PZ: Laosz, 4. nap (8.)
7kor mar messzirol latszik, elszamitottuk magunkat.A luangprabangi busz turista
jarat,nem a goverment(allami) tipus. Jegy 25000K-ba kerul es szinte verekednunk
kell erte.  Beirom a nevem a nevsorba es gyorsan atfutom hatha, de semmi esely.
Csak franciak,usa-angolok,japanok meg a maradek.7:20kor mar 120-an toszkolodnak
az 50 helyes isuzuba  igy akar indulhatunk is. Mi  elol a sofor mellett, ep jol
elhelyezkednenk, mikor meg 2-en felpreselik magukat es ezzel mar biztos a 8oras
alldogalas. A taj egyre jobban hegyesedni kezd, aztan megkezdodik. Ha lenne meg
palinkam, most biztos jo hasznat vennem. A motorfedo dobon ulok epp,igy hat jol
latom, hogy a sofornek csak  1laba van, ezert a feket  sosem nyomja. Lepusztult
falvakon szaguldunk keresztul. Erdekes, hogy az orszagúton maszo csecsemotol, a
tehenekig mindenki tudja, ha meghallja a busz kurtjet; marpedig biztos hogy meg
mert a sofor allandoan azt nyomkodja,akkor húz ki az út szele fele.Ezert, aztan
nekunk sosem kell fekezni.A kornyek gyonyoru, hatalmas szerpentinek, szakadekok
Megallunk  pisikelni meg fotozni a hegyeket. Kasi-ban,  ami kb. 2/3  út a sofor
lejelentkezik  a rendorposzton. Ez az  útszakasz ma  mar teljesen  biztonsagos,
bezzeg korabban izgibb lehetett, mert  manapsag  alig latni a mezitlabas-gatyas
kalasnyikovval hadonaszo laokat.Vegre Luang Prabang-tol 5km-re megallunk a busz
palyaudvaron. A buszp. mindig a varoson kivul talalhato, Thaifoldon  is, hogy a
tuktuk-osok is kereshessenek valamicsket.Luang Prabang Laosz masodik legnagyobb
varosa,az Unesco vilagorokseg resze.Tobb tucat szebbnel szebb pagoda es muemlek
talalhato  itt. A varos  oldalaban  folyik a  Mekong  folyo. Az  eszakra  tarto
kozlekedes legnagyobb reszet a Mekongon es mellekfolyoin bonyolitjak,mert igazi
kiepitett út innen mar nem vezet tovabb. A tuk-tuk  fejenkent  2000K-ert visz a
belvarosba. Eszre  veszem, hogy sapkam a buszban felejtettem, de visszamenni es
megtalalni  eselyem  sem lenne, inkabb  karomkodok par oran keresztul. A lonely
planet alapjan keresunk szallast.Nekunk meg sikerul 15000K-ert 1 szobat kifogni
de az arak inkabb mar 25000-tol kezdodnek. A szoba, fogjuk rá spartai. 2.5x2.5m
deszka takolmany,koszos,bogaras matracok es racs az ablakon.Alattunk a furdo-wc
komplexum, az ablakon kinezve pedig a haziak  mindennapjaira felejtkezhetunk ra
Naszutasparoknak kifejezetten nem ajanlott. Ilyen helyen jol jon a sajat lakat,
ami feher ember tarsainktol vedelmezi cuccainkat.A bank pentek delig van nyitva
úgy hogy meg elrohanunk  valtani 100USD-t 760000K-ert. Aztan  Stephan  felhivja
baratnojet új lao telefon kartyajaval. A  45000K, 3 percre  eleg Fr.o-ba, ezert
elrohan venni meg egyet. A szerelem mindent meger.Egyebkent Vientiane kornyeken
a Westel mobilom is mukodott thai rendszeren, de  itt  eszakon mar nincs vetel.
Veszunk nehany igazan szep lao szuvenirt egy piacon, aztan  lesetalunk a  folyo
partra.Par nap múlva szeretnenk eszak Thaifold,Huay Xai fele elhajozni.(3 napos
út) A jegy ara penteken 22000K. A parton a laosziak nemzeti jatekat  buvoli par
fiatal. Bambuszbol  font kis  labdaval  tengoznak, valami  fantasztikus  mozgas
kulturaban otvozve a karate es a foci tulajdonsagait. Ezt a varosreszt szuk kis
utcacskak halozzak be, ahol  nagyon sok  francia gyarmati  idoket  idezo epulet
talalhato. Este lao eskuvot is latunk.Itt van az egesz varos. Rengeteg gyonyoru
lany mindenfele, jobb lesz tan hazamenni. A sarki kocsmaban meg osszefutunk egy
nagyon kedves amerikai parral.Masnap mennenek Vang Vienbe,de aztan úgy dontenek
hogy  inkabb  eljonnek  velunk  a Kuang Si  vizeseshez. Errol mi  mar  korabban
megegyeztunk egy tuk-tukossal, aki 100%, hogy var minket reggel a szallas elott
35000K az út ezert meg beszervezunk +3 hollandot is,mert igy csak 5000K/fo lesz
majd az ar a tuk-tuk meg simán elbír 7 emberrel. Lefekves  elott  kiirtunk  par
tucat csotanyt,aztan gyorsan aludnank, ha nem 5percenkent zugna a budi alattunk

Holgyek/Urak,

Tudja valaki, hogy milyen arakkal  bir a torontoi tomegkozlekedes?
Buszjegy, metrojegy, heti berlet, havi berlet, stb.

Koszonom!

Attila

Hi!!!

 irta:

! Nekem van videofelvételem a hegyi úton levo találkozásokról (busz és
mondjuk Gézuka a kis fiattal  -:)).Nem kételkedem.....

Hat, neha nekem is voltak meleg pillanataim, szerencsere delben nem
jottek-mentek ott a buszok. A video viszont nagyon szep lett rola!!!
Visszaterve a buszokra: Korfun kemenyebb dolog volt, ott ui. keskenyebbek az
utak, a buszok pedig a hajtukanyarokban nem zavartattak magukat (nem is
fertek volna el maskepp) hanem az autosok-motorosok "menekultek amerre
lattak". Szerencsere minden kanyar elott dudaltak a buszok.

Egyebkent Mallorcan van egy "durvabb" ut is, Palma fele egy hegyi
szerpentin: 50 m egyenes, hajtukanyar, 50m egyenes, hajtukanyar..........
Van egy elkerulo ut is alaguttal de ezt a hajtukanyarosat a panoramaja miatt
1x latni kell!!!!!

Tenyleg, ki hova keszul a nyaron??? (tudom, most siszezon van, dehat.....)
Reszemrol Rodosz, esetleg Malta. Mindkettorol rengeteg szepet-jot hallottam,
valaki jart mar arra????

    Udv

            Geza

Az elso benyomas 

- Nezzuk csak. Ez az Amor, itt kozepen, az Erosz - donti el Arnold. - 
Ott meg az oreg Nelson all - mutat a Regent Street vegen magaslo 
talpazaton allo alakra. - Mogotte, az a zold rekettyes, a Hyde Park. - 
Szinte restelli, hogy ilyen egyszeru az egesz. Kihuzza magat, 
varakozva nez ram. 

Harombol egyet eltalalt. Eroszt meg o sem tudta elteveszteni, de 
a szobor mar nem a Nelsone volt, de meg csak Lady Hamiltone 
sem, hanem Fredricke, York hercegee. Jo, jo, a park az tenyleg 
park volt, de nem Hyde, hanem St. Jamese. 

Harmic fok van arnyekban. Leulunk a Helios Lovai elotti 
koparkanyra, szemben a Rock Circus-szal, elvezzuk a szokokut 
huvos permetet, bamuljuk a szuk utcakon boszorkanyos 
ugyesseggel manoverezo emeletes, piros autobuszokat.
Elindulunk talalomra, minden sarkon ovatosan, tobbszor 
korulnezunk, mielott megkockaztatnank atmenni a tulso oldalra. 
Nem csak nekunk jelenthet nehezseget a baloldali kozlekedes, 
mert majdnem minden atkelohelyre ra van festve, hogy "Look Right" 
vagy "Look Left". Igaz, hogy felolem ugyan nyugodtan irhatnak, amit 
csak akarnak, mert mindig eltelik egy kis ido, amig eldontom, 
melyik a bal es melyik a jobb kezem. Nehany halalmegveto kiserlet 
utan ugy teszek, mint a japan turistak: behuzom a fejemet a vallaim 
koze, es felemelt kezemben valami jol lathato targgyal nekivagok 
a gyalogatkelonek. Elo bizonyiteka vagyok annak, hogy mukodik 
a modszer.

A Pall Mallon megyunk egy darabig, aztan atvagunk a Mallra, 
vegul egy hatalmas kapu alatt atmenve a Trafalgar teren talaljuk 
magunkat. A ter kozepen fiatalok hancuroznak a szokokut 
medencejeben. Arnold vagyakozva nezi oket. Lemernem fogadni, 
hogy ha egyedul volna, kovetne a peldajukat. Ehelyett inkabb 
felulunk a harmas autobuszra. Egyenesen az emeletre 
iramodunk. Az elso sorokban mar ulnek, a masodikban foglalunk 
helyet. Kicsit szokatlan, allandoan az az erzesem, hogy most 
aztan biztos rahajtottunk a baloldalon cammogo, regimodi 
formaju taxira.

A Big Bent Arnold veszi eszre, felpattanunk es igyekszunk lefele 
a lepcson. A megallo a tulso sarkon, a busz a zold fenyre var. 
Hirtelen elhatarozassal leugrunk az indulo jarganyrol. Szabadnak 
es husz evvel fiatalabbnak erzem magam. Boldogan tekergetjuk 
a nyakunkat. 

Ez is olyan, mint a kepeken - allapitja meg Arnold. Kisetalunk a 
Westminster-hid kozepeig. A Temze akkora, vagy talan 
valamivel kisebb, mint a Duna Budapestnel. Partjain ko- es 
betonkolosszusok. Talalgatjuk, melyik mi lehet. A demokracia 
fellegvarat elsore kilistazzuk, a tobbihez segitsegre lenne 
szuksegunk.

Setalunk visszafele, a Trafalgar ter fele. Nezegetjuk a vendeglok 
kirakatait, de nem tudjuk elhatarozni magunkat. Nem is nagyon 
tudnank, hogy mit rendeljunk, meg aztan nem is valami olcsok a 
fogasok. Igy aztan, az ismeros ceger latvanyatol mindketten 
fellelegzunk. Mindig igy szokott tortenni, elobb vagy utobb a 
McDonaldsban kotunk ki. Tiszta, huvos, megbizhato. Nem 
erhet meglepetes, nem kell targyalasokba bocsatkozzunk a 
pincerrel es a borravalon sem kell tornunk a fejunk. Zsenialis, 
kar, hogy nem en talaltam ki. Pedig eleinte berzenkedtem meg 
a gondolatatol is annak, hogy a helyi specialitasok helyett najlon 
kajat tomjek magamba. Mint Gunnar, aki ket hetig volt 
Parizsban, es egesz ido alatt csak a McDonaldsban etkezett.

Gunnar az egyeduli kollegam, aki jart a szulovarosomban is. 
Egeszen Bulgariaig utazott, vonattal es autostoppal. Kellemesen 
meglepett azzal, hogy a minap behozta a fenykepeket, 
amelyeket tiz evvel ezelott keszitett. 

- Ez a Foter, ez meg a Piarista templom - magyaraztam lelkesen. - 
Ezt az utcat azota mar lebontottak. Ezen mentem vegig, nap, 
mint nap az iskolaba. Ez valodi tortenelmi dokumentum! - Kedves 
volt tole, hogy szolt. A tobbiek nem sokat torodtek avval, hogy 
melyik elhagyatott lyukbol jottem. 

Kolozsvaron nem volt McDonci, ezert kozonseges vendegloben 
ebedelt. - Nem szereted a halat? - kerdezte egyszer a kantinban, 
amikor latta, hogy milyen kedvetlenul piszkalom a szalkas 
loncsot. - Pedig nalatok minden etkezeskor halat szolgaltak fel. 

- Egy halacska volt, kistanyeron? - Valami kezdett derengeni. 
Bolintott, aztan inkabb mentegetozve mondta. - Az igazat 
megvallva nem volt valami jo ize, de meg lehetett enni. 

Hat persze! A nyolcvanas evek elejen vezettek be orszagszerte a 
halat, mint kotelezo fogast a vendeglokben. A pincer felvette a 
rendelest, terult-fordult es egy szempillantas alatt kihozta a 
diszkreten oszlasnak indult uszonyost. Az ember tudomasul vette, 
es otthagyta erintetlenul. A pincer pedig a kovetkezo forduloban 
mar fel is kapta a tanyert es vitte vissza a konyhaba, avagy csak 
a kovetkezo vendeg asztalara. Johetett a csirkepaprikas 
nokedlivel, uborkasalataval, utana a finom vargabeles.

A szolgalatos halat ette meg Gunnar. Elkepzelem a pincer 
megutkozeset, mikozben a halacska csontvazaval a tanyeron 
betamolygott a konyhaba. Konnyen megeshetett, hogy aznap mar 
nem tudtak tobb halat felszolgalni. Komoly jovedelem-kiesest 
okozott ezzel az orult idegen.

Arnold a szomszed asztalnal ulo ket holland lanyt nezi, kozben
nagyokat harap a Big Macjabol. Nem szolok ra, a bo nyaltermeles 
jot tesz az emesztesenek.

Nehezen szanjuk ra magunkat a hazateresre. Meg egyszer 
atmegyunk a mostanra mar fenyben uszo Piccadillyn. Aztan 
szotlanul zotykolodjuk vegig az utat a fold alatt.

Az egesz napi ide-oda jarkalastol holtfaradtan fekszunk az agyban. 
Kanikula van, lehetetlen csukott ablakkal aludni. Nyitottal sem. 
A Heathrowrol felszallo repulogepek eppen az ablakunk elott 
kapcsolnak kettesbe. Ket duborges kozott pedig az az allando 
sszvisss-sszvisss a foutrol. 

Arnold ejszaka ketszer is kiment, de nem tartottam erdemesnek 
megkerdezni, hogy miert.

Udvozlettel, Zita neni