Zsolt irja
"Salo egyebkent a Garda-to partjan fexik".
Ugye ez a Pasolini "fele" Salo?

Mas.
Ajanlanek egy szepseges Vivaldi Negy evszakot, ha meg van erdeklodo:
Enrico Onofri, Il Giardino Armonico.
Teldec kiadvany melyen mandolin es lant versenyek is szerepelnek.

Tibor

Hello HANGosak!

>Nem talaljatok furcsanak hogy olyan digitalis atviteli szabvanyt
>hasznalunk ami a jelforrasbol nyeri ki az idozitest ahelyett hogy sajat
>orat hasznalna; es ezert a rossz protokolt draga kabelekkel vagyunk
>kenytelenek kompenzalni?
Hat szerintem ennek valami olyasmi oka lehetett, hogy a legelejen, mikor
kidolgoztak az elveket, gyorsan kellett piacra dobni az elso keszulekeket,
es mondvan, hogy ez igy jo, egyszeru kifejleszteni, es olcso, raadasul meg
megbiizhato is, kiadtak nyugodtan.  A tomegizlesnek tokeletesen megfelel, es
biztosan nem kell foglalkozni a puffer megfelelo feltoltottsegevel,
szinkronizalassal.  Egyszoval igy a legegyszerubb.  Az, hogy komolyabb
gepeknel miert maradt igy, nem tudom.
  A tomoritest szenvedett adatoknal (MiniDisc) ez, - ha jol sejtem - mar meg
kellett, hogy oldodjon.  Bar a tomoritesi aranynak allandonak kell lennie,
de remelem itt mar nem a CD-nel megszokott modon tortenik az idozites.  (Bar
itt van mas problema is.  Ha mar megvan a bo informacio, minek elveszteni
annak egy - nem is olyan lenyegtelen - reszet, amikor egyre olcsobb az
adathordozo....).

Borbely Gabor

Pedig ha valaki, akkor eppen a kovary :-) _tudja_ , hogy a Szali 
nelkul] az csaladnev.

Hello Zsolt! 
>>>Engem piszkalt es a dolog, es elmentem a web-lapra. Kiderult, hogy
_ezt_ a konkret osszehasonlitast _egyetlen_ szemely vegezte el, es
16-bol 11-szer talalta el, hogy melyik pick-up szol.<<<
Igen, volt ilyen is, meg olyan is ahol jo sokan teszteltek. Nem copyztam be
ide mindent, azert adtam meg a cimet. Orulok, hogy Te megnezted az oldalakat.

>>>$2.50 blister pack phono cable vs. PSACS Best......
Az elso tesztet fulhallgatoval (Etymotic Research ER4 in-ear phones)
vegezte'k. <<<
Kizarhato, hogy egy ful vagy fejhallgato [amiket egyebkent is szeretnek
monitorozasra hasznalni] kepes legyen bizonyos dolgokat [pl. fazis] [csak egy
pelda] jobban reprodukalni akar egy nautilusnal is? Vagy ugyanolyan jol? Itt
most nem zeneelvezetrol, szekhez szogezo muzsikarol volt szo. Es persze sokkal
tobb kettosvakteszt kellene, es nem csak toluk.

>>>Sanyi, szerinted mi a tanulsag? A kabeliranyra tett mosolyjeles
megjegyzesed alapjan magadban bizonyara levontal valamit.<<<
Csak annyi, hogy hiteles _CSAKIS_ ez a modszer lehet. Ha igy nem talalunk
semmi kulonbseget, akkor vagy nincs is, vagy keves volt a teszt, vagy bot a
fulunk.
Viszont ha kelloen nagyszamu tesztnel szignifikans eredmenyt kapunk, akkor a
jelenseg be van bizonyitva.
Mechanikus atalakitoknal [pickup, hangfal] foleg nehez elkepzelni, hogy
hosszabb tavon ne halljunk valamekkora kulonbseget. Aztan olyan is van, bar
ma'r nem ide vag, hogy arra az eloszor meghallott nuanszra hegyeztuk ki a
fulunket, es az eloszor jobbnak hallott cuccrol kesobb kiderul, hogy veres a
torka :)

"ABX-e'k" szerint a vakito Naphoz hasonlatos kulonbseg egy _kettos_vaktesztben
eltunhet, [es a kabeliranyt odaig biztosan hallo audiophile esetleg a feher
botjat kezdi keresni :)) ]
>Just as the placebo effect is removed from a drug test by a double blind
procedure, we can remove it from an audio comparison by preventing the
listener from knowing which component is which.
With this control, it becomes much harder for the listener to tell which
component he is listening to. But if he hears a difference, we can be sure it
is a real difference, not an auditory placebo effect.
Audiophiles are often shocked and offended by how much change there is in
their "ability" to hear sonic differences when a comparison is done with a
double blind protocol. They try to blame the slightest detail of the test
equipment or procedure rather than realize that the blind test result is
reliable and their previous experiences were tainted by the placebo effect.  <

Az a mi nagy szerencsenk, hogy az uj gyogyszereket kello szamu, es szigoruan
_kettos_vaktesztekkel vezetik be, es nem filozofusokat megszegyenito melysegu
szemantikai elemzesekkel. Az itt folyo vitabol sok Contergan baby szuletne...

udv, Sanyi

>>>Tehat itt szali a bejaratodast ketsegbevonva beszelt, idezojelbe is
tette mindket helyen a szot. Tehat nyilvanvalo, hogy itt o a mondat
ertelmebol kovetkezoen _gunyosan_ irta, hogy "figyelemremelto a
mindig pozitiv valtozas", hiszen o semmifele valtozasban nem hisz.<<<

A "semmifele valtozasban nem hisz" helyett azert pontosabb lenne, amit mar
irtam, hogy a vilagon minden mindennel osszefugg (fenykupon belul)
valamennyire, [ez kb. pont az ellentete a semmifele valtozasnak] amit vitatok
az a hatas nagysagrendje, es foleg a tesztmodszer.
Es mivel a bejarodast korrekten tesztelni sokkal macerasabb, ezert javasoltam
batorkodni inkabb a kabelirannyal. :) Azert ennek a tesztelese nem egy
"mission impossible".
udv, Sanyi

> >a digitalis informacionak nincs
> >jittere. Egyszeruen nem ertelmezheto ez a fogalom ilyen esetben

> Bocsi,de ezt hol olvastad vagy ki mondta? Egyaltalaban mi is a jitter?

Erre gondolok: Ha leirok egy byteot: 00101001 akkor az 41-et jelent
akkor is ha nehany bitet egy tizedmillimeterrel arrebb rajzolok. A
jitter szabatos definiciojat meg mondja meg egy illetekesebb elvtars...

> [futomu - DAC osszekotve digit. interconnectel]
> Ha a futomu is,es a DAC is egy kulonallo
> es nem osszeszinkronizalt orarol menne akkor egymashoz kepest
> csusznanak a jelek es az adatatvitel meghiusulna.

Ez nem igaz, pl. a sajat modemem es a Matav behivo modemje is soros
kabelen kommunikal, kulon, nem osszeszinkronizalt orakkal. Hasonlo
dolgot meg lehetne oldani a DAC es a futomu kozott is. Esetunkben a
modemhez kepest nehezseget jelent, hogy a DAC hosszutavon egy stabil,
folytonos 44.1kHz-es adatfolyamot var (szemben a modemmel, ami pl. tud
varni ha nem jon adat), de ez megoldhato problema.

Tamas

> Hmm, senki sem talalta furcsanak..:) Mindenki a jitterre panaszkodott.

En irtam egy par napja, lehet, hogy eltunt? Most azert idezek
hosszan, mert eppen ez a lenyeg, es ha nem csak en mondom, talan
tobben elhiszik...

> 1. Az audio CD olyan, amilyen, es nincs koze a digitalis interconnecten
> megvalositott protokolhoz. Az en levelem nem erintette ezt a temat.
> 
> 2. Ahogy ez az email eljut hozzatok, rengeteg jitterterhelest kap
> utkozben. A vegen megis hibatlan marad. Ha lenne egy referencia cd
> futomuvem, es az arrol leolvasott digitalis jelet elkuldenem nektek
> emailben, aztan ti egy referencia DA-val analog jelet csinalnatok belole
> akkor nulla lenne a jitter, pedig a levelem akar haromszor korbefuthatta
> a Foldet.
> Ezzel szemben, ha ugyanazt a futomuvet es DA-t egy nehany meteres,
> kozepes minosegu digitalis interconnecttel kotnem ossze, jo esely lenne
> a hallhato jitterre.
> (Persze elso esetben a PC es a DA koze szuksegetek lenne valamire ami
> 44k1-el adagolja a DA-nak a mintakat)
> 
> 3. Egy meglepo informacio a jitterrol: digitalis informacionak nincs
> jittere. Egyszeruen nem ertelmezheto ez a fogalom ilyen esetben. Jitter
> az analog hordozojelen lephet fel.
> Hogy a zenenel erdekes a jitter, a szamitogepnel meg nem? A digitalizalt
> zene annyival tobb egy szimpla bitfolyamnal, hogy meg kell hogy mondjuk
> a mintavetelezesi frekvenciat. Nem ismerem a SPDIF protokolt de nehany
> valaszbol ugy tunt hogy o a bunos. Ugyhogy valoszinuleg feltehetnem igy
> is a kerdest:

O a bunos, ha belole regeneraljak az orajelet. De ez nem kotelezo
amugy...

> Nem talaljatok furcsanak hogy olyan digitalis atviteli szabvanyt
> hasznalunk ami a jelforrasbol nyeri ki az idozitest ahelyett hogy sajat
> orat hasznalna; es ezert a rossz protokolt draga kabelekkel vagyunk
> kenytelenek kompenzalni?

A protokoll szerintem jo: a nem vajtfuluek igenyeit olcson es
praktikusan szolgalja. A draga kabellel valo kompenzalas viszont
nem jo: egyreszt nem tokeletes, masreszt draga. Amint mar anno
nagyon sokszor megbeszeltuk, a sajat orajel lenne az igazi, de
hogy ez miert nem terjedt el igazan, azt en sem tudom megerteni...