Sloan:
>Azt mondtam, hogy ha a tudomanyban hiszel, es minden
>ideiglenes elmeletet elhiszel, mert eppen nincs jobb,
>akkor hasonlo vagy a dogmatikus vallasosokhoz, csak
>masbol (folyamatosan valtozobol) meritesz.
furi neked a fogalomrendszered. az is dogmatikus,a ki nem dogmatikus. azt hisze
m, itt arrol van szo, hogy mindent egy kalap ala veszel, nem akarod semmikeppen
 meglatni a kulonbsegeket, mert azok rossz fenyt vetnenek rad, ezert inkabb vak
 vagy a kulonbsegekre. meghozza fogalmi varazslas szintjen vakitod magad.
ELoszor is, ha a dogmatizmus az, amikor valaki minden elleneben ragaszkodik egy
 bizonyos allitashoz, akkor ennek ellentete az, hogy nem ragaszkodik valaki, ha
nem vagy nincs velemenye, vagy tudja valtoztatni a velemenyet.
Szoval lehet valaki ugy nem dogmatikus, hogy nincs velemenye. Hat ez is egy ver
zio.
Ha viszont van velemenye, akkor ez ohatatlanul azt jelenti, hogy van mindig egy
 aktualis velemenye, ami idonkent valtozik.
Tehat ha valakinem dogmatikus, de rendelkezik velemennyel, az szuksegszeruen ol
yan lesz, mint amit mondtal.
Ezen belul persze meg ket lehetoseg van:
az egyik, hogy a velemenyed valtozasa indokolt, megalapozott, ezt nevezzuk tudo
manynak, a masik, hogy csak ugy ma sokbol valtozik a velemenye valakinek. hat e
z azert nem kulonosebben jo semmire.

Hatra van meg egy dolog megvizsgalasa: "mert eppen nincs jobb". Tenyleg olyan r
ossz ez az elv? Pozitivabban hangzik ez az elv ugy, hogy "mindig a legjobbat va
lasszuk". Es akkor kiderul, hogy nem rossz ez az elv, sot, ez a legjobb. Mert h
a egy elmeletnel nincs jobb, akkor a nemletezo jobbat hogyanis valaszthatnank?
Es ha az elmelet a legjobb, akkor hat eleg jo kell, hogy legyen. Tehat ez a leh
eto legpraktikusabb is egyben. Nem ertem, miert kellene lekicsinyleni ezt az el
vet.
Nem ertem, miert ne lenne jo a legjobb jarhato uton menni, es miert kellene mas
 uton menni, mint a legjobb.
Az, hogy mik a peremfeltetelek amegismeresben, az adott: csak azt tudhatjuk, am
it mar emgismertunk, ez veges lepesekben halad elore.
Ezt el kell fogadni, es ezen belul a legjobbat valasztani. A tudomany ezt csina
lja.
Ha ehelyett rosszababtvalasztasz, vagy nemletezo dolgokat akarsz valasztani,a z
 nem megy. Az sem jo, ha inkabb elmosod a kulonbozo lehetoseget, es azt mondod,
 "mind egyforma".
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

>A feladat nem is olyan egyszeru. Ami igaz, rankferne
>mar egy komoly kornyezetbarat energiaforras
>mukodtetese, mely reszben megoldana gondjainkat. De a
>megvalositasra van e lehetosegunk?? Sok szebbnelszebb
>otlet, de "le sem hajolunk ertuk", mert ugysem
>mukodokepes...
Szeritnem egyaltalan nincs veszhelyzet. EGyrestz vannak kornyezetbarat energiaf
orrasok, szel, nap. Masrezt vannak kiaknazasukra technologiak.
Jelenleg a technika olyan szinten tart, amennyire a gazdasagi erdekeltseg motiv
alja: lehet szelbol es napbol energiat nyerni, egesz jo hatasfokkal, de a foszi
lis energiak meg olcsobbak.
Amint a foszilis energiahordozok veszesen fogyni kezdenek, szeritnem az alterna
tiv technologia ugrasra keszen all, es atveszi a helyet. Kicsit lehet,h ogy atm
enetileg dragulni fog az energia, aztan a nagyuzemi fogyasztas hatasara ezek a
technologiak is teljesen kierlelodnek.
Latni kell, hogy a piaci, gazdasagi korulmenyeket nem nagyon lehet athagni. Sze
rintem a civilizacionkat nagy dicseret illeti mar azert is, hogy az alternativ
technikak egyaltalan rendelkezesre allnak, hogy majd nem a valsag kozepen kell
majd kifejleszteni az uj technikat, mint ahogy kellett azt a tortenelem soran e
ddig. Nagy elorelatasrol tanuskodik mar ez is, es bizonyos mertekig ez mar az e
lorelatas gyozelme a gazdasagi szuklatokoruseg felett. De a gazdasagi tenyezoke
t teljesen lesoporni nem lehet.
Bizonyara lesz egy eghajlati valsag is: valamennyire az uveghazhatas megbolygat
ja az eghajlatot, ennek mar ma tanui vagyunk, de eppen idoben fognak kifogyni a
 foszilis uzemanyagok. A klimatikus effektusok vilag es allamszinten valamennyi
re az alternativ technikakat osztonzik, csak ennek az erdeknek nincs eleg eros
kepviselete, mivel ez nem gazdasagi erdek, hanem kozossegi. Ezt csak az allamok
, szervezetek tudjak ervenyesiteni, ezeket meg nem szeretjuk.
De nincs nagy vesz, mint mondtam, eppen idoben fognak kifogyni a foszilis uzema
nyagok. Ha nem fogynanak ki, akkor a klimatikus valsag kellene, hogy rakenyszer
itsen minket az alternativ energiakra. Ez kemenyebb iskola lenne szamunkra. Szo
val mondhatni eleg szerencsenk van: a foszilis technika eppen addig tartott ki,
 hogy a technologiai fejlodes lehetosegeit megteremtse, es tovabb tudjon lepni
az emberiseg egy ujabb technologia fele. Pont elegseges ugrodeszka.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sziasztok !

Innen indult az elkalandozasom:
Gondolva egy nagyot es mereszet, megneztem egy PC
szotarban a szoftver definiciojat, hogy maro kivancsisagom
enyhitsem: *A szamitogep mindazon tudasa, mely nincs eleve
beleepitve, azaz a beleirhato programok osszessege.*
(firmware pedig az, ami torolhetetlenul 'beegetve' van beleirva)

Ha belegondolunk gepeink *.exe-i  tekinthetok kulcsoknak is
- vagy ami ugyanaz - jelszavaknak, melyeket megadva az univerzalis
automatanak, specialis viselkedesre kesztetjuk, hogy valamely
celkutuzesunket megvalositsa.
E hosszu kodokat azonban se jelszonak se kulcsnak nem nevezzuk, talan
mert ezen utobbi szavakhoz az a kepzetunk tarsul, hogy egyszeruek,
es szamunkra altalaban megjegyezhetoek.
Pedig hat a szoftver valojaban kulcs. Csakis a hosszusaga miatt
van, hogy nem kozvetlenul magunk adjuk at a gepnek, hanem
az operacios rendszert utasitjuk erre. Aztan az op.rendszer
beadja a kulcsot.
Az emberi nyelvek  kulcs-elemekbol allo, kulcskeszitesre alkalmas
soft eszkozok.
A szokeszletbol osszeallitott kulcsok egymas befolyasolasara
is hasznalatosak, de ami ennel sokkal tobb - sajat gondolkodasunk
es tenykedeseink alakitasaban is jelentos szerepuk van, azaz onmagunkat
is programozzuk, alakitjuk, befolyasuljuk veluk, szavak kombinatorikai
jellegu manipulacioival kiserletezgetve.
Gepek szamara az elterjedt gepi nyelvek ezen utobbira kozvetlenul
mintha nem volnanak alkalmasak.
A gepek (altalaban)nem kiserleteznek onmaguk szamara uj programok
irasaval. (De lehet, hogy letezik osi kivetel...)
Milyen fogyatekossagokbol kovetkezik ez ?

Nem kene netan kifejleszteni valami 'Heisenberg' kvantumnyelvet,
es hozza valami specialis hardvert, mely tobbre lenne kepes ?
Netan az elolenyek agya nem ilyesfele rendszert alkot ?

Tudom, kisse zagyva es homalyos amit irtam, de hatha kisutheto belole
valami filozofia, ha ujszeru nyelv es gep nem is.

Az elet keletkezesenek es valtozasanak biokemiaja moge
gondolhatunk-e joggal valami olyan folyamatot, mely igy nezne
ki: letrejott egy eleinte egyszeru automata, mely kemiai
kulcs-elemeket gyartott onmaganak veletlenszeruen,
am ezeket a talalomra osszekalapalt kulcsokat lenyelve onmaga
mukodeset egyre bonyolultabba tette ugyancsak akaratlanul.
Ugy alakult a dolog, hogy egyre stabilabban mukodove -
egyre vedettebbe valt a kulso korulmenyek valtozasaival
szemben. Onmaga seruleseit is kepesse valt kijavitani,
ami csak ugy tortenhetett, hogy legalapvetobb programjai
masolodva tarolodtak benne, valami szerencses hardver
vagy softver 'hiba' fellepte folytan. Aztan egy ujabb
hiba miatt kialakult benne onmaga teljes masolata, mint valami
biztonsagi tukor-szerver, ami aztan a '2 dudas 1 csardaban nem
fer meg' elv alapjan elszakadt tole, es onalloan kezdett mukodni...

Udv: zoli

Endre:

>Enelkul csak a halal tudata van, mely elobb-utobb bekovetkezik.

Csoda tudja. Sokkal-sokkal alaposabban kene ismerni a
kvantumelmeletet, ahhoz hogy realisan felvessuk, tenyleg
meghalunk, vagy ez a vilag szimulacio, es ha meg is halunk,
jot rohogunk utolag sajat bakloveseinken, melyekrol megcsak
nem is tehettunk, igy voltunk programozva, ezt a szereposztast
kaptuk - vagy adtuk magunknak kiserletek kedveert.
Mindenesetre roppant gyanus, hogy mikrovilagi meresek eredmenyei
hatarozatlansagbol akkor csapnak at hatarozottba, amikor
a megfigyelo - ill. az o muszere, detektora belep az adott
merendo rendszerbe. Addig eldontetlen, hatarozatlan allapotok
vannak, s csakis a megfigyelestol a merestol dolnek el az eldontetlen
allapotok.
Kvantumelmeleti  nagysagok sokkal-sokkal elkepesztobb filozofiakkal
allnak elo, sokkal 'vadabb' lehetosegeket vetnek fel vilagunkrol,
mint amit transzcendens tanok hirdetoi es epitoi latolgatnak.
(angol nyelvteruleten pedig fontolgatnak)
Egyes kvantumfizikusok szerint meg tudatos megfigyelore is szukseg van,
nem eleg a muszer - mint dontetlenekbe beavatkozo objektum.
Mas elgondolas szerint a hatarozatlan allapotok mindegyike
hatarozotta valik, de mindegyik eldolt kvantumallapot mas vilagban
valosul meg, kulon-kulon. Azaz a vilag folyamatosan szaporodik,
es ha ez igy van, olyan vilag is kell legyen, melyben sose halunk meg,
mig a tobbiben meghalunk.

Namost akkor ez melyik vilag is ?  :)

Udv: zoli

Dobbenetes, hogy a szomszedom kiscicaja a dermeszto hidegben
vidaman ugrandozik, es bemegy bokaig a jeges pocsolyaba.
Iszik belole aztan kilep, megrazza a labait es
tovabb hancurozik. A macskak nem hallottak meg reumarol,
meg izuleti bantalmakrol ?

Udv: zoli

Szocs:

>En ugy gondolom (elettani szakkonyvekbol), hogy minden
>erzes ott jon letre, ahol eppen erezzuk (kiveve egyes
>patologias eseteket). Vannak erzesek amelyeket pontosan
>lehet lokalizalni (a nagytomegu izomzatban) es vannak
>erzesek, amelyeket nem lehet lokalizalni (kozerzet).
>minden biologiai funkcio energiat igenyel es a lokalis
>energiatermeles tukrozi, a cselekedeteket, biologiai
>funkciokat. Az intenziv energia atalakitas
>lokalizalhato.
Az izomban, vagy erzekszervben a kulso inger ingerulette (akcios
potencialla) torteno konvertalasa folyik. Ha ez nem kerul feldolgozasra a
megfelelo agyi kozpontban, es nem jut el a "tudatig",a kkor nincs erzet.
Az erzet akkor alakul ki, amikor az erzekelokozpont feldolgozza az
ingeruletet, es "tudatosodik".


>Van ilyen is, de van olyan is, amikor gerinvelo szakad
>meg, de a helyi reflex iv sertetlen. A benulas nem
>petyhudt, helyi inger rangast valt ki, izomgorcs
>kisereteben, mert a csokkentett biologiai funkciok,
>lassan allitjak helyre az energiat (ATP).
es gondolom annak ellenere, hogy reflex van, erzet meg sincs. es
akaratlagosan nem tudja mozgatni a vegtagot.

>Amikor egy ember lebenul, az elso idokben
>foglalkoztatja a leggyakrabban a jaras es megsem
>almodik ilyet. A jarassal kapcsolatos almok, csak akkor
>jelentkeztek, amikor a petyhudt allapot megszunt.
Ha ez IGY valos jelenseg, akkor tenyleg erdekes kerdes. En nem tudom a
megoldasat.

math

Sziasztok!

Kedves Math,

> >> Eloszor is definiald (magadnak is), hogy mit is
> >>ertesz te az alatt hogy aura (pontosan mi a merheto
> >>jelenseg, mi az amit allitanak rola!).
> >Eleg kodos, de altalaban ugye azt, hogy az elo
> >szervezetek korul talalhato vala milyen transzcendens
> >eroterszeruseg, ami befolyasolja a test allapotat,
> >illetve a test allapota is kihat emerre az aurara.
> Hat az a baj, hogy ez bizony eleg kodos.
> 1) Mit jelent az a terminus, hogy "transzcendens eroter"?
> Szerintem semmit.

Szerintem is eleg kodos. De ez nem az en defem volt, csupan az altalanos veleke
dest foglaltam ossze. Nem allitottam, hogy az eredendoen teljes, vagy legalabb
helyesen megfogalmazott.

A tobbi csak ures kotozkodes. A levezetest a megadott cimen olvashatod, es Te s
zemely szerint olvastad is, bar nem tul figyelmesen. A kolcsonhatasmatrixot kon
kretan nem tartalmazza, bar csak nehany logikai lepessel elerheto, dehat hadd n
e tegyek mar ki mindent a kirakatba.

> >Nem doltem be. :) Egy feltelezesrol nem szukseges
> >bizonyitani, hogy feltetelezt ek mar es kik, elegendo
> >csupan feltetelezni.
> Ha tudomanyos forumon felvetsz egy feltetelezest, akkor ket eset lehet:
> 1) valami empirikus igazolast tudsz ra, akkor lesz mirol vitatkozni

Pontosan ezert irtam pl #1860-ban, hogy meg nem kivanok ezt temakent felvetni e
s vitat kezdeni, mert elobb az empirikus igazolast varom, hogy vegre elvegezzuk
 . Csak sajnos a kozremukodo szemelyeknek mindig van mas dolguk is.

> ja de mindez egyebkent elofeltetelezi, hogy a feltetelezes egzakt. amirol itt
 s
> zo sincs.

Egyebkent valosagban nincsen feltetelezes. Egyszeruen tapasztalat van. Figyelme
n kivul hagyott szabalyok, matematikai torvenyszerusegek. Nincs mit feltetelezn
i, mert minden magatol ertetodo.

Udv: Endre