Sziasztok,
Ideznek a moderatortol:
> Eloszor arra gondoltam, kitorlom, de aztan ugy dontottem, eleg
> egy figyelmeztetes. Ebben a cikkben nincsenek ervek, csak
> serto minositesek.
[...]
> Paller Gabor
Illetve beideznem a 2453-as vitaban Gabor (paller_....) hozzaszolasat:
> Mert sznobok es megvetik, alacsonyabb rendunek tartjak a magyar
> kulturat es hagyomanyokat. Azt gondoljak, hogy a magyar sarbol
> csak retrograd eszmek sarjadnak. A magyar valosag iranti
> megvetesuk nem konstruktiv, mint pl. Szechenyi elmaradottsag-kritikaja,
> hanem fennsobbseges, lenezo. Azt mondjak: "ezek" a vadak
> sose valtoznak meg, kar belejuk a civilizacio es sajnaltatjak
> magukat, hogy megis itt kell elniuk.
>
> Valojaban azonban meglehetosen muveletlenek es ugy kovetik az
> aktualis "liberalis" pa'pa't, mint a birkak. Ha a New York Times valamit
> megir, az nem vitathato. Ilymodon konnyen manipulalhatok es
> manipulaljak is oket, gyakorlatilag szocsonek hasznaljak oket.
>
> Udv, Gabor
Egyebkent teljesen egyet ertek az elso Gaborral, tenyleg nem 'vita'
ami itt folyik a VITA-n. Idonkent derult egbol, elozmeny nelkul 'beesnek'
frocsogo iromanyok. Raadasul tipikus 'drive by' muvekrol van szo, gyanum,
hogy sok iromany szerzoje (nem Gaborra gondolok) csak ir, nem olvas.
En mar jo ideje nem lattam a forumon 'vita'-t, helyette anyazas
folyik meg frocsoges. Ettol a szinvonal a banyaszbeka ulepe alatt
van. Persze meg mindig magasan veri a szinvonal a s.c.m-t, hala
a moderalasnak...
Gyula
|
>azonban az emberek sosem ugy gondolkodnak, hogy "Nah.. ez
>az illeto a tobbseg szamara irigylesre melto", hanem a sajat
>szemszogukbol nezik.
Viszont, mivel a valasztasokat a tobbseg donti el, nem celszeru, ha egy part
olyan szemely(ek)et allit a listaja elere, akik a tobbseg szamara
ellenszenvesek.
>Mi az, hogy "reszleges demokracia" ??
Gyakorlatilag minden demokracia "reszleges", ami azt jelenti, hogy
nevlegesen a hatalmat a nep gyakorolja, gyakorlatilag egy szuk elit, azonban
ez a szuk elit sem gyakorol teljhatalmat, hiszen sok szempontbol figyelembe
kell vennie a nep akaratat. Egyebkent gyakorlatilag a diktaturak is
reszlegesek, hiszen bizonyos mertekig a diktatornak is figyelembe kell
vennie a nepakaratot. Tokeletes demokracia csak egeszen kis kozossegekben
lehet, ahol mindenki tenylegesen beleszolhat a dolgokba. Magyarorszagon
Kadar idejen reszleges diktatura volt, ezt neveztek "puha diktaturanak".
Okai: egyreszt az 56 megismetlodesetol valo aggodalom, masreszt az, hogy a
nep a maga csondes szabotazsaval kikenyszeritett bizonyos engedmenyeket.
(Peldaul a munkahelyi logasokkal, cinkossagokkal stb.) Mas okokat is fel
lehetne sorolni, de most nem ez a tema. Ortega irja, hogy sehol sem lehetne
semmifele totalitarius rendszert letrehozni a nep csondes egyetertese
nelkul. Olaszorszagban, Nemetorszagban a fasiszta, illetve
nemzetiszocialista diktatura egy teljesen demokratikus parlamentaris
rendszert valtott le. Lehetseges lett volna-ez szeles nepi egyetertes
nelkul?
>Nos... en sose ereztem ugy, hogy az amerikai fegyverek fenyegetnenek
>engem. Ereztem, hogy a szovjet fegyverek fenyegetnek. Ereztem hogy nem
>mernek kiutazni Irakba (az ottani fegyverek miatt, mondjuk 10 eve), de
>olyat nem ereztem, hogy USA-ba nem mernek kiutazni az ottani fegyverek
>miatt.
En sem. En inkabb Szerbiaba nem utaznek szivesen. (A kozeli orszagok kozul.
A tavoliak kozul is felsorolhatnek nehanyat: Afganisztan, Szudan stb. De ha
mar odamennek, ezt legszivesebben az amerikai fegyverek vedelme alatt
tennem.)
>Az ENSZ mar korabban elvesztette a tekintelyet, amikor futyult arra,
>hogy a hatarozatat betartsak.
Ne becsuljuk tul az ENSZ szerepet, de ala se becsuljuk. Az ENSZ-nek nincs
vegrehajto hatalma. Arra valo, hogy legyen egy nemzetkozi forum, ahol a
vilag dolgait megvitatjak. Ugyanakkor ezzel a szereny szereppel egyutt eleg
sok mindent sikerult elernie.
Ferenc
|
Kedves Juan!
Az emberi termeszet egy nagyon csodalatos, es egyszer s mint nagyon
szornyuseges dolog. Az emberiseg veres, szornyuseges, es kiabranditoan
diszharmonikus tortenelme vilagosan kijeloli azokat viselkedesformakat, es
iranyitasi rendszereket, amelyeket mindenkeppen el kellene kerulni a
fennmaradasunk erdekeben. A szuksegkeppen bukasra itelt hatalmas vilaghodito
birodalmak romjain - amelyek uralmaval, es bukasaval is gyakran egesz
nepcsoprtok tuntek el szinte nyomtalanul - mindig megfogalmazodtak olyan uj
eszmek, amelyek a kizsakmanyolastol mentes tarsadalmakrol, es egy szebb,
igazsagosabb vilagrol almodtak. De ezek az eszmek minden esetben
visszaszorultak az almok vilagaba az emberi kapzsisag ujra eledo, es minden
erteket elpusztito zsigeri szinten mukodo rohamaban. Ezen kuzdelmekben
mindenkor az emberi termeszet ket elkulonulo oldala vivta a harcot
egymassal. A gondolkodo, es az eszevel jovobe lato ember harcolt az a'lati
osztonok pillanatnyi letfenntarto reflexeit kiszolgalo emberekkel. Az
utobbi, nagyreszt a'lati tulajdonsag minden emberben megvan, es osztonzi az
embert a sajat ervenyesitesere, mig a gondolkodasi kepesseg nehezen
kifejlesztheto helyes felhasznalasara csak kevesen kepesek. Sok vilagujito
eszme soha nem jutott el a megvalosulasig, mig nehany ugyan lerombolta a
regi eszmerendszert, de megsem valt uralkodova, mas eszmek pedig hiaba
gyoztek, zsakutcanak bizonyultak, vagy elsikkadtak az osztonok orok
lakomajaban, mikozben kiherelve az onzo osztonok kiszolgaloiva lettek. A
demokracia eszmeje sokszor megjelent a tortenelemben, sokszor letarolta a
regi igazsagtalan eszmei, es politikai rendszereket, de soha nem gyozott
igazan, mert az emberi onzes mindig elgancsolta, es kiforgatta az eszme
tisztasagat. A demokracia eszmeje a francia forradalom elott fejlodott a
legjobban, de a megvalosulasa annyira tokeletlenre sikerult, hogy ezen
elkeseredesbol szuksegkeppen megszuletett a kommunizmus sokak altal
eszeloskent uldozott eszmeje. Bar szinten igazsagos vilagra vagyott, de
eroszakkal szuletett, es eroszakkal tartotta fenn magat, amig birta, es
eppen ezen eroszakossag mind eszmeileg, mind gyakorlatilag a bukasahoz
vezetett. Nem kulso, vagy belso eroszak vezetett a kommunista eszmek
bukasahoz, hanem maga az eszme halt meg, mivel elveszett az emberek hite
benne. Altalaban is elmondhato, hogy az eszmeket az emberek hite tartja
eletben. A demokracia eszmeje is a legjobb uton van a halalhoz, legalabb is
ugy velem Juan, benned ez az eszme tokeletesen halott. Ha az USA eroszakos
vilaguralmi torekveseirol csak az jut eszedben, hogy na es, mi ebben a
rendkivuli, ha az emberek mas karara torteno haracsolasarol, es
kizsakmanyolasarol csak az jut eszedbe, hogy na es, mi ebben a rendkivuli,
akkor egeszen vilagosan latszik, hogy nem hiszel a demokracia eszmejeben, es
csupan egy olyan cimkenek tartod a szabad rablas vilagan, amin meg
viszonylag jol all a ragaszto, bar nemsokara majd leesik, es szetmalik a
sarban a rendorbakancsok talpa allatt. De nem kell azt hinned, hogy a
demokracia eszmeje mindenkiben halott, vagy nem eled ujja, ha persze meg
lesz a jovoben emberiseg, amelyben ujraeledhet. Az amerikai polgarok
olyasfele hamis demokraciatudatban elnek, mint az okori Roma polgarai, es
eppen ugy hianyzik beloluk a kepesseg, amely a romaiak szamara lehetove
tette volna a Romai Birodalom bukasanak elore latasat. Pedig ez nem
kulonleges kepesseg, csupan az agyunk rendeltetesszeru hasznalata. Meg az is
megtortenhet, hogy az amerikai polgarok a vilag kizsakmanyolasabol eredo
viszonylagos joletuk erdekeben zokszo nelkul lemondanak majd errol a hamis
demokraciarol is, ha majd azt egy diktator hajlamu elnokuk kikenyszeriti,
mint ahogyan az a romai demokraciaval is megtortent. Mert az mar most is
vilagosan latszik, hogy a Bush altal elkezdett eroszakos fellepesek
folytatasa a vilag kulonbozo allamai ellen egyre inkabb meg fogja kovetelni
a jovoben az egyre inkabb eroszakos elnokok felszinre keruleset, es az
amerikai politika militarizalasat. Az amerikai vilaguralmi torekves elvileg
ellentetes a demokracia eszmejevel.
Ne hidd azt, hogy az irigyseg beszel belolem. Ne hidd azt, hogy ketszeres
munkaval annyi olcso energiat termelhetsz, hogy a mosott ruha azonnali
szaritasara is elegendo energia jut majd minden haztartasban az egesz
vilagon, ahogy amerikaban az mar divatta valt.. Ne hidd azt, hogy ketszer
annyi auto javitja majd a dugokban fuldoklo kozlekedest. Ne hidd azt, hogy
ketszer annyi munka szabadabba tesz. Ne hidd azt, hogy a gyemantbanyakban
sinylodo bushman jobban elvezi a kultura gyumolcseit, mind a sivatagban elo
nomad bushman. Ne hidd azt, hogy a vilag mas reszeirol hozott negativ
peldaidnak barmi koze volna a demokraciarol szolo ertekezesunkhoz. Ne hidd
azt, hogy a letfenntartasert folyo kuzdelem leredukalhato a puszta irigyseg
szolamara.
>Japanban is magas az eletszinvonal. Ok is
>kizsakmanyoljak es szolgasagban tartjak a vilag tobbi reszet? :)
Igen. Japan a piacgazdasag elonyeit kihasznalva hozzajarul a vilag tobbi
reszenek kizsakmanyolasahoz. Nincs szuksege hozza fegyverre, mivel a
piacgazdasagot letrehozo vezeto tokes allamok mindegyike fegyverrel
biztositja ezt a vilagrendet. Amikor a bevasarlo kozpontban csirket veszel,
talan nem is tudod, hogy az esetleg a tavolkeletrol szarmazik, mikozben a
magyar gazdak nem tudjak eladni a termenyeiket, es alamizsnaert kucsorognak
az EU-nal, es a miniszteriumoknal. A Pick most hagyott fel a hazai hus
feldolgozasaval, mert olcsobb neki kulfoldrol behozni az alapanyagot. Hiaba
nevelsz ketszer, vagy akar otszor annyi csirket, vagy disznot, a nyakadon
marad, es meg meg is buntetnek, mert tullepted a kvotat. Akkor most
piacgazdasag van, vagy nem? Az biztos, hogy a lapokat nem te osztod, de nem
is a vilag szegenyebbik tobbsege. Ne hidd azt, hogy puszta feltunesi
viszketekseg hajtja az amerikai hegemonia ellen kuzdoket, de ha a
letfenntartasi osztonoket irigysegnek nevezed, akkor mondhatod, hogy az
irigyseg. Szamolni kell minden elo, vagy a jovoben megszuletendo ember efele
irigysegevel, es olyan vilagot kell teremteni, amelyben ez az irigyseg nem a
gyulolet forrasava es rombolassa valik, mivel az ilyen vilag nem
biztonsagos, sot a puszta leteben fenyegetett.
Bar teljesen veletlenul, de ratapintottal a vilag egyik sulyos problemajara,
az ugymond szabad piacgazdasagra, amelyik eppen ugy nem biztositja a
szabadsagot, mint az ugymond demokratikus amerikai valasztasi rendszer sem.
A piacgazdasaggal kapcsolatban a nagytokesek is rajottek, hogy a teljes
piaci szabadsag megoli a tarsadalmat, es a sulyos gazdasagi valsagokbol
tanulva torvenyeket hoztak a piac szabalyozasara vonatkozoan. Peldaul a
kartell ellenes torvenyt, amelyik eppen a nagytokeseket korlatozza a
nagysagukban. A politika szinpadan semmi nem korlatozza a puszta
erdekkozossegekke valo partok novekedeset, igy aztan a politikabol
tokeletesen kiszorult az eszmek kepviselete, igy az aldemokracaikban a
partok egyszeru valasztasi kartellekke valtak, amelyek igy az eszmek iranti
kozonyosseg legfobb hirdetoi lettek. Talan ez az oka, hogy egy ideje mar
rajtam kivul senki olyan sem irt ide, aki hinne a demokracia eszmejeben,
vagy legalabb tisztaban lenne azzal, hogy ez mit is jelent.
Kedves Voland fotiszt eletem!
Mar eddig is lattuk, mire telik toled, foloslegesen farasztod magad az
ismetelessel. Persze egy ideig meg mosolygunk rajta, es gondolom ep ez volt
a celod, csak ne valj unalmassa.
Udv: Takacs Feri
|
