>felado: [Hungary]
>Igazan nem bantasbol, hanem csupan en is a tevedesek elkerulese vegett
>mondom azt, hogy valoszinuleg alapjaiban nem erted azt amirol itt szo
van, >s amirol David Gyula irt - mellesleg szerintem igen kozerthetoen.
>Persze ettol fuggetlenul lehet beszelni a terminologiad szerinti "ures"
>terrol, vagy eppen matematikai terrol, de akar filozofiai terrol is, csupan
>az nem lesz fizika.
 Szó sincs sértődésről, csupán a dolgok reális oldalait elemzem. Abban is
biztos vagyok, hogy Gyula állítasai szakmailag hibátlanok. De az ember
egyszerüen következtet, még akkor is ha ez egyszerüen filozófikusan
hangzik . Éspedig vegyük előről.
   Egyre több a tudományosan feltárt bizonyíték az ősrobbanásról, azaz
megtörténtjét nem vonhatjuk kétségbe. Azt is elismerem, hogy amt nem
tudunk meghatározni, az nincs, nem vesszük tudomásul.
   Valamit meghatározni valamivel tudunk. A mérőeszközök pedig nem másak
mint az üres térben zajló események. Mi megfigyelők is ezen térbeli
zajló események időbeli szüleményei vagyunk. Ahoz hogy bizonyos térbeli
zajló eseményeket érzékelni tudjunk, érzékelőkre, elemző képességeinkre
van szükségünk.
    Hogy tisztán lássunk, a térben zajló eseményeket el kell különítsük az
eseményeket a helytől, talán az íras is akkor a legtisztább, ha  “üres
táblára” írunk,  így üresnek nevezzük azt a teret, melyben az
események zajlanak.
   Nem tagadhatjuk le, még akkor sem, ha fizikailag képtelenek vagyunk
meghatároni az üres tér ‘végtelen’ létét.  Ha ezt megtennénk, maga az
Univerzum is képtelen lenne és lett volna a tágulasra.
    Az idő meghatározása is egy érdekes fogalom. Egyszerüen az üres térben
zajló eseményekhez kötődik, és minden esetben minimum két
eseménysorozatot komparálunk, hasonlítunk, mely közül az egyik
alapegységként felvett, igy különbséget hatarozzuk meg az alapegység
és a mérendő eseménysorozat között. Pl. egy évnek nevezzük azt az
“eltelt” időt, amig a qartz óra kristálya nagyjából 1034504110080
rezgést végez. Az óra kristálya viszont nem a legkissebb felvett
alapegység.
    Az idő akkor kap értelmet ha, és csak az üres térben minimum kettő
darab alapegységként felvett legkissebb fizikai részecske egymashoz
képest változtatja távolságát. Ha távolságváltozás nincs az idő
meghatározatlan.
   Viszont melyik az a legkisebb részegység, az a legkisebb térbeli
helyzetváltozás, melyet mi megfigyelők, mint makroanyagból eszkabált
élőlények mérni vagy meghatározni tudnank?  Itt kaphat szerepet maga az
energia is mint nemegységes de tömegetalkotó ‘térkitoltő’ jellegu
anyag.
   Biztos az hogy az üres térrel övezett robbanésrakész univerzumanyagban
“állt” az idő, azaz nem mozgott semmi?
Milyen egyensúlyi tényezők vállthatták ki az óriasi energiafelszabadulást,
mely mind a mai napig szabadon kószál?
   A válasz egyszerü, ez már filozófia.
Ahogy az ‘üres’ trbén az anyag ‘életkeptelen’ egyszerüen szétesne,
hasonlóan az Univerzum összanyaga is külső meghatározó tenyezők nélkül nem
áll össze, külső és belső feszültségegyensúlyok hijján nem is robban, ez
csupán két dologra utalhat, az első a már feszegetett többuniverzumos
elmelet, a másik hogy az ‘idő’ sosem volt megállva.
   Azt is el tudom hinni hogy hasonlókat képtelenek vagyunk tudományosan
kimutatni.  De legalab ne törölnénk a realis dolgok asztaláról.


>felado: [Hungary]
>Velemenyem szerint olyan, hogy "meglevo ures ter", amibe beletagul a VE,
>nem letezik. A ter maga a VE sajatja, egyik jellemzoje, csak azon belul
>ertelmezheto.
>A meglevo ures ter feltetelezese egyuttal azt is jelentene, hogy
>feltesszuk valaminek a letet, amirol elvileg sem szerezhetunk
>informaciokat, mivel a VE-n ki
>vulrol nem erkezik semmilyen informacio, anyag, energia.

Ha a dolgokat teljesen a logikára bizzuk, pl. a galaxisunk határát
nagyjábol meg tudjuk határozni, tegyuk fel a fény terjedési sebességevel.
Akad viszont egyetlen gondunk. Az üres térben egyenlőtlen eloszlásu
energia halmaz sürüsége miatt a fény sem halad azonos időben azonos
tavolságot, sőt vannak helyek, ahol terjedése csak egyirányu. Az anyagból
készült fizikai méretü méteresünk sem alkalmas a térben távolságmérésekre
az előb említett okok bármely tömeg méretét is meghatározzák. Tehetetlenek
vagyunk. Egyedül egy matematikailag felvett képzeletbeli egységesen
felosztott  végtelen egyenes felelne meg melyel talán a táguló
világegyetemünk határait is valahol megtalálnánk.

     Udv. Csaba.

>felado: [Hungary]
Re: Tomeg nyugalmi helyzete 2003 23:14:04 CET
>>Emlitettem egy kiserletet is, ahol egy nagytomegu olmot is
>>elmozdithat egy minimalis elektrosztatikus ero, de ha a toltesek
>>kozott szigetelo van, akar uveg vagy kartonlap, a tomeg nem mozdul.
>>Fuggesztve leven a terben elfoglalja nyugalmi helyzetet.
>Aki ezt a trukkot bedobta, buvesz nem lehetett az biztos, mert ok
>ennel latvanyosabb, kulonb csodakbol is egyre nehezebben elnek meg
>a mai vilagban. Azoknak az A'Ltudomanyoskodo koklereknek, aki viszont
>A'Llitjak, hogy kepesek alapjaiban megINGAtni a fizikat,
>azoknak nehezebb a dolguk az olomnal.
>Nem szakadt le az olomtarggyal kulon megterhelt A'Lmennyezet
>a kiserletvezeto A'Ligazsagaitol ? :)
>Tolteseket jol szigetelo dielektrikumokkal arnyekolni?
>Ez man dofi !
> zoli
 Nem tagadom, a leegetesben profi vagy, csak gratulalni tudok :-)
Agytekervenyeid is tokeletesen futkorasznak, csak arra vagy egy kicsit
lusta hogy kiprobald.
   Pedig es nem ok nelkul All-itom, hogy leesne az All-ad.
   Az egeszben az a rossz, hogy hogy mig meg nem gyozodsz valamirol
tokeletesen, jogtalanul kritizalsz.
       Udv Csaba.

>Felado: [Hungary]
>Hogy mit jelent azt persze nem definialtad. Szeritnemnemis tudod, ha
>nem lila kod.
Egyetlen emberre is ra tudunk e mutatni, aki e lila kodot mindeddig
megszuntette volna? De mar az is valami ha torekszunk erre.
>megkertelek, hogy definiald nekem az arnyekolas mikentjet,
 Igy a gravitacio 'pontos' definiciot tollem se kerdezd, hisz a velemenyek
meg tudosok szintjen is elegge elteroek. Ez ismeretlen teren csak
tapogatozunk. Maganvelemeny viszont mindenkiben kialakulhat adatgyujtesek
soran ismertek, tanultak, esetleg kulonbozo kiserletek alapjan.
 Szemelyszerint en a gr. hatasokat okozo szelessavu mikroreszecskeknek,
(nevezzuk energia halmazoknak vagy gravitonoknak, vagy ternek iletve a
ter alkotoelemeinek) is anyagi, iletve fizikai mereteket tulajdonitok,
mindamelett hogy eddig nem tudtuk kimutatni.
 Hatasok, kolcsonhatasok pedig csakis impulzusatadassal tortenhet. Igy a
vonzas a fizikaban csak egy szimtoma, egy esemeny amit latunk de
megtorteneset taszitasok okozzak.
 Valahogy a gravitacio is igy hat, nagy valoszinuseggel az ileto okozo
reszecskek a terben (fenysebesseggel valo) kozlekedese soran.
 Tobbszor feltettuk a kerdest a feny is honnan kapja sebesseget amikor az
eredo forrastomegben lassuak a mozgasok.
  Az emlitett arnyekolas hatas melyet hangoztatod hogy elkerultem a terben
valo tomegek es a ter elemei kozott lephetnek fel. Legalab is en igy
latom, term. masnak mas a velemenye ezzel nem akarok semmit modositani,
ahogy azt Zoli gunyosan irja, csupan eszreveteleim kozlom.
 Tehat ugy kepzelheto el, mintha egy hatalmas gomb belso falain minden
pontban reflektorok vilagitananak a kozpontja fele. A gomb kozepen egy
tomeg van, mely minden oldalarol vilagitott es a lampak aranyaban minden
oldalra arnyekot vet.
 Barmely tomeg a terben tehat elarnyekolva maga korul a meg nemtisztazott
nem identifikalt terbeli nevezzuk 'graviton'nak, igy maga korul
teregyenlotlenseget hoz letre, inercios ternek nevezve.
  Ha nem arnyekolas utjan szuletett ez a gravitacios godor, akkor miert
sugarhatasu az eltunese?
 Vegyuk pl a Foldet. Felszini 'g'-je 9,82..m/s/s
 E maximum erteknel felvehetunk egy egysegnyi korfeluletet fuggetlen a
gomb meretetol, mert a kapott korfelulet 90 fokba zart.
 Namostan ha tavolodom a Fold feluletetol, es a szogbezart felulet
kisebbedik, a felszini gr. eroter egyenesen aranyban fog csokkenni.
   Ez identikus az eddig ismert terero csokkenesevel a megtett ut
negyzetes aranyaval, de miert epp, ha nem arnyekolas es sugarhatas
kozepette jon letre a gravitacio? Lehetne mas arany is a gr. terero
eloszlasa a tomegtol fuggoen, ha nem epp sugarhatasrol esne szo.

  A gr. hatasok taszitassal (nyomassal) valo hatasat nem en talaltam ki.
D. Gyula is azonnal reagalva megirta hogy mar a 17-dik szazadban
emlegettek, de az elmelet meg is bukott. A tehnika fejlodesevel es
bovebb bizonyitekok elobukkanasaval a dolgokat ismet feszegetik, pontos
matematikai kepletekkel alatamasztva. Ahogy emlitettem, S. Dezso is mert
arnyekhatast Fold-Hold tomeg elfedessel. (errol be is tud szamolni)
  A kov. cimen angol beszamolo a taszito gravitacios hatasokrol:

 http://www.metaresearch.org/publications/books/PushingG.asp

     Udv. Csaba.

A valaszt a www.phobialistcom on leled meg. (?)
Csekely 426 fele van felsorolva.

Udv: csutak

A TUDOMANY 2063-ban irta :

>Itt is azt lenne meg erdekesebb kideriteni, hogy mik azok a fobiak, amik
>nem tanult folyamatkent epulnek be a szemelyisegbe? Milyen fobiak
>vannak belenk programozva biologiailag. Mintha a hulloktol valo felelem
>ilyen lenne.
>
>ToZo
>

Udv!
Tudomasom szerint "mento"kabin" van rendszeresitve.
Ha igaz, amit a TopGunban olvastam akkor az ha nem is duplanullas,
(foldon is alkalmas a mentesre)de kepes megvedeni egy ember elet.

Bye: csutak

A TUDOMANY 2064-ban irta :
>Kedves Tudosok,

>Kivancsi lennnek, hogy pl az amerikai elnoki repulogepen, vagy ha-
>saonlon van-e ejteernyo ? Ott biztos nem a sporolas a fo szempont.
>
>udv
>kota jozsef
>