Kedves Lista!

Egy példa az Ak-ban is használható időutazásról, és a gyógyítás
kapcsolatáról. Bármelyikőtök képes megcsinálni.
>
Kedves ismerősöm kérte a segítségemet.
A testvére (31éves nő) évek óta Crohn beteg. Vékonybél gyulladás, amit nem
lehet gyógyítani, csak kezelni. Aztán egyszer elkezdik műteni. Mindig
kivágnak egy darabot a bélből, ami lassan elfogy. Aztán kivarrják. Eközben
vészesen le is fogy a beteg, mert a folyamatos hasmenés (napi 15-20) ezt
eredményezi.
Ő 15 kilót fogyott, siralmasan nézett ki. Csak csont, és bőr volt. Műtét
előtt állt, de egyenlőre nem járult hozzá. Lázasan feküdt a kórházban,
ahonnan nem engedték haza a láz miatt.
A kórházban sok mindent nem tudtam kezdeni vele, nem akartam feltűnést
kelteni. Oda ültem az ágya mellé, megfogtam a kezét, és "elképzeltem", arra
koncentráltam, hogy elmúlt a láza, ezt halkan el is mondtam neki.
Megbeszéltük, hogy ha haza megy meglátogatom, és gyógyítani fogom.
Másnap telefonált a testvére, hogy a láza elmúlt, és haza engedték. A
következő napon elmentem hozzájuk, és neki álltunk a gyógyításnak.

Az én elvem a következő:

Minden betegségnek lelki oka van. A Lélekben megjelenik a probléma, majd egy
idő után a "betegség tudat". A Lélek mivel rendelkezik Teremtő Erővel
létrehozza, megteremti a betegséget a lelki dimenzióban. Ezután jelenik meg
a testben, bizonyos idő után a betegség. Ez a materializáció.

"Az időutazás."
Az első alkalommal megkerestük az okot ami kiváltotta a Lelkében a
problémát. Irányított meditációban visszamentünk három évet, mert elmondása
szerint akkor alakult ki a betegsége. Ez idő tájt hagyta el a férje, amitől
ő összeroppant, mert attól félt, hogy nem lesz képes a férje irányítása
nélkül egyedül élni a kisfiával.
Felvetődött a következő kérdés: miért kellett ettől félnie, hiszen annyian
elválnak, és mégsem lesznek betegek?
A válaszért egészen a kisgyermekkoráig kellett visszamenni. Első gyermek
lévén a szülei "szeretetből" igyekeztek minden gondtól megóvni, és ez így
maradt felnőtt koráig. Ő volt a "kedvenc". Ebből kifolyólag sohasem lett
belőle önálló felnőtt. A házasságuk alatt a férje irányította minden
lépését, vagyis a házasságban sem tanulta meg az önállóságot, "gyermek"
maradt. A válópertől a "gyermek" összeroppant, megijedt, hogy mi lesz ezután
vele, mert egyedül nem képes élni.
A vékonybél a gondolkodást szimbolizálja. Mivel ő nem tudta az életét tovább
gondolni, félt, rettegett a jövőjétől, harcolt, azért jelentkezett nála ez a
betegség, ami megmutatta a feladatát, a megtanulni valót. Sajnos ezt senki
nem vette észre, és csak a tünetet, a testet próbálták gyógyítani az
orvosok, míg a Lélek teljesen magára maradt.
Hát elég kegyetlen dolognak tartottam utólag mindezt a "fejéhez vagdosni"
ebben az állapotában, de a megoldás akkor is ez volt. Kb. két óra hosszat
tartott ez a beszélgetés, ami nagyon megviselte, kimerítette. Ezalatt
viszont megértette a lényeget, és azt, hogy képes lesz meggyógyulni.
Megértette, hogy képes önállóan élni a kisfiával, képes felnőtté válni. A
"betegség tudat" fel lett dolgozva a Lelkében.
A következő alkalommal egy irányított meditációt felmondtam neki  magnóra,
mialatt gyógyítottam. Hanyatt feküdt, én a fejénél ültem, és a kezem a feje
felett volt.
A szöveg röviden arról szólt, hogy a kezemből gyógyító kékesfehér Fény
(Szeretet energia) árad a fejébe, ami végig halad a torkán - gyomrán -
belein. A belekben megszűnik a gyulladás, és ő egészséges lesz. Stb. . stb.
Másnap visszament a kórházba, és ott volt kb. egy hétig. Ez idő alatt
naponta háromszor meghallgatta a kazettát. Az állapota olyan rohamosan
javult, hogy egy hét után haza küldték.
Otthonról hívott telefonon. Először nem akartam elhinni, hogy vele beszélek.
A hangja sugárzott az örömtől. Hitte, tudta, hogy meggyógyult, és ezt meg is
vallotta. Meglátogattam. Régen láttam ilyen boldog embert. Még iszonyúan
sovány, de megbeszéltük, hogy a 15 kilót rövidesen vissza fogja hízni,
hiszen már egészséges.
Mivel "jó" lett, megváltozott a gondolkodása, a vékonybél is jól működik, és
képes a táplálékot ismét megemészteni, beépíteni a szervezetébe.
Legközelebb egy olyan kazettát fogok csinálni neki, ahol az agyából
"kitöröljük" a "tünet tudatot", és helyette betesszük az "egészség tudatot",
amit stabilizálunk az agyban, a szuper  "számítógépben".
Szeretettel Gál István. (Bp.)

Kedves Listatagok

 En is sajnalom, hogy uj listat hoztak letre, amibol annyian kimaradunk. Az
biztos, hogy sokan hallgatagok vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem
erdekel benunket a felvetett tema. Sokunknak ideje se nagyon van irni,
 de a lista olvasasara sokan (ha nem is mindenki) idot szakitunk.
 Ha lehet , gonoljatok ujra a dolgot, mert nemcsak ketten sajnaljak, hogy uj li
stat
nyitottatok!!
              Udvozlettel: Marika

Kedves Listatagok és Zoli!

Ez az egész dongóügy úgy kezdődött, hogy írtam egy példát. Ebben a 
tudósok megállapították, hogy a méhecske nem tud repülni, mert az 
aerodinamikai mérések és eredmények ezt nem támasztották alá. Ettől 
függetlenül szegény méhecske mégis repül. Aztán megemlítettem, hogy 
Egely legyekkel végzett olyan kísérletet, amelyben légritkított térben 
vizsgálta a repülésüket.
A legyek vígan repkedtek, tehát nem csak a felhajtóerő által teszik ezt, 
hanem valami más hatás is közrejátszik, pl. a gravitációs hatás 
gyengítése, vagy ki tudja mi. (Egyébként nálunk falun a dongó, a légy 
és a méhecske különböző állatok. Így nem igazán tudom, hogy most 
mire válaszoljak.)
 
Erre írta Zoli ezt:

>>Néhány dologgal kapcsolatban szkeptikus vagyok. Egy tipikus példa 
az Egely-féle dongó. Többször hallottam tőle ezt rádióriportokban, de 
minden esetben valaki más (egy spanyol tudós) kísérleteire 
hivatkozott. Ugyanakkor ez a kísérlet a konyhaasztalon, nagyon 
egyszerű eszközökkel elvégezhető és dokumentálható. "Hic Rodus, hic 
salta! (Itt van Rodosz, itt ugorj!)"

Erre én azt írtam, hogy Zoli végezze el a kísérletet. Tettem ezt azért, 
mert csak egyszerű konyhai eszközökre hivatkozott. Gondoltam, 
biztosan olyan jól felszerelt a konyhája, hogy az élete párja két rántott 
hús kisütése közben is tud hozzá asszisztálni.

Erre ez a válasz érkezett:

> Nem hiszem, hogy nekem kellene elvégeznem a dongókísérletet. 
Egyrész nagyon sok olyan dolog van, ami ennél fontosabb a számomra, 
másrészt az, hogy nekem nem sikerülne, nem bizonyítana semmit.

- A szkeptikusokra nagy szükség van. Minden ami körül vesz minket a 
jin és jang egyensúlyra vezethető vissza. Tehát, talán Te vagy az egyik 
véglet, én pedig talán a másik.
Ha a kísérletet elvégezted volna, akkor saját magad meg tudod győzni, 
és ez éppen elég lett volna, mert Te már tudtad volna az igazat.
Ami viszont elszomorított, az a tipikus szkeptikusok magatartása volt: 
Amíg csak beszélni kell róla, addig konyhában elvégezhető egyszerű 
kísérlet, mihelyt azonban neked el kellene végezni, már rögtön más 
fontos elfoglaltságod támadt.

Még annyit szeretnék ide megjegyezni, hogy egy mondás szerint annak 
semmi sem lehetetlen, aki másokat ugráltat.


> Uri Gellert azért említettem, mert egy bűvész is elvégezte a 
mutatványai egy részét, a kanálhajlítást is, részletesen elmagyarázva, 
hogy mit hogyan
csinál. Ez persze nem jelenti azt, hogy máshogyan nem lehet, de 
mindenesetre csökkenti a bizalmamat. Ahhoz, hogy eljusson az 
olajkutatásig, a kanálhajlításon keresztül vezetett az út. Az 
olajkutatásainál pedig
nincsenek olyan adatok, amelyek alapján eldönthető lenne, hogy az 
eredményei jobbak-e, mint a valószínűségszámítás alapján elvárhatók. 
Teszteken, bemutatókon gyakori, hogy az alany büszke arra, hogy 
mondjuk 10-ből négyszer talált, pedig a véletlen események alapján 
várható érték 6 lett volna.

- Ez a Geller vita teljesen meddő területnek látszik. Ennek okai:
1. Valószínűleg egyikünk sem rendelkezik olyan perdöntő információval 
vele kapcsolatban, hogy bármelyikünk javára is eldőlhetne a vita. 
Szerintem csak a hitünkkel érvelnénk.
2. A vita végére mindketten meggyőződnénk arról, hogy a másik milyen 
fafejű, hiszen egyetlen észérvet sem úgy fog fel, mint ahogy mi azt 
elmondtuk.
3. Teljesen felesleges úgy hozzáfogni egy vitához, ha nem tudjuk, hogy 
a másik fél észérvek hatására beadhatja a derekát.
Rajtam ez nem fogna ki, mert rugalmas a gondolkodásom, de ezt még 
ugyebár rólad nem tudhatom.

Az olajkutatáshoz visszatérve pedig csak egy kis esettanulmányra 
invitállak:
Tegyük fel, hogy én azt állítom magamról, hogy mindenféle 
ásványkincset megtalálok. 
Ezt én tegyük fel, hogy geológiai ismereteimre és némi 
érzékenységemre alapozom. 
Ennek aztán bedől egy olajmágnás, aki szeretne új mezőkhöz jutni. De 
mivel ő a szakmában dolgozik, ezért rettentően tisztában van minden 
olyan kérdéssel, ami nekem még a fejemben sem fordult meg. 
Én persze szép összeget kérek azért, hogy odabökjek valahová a 
térképen. Annyira azért nem hülye, hogy csak úgy fizessen. Ezért 
tesztelni akar, és fogja magát, elvisz engem olyan helyekre, ahol már a 
mérnökeitől tudja, hogy van olaj, és elvisz olyan helyekre is, ahol egy 
csepp sincs. Ekkor én ugyebár mondok valamit. De ha nem jó a találati 
arányom, akkor rövid úton elhajt.

Tehát csak oda akartam kilyukadni, hogy ha ebből valaki meg tud 
gazdagodni, akkor ott valamilyen produktumnak lennie kell. 
Egyetlen szavamra senki sem fog olajkutat felállítani, mert ez rettentő 
nagy befektetés, de ha mégis, akkor majd szépen beperel, és én 
leszek a világ legszegényebb embere. 
Máshonnan elvileg nem juthatok olajlelőhelyre vonatkozó adathoz, 
mert az ilyesmit rögtön arra fordítja mindenki, hogy meggazdagodjon 
belőle, ezért ha ennek híre menne, nagyon sokan le akarnának járatni. 
De nem is folytatom a gondolatmenetet, mert számomra nyilvánvaló, 
hogy ezzel a módszerrel csaló nem tud meggazdagodni.


> Vannak kiemelkedő képességű emberek, de szerintem nem igaz, 
hogy mindenki
mindenre képes, bármire megtanítható. A veleszületett adottságok 
szabják meg a határokat.

- Maximálisan egyetértünk. 

> Nagyon sok jelenség kísérletileg ellenőrizhető. Makai Mihály: Megáll 
az ész c. könyvében pl. egy varázsvesszős vízkutató kísérletet 
ismertet. A 104
próbálkozóból egy volt meggyőző. A következtetés kettős, vonjátok le. 

- Jogos az észrevétel. Egy percig sem akarom védeni az illető 
varázsvesszős embert. Annyit azért szabad legyen megjegyeznem, 
hogy nagyon sok könyvet félreteszek, és soha nem olvasom végig, 
mert:
Találok benne egy olyan tévedést, amiről én biztosan tudom, hogy nem 
úgy van. Innentől elveszti a hitelét a könyv. Másodszor viszont a 
hangnemből ki tudom következtetni, hogy a szerző melyik oldalon áll. 
Nekem elég, ha tárgyilagos, nem kell, hogy az én oldalamon álljon. De 
ha a gúny legkisebb jelét észreveszem, akkor megint leteszem a 
könyvet. 

Azt nem tudom, hogy ez az általad említett könyv megfelelne-e az én 
feltételeimnek, de hidd el, sokszor már itt eldől, hogy mennyi minden 
használható fel egy könyvből.
Én is tudok csalókról szóló történetet, tehát nehogy elvakultnak higgy. 

> "Amíg azt hisszük, hogy valami lehetetlen, addig az is marad." Jól 
hangzik.
Nagyon jól. De gondolkozz: mi az alapja, és mi a következménye. 
Szerintem
semmi.

- Ezt kár volt ide írnod. Csak a saját életemből oldalakon keresztül 
hozhatnék ellenpéldát. 
Feltételezem, hogy diplomás ember vagy. Egészen biztosan volt olyan 
vizsgád, vagy zh.-d, amikor nem feküdt az anyag, és bizony csekélyke 
esélyt adtál magadnak. Ha tárgyilagosan visszagondolsz ezekre az 
esetekre, akkor valószínűleg a sikertelenség jellemezte ezeket a 
próbálkozásaidat. 
De ugyanez a helyzet akkor is, amikor úgy mész el egy állásinterjúra, 
hogy nem hiszel a sikerben. 
Vagyis mindkét esetben több esélyt adtál a lehetetlennek.

Nem kell itt rögtön nagy dolgokra gondolni, mert a kicsikre is éppen úgy 
igaznak kell lennie ennek a megállapításnak, mint bármi másra. 
De azt nagyon rosszul teszed, ha ebben a kijelentésben nem hiszel.
Nekem ugyan mindegy, hogy hiszed, vagy sem, de feltétlenül 
gondolkozz el rajta!

> Mindenesetre csináljátok egyre jobban

Köszi! Megpróbálom, és hasonlókat kívánok neked is!

Remélem, hogy sehol sem bántottalak meg, mert nem volt ilyen célom.

Baráti üdvözlettel:

István (Borsodból)

ui: Ne fogj bele a legyek repülési kísérletének elvégzésébe, mert 
beszkeneltem Egelynek a róla szóló cikkét. Szerintem eléggé hiteles, és 
sok kérdésre választ ad. 
Igaz, hogy nem konyhában ismételte meg, de talán azért jó lesz. Akit 
érdekel, szóljon, elküldöm neki. (Para-listásoknak automatikusan 
küldöm, ők ne kérjék!)

Sziasztok! Megtudhatnám az új lista elérési útvonalát?
Köszönettel! Vali

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.228.169.58)

utazás tanfolyamra agykontrolos vagyok!!!
én jelenleg új munkahelyet keresek mert a régiből elgem van 
állatkórházba dolgozom szent istván egyetemen de túl sok nekem 
vannak cáljaim amiket programozok de szeretnék nyitni külvilág felé és 
hasonló gondolkodású emberekkel beszélgetni!!