Sziasztok !
Elnezest , hogy ilyen keson kuldom a folytatast, de most mar itt van, remelem
tetszeni fog. :-)))))
Malaj Borneo 2. resz
A Bako Nemzeti Parkbol visszamentunk Kuchingba. Az LP-bol kineztuk, hogy hogyan
lehet eljutni a Niah Nemzeti Parkba. Majd megvettuk a buszjegyet aznap este 21
orara Bintuluba. Bintulubol lehet eljutni Niah-ba esmeg innen a Nemzeti Parkba.
A park hatalmas barlangrendszererol hires,ahol egy kb. 40000 eves sziklarajz is
lathato Nagyon szeretem a barlangokat, ezert mar nagyon vartam hogy bejuthassak
.
Az ejszakai buszozas kellemesen telt, (21-tol hajnal 6-ig tartott) aludni is
lehetett, pedig elegge katyus volt az ut. Tobb helyen hianyzott az aszfalt, es
kis hullamvasuthoz hasonlitott, ahogy athaladtunk rajta. Pontosan erkeztunk
Bintuluba, (egy buszpalyaudvarra, ami hatalmas nyitott csarnok, varoteremmel.)
Itt varni kellett a kovetkezo buszra, ami Niah-ba ment. Hamarosan a busz is
megjelent, a sofor nem vart tul sokat es mar Niah fele robogtunk. Egy
elagazasnal kitettek, mondtak, hogy innen kb. 5 km a park. Par haz latszott az
ut szelen es egy etterem Termeszetesen mi kerultunk a helyiek erdeklodesenek
kozeppontjaba. Kedvesen mondtak, hogy jon majd az a busz, ami elvisz a parkba,
de hogy mikor, nem tudtak. Vartunk a buszra, ami csak nem jott, igy egy magan
autoval mentunk a parkig, ami egy kicsit dragabb volt, mint a busz, de nem volt
kedvunk szobrozni az uton tovabb, mert mar kezdett nagyon meleg lenni es arnyek
sehol.
A parkban a foepuleten kivul, elszortan nagyobb fahazak alltak es etterem.
Bejelentkeztunk, es egy nagyon kellemes szobat kaptunk az egyikben. A fahaz 4
vagy 5 szobabol allt ami szobankent 4 agyas volt es hatalmas kozos nappali
tartozott hozza, hutovel.
Lepakolasunk utan,azonnal felfedezo utra indultunk. A parkban folyo vagja el az
ember utjat a barlangoktol, de allando csonak jar a partok kozott, igy gyorsan
atjutottunk a tulpartra. Itt fabol epitett uton jutottunk el a barlangokig, ami
kb. 1-2 km-es setat jelentett erdon keresztul. Fantasztikus hangkavalkad kisert
utunkon,de latni semmit nem lattunk,csak par gyikot, egy-ket hernyot,kb. 5-10
cm-est, gyonyoru szinben pompazott ahogy a nap megsutotte. Az egyik kanyar utan
,
feltunt egy hatalmas ureg, kb. 10-15 m magas, 50-60 m hosszu es 10 m szeles
lehetett. Latszott a sziklakon, ahogy a viz kivajta oket. Szerencsere az ut
folytatodott tovabb es ujra az erdoben setaltunk. Par perc seta utan, feltunt
egy bejarat, ahogy kozeledtunk ugy lett egyre nagyobb es nagyobb. A barlang
bejaratahoz erve nem is lattam a tetejet, eltunt a messzesegben.
Valahol 40-50 m magassagban, kis fenyek pislakoltak, mint kiderult a
madarfeszket levero munkasok fejlampainak fenyei. Nem tudom pontosan, hogy
melyik madarfaj, azt hiszem fecske feszkeit verik le. Allitolag nagyon sok,tobb
ezer USD-t er egy kilo feszek. Azert olyan kulonleges mert a fecskek nyalukkal
keverik ossze a sarat. Akik mar ettek feszekbol keszult levest, azt mondtak,
hogy izletes.
Visszakanyarodva a barlanghoz, a munkasok helyzete nem irigylesremelto. Egy
hosszu poznan, (ami tobb vastag bambuszbol osszekotve magasodik a mennyezetig)
masznak fel, egy bambuszrud segitsegevel, amivel egyensulyoznak. Semmilyen
biztositokotel nincs rajtuk,ha leesnenek,nem biztos, hogy tulelnek. Biztositas
nincs, tehat aki leesik, magara vessen. Masik erdekesseg, a bejaratnal oltar
lathato, ahol felaldozott kakas logott az oltar fole. Csak tippunk volt ra,
valoszinu, a munkasok vedelmet kertek az istenektol. Elgyalogoltunk a munkasok
mellett es belevetettuk magunkat a barlang melyere. Fabol kiepitett uton
setaltunk, ami nem a legjobb allapotban volt, a mennyezetrol csopogott a viz es
nagyon csuszott. Paromnak sikerult is elesnie, a fenykepezogep a saros foldon
landolt, de szerencsere nem esett mas baja, mint hogy koszos lett. A jaratokban
csond honolt, csak a viz csopogese hallatszott es a beszakadt mennyezet resein
besutott a nap tobb helyen. A fenysugarak szinte tancot lejtettek. Pontosan ugy
ereztem magam, mint a templomban, amikor eltolt a beke es a nyugalom.
Vittunk zseblampat, de nem hasznaltuk, a szemunk hamar hozzaszokott a sotethez,
es szerencsere sok turista sem zavart meg, igy csendben es felhomalyban
haladtunk tovabb. Egy- ket uregben, munkasok laktak, a feszekleveres
befejezodeseig. Itt foztek, mostak, aludtak. A barlangrajzokat sikerult
megtalalni, de raccsal lezartak a turistak elol. Embereket es allatokat
abrazoltak voros szinu festekkel.
Kb. egy orat setaltunk a barlangban, mikor ujra a bejarathoz ertunk, megalltunk
megcsodalni a legmagasabb ureget, amit eddig lattam. A meretei alapjan a
Parlament siman belefert volna. Kicsit meg bameszkodtunk, aztan visszaindultunk
a szallas fele. Kozben szepen beesteledett es a folyo partjan levo etteremben
megvacsoraztunk, elvezve az est hangjait.
Masnapra kirandulast terveztunk egy kb. 200 m magas hegy tetejere. Koran
indultunk, igyekeztunk az erdoben tobb mindent eszrevenni, tobb-kevesebb
sikerrel. Gyikot minden mennyisegben lattunk, napoztak az uton, valamint sok
bogarat, lepket. Kellemes meglepeteskent ert, hogy turistajelzes(!) mutatta az
iranyt. Ahogy egyre beljebb haladtunk az erdoben, a sar egyre dagadt. Ugyesen
lavirozgattunk a kidolt fatorzseken keresztul. Baratunk hofeher sportzokniban
indult, de az egyik fatorzsre raugorva, a fa szetesett, (korhadt volt, de nem
latszott) o pedig a sarban landolt bokaig. Mivel ekkor mar mindegy volt,
hatalmas cuppogas kisereteben csortetett a sar kozepen a szarazabb ut iranyaba.
Elertunk a hegy labahoz es kezdodott a maszas. Szo szerint 4kezlab haladtunk
felfele, nagy sziklatomboket, fadarabokat kerulgettunk. A vege volt talan a
legnehezebb, kis kapaszkodokat is rogzitettek fabol, hogy a csucsra konnyebb
legyen a feljutas. Sikerult elsonek felernem, igaz, hatizsak nelkul, csak sajat
sulyomat cipeltem. A 3 oras maszasert a kilatas mindenert karpotolt. Lattuk az
alattunk elterulo parkot, folyot, foldeket. Minden gyonyoru zoldben pompazott.
Jol lathato volt a felhok vonulasa, arnyekuk a foldon. Eszrevettuk, hogy
esofelhok gyulekeznek, es most lattam eletemben eloszor, hogy savokban esik az
eso. Lehetett latni, hogy zuhog, de a masik savban sutott a nap. Sajnos az eso
felenk tartott, igy elkezdtuk a leereszkedest. Ez talan meg nehezebb volt, mint
a felfele maszas, eleg lett volna egy rossz mozdulat es mar gurultunk volna
lefele. Sajnos feluton az eso elkapott, ami csuszossa tette a koveket, de baj
nelkul lejutottunk. Mire leertunk az eso is elallt, igy az ut veget mar
napsutesben tettuk meg. Keso delutan terdig sarosan erkeztunk vissza a
szallasra. Nagy zuhanyozast csaptunk, utana vacsora, es alvas.
Masnap kora delutan csonakon hagytuk el a Parkot. A busz az orrunk elott ment
el, igy masfel orat vartunk a kovetkezore, de a szerencse az, hogy az eso pont
akkor kezdett el zuhogni, amikor beertunk az eresz ala. Az eso meg akkor is
omlott, amikor a kovetkezo busz indult. Kint paras meleg, a buszban a legkondi
miatt hideg, nekialtunk beoltozni. Kicsit idegesek voltunk, mert este 7-kor
indult a repulo Sabah-ba (masik tartomany) es nem tudtuk, hogy elerjuk-e. A
buszvezeto is sietett valamiert, igy idoben Miri varosaba ertunk, kenytelenek
voltunk taxizni, mert annyi idonk mar nem volt, hogy buszozzunk a repuloterre.
Egy skot sraccal baratkoztunk ossze a buszon, igy a taxi koltsege is olcsobb
lett. A repuloteren meg vartunk egy kicsit. Hamarosan felszalltunk, de az eso
miatt szinte semmit nem lattunk az alattunk levo tajbol.
Ugy egy oras repules utan erkeztunk Sabah -fovarosaba- Kota Kinabalu-ba. A skot
srac tudott egy jo szallast es megbeszeltuk, hogy utana meg kozosen vacsorazunk
egyet a gep eleresenek oromere. Igy is tortent. A finom vacsora utan, faradtan
doltunk agyunkba, es masnap kezdetet vette a kovetkezo kaland.
Folytatas a kovetkezo reszben. : - )))))
|
Gorogorszagi tapasztalatok, csak roviden (majd lesz hosszan es kepekkel
illusztralva a weben):
Ket hettel ezelotti kretai tapasztalataim szerint csak drachmat erdemes
vinni, ha tudsz itthon valtani. Ha nem, a dollart 345, a markat 170 korul
valtjak (netto). Minden dragabb, mint itthon, vagy kicsivel, vagy sokkal.
A gyumolcsok kozul pl. banan 500, alma 600, meggy, barack 700-800,
sargadinnye 300 korul. De: narancs 140, gorogdinnye 100. Ezek un.
szupermarketek (valojaban kiskozertek) arai. Olcsobb a piacon, marmint a
helyieknek, nem a turistaknak szant piacra gondolok. Az egyes kozertek
arai kozott vannak elteresek, nehol ez olcsobb, nehol az.
> Kenyer cca 0.5 kg 450
Nem eliras? Kretan 170 volt a kenyer.
Sok naptejet (meg napozas utani balzsamot) kell vinni, es minden szabad
borfeluletet jol bekenni. Setalashoz a rovidujju inget ajanlom
(szellosebb, mint a triko), illetve ha majd leeg a karod, akkor a lenge
hosszuujjut.
A szallodak strandjaira szabad a bejaras (a gorog torvenyek szerint minden
tengerpartra), es ha nincsenek tul sokan, le lehet fekudni a vendegeknek
szant napagyakra, ernyok ala. Ha mar nincs hely, illik azert atadni. A
szallok medenceibe be lehet menni uszni. Lehet, hogy kicsit keresni kell
az edesvizut, mert van sos is.
Javaslom a puha hutotaska es par jegakku vitelet. Ha nem megy, felig
toltott muanyag vizespalackot tegyetek a melyhutobe ejszakara, reggel
pedig toltsetek ra. A csapviz valoszinuleg ihato, de kerdezz ra.
Robogot berelni szerintem nem erdemes, mert alig olcsobb, mint az auto, es
nem kellemes gipszben tolteni a nyaralas nagy reszet... Ha berelsz,
kerdezd korbe az arakat sok helyen. Talan alkudni is tudsz. Azt egyebkent
utcai arusoknal lehet (neha nem is kell, pl. vettunk ot szivacsot, ezt
latva az arus neni magatol a dragabbat nyomta a kezunkbe az olcsobb aran),
uzletekben nemigen. Ajandekvasarlas elott csak par helyen erdemes megnezni
az arakat, mert nincsenek nagy kulonbsegek. A benzin (normal
olommentes) 290 korul volt.
A muzeumokba nemzetkozi diakigazolvannyal kb. felaru a belepo. Klasszika-
es szepmuveszet- (vagy eppen muveszettortenet-) hallgatoknak ingyenes.
Nekem beleponkent 800 drx megert egy kis lelkiismeretfurdalast... Nehol a
jegyarusok foldrajzi ismeretei korlatozottak: azt hiszik, Magyarorszag mar
EU-tag, igy beengednek ingyen a diakkal, a szakteruletre valo hivatkozas
nelkul.
Ha szervezett turara mennel, a magyar idegenvezeto altal ajanlottnal
valamivel olcsobb lesz a szomszed helyi irodae, de kis utanajarassal meg
sokkal olcsobbat lehet talalni (Peldaul ugyanaz a tura a magyar i.v.-nel
11000, szomszedban 9500, akciosan 8500, a szomszed varosban /de a busz
helybe jott/ economy classon /a busz klimas, de nehany ulestamla nem
dontheto.../ 3500).
Ed
Szemelyes valaszt a fent jelzett cimre kuldhetsz, ha kijavitod.
I don't want ANY spam! [...] I don't like spam! [Monty Python]
|
