1. |
re: Re: Re: nehmen (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Re: nehmen (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Re: Visszautalas (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Re: nehmen (mind) |
99 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: nemet (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
6. |
hamis barat + erdekesseg (mind) |
41 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: Re: Re: nehmen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
István írta:
"Na de ez a mondat szamomra ertelmezhetetlen:
Hast du Lust mit zu kommen?"
A németben és az angolban a főnévi igenévnek két formája van, a rövid és a
hosszú (to, illetve zu előtaggal). Ezeknek a használata más a két nyelvben
és nem tudnám logikusan összefoglalni, bár egy idő után kezdi az ember
érezni. Szinte azonos értelemmel is néha másik jár, pl. angolul
I must go - I have to go. Angolul a to -s forma a gyakoribb, és
nyelvtanulók szívesen teszik ki, ahol nem kell (I can to go), németül
inkább elhagynák. Németül külön gyönyör, hogy az elváló igekötőnél a zu az
igekötő után jön. Legszebb persze, ha az is zu, pl. zuzumachen.
Vigaszul: latinul a mi főnévi igenevünknek eleve két dolog felel meg, az
infinitivus és a supinum (pl: "horribile dictu": kimondani is szörnyű;
az infinitivus "dicere", mint olaszul is), és
az infinitivusnak számos ideje és módja is van.
Imre
|
+ - | Re: Re: nehmen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
István:
>mondani, de nem tudom megmondani a magyar jelenteset. Ha viszont menet
>kozben magamnak leforditom, akkor utana nem tudom visszamondani a nemet
>mondatot, csak akkor, ha sikerul rajonnom, hogy magyarbol hogyan
>forditanam nemetre.
Ne aggódj, ha sokat hallgatsz német szöveget, de főleg tévét nézel németül,
majd belejössz. Utóbbinál a kép sokat segít. És próbálj meg nem az egyes
szavakon agyalni, hanem összerakni a mondatok értelmét azokból a szavakból,
amelyek ismerősek. Idővel, ahogy egyre több szót fogsz tudni, egyre nagyobb
sikerrel állnak össze és kapnak értelmet számodra a mondatok.
>Ey tipikus pelda, szinten friss mondat, tagolva irom, hogy ertheto legyen:
>Hast du Lust? - ez tiszta szamomra
>mitkommen - ez is tiszta
>Na de ez a mondat szamomra ertelmezhetetlen:
>Hast du Lust mit zu kommen?
Ha nem ismered a nyelvtani hátteret, akkor jó, hogy nem érted.
A németben számos, mintegy 300 ige és igei szókapcsolat vonzhat
zu+infinitív szerkezetet, és ezek különböző mondatrészek szerepét tölthetik
be. A "mitzukommen" ebben a mondatban az alany és a "Lust haben" kifejezés
után mindig kell a "zu" a mellékmondatba. Az elváló igekötős igéknél, mint
pl. a mitkommen is, a "zu" az igekötő ill. az ige közé kerül és egybeírjuk
mindhármat, azaz helyesen a fenti mondat: "Hast du Lust mitzukommen?
>Nos, a szoveget egyaltalan nem ertettem, a mondatokat meg se probaltam
>leforditani, sok esetben a nyelvtani szabalyt sem ismertem, valoszinuleg
>joval kesobb fogjuk tanulni - es 78%-os eredmenyt ertem el. Csupan azzal,
>hogy a 3-4 lehetoseget ugy "izlelgettem a nyelvemen", es ugy talaltam,
>hogy "ez tetszik", ezek meg "olyan idegenul" hangzanak.
Nem egészen értem, hogy lehet úgy nekifogni egy tesztnek, hogy nem érted a
szavait és a nyelvtant sem tudod. Így ez 78%-os eredmény nem más, mint mázli.
Az "ízlelgetés" is hasznos lehet, ha németre fordítasz és jó régen
foglalkozol már a nyelvvel ahhoz (vagy uram bocsá német nyelvi környezetben
élsz/éltél valamennyit), hogy megpróbáld kitalálni, mi németes és mi nem.
Mellesleg nem éppen az a jó, ami "idegenül hagzik"? :-) A németre
fordításban még én is nagyon sokszor bizonytalan vagyok, pedig egy nyelv-
és fordítószakot is elvégeztem és 7 éve fordítok. Munka közben folyton az
internetet bújom és példákat keresek a tippjeimre. Tehát kezdőként a szavak
és a nyelvtan tanulásával szvsz többre mész, és nagyon nagyot tévedsz, ha
azt hiszed, hogy pusztán a teszteredményed alapján "igazából nincs sok
bajod" a nyelvtannal. De szerintem magad is tudod, hogy a nyelvtantanulást
nem lehet megúszni.
Üdv,
Móni
|
+ - | Re: Re: Visszautalas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves István!
hix.nyelv #898, >:
> Erdekes, bar attol, hogy engem lenyugoz Jackie Chan es Steven Segal
> (bocsanat, ha rosszul irtam a neveket) mozgasa, es tudom azt is, hogy nem
> filmtrukk, hanem valoban erre kepesek, megsem allok neki igy mozogni.
Ez vagy te, de jusson eszedbe, hogy ezen filmek és elődei hatására
terjedtek el a világban, így nálunk is futótűzszerűen a különböző
harcművészetek. Ma már kicsiny falvakban is lehet találni valami
karate-, kungfu- stb. dódzsót (dódzsó = edzóterem [japánu])).
> Valahogy erzek egy hatart akozott, hogy mi tetszik nekem, es akozott,
> amilyennek tartom magam, a viselkedesem, stb.
Amikor a tankönyv azt írta, hogy minden német nő fogyókúrázik, akkor
bízvást az átlagra gondolt. És az átlag törekszik a neki tetsző
viselkedési minták követésése. Pontosabban: mímelésére. Mert az
egyszeri ember kungfuja csak nem Jackie Chan-i, és az egyszeri német
asszony fogyókúrája is olyan, hogy rendszerint hízik tőle...
|
+ - | Re: Re: nehmen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves István!
hix.nyelv #898, >:
> A hallott mondat megjegyzese legalabb addig, hogy megismeteljem. Erre
> egyszeruen keptelen vagyok 4-5 szonal hosszabb mondat eseteben.
Kezdőknek talán nem is kell több.
> Egyreszt elakadok a hangsulyok figyelesenel, es a hangsulyok alapjan nem
> tudom a szavakat rekonstrualni.
Először talán figyelj a szavakra, és mondd utána úgy; majd hallgasd
meg és ismételd újra meg újra. Ha többször elmondod, akkor ha a szavak
már rögzültek (megjegyezted őket), figyelmet fordíthatsz a hangsúlyra
is.
(A hangúly fontos, de nem annyira lényeges. Németek között járva,
volt, hogy a rossz hangsúly miatt elsőre nem értettek meg, de ilyenkor
"lehetett javítani". A beszédgyakorlat idővel meghozza azt, ami
kezdetben hiányzik.)
> Masreszt eles ellentet van a forditas es a megertes kozott. Ha
> megjegyzem a mondatot, vissza tudom mondani, de nem tudom megmondani a
> magyar jelenteset.
Én képtelen vagyok szinkronfordításra két nyelv között: ez egy
adottság, amit nem feltétlenül kell elérni. Nem baj, ha nem tudod
magyarra fordítani, ha egyébként érted, miről van szó. Ez utóbbi is
egy folyamat: először csak egyes szavakat értünk meg a beszédfolyamból,
és ebből próbálunk a tartalomra következtetni; majd egyre több szó
ismerős lesz. Szerintem érdemes valami német adót nézned a tévén: a
nyelvhez való hozzászokás nagyon fontos, és az nem érhető el, csak ha
elegendő "dózist" kap az ember. (N.B. Az, hogy kezdetben nem érted, nem
szabad elriasszon: olyan ez, mint a Kisherceg rókája, időbe telik, míg
megszelidül; és a szelidítést messziről kell elkezdeni.)
> A masik a nyelvtan.
> Sokszor leblokkol az agyam a szoveg hallgatasa kozben, hogy "ez a szo
> mit keres itt" - es kesz, elfelejtettem mindent.
A nyelvtan a nyelvtanulás legelhanyagolhatóbb része. Mit érdekel
téged az a kis |zu| a |Hast du Lust mit zu kommen?| kérdésben, amikor
egyébként láthatólag minden mást értesz? A megértéshez tehát nem
feltétlenül szükséges. Ha beszélsz, és kihagyod, akkor sem leszel
eleve érthetetlen: lehet, hogy a beszélhgetőpartnerednek egy kicsit meg
kell erőltetnie magát, hogy a szokatlanul megfogalmazott mondatot
megértse, de ennyi jóakarat elvárható, és tapasztalatból tudom, hogy
rendszerint meg is kapjuk. A gyakorlás itt is javítani fog a
helyzeten.
> Na de ez a mondat szamomra ertelmezhetetlen:
> Hast du Lust mit zu kommen?
>
> Mit keres ott a zu?
A németben -- mint a déli germán nyelvekben általában -- van "rövid"
főnévi igenév, és "hosszú" főnévi igenév. A németben a "hosszú" főnévi
igenév = |zu| szócska + "rövid" főnévi igenév. Azt sajnos, meg kell
tanulni, hogy mikor használatos a főnévi igenév önmagában ("röviden"),
ill. |zu|-val ("hosszan"). A |zu| helyzetét az határozza meg, hogy az
igekötő elváló-e, avagy sem. Ha elváló, mint a |mit-|, akkor az
igekötő és az ige közé ékelődik különírva; de ilyen elválás-
közbeékelődés van a magyarban is: pl. |megcsinálom| > |meg fogom
csinálni|.
Szerencsére van egy erős főszabály: mindig |zu|-val kell használni a
főnévi igenevet, kivéve az alábbi eseteket:
- módbeli segédigével áll együtt, ezek: |können|, |mögen|, |müssen|,
|dürfen|, |sollen|, |wollen|;
- a műveltetést kijelező |lassen| 'hagy' igével;
- a |bleiben| 'marad' igével '-va/ve marad' jelentésben;
- mozgást, helyváltoztatást kifejező igékkel a mozgás, helyváltoztatás
céljának kifejezésére; pl. mint |gehen| 'megy (valamit csinálni)',
|kommen| 'jön', |fahren| 'utazik', |schicken| 'küld', |legen|
'fektet', |sich legen| 'lefekszik';
- érzékelés, észlelát kifejező igékkel; pl. |hören| 'hall (hogy valaki
valamit csinál)', |sehen| 'lát', |fühlen| 'érez', |spüren| 'érez'.
Az alábbi igék használhatók "rövid" és "hosszú" főnévi igenévvel is,
de kissé eltérő jelentésben: |lernen| '(rövid) tanul ...-ni; (hosszú)
'megtanulja, hogy...'; |lehren| '(meg)tanít ...-ni; (hosszú) 'megtanít,
hogy...'; |helfen| '(rövid) segít ...-ni; (hosszú) 'segít abban,
hogy...'; |heißen| '(rövid) nevez ...-ásnak/ésnek; (hosszú)
'mondja/parancsolja, hogy...'.
Fontos, hogy az utolsó példáknak megfelelően a "hosszú" főnévi igenév
esetén a magyarban gyakran mellékmondat van, vagy közlés mellékmondattá
alakítható: |Hast du Lust mit zu kommen?| 'Van kedved (velem/velünk
stb.) jönni?' > 'Van arra kedved, hogy (velem/velünk stb.) gyere?'.
(A fenti listából a módbeli segédigék és a segédigeszerű |lassen| és
|bleiben| a lényeges. Ha a többivel |zu|-t használsz, az hiba, de
kezdőknél "megbocsátható". Szvsz. inkább tedd ki a |zu|-t, minthogy
elhagyd, talán ez a kevésbé félreérthető eset.)
|
+ - | Re: nemet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves István!
hix.nyelv #898, >:
> Talan azert, mert a "lep" az a "lepes mez" roviditese. ;)
>
> Innen mar csak apro kerdes, hogy milyen mez a "lepes" mez?
Négy egymástól független |lép| szavunk van:
1. |lép| ige 'a járás egy mozzanatát végzi'; bizonytalan eredetű, talán
ugorkori szó.
2. |lép| főnév 'a hasüregben lévő, a vérképzésben részt vevő szerv';
finnugor örökség.
3. |lép| főnév 'fagyöngy bogyójából főzött, kisebb madarak megfogására
használt enyvszerű anyag': |lépvessző|, |lépre megy|; szláv eredetű
szó, vö. szlovén, szlovák |lep| 'ragasztó, lép' (szlk. |sadnút' na
lep| 'lépre megy; (szó szerint) ráül a lépre').
4. |lép| főnév 'méhek viaszépítménye, amelybe a mézet gyűjtik: |lépes
méz|; bizonytalan eredetű, talán a |lep| ige névszói változata
'befedő, betakaró valami' > 'réteg, lemez, tábla' > 'méhek
viaszépítménye' jelentésváltozással.
A lépes méz tehát a kaptárból kivett, viaszsejtektől el nem válaszott
(ki nem pergetett) méz; és független attól a léptől, amire rácsalhatnak
minket.
|
+ - | hamis barat + erdekesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Helló,
Érdekesség, gondoltam, megosztom veletek :)
Nyelvekben hamis barát az, amikor a két nyelvben ugyanaz a szó teljesen mást je
lent,
viszont a nyelvek hasonlósága, esetleg a nyelv gyökerei miatt feltételezed, hog
y
a kettő ugyanazt jelenti. Spanyol/Olasz részen rengeteg ilyen van.
Most találtam egyet angol/magyar szinten is. A két nyelv eltérő gyökerei miatt
az
alapszókincsben található hamis barátok nem nagyon létezhetnek. Most viszont
találtam egy olyan, ami esélyes erre a szerepre. A magyar mufti és az angol muf
ti
szóról van szó. Úgy gondoltam, hogy az iszlám gyökerek miatt azonos jelentéssel
bírnak, de nem :)
Az iszlámban a szónak két jelentése van. Hát magyarba épp nem az jött át, ami a
z angolba :)
mufti: ordinary dress as distinguished from that denoting an occupation or stat
ion; especially : civilian clothes when worn by a person in the armed forces
A magyarba pedig a másik jelentés: In the Islamic tradition, a mufti is a profe
ssional jurist who interprets Muslim law.
**************
Másik téma, most olvastam épp egy 19. századi angolkönyvben, hogy londoni nyelv
járásban: childer = children
Óhatatlanul a német Kinder jutott eszembe, hogy itt valami kapcsolat lesz. Már
csak azért is, mivel az óvoda angolul is Kindergarten (persze a nursery school
jobban elterjedt).
Üdv,
awender
|
|