve -- ruszinok és ukránok 
alapították. Az orosz ezután is megmaradt összefoglaló névnek, 
jelzőkkel disztingváltunk, mint a keleti szlávok maguk is: 
nagyorosz, kisorosz, fehérorosz. Az "ország" utónév pedig 
produktívan hozzájárulhatott minden népnévhez, így a 
Fehéroroszország (Foo.) inkább megőrzött régiség, minthogy pl. 
Kisoroszországot lecseréltük Ukrajnával. Itt is hat a "távolság" 
effektus: Foo. léte nem is nagyon volt a köztudatban, így a régi 
név kevésbé "kopott el", így később kezdett felcserélődni 
modernebbel. De ha a jelentésről van szó: Foo. neve nem külöbözik 
típusában a Kelet-Németországtól és Nyugat-Németországtól. Tehát 
ennek a típusnak a ritkasága a népek-országok ilyetén való 
osztásának a ritkasága az oka.

> javaslatod alapján fölvettem a nyelvek közé a törököt is, ámbár
> szerintem gubanciális kérdés, hogy Észak-Ciprus most tagja-e az
> EU-nak vagy sem. Elvégre a dél-ciprusiak megszavazták, hogy ne legyen
> tagja, de tény, hogy ha nem tagja, akkor _valami más,_ annak viszont
> nem ismerhetjük el... 

  Szerintem a török legalitása nem tér el (vagy nem kellene 
eltérjen) az írétől: én a kettőt egyformán kezelném. De a görög 
ciprióták nem azt szavazták meg, hogy Török-Ciprus ne legyen az EU 
tagja, hanem a status quo megváltoztatását utasították el, vi. hogy 
szövetségi államot csináljanak Ciprusból az adott feltételekkel. 
Emiatt Ciprus jogilag "még osztatlanabb", mint lett volna a sikeres 
népszavazás esetén, tehát az északi része jogilag "méginkább benne 
van" az EU-ban. Pusztán a ciprusi kormány szuverenitása nem 
érvényesül az ország egy részén, így itt az EU-s jog sem 
érvényesíthető ott per pillanat.

> Én igazából azt nem értem, hogy ilyen viszonyok közepette hogyan
> lehetett az országot fölvenni az EU-ba. 

  Egyszerű, praktikus oka van: ez volt az ára, hogy Görögország 
elfogadja a mi felvételünket (és a többiekét). Egyébként nagy 
gondot nem látok: már nincs erőszakos konfliktus (nem is várható: 
Törökország is "várólistán" van, csitítja is emiatt a török 
cipriótákat), és Görög-Ciprus gazdasága valamivel még jobb is, mint 
a mienk. A viszony nem sokkal cifrább, mint Írország felvételekor.

>   Jut eszembe, egyes forrásokból azt szűrtem le, hogy a bh ejtése
> [v], az mh-é ellenben [w]. Más forrásokból azt, hogy egyformán [v].
> (Nem beszélve azokról az esetekről, amikor megmagánhangzul, samhradh
> [saura].) Mi az igazság? 

  Amire fejből emlékszem: a kemény (azaz "broad") "bh" és "mh" 
ejtése egyaránt legtöbbször [w], azonban [v]-nek hangzanak "l" és 
"r" előtt, valamint szó végén; de itt jelentősek a nyelvjárási 
eltérések (nincs igazán ír sztenderd). A lágy (azaz "slender") "bh" 
és "mh" mindig [v']. Az "abh(a)", "amh(a)" betűsorok ejtése 
rendszerint [au] kettőshangzó: ez utóbbi, vi. a félmássalhangzó 
vokalizálódása (nem szótagképző magánhangzóvá válása) megfigyelhető 
az "agh(a)" és "adh(a)" esetén is, ahol az [aj] ejtés helyett 
általában [ai] kettőshangzó van.
  Majd megnézem pontos forrásokban, és ha korrigálásra szorulnak a 
fentiek, megírom.

>  Bhuel, egyéb esetekben a nyelv mindent elkövet e cél
> megvalósításáért... :))) 

  A "bhuel" szintén évszázadokkal ezelőtti átvétel. De ma már 
megmaradtak a "Washington" írásmódnál, nem alakították át 
"Bhuaisiongton"-ná, jóllehet "w" betű sincs az írben, az "sh" pedig 
a lenitált [sz] jele, amely [h]-nak ejtődik.
+ - Re: Poblacht na Chsehorszag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #702, Racskó Tamás >:
>>   Jut eszembe, egyes forrásokból azt szűrtem le, hogy a bh ejtése
>> [v], az mh-é ellenben [w]. Más forrásokból azt, hogy egyformán [v].
>> (Nem beszélve azokról az esetekről, amikor megmagánhangzul, samhradh
>> [saura].) Mi az igazság? 
> [...]
> Majd megnézem pontos forrásokban, és ha korrigálásra szorulnak a
> fentiek, megírom. 

  Alapvetően pontos voltam, mégis idézem az ír nyelvkönyvemet: "[Szó 
elején és végén a kemény >>bh/mh<< [v]-nek ejtődik] Szavak közepén a 
kemény >>bh/mh<< szintén [v]-nek ejtődik _hosszú_ magánhangzó után. 
Különösen az ország északi felében előforduló tendencia az, hogy ez a 
[v] hang -- tehát a szó közepén hosszú mgh. után -- [w]-vé gyengül. A 
_rövid_ magánhangzó + >>bh/mh<< kapcsolat a szó közepén [au] 
kettőshangzónak ejtődik. A lágy >>bh/mh<< [v] lesz minden helyzetben."

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS