Kedves Cap!

  [Ez most nagyjából offtopik hozászólás lesz.]

hix.nyelv #522, >:

> Ezek szerint a Nature nem hiteles, nem mérvadó nyelvi kérdésekben, sőt

  Talán nem ilyen tragikus a dolog. Először is fel szeretném a figyelmet arra 
hívni, hogy nem nyelvi, hanem matematikai cikk volt: a szerzők a Cornell 
Egyetem Elméleti és Alkalmazott Mechanikai(?) Tanszékén (Dept. of Theoretical 
and Applied Mechanics) dolgoznak. Ez eleve meghatározza a szemléletmódot: nem 
egy társadalmi folyamat volt a tárgy, hanem egy paraméterezhető 
egyentletrendszer.

  Ez egyszerre lehet jó is, rossz is. Jó, mert lehet egy olyan egyszerű 
kiindulási modellrendszerünk, amelyet más, bonyolultabb renszerekben 
felhasználhatunk. Rossz, mert ha a matematikai modellezéssel járó nagyfokú 
egyszerűsítés lényeges dolgokat hagy ki, akkor nagyot bukhat az, aki 
felhasználja.

  Egy szakfolyóirat egyébként sosem hiteles: a közreadott cikkek nem eleve 
igazak. A publikáció egyik célja éppen az, hogy széleskörűen megbírálhatóvá 
tegye a vélt felfedezéseinket. Meglehet, hogy néhány szám múlva egy másik 
cikk éppen egy kemény bírálat lesz. (Egy cikk valós információtartalmát tkp. 
csak úgy lehet lemérni, hogy összesítjük egy idő múlva a rá adott 
reagálásokat. A saját szakterületeden ezt persze meg bizonyos szinten tudod 
jósolni, de egy másik diszciplínáét már nehezebben.)

  Ez különben is rövid közlemény volt, ekkora terjedelemben nem lehet 
részletes kifejtést adni. A dolgoknak lehet egy olyan olvasata, hogy az én 
észrevételeim mindegyikére van válaszuk, csak az helyhiány miatt nem fért e 
cikkbe. A Nature-be nehéz bekerülni, és rövid közleménnyel könnyebb, mint egy 
nagy cikkel. Lehet, hogy ez csak figyelemfelhívás volt, és valami szakmaibb 
folyóiratban publikálják a teljesebb változatot.

  A Nature-nek egyébként nagy a rangja a nagyközönség előtt, de talán kevésbé 
a szakmában. Ennek oka, hogy a Nature (meg a Science) nem specializált, hanem 
minden témakörben fogad cikkeket. A nívós -- de kevésbé ismert -- 
szakfolyóiratokban részletezőbb, szakmaibb cikkek vannak. A Nature-nek az az 
előnye, hogy nem csak egy szakma szűk, belterjes közönsége olvassa, hanem az 
Origó szerkesztősége is :-)).

  (Halkan megjegyzem: ilyen neves, nagy impaktfaktorú lapba csak ajánlóval 
lehet bekerülni. Ez egyfajta kontraszelekciót is eredményez: a befutott 
körökhöz közel állók rosszabb közleményeket is el tudnak sütni, mint egy 
kvalitásos, de "protekcióval" nem rendelkező csoport.)

  Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról az opcióról, hogy a cikk teljesen 
rendben van, csak én nem értek belőle semmit ;-)))... Emiatt annak, aki el 
akarja olvasni az eredeti közleményt, kérésre el tudom küldeni a cikket PDF-
formátumban (68kB; a copyright miatt nem tehetem ki nyilvános helyre). 
Mindenki ítéljen maga. 


> ahogy az eredeti cikket elemezted, tkp. még a látszatát is kerülték a
> tudományosságnak?! 

  Meg kell mondanom, volt már, hogy sokkal durvább bírálói észrevételek 
érkeztek vissza nekem az én beadott cikkeimre. Ezeken az ember aztán 
elmereng: van amit, megváltoztat; van, amihez még pluszban kutat, hozzáír és 
van, amihez ragaszkodik. Az új változatot visszaküldjük, és az egész 
iterálódik addig, amíg a cikket el nem fogadják, vagy vissza nem utasítják.

  Ad abszurdum még az is elképzelhető, hogy az én általam észrevételezett 
hiányosságok a Nature bírálójának módosítási igényei nyomán keletkeztek... 
(De nem mondok a bírálókról semmit, mert lehet, hogy olvassák a listát :-))

  A "látszatát is kerülték a tudományosságnak" kitételt mindesetre erősnek 
érzem: nekem szakmai vitám van velük, ezt megosztottam a listával. 
Megengedem, hogy a vége az lesz, hogy én voltam távolabb a tudományosságtól.


> Az [origo] meg még mindezen torzított?

  Nos, ezen nem csodálkozom. Az Origó (és a társai) olyan mindent-egy-helyen 
alakzatok: ez eleve egy alacsonyabb színvonallal jár. De, mégha nívósabb 
helyen recenzálják is, akkor is -- ha érdekel -- el kell olvasni az eredeti 
közleményt, mert a recenzáló is csak ember, ha nem torzít, de más lehet a 
hangsúlya, esetleg felületesebb, mint te, s.í.t.

Kedves k.horvath9!

hix.nyelv #522, >:
> Baszk  Nyelvtan,  4..

  Hát ez valószínűleg eltévedt. De ha már idekerült lenne néhány észrevételem 
(a számtalan helyesírási hibán kívül, azokat a szkennelésre fogom):

> Minél egyszerübben  lehet  egy  szót kiejteni, annál közelebb áll  ez  a
> nyelv  szelleméhez. Lehet,  hogy ez a törvény  megtalálható más nyelvekben
> is, a magyar  nyelvben  az egyszerűség  szabálya  szintén fennáll. 

  Ez a törvény minden nyelvben fennáll. Egy grúznak a "vprckvni" '(éppen) 
hámozom' egyszerűen kiejthető, ezért ez a szó közel áll a nyelv szelleméhez. 
A jelék ugyanígy vannak a "kpngmi" 'kókuszdió' szóval.


> A  hangközi  n  átalakul heheztt h-vá.

  Ez a hehezett h valami olyasmi, mint a vastartalmú acél? Avagy a szerző 
ismer nem hehezett h-t is?


> Az erős mássalhangzók  a szó elején, és  l, m, n után hangzóvá vállanak.

  Ez most vagy egy csapnivaló fordítás -- ui. a zöngétlen zárhangok [vi. a 
tenuisok] válnak általában a megadott pozíciókban zöngéssé --, vagy egy 
nagyon régen íródott szöveggel van dolgunk. Ez utóbbi ellen szól, hogy a 
szöveg utal a Szófejtő szótárra, amely alatt általában Bárczi Géza először 
1941-ben kiadott művét szokták érteni.


>  Sanum       >>        chahu        /tiszta/.

  Az egyébként korrekt baszk szavak helyesírása teljesen sajátos francia-
spanyol keverék. Így ma "*caritate" helyett "karitate", "*chahu" helyett 
"xahu" /sau, sahu/, "*muń" helyett "muin" /muny/ alakot írnak. A fentieken 
kívül "denbora"-t van "*dembora" helyett.

  Az egyetlen nem helyesírási jellegű eltérés a mai baszk szótártól az, hogy 
a szövegbeli "*bundu" 'pont' szó helyetti "puntu", illetve "punttu" /puntyu/ 
van. De itt a zöngétlen szókezdet lehet, hogy nyelvjárási eltérésekre utal 
(szótárazva van "paketsu" 'békés' is a "bake" 'béke' szó mellett).


> A  baszk  bake  és a magyar  béke között  nincs  nyelv-rokonság. ... Azt
> ugyaneddig  senki  sem  vizsgálta,  hogy a latinból vajjon nem az
> etruszkok közvetítésével érkezett  a szó, míg  a török esetleg más turáni 
> nyelvből kölcsönzött. 

  Nem értem, miért kell ide az etruszk? Nem lesz ettől semmi más, ui. az 
etruszk egyáltalán nem ismerte a zöngés zárhangokat. Így mindenképpen a 
magyarban kellett volna a szókezdő /p/-nek /b/-vé zöngésednie, de ez a 
folyamat -- a baszkkal ellentétben -- a magyarban nem jelelmző. Nincs tehát 
sok alap a magyarban a latinból származtatni (akát közvetlenül, akár az 
etruszkon keresztül), még akkor sem, ha hiszünk olyan konstellációban, mely 
szerint a magyarok valahol valamikor együtt éltek volna az etruszkokkal (ami, 
hogy is mondjam, meglehetősen kívül van a még valószínűsíthető 
elképzeléseken).

  Jelenleg a magyar "béke" szó vissza lett minősítve ismeretlen eredetűvé, 
mert a török eredetet szintén eléggé kevéssé meggyőzőnek tartják.

-Melyik a legnépszerub magyar noi név? Ha eltekintünk

a héber eredetu Mariától, amelynek vallásos csengése

van, magyarok többsége valószínüleg az Anna nevet

választja. . .  Anni, Anikó, Annuska, Annácska, Nusi ..

-kinek nem volt Anna nevu szerelme?  Az Anna-bál

 évszázadok óta a legnépszerübb, a lányok, fiúk számára

 minden idok legfontosabb bálja.  A Mária komoly név, az

Anna romantikusan hangzik.



-Honnan ered a név? A sumér vallás legendái szerint

 a világot Anu isntenno teremtette, Anu az osanya, az

Édesanya, a Boldogasszony. Amikor a kereszténységre

téro  magyarok katholizáltak, elhagyták régi  pogány

isteneiket, gyakran önként, ám titkon néha visszasírták

oket. Tengri, Mén, Dámaszék, Anu, a Fehér Ló, ( etiópul-

koptul: Feresz, innen a magyar frász kifejezés), Manesz

és a többiek bujdoklásra kényszerültek. Tengri a tenger

alakjában mossa  a világ partjait, vigye el a frász Fereszt,

 üsse meg a manó Máneszt. A Mén megmaradt imádságaink

végén. Noha az imákban Istent, Jehovát, Jézus Krisztust

 emlití a magyar nyelv, az ima befejezésekor mégis

 megmondjuk, hogy kinek címezzük a imánkat: a Ménnek,

 ámen.  Igy Anu is elbujt, elöször Szüz Máriává változott,

majd Boldogasszony lett belole, de végül is  elokerült ismét

mint Anna, a legnépszerübb noi név.


                    Si non e vero, ben trovato.


6.

Út, utazni. Magyarban az ige a fonévbol képzodik,az út és

az utazás között szoros összefüggés van. Nem így az angolban, ahol a road  és a
travel szavak között, nincs összefüggés,

sem a francia route és  voyager  noha  a spanyolban  van

camino  és  caminare.



Ezzel szemben más rokonnyelvekben, mint az egyiptomiban,

 az út és az utazás ugyanabból a gyökbol ered, ime a

hieroglifája mindkettonek: (sajnos  itt  nem  tudjuk  közölni).

 Ugyanilyen gondolatközösség van a baszk nyelvben, az út

 baszkul bide és utazni bideia. A turáni, sumérbol származó

 nyelvek az utazás fogalmát  kapcsolják az út fogalmához.

          Ezek a mozaik kövecskék sorra kimutatják, melyek a magyar nyelv rokon
nyelvei, hol volt a magyar oshaza,  honnan származnak a magyarok.

          Mindezt mint munkaelméletet ajánlom, én sem vagyok  a falu esze, én i
s
tévedhetek, és velem szemben a sumérul, egyiptomiul, baszkul, keltául nem tudó
akadémikusainknak, egyetemi tanárainknak van igazuk.



                                                                        D.S.y F
.

Az autókereskedések reklámjaiban gyakran szerepel "x év 
átrozsdásodás elleni garancia". Ma viszont "x év átrozsdásodási 
garanciá"-ról olvastam az egyik hirdetésben. 
Szándéka szerint bizonyára mindkét forma ugyanazt akarja közölni. 
Viszont az "x év átrozsdásodási garancia" szószerint értelmezve azt 
jelenti, hogy x év alatt az autó garantáltan átrozsdásodik :-)

Szegedi Ga'bor (gszegedi at freemail.hu, http://gszegedi.freeweb.hu)
Egyes szabalyokat eleve betarthatatlannak alkottak.

Auto esetében unibody construction = onhordo.

Eloszor - erthetoen - repulogepeken alkalmaztak, aminek a lenyege, hogy a 
vazszerkezet ES a burkolo lemez (!) ugy van osszeerosítve (hegesztve), hogy 
egyuttesen viselik a teljes kulso terhelest, kivaltva az alvazat. Autoknal 
az elso ilyen kocsi a Dodge Dart volt (1960), aztan autobuszoknal is hamar 
elterjedt.

Ma mar sok egyeb cikknel is (csonak, csomagolo ladak, pancelszekreny stb.) 
gyakran hasznaljak ezt a kifejezest (unibody construction).

Kivetelesen a lanyom geperol irok, azert lathato a cimben a "pumi", ami a 
www.pumi.org honlaphoz tartozik (amit szinten en csinalok).

Lezo