>mig az eletkorulmenyek eggyik fo
>tenyezoje is ide tartozik, espedig a Fold gravitacios gyorsulasi ertekenek
>az egyre novekedese.

Ugy latszik senkinek sem szurja a szemet:

Ha ez igy volna a dinocsontokat sose talatuk volna meg, ugyanis azoknak
jonehany kilometerre a fold alatt kellene lenniuk. Nem szamoltam pontosan
utana, de ha jol sejtem 1% tomeggyarapodashoz legalabb 10km vastag
meteoritreteg kellett volna hulljon a foldfelszinre az elmult nehany
100 millio evben. Es ez meg csak 1%!

Szoval a Fold tomeggyarapodasa, mint evolucios nyomas, szerintem egy kicsit
gyenge labakon all :-).

Miklos

Ha jol sejtem, akkor a kialakulhato testmereteket a kornyezet
eltartokepessege is korlatozza. Ha egy elefantnak egesz nap
kovalyognia kell a kiszikkadt szavannan, hogy a maga napi nehany mazsa
fuvet osszeszedje, akkor nem igazan lehet kedve meg nagyobbra noni.
Ha meg a nagymeretu allat ragadozo lenne, akkor sok allatot kene
elcsipnie, a sok allatnak pedig szinten sokat kellene ennie. (A nagy meret
ragadozoknal nem biztos hogy elonyos, mert valahogy a furgeseg mintha
a merettel forditva lenne aranyos.)
A dinok koraban valoszinuleg bujabb vegetacio volt mint most, tobb
allatot tudott eltartani.
Lehet hogy az elevenszules is hatraltatja a nagy mereteket, mert nem
nehany kilos tojasokat kell elpotyogtatni, hanem egy sulyos bebit kell
kb. 1 evig magukkal magukban hordani (balna, elefant).


                       Aggod József

Hello Guszti !

Mivel a paleontologiahoz nem ertek, igy csak nehany zonget engedj meg az allato
k meretevel kapcsolatban. 
Ahhoz hogy a hatalmas allatok kifejlodjenek, mozogjanak es mas eletfunkciot is 
mutassanak, energiara van szukseguk. Ezt az energiat a Foldon elo allatok nagyr
esze szerves alapu taplalek elegetesevel nyeri. Ehhez szuksege van oxigenre, tu
dore és az oxigent szallito testnedvre, verre. A verben oldott oxigen mennyiseg
e egyenesen aranyos a legkorben levo oxigen parcialis nyomasaval. 
Ha emlekeim nem csalnak akkor jo par millio evvel ezelott a Fold legkoreben lev
o oxigen koncentracioja sokkal tobb volt mint jelenleg, elerte a 35 terfogat sz
azalekot. Ez pedig azt jelentette, hogy sokkal kisebb tudovel, kisebb mellkasiz
om mozgassal (munkaval) tudta szegeny allat ugyanazt a mennyisegu oxigent bizto
sitani eletfunkcioi (taplalek elegetese) szamara mint a mai utodaik. Ha a regi 
oslenyek csontvazat osszehasonlitod a ma elo allatokeval, felfedezheted, hogy l
enyegesen kisebb hely volt a tudo szamara, es a mellkas motorikus izmai sem mut
atnak olyan eros tapadast mint pl. egy ma elo ragadozoe. 

Ez az egyik oldala a kornyezeti hatasnak. A masik pedig a taplalek oldalrol koz
elitendo meg. A legkor eltero osszetetele erosen befolyasolta az eletter mas pa
rametereit is, pl. homerseklet, szendioxid koncentracio, nedvesseg tartalom is 
magasabb volt, ami serkentoleg hatott a novenyi vegetacio novekedesere. A fak g
yorsan es hatalmasra nottek, es ezzel biztositottak az elegendo mennyisegu enni
valot a novenyevok szamara. 

De volt ennek egy tragikus hatasa is. A legkori villamok hatalmas tuzeket okozh
attak a szarazfoldon mivel a magasabb oxigen koncentracio kb. 8-szorosara novel
hette tuz keletkezesenek es terjedesenek valoszinuseget.

Csak egy megvalaszolatlan kerdes marad, hova tunt az a sok oxigen, amely ezeket
 a behemot allatokat eltette ? A valasz nem konnyu, de kitalalhato - a tengeri 
elolenyek nehany faja gyorsan beepiti vazaba a CO2-t karbonat alakban, majd elh
al. Igy ezek nem kerulnek be ujra a legkor korforgasaba, hanem kozetkent a teng
erben maradnak - lasd a korallokat. Igy folyamatosan csokkentik a szendioxid ma
jd ezaltal az oxigen mennyiseget is. 
Nem marad meg az eletfeltetele azoknak a lenyeknek, amelyek kis tudovel rendelk
eznek. Az alkalmazkodas egyik lehetseges modja hogy a testmeretuk lecsokken es 
kevesebb energiat hasznalnak fel.

Mas szakterulet hozzaertoi termeszetesen mas, es lehet hogy nyomosabb erveket t
udnak felhozni a testmeret csokkenesere, de szerintem az energia input oldala n
em elhanyagolhato.

Udv

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

>Emlékeim szerint (jobbára a Buvar zsebkönyvekbol valo), a 
>szarazfoldi dinok nem voltak jelentosen nagyobbak 
>a ma elo legnagyobb >szarazfoldi allatoknal.
> Amire gondolhatsz (nagy testu, hosszu nyaku es farku allat),
>az vizi kornyezetben elt.
>  Gogy

Regi kiadasu Buvar zsebkonyv lehetett :-))
Az ott leirt hipotezisre (a nagytestu dinok vizben e\'ltek)
azert volt szukseg mert a csontok merete es szerkezete 
alapjan vegzett (helytelen) szilardsagi szamitasok 
azt mutattak, hogy a dinok csontjai nem birtak volna el
a testuket a szarazfoldon (eltortek volna). 
Ugyancsak hibas szamitasok alapjan felteteleztek,
hogy a pterodaktilusok es rokonaik nem tudtak 
aktivan repulni csak siklo repulesre voltak kepesek.
Az ujabb leletek megcafoltak a fentieket.
Pl. a Gobi sivatagban kiastak egy (az egyik legnagyobb )
oriasi szarazfoldi dino faj csontvazait.
Rendkivul hosszu nyakuk volt es a nyakcsigolyak 
kulonleges szerkezete lehetove tette, hogy kulonosebb 
izommunka nelkul is vizszintesen tudjak tartani a nyakat.

Egy TV musorban lattam a fentieket, nem vagyok szakerto. 
Szakerto =akinek a horizontja egyetlen pontra zsugorodott,
ez az o szempontja. :-)

Udv. gobe
U.I. Mifele atom az a semleges atom?
Mihez viszonyitva semleges?
Ez halandzsanak tunik.

Tiszteletem,

 wrote:

> Errol ugrott be, hogy a Hold keletkezese a 
> legaltalanosabban elfogadott elmelet szerint ugy
> kovetkezett be, hogy a korai idoszakban, mikor meg
> nem volt ennyire szilard a foldkereg, egy nagyobb
> kisbolygo csapodott be. Ennek hatasara a felso, kisebb
> surusegu reteg egy resze "lecuppant" es abbol lett a
> Hold.

Eddig jo... legalabbis hiheto :-)

> Erre egyreszt az utal, hogy a Hold surusege (a hol
> emlekszem) kb. 1/6-a a Fold atlagsurusegenek, es
> nincs igazi sajat tengely koruli forgasa sem, (mindig
> ugyanaz az oldala nez felenk).

Ezzel (engedelmeddel) ismet vitaba szallnek:

A Hold _gravitacioja_ es nem a _surusege_ egyhatoda a
Foldenek. Az atlagsurusege nagyjabol ugyanannyi.

Es igenis _van igazi_ sajat tengely koruli forgasa. Ennek
periodus ideje megegyezik a keringesi idejevel. Ennek okat -
allitolag :) - az arapaly hatasban kell keresni.

Udv from:, a holdko'ros
-- 
Tibcsi(R) - 

:  [Hungary]

>A napokban gondoltam, meg egy-ket cikk, es kifujt a HIX-es
>palyafutasom 2001 vegere. Hogy mikrobiologiaba belekontarkodjak,
>es hosszan talalgassak, azt sose hittem volna, de most kezdem latni,
>egyelore szaporodik a hozzafuznivalom.

   Mindeg a jo otletekbol szuletnek a meglepetesek. Talan Werne sem gondolta 
volna, hogy egyes irasai meg is valosulhat.

  Az igazsaghoz tartozik, hogy az egyre tokeletesitett 
szamitogeprendszerekhez egyre tokeletesebb erzekszervek is szuksegeltetnek, 
ahoz, hogy inteligenciajuk elnyeresekor nehogy ok is 'forditott' vilagot 
lassanak :-)
  A trefalkozast fere teve, valoban az erzekszervek tokeletesitese egy 
fontos resze egy megfigyelorenszer es kornyezete kozotti 
kapcsolatteremtesnek.
  Szemelyszerint nagyon kivancsi lennek az allatok, peldaul egy macska, vagy 
tigris bajuszanak -mint erzekszerv- mukodesere. Mesterseges megvalositasa, 
vagy biologiai kapcsolat teremtes lehetosege eseten mennyi (eddig 
ismeretlen) informaciot gyujthetnenk egy kepen, a szimattol, szagok stb. 
hang vagy ho:hullamok erzekeleseig?
  Az elo sejtek jobban mondva az agy neuron idegsejtjeinek bonyolult 
kapcsolatait sikerult lencsevegre kapni a kutatoknak. Akit erdekel, meg 
olvashatja a www/origo.hu/tudomany oldalan.
  Ez is csak egy otlet, nem tudom megvalosithato-e, vagy mar meg is van 
oldva, a zajkiszures; vagyis egy terembe, vagy barhol ahol emberek 
beszelgetnek, ket vagy tobbiranyu bemerressel kihangositani kozuluk 
barmelyiket, anelkul, hogy egy kozeli mikrofonnal lassuk el.

>Kozeli sejtek eseten villamos jelek is szoba johetnek, nem csak 
> >hanghullamok.
>A capak allitolag kepesek erzekelni kovetett aldozataik halovany
>villamos jeleit.

  A dolgok erdekesek. Mar regebb ota fel akartam hozni a temat, talan ez a 
megfelelo alkalom. Fizikailag egy bizonyos szinten tul hihetetlennek tunnek 
az emberi agy elektromagneses hullamok valo komunikacioi. Habar feltart 
teny, hogy az agy kulombozo ponton levo sejtjei elektromegneses jelekkel is 
kepesek komunikalni. Ezek szerint mar csak az elektromagneses radiohullamu 
vevoinket kellene perfekcionalni?
  Ismerek egy holgyet, aszisztensno. Evek elteltevel ahogy osszefutottunk, 
elso latasra mindent kiolvasott a velem tortentekrol.
De barkinek meg allapitja elso latasbol hogy mi a panasza, veseje, tudeje, 
maja stb. beteg e vagy nam, laba volt eltorve, stb. tehat informaciot kap az 
iletorol, akit soha sem ismert, es senki mas nem meselt eleterol, 
betegsegeirol. Ugy tunik ez egy olyan jelenseg a modern fizikaban, mellyel 
talan erdemes, vagy kellene is foglalkozni, es tudomanyos magyarazatokat 
keresni. A holgy elmeselte, hogy amellett, hogy eszrevette kulonleges 
kepessegeit, kulzusokon tovabb is fejlesztette, ahol tobb tanulokbol alig 
egy paran maradtak a vegen.
  Tobb hasonlo hihetetlennek tuno dolgokrol hallottam vagy csak talan 
ismereteink oly elmaradottak? Mi a velemenyetek?
  Udv mindenkinek Csaba.

 [Hungary]

 >Talan inkabb arrol lehetett szo abban a musorban, hogy
 >mekkora *foldterulet* mekkora allatokat kepes
 >eltartartani, nem?

      Nem, habar a musor mar jo par eves, de a most elo nagytestu allatfajok 
tomegerol volt szo. Ugyanebben a musorban a szem is szerepelt, 
erdekessegkent mint egy nem aranyos tenyezo a szemmeret es az elolenyek 
merete kozott. Peldaul a nagytestu elefantnak kicsi a szeme, egy aproka 
kismadarnak pedig aranylag nagy a szeme.

 >http://www.scientificamerican.com/news/112701/2.html

 >azt fejtegetik par sorban, hogy nemely kutatok
 >kapcsolatot talaltak (nem eppen meglepo modon) egy-
 >egy zart eletter (pl. sziget, de akar kontinens is) es a
 >rajta kifejlodo legnagyobb szarazfoldi allatok maximalis
 >merete kozott.
     Erdekesnek es elhihetonek tunik.
 >Ez a kapcsolat szerintuk kelloen eros
 >ahhoz, hogy hosszabb ido alatt  evolucios valtozasokat
 >inditson el.
     A jelenlegi nyilvantartasok, megfigyelesek viszont ennek az 
ellenkezojet bizonyitjak.
  De ahogy irod:
 >mindazonaltal a legnagyobb
 >dinok merete tovabbra is megmagyarazatlan marad.
  Udv Csaba.

> E-mail :  [Israel]


>Errol ugrott be, hogy a Hold keletkezese a legaltalanosabban >elfogadott 
>elmelet szerint ugy kovetkezett be, hogy a korai >idoszakban, mikor meg nem 
>volt ennyire szilard a foldkereg, egy >nagyobb kisbolygo csapodott be. 
>Ennek hatasara a felso, kisebb >surusegu reteg egy resze "lecuppant" es 
>abbol lett a Hold.

Az elmult alkalommal helyesbitetek azt az irasom hogy a Fold nem volt soha a 
nap tulajdona. Ezt az allitast viszont en is hallottam ,hogy a Hold a Fold 
tomegevel egy tomeget kepezett.

 >Erre egyreszt az utal, hogy a Hold surusege (ahol emlekszem) kb. >1/6-a a 
Fold atlagsurusegenek, es nincs igazi sajat tengely koruli >forgasa sem, 
(mindig ugyanaz az oldala nez felenk).
>Szoval valami nagyobb es nehez dolog csatlakozott a Foldhoz egy >csomo 
>nehez elemmel, valoszinuleg sokkal tobb nehezfemet "hozott a >konyhara" 
>mint az osszes kesobbi ustokos, meteor.

  A Holdon talalt nyomok arra utalnak, valaha vizkeszlete is volt. Sajat 
tengely koruli forgasat viszont a fold gravitacioja tette nullava.
  Valoban a Fold kontinensei arrol arulkodnak, mintha hianyozna egy kulso 
feluleti resz.
  Barmekkora is lehetett a becsapodott tomeg, a kiszakado tomegnek, mely 
allitolag most a jelenlegi Hold, tudjuk hogy (nagyjabol) egy minimum 7,9 
km/oras kezdosebesseget kellett volna adjon.
  Vajon mennyire befolyasolta egy hasonlo utkozes Foldunk palyajat a Nap 
korul, tengelykoruli forgassabasseget stb. vagy eppen egy hasonlo utkozesnek 
koszonhetok-e a mai eletfeltetelek?
   Udv Csaba.