> Az abszolut terre valoban nincs szukseg, hacsak ki nem 
 > derul egyszer, hogy a rendszerek egyenrangusaganak elve
 > serul extrem relativ sebessegu rendszerek viszonylataban, 
 > es Einstein kepletei eppugy korrekciora szorulnak,
 > mint ahogyan o korrigalta Newton megallapitasait.

En csak azt nem ertem, hogy ha en egy nagy vasgolyon ulok egy bezart
szobaban, es azt merem, hogy konstans 1g gyorsulas hat ram, a baratom
meg egy raketa tetejere szerelt kuckoban uldogelve figyeli meg
ugyanezt az 1g-s konstans gyorsulast, akkor mi a kulonbseg kozottunk,
eltekintve attol, hogy o egy abszolut terhez kepest mozog (gyorsul), 
mig en nem. Marpedig az ido maskepp telik kettonk szamara, es
mindenkeppen az o ideje lassul le, soha nem az enyem, akarhonnet 
is nezzuk.

Zoltan

> Felado : Horvath Pista irta:

>A Bibliaban szerepel, hogy az emberi elet hatara 120 esztendo.

Elovettem kedvenc bibliamat [akkora, mint egy kisszotar!]:
"Es ele Sem, minekutana nemzette Arpaksadot, otszaz esztendeig es
nemze fuakat es lanyokat. [11.11]"
"Es esle Arpaksad, minekutana nemzette Selaht, negyszaz harom
esztendeig... [11.13]"
A tovabbiakban csak az eletkorok: Selah 403, Heber 430, Peleg 209,
Reu 207, Serug 200. Enyhen szolva ellentmondasos. Mint minden hosszu
szovegbol, mindent ki lehet mutatni belole. Meg az ellenkezojet is.
Volt errol talan negyven eve egy jo kabaretrefa. Azt a feladatot
kapta a szereplo, hogy mondja meg, hol szerepel a Helyseg
Kapalacsaban a szputnyik. Mar persze nem emlekszem, hogy hogyan, de
eskuszom kimutatta, hogy benne van. :-)

Udv, Peter.

Az evolucio egyertelmuen a mar meg levo eletformak valtozasairol szol,
es nem az elet keletkezeserol. Darwin legalabbis erre alkotta meg
elmeletet. Az elet keletkezese egy mas tortenet, megha fontos
elofeltetele is az evolucionak. A megteveszto az lehet, hogy mar a
"kemiai evolucio" soran is megjelenik az evolucioelmelet nehany vonasa,
bar az igaz, hogy ez egy kicsit mas elvek szerint mukodik. Tk. az
egyetlen mozzanat, ami a kemiai evolucioban megjelenik a kesobbibol, a
vresenges az eroforrasokert. 

Zeratul

Horvath Pista wrote:
> 
> Zeratul irta:
> > az emebr kb. 130 evre van tervezve.
> A tipp majdnem jo. A pontos ertek 120 ev.   ;-)

Most olvastam, vagy az ET-ben, vagy a TV-ban a 130-at...Es ha jol
emlekszem a legidosebb regisztralt no 122 evig elt...

Zeratul

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Az altalam felvetett kerdes a tudo eredetere vonatkozott. Nincsenek
> fosszilis bizonyitekok a tudo fokozatos megjelenesere. Lagy szerv leven
ez
> nyilvan nem is lehetseges, ahogy Te is megjegyezted, azonban ugyanolyan
> anatomiai jellegzetessegu halak leteznek szazmillio evek ota, mint ezek.
> Ezert a tudosok elo kovuleteknek tekintik oket. Eredetuket (kulonleges
> szervuk eredetet) homaly fedi.

Itt van az akvariumomban egy paradicsomhal (macropodus opercularis),
ez ugynevezett labirintkopoltyus hal, hasonloan a sziami harcoshalhoz.
Ezek rendelkeznek egy specialis, legkori oxigen hasznositasara szolgalo
szervvel, amely lehet hogy a tudo elo-alakja, vagy egy alternativ
fejlodesi ut allapota, nem tudom. A lenyeg hogy cafolja az elmeleted,
itt egy bizonyitek a legkori levegot hasznosito szerv folyamatos
kialakulasanak lehetosegere. Mas halak a belukkel kepesek kiegeszito
legzesre keves oxigent tartalmazo kornyezetben.
Ha szukseg volt ra, kiszelektalodtak a fejlett kiegeszito legzessel
rendelkezo egyedek, es differencialodassal kulon szerv alakult ki a
levego hasznositasara.

> Mi ebben a problema? Az, hogy ezek szerint nem csupan egy kulonleges
szerv
> megjelenesenek modjarol kellene szamot adnia az evolucionista
> gondolkodoknak, hanem a hozza tartozo igencsak rendhagyo viselkedes es
> elettani mukodes *egyideju, folyamatos* megjeleneserol is. A dolgot
> neheziti, hogy a fokozatossag nehezen ertelmezheto, mert ha a hal nem
lenne
> kepes ilyen hosszu idot (a szaraz evszakot) "kihuzni", akkor elpusztulna,
a
> faj pedig kihalna. Es rendkivul nehez elkepzelni, hogy teljesen spontan,

A faj tulelesehez nem szukseges hogy tizensok evet kibirjon a hal a fold
alatt. Valojaban 1 vagy max 2 ev biztos hogy eleg. Gyanitom hogy csak az
utobbi idoben kezdodott az elsivatagosodas, regen nehany honapot kellett
csak kibirnia, vagy annyit sem. Az elettere pedig a szaraz idoszakokban
nem megszunik, csak lecsokken, tehat a faj tulel, viszont az egyedszam
csokken. Tehat a beasas csak azert volt jo, mert olyan helyeken is tudott
elni, ahol a tobbi hal nem. Ez nem jelenti azt hogy ha nem kell magat
beasnia akkor megdoglik... Valoszinunek tartom, hogy ugyanazon a teruleten
elnek mas fajok, amelyek nagyon hasonloak ehhez a kulonleges halhoz,
viszont
nem tudjak beasni magukat. Ha van viz hasonloan elnek, csak viz nelkul
elpusztulnak.

> veletlenszeru genetikai mutaciok formaltak az osi halak belso szervet,
> mikozben a DNS-lancnak ettol teljesen fuggetlen szakaszai oly modon
> modosultak, hogy ezzel veletlenul eppen harmonizalo elettani valtozasokat
> okozzanak (nyalkatermeles, ureg keszitesere szolgalo program a genetikai
> memoriaban, az eletfunkciok csokentesere valo kepesseg stb.)

Mindez megvan szinte minden gerincesben, meg az emberekben is. (Tudunk
nyalkat termelni, tudjuk csokkenteni eletfunkcioinkat, tudunk lyukat asni)
Csak sokkal kisebb mertekben. Tehat a geneinkben hordozzuk ezeket a 
tulajdonsagokat, es idonkent aktivizalodnak, nem a nagyon kis gyakorisaggal
bekovetkezo mutaciok, hanem pl a crossing over hatasara.
A picit elonyosebb tulajdonsagokkal rendelkezo egyedek nagyobb esellyel
elik tul, tovabborokitik, stb...

> Mindez es a korabbi ervek ramutatnak, hogy nem letezik reszletekbe meno
> evolucios magyarazat a tudoshalak megjeleneserol. Termeszetesen valaki

Talan meg kene kerdezni egy szakembert aki ezzel foglalkozik. Lehet hogy
kivalo magyarazat van ra ami teged is meggyozne.
Mi lesz a kovetkezo amibe belekotsz? Hogy miert repul a repulohal es
miert uszik a pingvin?

> Semmi sem kotelez bennunket arra, hogy az elolenyek eredetere csak
> materialista alapokon allo feltetelezeseket vizsgaljunk meg. Igy szamomra
> elkepzelhetonek tunik az is, hogy ezek az allatok egy felsobbrendu terv
> eredmenyekeppen jelentek meg a Foldon. Egyaltalan nem akarlak sem Teged,

Persze, lehet. Lehet hogy az evolucio-elmelet egy (szerinted) eleg gyenge
labakon allo hipotezis, de amit te allitasz az viszont 100% legbolkapott,
_semmi_ sem tamasztja ala.

> Tisztelettel es udvozlettel:
> Isvara

-- 
VF

 wrote:

> A forgastengelyre meroleges tengelyre vonatkoztatott forgatonyomatek
> a fordulatszamtol negyzetesen fugg.

Idaig stimmel.

> Ha a kezdeti fordulatszam valoban ketszeres lenne, ugy
> a kiegyensulyozatlansag miatt azonnal 4-szeres szog-gyorsulast kellene
> tapasztalni a forgastengellyel bezart szognel mar az elengedes
> pillanataban.
> Ebbol arra kovetkeztetek, hogy a precessziot leiro idofuggvenyt
> a fordulatszam mint parameter nemlinearisan transzformalja,

A tobbi ero is 4-szeresere no (pl. a centripetalis, es az ugyibar (pl.
sima forgas eseten) rendesen transzformalodik)

> igy van ra esely, hogy a 2szeres fordulatszamra kiszamitott
> elvi - es a felvetelen lathato gyorsulasok kozotti aranytalansagok
> feltunjenek.

Eppen az a plane, hogy nem. Magaban levo (eromentes) szilard test
barmilyen mozgasa "invarians" a "lejatszasi sebessegre". Szavakkal is 
jol elmondhato:

Tegyuk fel, hogy a filmen lathato mozgas "valodi" mozgas. Ha minden
tomegpont ugyanazon a palyan halad, k-szor nagyobb "lejatszasi sebesseg"
eseten k^2-szer nagyobb a tomegpont gyorsulasa (tangencialis es 
palyairanyu egyarant (ez kiszamolhato), a ketto vektorialis osszege az
eredo gyorsulas, ezert az is k^2-szeresere no (es persze az iranya
valtozatlan)). Ez viszont azt jelenti, hogy gyorsitott lejatszas eseten
minden tehetetlensegi ero ugyanazon konstansszorosara novekszik, tehat
ugyanugy kielegitik a Newton axiomakat (ill. az ebbol levezetett ero es
forgatonyomatek merleget).

Az egyik Feynmann konyvben volt egy feladat: a tanyer precessziojanak
szogsebessegenek, es a forgas szogsebessegenek hanyadosa nem fugg a
kiteres szogetol (kis szog eseten), es nem fugg a szogsebessegtol. Ezt
azt hiszem Varga Joska vetette fel itt a listan, par eve. Szoval a
fentiek alapjan, a masodik allitas nyilvan nem csak tanyerra igaz (innen
ered egyebkent a franciakulcsos feladat otlete).

(a kiteres szogere vonatkozolag is van egy jopofa megoldas, azon is
erdemes gondolkodni)

Azt hiszem, ez most mar tul konnyu lesz:

Murder ugynok a Holdon teniszezik Szkali ugynokkel. Az uttorok 6-szoros
sebesseggel nezik az epizodot. Ha csak a labda latszik a kepen, ra
lehet-e jonni, hogy a Holdon vettek fel, es nem a Foldon?

SB