Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1357
Copyright (C) HIX
2001-01-14
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Holdfogyi / Brandenburg (mind)  29 sor     (cikkei)
2 Re: szegenyitett uran (mind)  24 sor     (cikkei)
3 Re: hiszteria (mind)  17 sor     (cikkei)
4 Re: kornyezetbarat fegyverek (mind)  27 sor     (cikkei)
5 aranyert kagylot (mind)  25 sor     (cikkei)
6 MIR (mind)  10 sor     (cikkei)
7 Tablettas fuzio (mind)  18 sor     (cikkei)
8 Re: CD hibajavito kodolas ( 29 sor ) (mind)  44 sor     (cikkei)
9 Re: Feynmann (mind)  31 sor     (cikkei)
10 Re: viz (mind)  38 sor     (cikkei)

+ - Re: Holdfogyi / Brandenburg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sanyi,

> Kozben rajottem, hogy a szobaablakon kiaramlo meleg levego okozhatta,
> nem a legkor, de pontosan mitol tud elhomalyosodni? Sok kis orvenyles?

  Ilyen van, de szerintem:

1. Nem homalynak fogod latni, hanem vibralasnak.
2. Ha csak nincs nagy hokulonbseg, akkor nem egetvero. Epp most jottem
   meg Spanyolorszagbol: 10 fok kulonbseg (eppen hidegfront haladt at
   felettunk), 3"-re rontotta a felbontast (szemben a normalis 1-1.5-tel).
   Ez messze alatta van a Te tavcsoved felbontasanak.

  Ami akkor mar inkabb elhiheto: lehult a lencse es AZ parasodott be.
  De tartom a veony fatyolfelho tippet is.

----
Lignit: Sajnos masodkezbol volt az infom, mellefogtam a lignit ugyben.
Meg a 10 evnek is (ezek szerint nem ment keresztul). Azt viszont tartom,
hogy zoldek (megint) nem teljesen tudomanyos alapon politizalnak ('barmi
jobb, mint az atom').
  Amire kivancsi lennek: barnaszenes eromuvek sugarkibocsajtasa (lasd
ungarische beton kohosalakbol es az annak kovetkezmenyekent magas
radon koncentracio -- tudom, hogy illegalis volt, de azert volt belole
eleg).
  Az viszont teny, hogy (USA utan) baromi mocskos a levego itt,
Brandenburg kozepen (Berlin). Ez viszont szubjektiv.

Gyula
+ - Re: szegenyitett uran (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Bulcsu kerdezte:
> 
> >Tudja vki, hogy mi az a szegenyitett uran?
> 
> Olyan uran, amelybol kiszedtek az U235-os komponenst, tehat csak
> U238-at tartalmaz.
> 
> Ferenc


Ertem, tehat azert szegenyitett mert azt az izotopot kiszedtek belole,
valamiert biztos a konnyitettre aszocialtam belole, pegid ugy tunik,
hogy akkor ez nehezebb, mint a termeszetes uran

Bulcsu

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A termeszetes uranban kb 0.7%-ban van hasadokepes 235U izotop.
Atomeromuhoz legalabb 3-4% bombahoz 90% 235U tartalmu uran kell.
A dusitas mellektermeke keppen keletkezo szegenyitett uranban a
235U izotop aranya meg mindig 0.2% korul van. Ez a szegenyitett
uran UF6 formajaban nagy mennyisegben (tobb szazezer tonna) es
kvazi ingyen all rendelkezesre.
+ - Re: hiszteria (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

  irta:

>>>>>>>>>>>>>>
Van egy modszer. Sokat kell kolteni az oktatasra. Igaz, ez meg nem
tarsadalmilag elfogadott :-(
A peldaid sorat ki lehet egesziteni a ciannal a Tiszaban. ...
Itt kellett volna hatosagoknak a helyzet magaslatan lenni: azonnal
sokszorositani egy tablazatot a megfelelo ertekekkel, es az emberek
kezebe adni. Nem csokkent volna a halfogyasztas, hanem emelkedett volna.
<<<<<<<

Először a halak fejébe kellet volna verni, hogy az a víz nem mérgező. 
Szerintem az emberek nagy resze ha teheti, akkor mergezesben, 
betegsegben megdoglott allatot nem eszik meg. Hogy mit raknak ele a 
boltban, az mar mas kerdes.

                       Aggod Jozsef
+ - Re: kornyezetbarat fegyverek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: kornyezetbarat fegyverek ( 45 sor )
> Idopont: Fri Jan 12 17:34:33 CET 2001 TUDOMANY #1356
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> A csotanyok legyozesenel viszont epp emiatt van a gond. ...
> Valoszinuleg genetikai manipulaciokkal lehet csak majd vegervenyesen
> megoldani a feladatot, mely nem a kiirtast celozza meg, hanem
> a csotanyok alaptermeszetenek megvaltoztatasat.
> At kell formalni oket, hogy - vagy ne legyenek annyira gusztustalanok,
> vagy ne legyenek annyira *emberbaratok*.
Meg csak veletlenul sem az embereket, hogy ne csinaljanak akkora mocskot
ahol a csotanyok vigan elnek. :-)
Belejuk kellene ultetni az antiszemitiznust es az eloiteletet, hogy
egymast gyepaljak. Vagy ehez nem eleg inteligens a faj (emberi
kivaltsag)? :-)

> A szinte korlatlanul miniaturizalhato elektronika segitsegevel,
> par ev mulva biztosan megoldhato lesz, hogy targyaloasztalok szonyege
> ala vegyvedelmi kopenyes, bepoloskazott csotanyok rejtozzenek el.:)
O:todik elem ?
Ugy tudom mar probalkoznak vele, de meg nem sikerult eleg biztosan
iranyitani oket.

Udv!
Sipi
+ - aranyert kagylot (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Par napja az Oazis cimu TV-musorban levetitettek azt a
dokumentumfilmet, mely 1930-ban keszult, es az eletukben eloszor 
feherembert lato, kokorszaki szinten elo papuakat mutatta be. 
Nagy volt az amulat. A papuak azt hittek, hogy halott oseik jottek 
el hozzajuk.
Annyira kivancsiak voltak a feherember holmijara es felszerelesere,
hogy keritest kellett vonni a tabor kore. A papuak nem tagitottak.
Ket papuat le kellett loni elrettentesul, hogy ne lopkodjanak.
Utobb is keszult egy riportfilm ugyanott, az akkor meg gyerekkent 
jelenlevokkel, akik idos emberkent elmeseltek, mifele kepzeteik 
voltak akkoriban a jovevenyekrol. Egyreszt, merthogy az egbol jottek, 
ugy gondoltak csak jot jelenthet az erkezesuk, hiszen ami az egbol 
jon, az jo. Igaz, a repulogeptol eleinte rettegtek.
Nem ertettek, hogy lehet nadragban nagydolgot vegezni, ezert 
meglestek a taborlakokat. Aztan rajottek, hogy megsem szellemek ezek, 
hiszen ugyanugy van, es ugyanugy budos a szekletuk, mint nekik.
A feherek munkaba fogtak oket. Aranymosas volt a feladat, es
kagylo a fizetesuk. (Kagyloert disznot tudtak vasarolni.)
Nehany papuat repulon elvittek egy tavoli, feherek lakta helyre.
A papuak csodalkoztak, hogy mindenki ruhaban jar, es hogy bekessegben 
megvannak egymassal. Furcsallottak, hogy senki nem visel fegyvert. 
Ez naluk az orokos haboruskodasaik miatt egeszen szokatlan dolognak 
tunt. Lovat is akkor lattak eloszor, es nagy disznonak veltek.

Udv: zoli
+ - MIR (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mindenkinek koszonom, aki segitett megtalalni a MIR megfigyelesevel
kapcsolatos adatokat a web-en.

Ma (13-a) csodasan fenyes volt, es atszelte az egesz eget csaknem a
fejunk folott nagyjabol nyugat-kelet iranyban.

Holnap is hasonlo latvanyban lehet reszunk 17:06--11 kozott, ha megint
ilyen szep tiszta lesz az egbolt.

hjozsi
+ - Tablettas fuzio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Janosnak:

Beismerem, az ellenseg elott nem akartam elarulni a titkot, hogyan
kell gazbol tablettat csinalni, dehat, mint tudjuk, a H-bombanal is
megoldottak valahogy. 
Hogy egyszerubben elkepzelhessuk (bar nem ez az igazi megoldas),
a paraffingyertyaban is lehet deuteriumot es triciumot egetni.

Sipinek:

Itt a reaktort ugy kell elkepzelni, hogy egy nagyobb meretu vastartaly,
amiben felrobban egy tabletta, felmelegiti a tartaly falat, es ezt a hot
elvezetik. Vagy akar mittomen vizet forral fel a kozeleben, s a gozt
hajtjak el.   Karos anyag nem keletkezik, legfeljebb sugarzas, de ahhoz
mar hozzaszoktunk - reaktorosok az uj bertabla szerint egeszsegugyi
potlekot kapnak.

Laci
+ - Re: CD hibajavito kodolas ( 29 sor ) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halihó!

>> Ez nem zarja ki azt, hogy az alsobb biteket gyengebben vedik.
>> Kulonben nem kellene adatCD-hez meg egy hibakorrekcios szint;
>> ertelmetlen lenne, pedig van.
> A reed solomon hibajavito kodolas nem bitekkel, hanem tombokkel
> dolgozik. Ha elolvastad a leirast lathatod, hogy az elso kodolas
> utan a biteket ossze is keverik a tombon belul, igy egy byte also
> bitjeinek hibajavitasarol nincs ertelme beszelni. Mivel pl a 0.
> bit a tomb vegere, a 7. meg az elejere kerul. Ezutan a megkevert
> tombot megegy rs kodolasnak vetik ala.
  De ez meg mindig nem jelenti azt, hogy minden bitet azonos hibajavito
kodok vedenenek. Amit elmondtal, az igaz... de ettol meg lehet kulonbozo
szintu a vedelem a helyierteknek megfeleloen. A kodolas soran ugyanis az
RS huzalozasa ismert. A kovetkezo RS is ismert helyekre rakja a biteket.
Egy ECC vedelem pedig ezen helyek ismerteben tudja, hogy melyik bitet
mennyire kell vedeni. 
  Audio eseten szamomra nyilvanvalo, hogy a felsobb bitek sokkal nagyobb
rendundanciat kivannak, es pazarlas minden bitet azonos redundanciaval
kodolni, azt csak az adat kivanja meg. Remelem a CD-t tervezo mernokok
is igy gondoltak.

>> Ha viszont azonos szinten vedik a biteket (ami audiojel esten
>> hulyeseg, mert interpolalni a felsobb bitek ismereteben sokkal
> Nem hulyeseg, mert a tokeletes cd is 20 bithiba/sec adattarolasi
> minoseggel bir. Ez hibajavito kodolas nelkul nem sok mindenre
> hasznalhato.
  Tudom... nem is azt mondtam, hogy egyaltalan nem vedik. De audio anyag
eseten a javithato bithibak jellemzoen a felsobb bitek kozul kerulnek
ki. Az interpolalt hibak pedig az also bitek kozott...
  Probald ki... vegyel elo egy karcos CD-t es tobbszor egymas utan, akar
mas-mas CD-ROM eszkozzel azonos grab programmal szedd le a zenet. Ha a
bithibak teljesen veletlenszeruek, akkor ugyanolyan valoszinuseggel
lenne a legfelsobb bitekben hiba, mint a legalsobb bitekben. Megis
tobbnyire a legalso bitekben van csak elteres. Miert?

  A masik pedig, amire nem reagaltal. Ha az audio minden bitjet
hibajavito koddal (nem pedig felsobbeket hibajavito az alsobbakat pedig
hibajelzo koddal) lattak el, akkor miert kell meg egy ECC szint?
-- 
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 /+36303687792
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.0 -=- http://andromeda.pmmf.hu
Utolsó szavak:
Ezeknek csak elavult légvédelmük van.
+ - Re: Feynmann (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Janos!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Feynmann ( 12 sor )
> Idopont: Thu Jan 11 09:36:07 CET 2001 TUDOMANY #1355

> >hogy volna lenyegesen jobb. Persze az sem teljesen lenyegtelen,
> >hogy ez egy egyszeru, mondhatni latvanyos, attekintheto modszer,
> Pontosan. Feynmann celja nem a gyors konvergencia es a nagy ppontossag
> volt,hanem az, hogy szemleltesse a problema kezelhetoseget.

Azert szerintem ennel tobb van mogotte -- de tovabbra is igaz,
hogy nem alltam neki konvergenciaanalizist, pontossag/szamolasido
elemzest vegezni...


> >az emlegetett Runge-Kutta viszont nem. Ugyanakkor, bar tovabbrea
> >se vettem a faradsagot a preciz utanajarashoz, de tartok tole,
> >hogy a Runge-Kutta masfele diffegyenletekre alkalmas, nem erre...
>
> A Runge-Kutta a dy/dx= f(x, y) alaku egyenletek megoldasara alkalmas.

Na, ennyire azert en sem felejtettem el mindent! :-) Csak ugye az
a baj, hogy ilyen erovel kapcsibol azt kellene mondani, hogy a
Runge-Kutta nem alkalmazhato, hiszen nekunk x_i"(t)=x_i(t) jellegu
rendszerunk van. Igy hat elkel egy jo kis atalakitgatas, hogy
megis alkalmazhato legyen. Na, es jelenleg nem kot le annyira ez a
problema, hogy nekialljak keresgelni, probalkozni, levezetni...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca
+ - Re: viz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Globalis Jegolvasztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: viz ( 29 sor )
> Idopont: Thu Jan 11 09:53:40 CET 2001 TUDOMANY #1355

>>> Talan azert, amiert egy pohar vizben megemelkedik a vizszint,
>>> amikor elolvad benne a jegkocka? :-))
>>
>> Nem emelkedik a vizszint amikor elolvad a jegkocka. A jegkockanak
>> eppen annyival lesz kisebb a terfogata az olvadas soran mint amennyi
>> kiemelkedik belole a vizbol.
>>
>> Tehat ha Antarktisz egy uszo jeghegy lenne akkor nem kellene
>> tartanunk a vizszint emelkedestol.
>
>
> Ezt az eredeti level szmajlija is jelzi.
> En viszont messzebb megyek: igy sem kell tartanunk. Elolvad a jeg, az
> Antrktisz kiemelkedik, mert nem nyomja a jeg, ettol lejjebb megy a
> tengerfenek, igy a tengerszint is. Vegul marad minden a regiben.
> Persze, ha a folyamat gyors, akkor lesz kozben egy parezer ev, amig
> a partmenti teruletek el lesznek ontve :-(, de a vilag egesz eleteben 
> ez mulo problema :-)

Nem osszetettebb a problema? Meg 'planetaris idoskalat' veve sem
lehet, hogy pl. a helyek kevesbe emelkednenek ki, ha a rajtuk levo
ho megolvad? Mert ugy tudom, hogy a Fold azert nem a viz hatan
uszik, hanem pl. van ott a melyben magma is, es meg ki tudja...
?-)

Szoval nem valoszinubb, hogy a globalis melegedes miatt pl. a
Himalajan is olvadas tortenik, Gronlandon is, Antarktiszon is --
es egyik sem egyszeruen egy pohar vizben uszo jeghegy, igy
megiscsak magasabb lesz a tengerszint? Geologusvelemeny nincs?


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS