Kedves Listatagok!

Tiszteletben tartva a Moderator kereset, s egyebkent is a mostani
valaszlevel tullepi a napi sorlimitet, Dienes Istvan TM-tanar igert
valaszat - o talalkozott Hagelinnel - a TM honlapon olvashatjatok:
http://www.tminfo.hu/hagelin.html

Igazan erdekes eszmecsere volt, s ezennel meghivom mindazokat a TM
honlap tudomany forumara, akik hajlandoak az ertelmes, tudomanyos
szellemu parbeszedre.
http://www.tminfo.hu - TM Forum link

Udv:
Antal Bela

Haho Lista!

Itt jon egy forditas az angolul nem tudoknak. Randell L. Mills uj
kvantumechanikajarol szol. Az esetleges magyartalansagokert elnezest.  :)

---
----

Review by Dr. Engelmann

November 11, 1996

"A kvantum elmelet koppenhagai interpretaciojanak kerdes nelkuli elfogadasa
az elmult nagyjabol 40 evben visszatartotta az alternativ teoriak
kifejlodeset. ...az ortodox velemenyek vak elfogadasa nem eredmenyezhet
olyan kihivasokat, amik ahhoz szuksegesek, hogy a jelenlegi elmeteket
megujulasra kesztessek. Hiszen megujulniuk meg kell, meghozza valoszinuleg
olyan modon, amit a jelen pillanatban meg nem lathatunk elore."

Jim Baggott, 1992 [1]

---
----

Vajon Randell L. Mills nagy egyesitett elmelete tenyleg egy magatol ertetodo
egyesitese a kvantum mechanikanak es a relativitasnak? Nos, ugy tunik, hogy
igen. Akarhogyan is, Mills egy olyan alapveto uj megkozeliteset javasolja a
kvantum elmeletnek, ami mindenkeppen megerdemli, hogy sokkal tobbek
figyelmet folkeltse a tudomanyos korokben, mint amit ezidaig elert. Ez az uj
elmelet Einstein elorevetitett elkepzeleseinek a megtestesitoje es a
zaroakkordja annak a "Kvantum Evszazadnak", amely 1900-ban, Max Planck
munkassagaval, a fekete test sugarzas elemzese es az elemi energia kvantumok
posztulasaval/bevezetesevel kezdodott.

Einstein eletenek alma volt, hogy egyesitse a kvantum vilagot a sajat maga
alkotta relativitas (specialis es altalanos) elmelettel [2]. Annak ellenere,
hogy o volt a kvantum mechanika harom atyjanak egyike - Planck es Bohr
mellett -, Einstein ketsegbevonta a valossinusegek szuksegszeru jelenletet,
noha ezek alappillerei az elmelet matematikai arzenaljanak. Hires
valaszaban, amelyet Born a hullamfuggvenyek mint a valoszinusegi mezo
(szellem mezo) interpretaciojara adott, kifejtette :"Szilard meggyozodesem,
hogy Isten nem dobokockazik." [1,2]

Ismert teny, termeszetesen, hogy a kvantum mechanika inkonzisztens a
relativitas elmelettel. Az eroltetett egyesites Dirac megkozeliteseben nem
tudta Einstein geniuszat meggyozni: "Hajlok arra a hitre, hogy a fizikusokat
nem fogja kielegiteni a relativitas indirekt leirasa, meg ugy sem, ha a
kvantum elmelet sikeresen osszeillesztheto az Altalanos Relativitas Elmelet
posztulatumaival." [2] Einstein alma az egyesitett mezo elmeletrol
megkivanta, hogy az egyesitett elmeletet akar "Maxwell elmeletenek is
lehessen hivni". Ahogyan Abraham Pais eletrajziroja irja, Einstein alma
szerint "a kvantum torvenyek ertelemszeru kovetkezmenyei kellenek hogy
legyenek egy olyan elmeletnek, ami a klasszikus mezoelmeletbol taplalkozik,
es egy egyesitett mezoelmelette all ossze." [2]

Randell L. Mills egy ilyen elmelettel allt elo. Egy olyan kvantum elmeletet
korvonalaz, ami teljessegel osszhangban all Maxwell torvenyeivel: kizarolag
a klasszikus fozokai torvenyekre alapozott az Einsteini relatvitas keretei
kozott, folhasznalva a Lorentz-invarians skalaris hullam egyenleteket a
de-Broglie anyaghullamokra. Ez a hozzadott hullamegyenlet nincs
osszeutkozesben a Maxwell altal posztulalt klaszikus elektromagnessegre
vonatkozo hullam egyenletek mellett. Az egyensulyi (steady-state)
szamlalhatosag kulcsa az a jol ismert fizikai torveny, amely kimondja, hogy
az egyenletes sebesseggel halado vagy allo toltes vagy tomeg, gyorsulassal
vagy anelkul, nem sugarozhat elektromagneses vagy gravitacios hullamokat.
Ezt a posztulatumot eredetileg 1986-ban Herman Haus vezette le a Maxwel
Egyenletekbol. Ezt a posztulatumot altalanositotta Mills a kovetkezokeppen:
egy toltes/anyag egyensulyi (steady-state) eigen-fuggvenye szabad kell hogy
legyen azon Fourier komponensektol, amelyek a feny sebesseggel terjedo
hullamokkal szinkronizaltak (the steady-state eigenfunction of charge/matter
has to be free of Fourier components synchronous with waves traveling at the
speed of light). Ez a kikotes egyenerteku a egyezo fazisok tagadasaval, ami
az energiaatadashoz szukseges a csatolasi elmelet szerint.

Visszatekintve, a sugarzas-mentessegi feltetel az egyetlen olyan kvantalasi
feltetel, ami ertelmesnek tunik. Alkalmazva a hidrogen atom kozponti
eroterere, Mills megoldasa a sajatfuggvenyekre (eigenfunction) megadja azon
koncentrikus gombheljakat (orbitspheres, orbitszferanak forditom), amelyek
sugara a Bohr altal posztulalt ao egeszszamu tobbszorosei. Ezek a
sajatfuggvenyek maguktol ertetodoen ertelmezhetoek az elektron gomhej
feluletre vonatkozo ket-dimenzios toltes/tomeg eloszlasi fuggvenyekent. Az
emlitett toltes/tomeg pontok az orbitszferan mozognak meghatarozott nagysagu
korok menten egyenletes sebeseggel egymashoz kepest szigoruan meghatarozott
geometriaval (az orbitszferak nem merev forgo gombhejak!).

Az elektromagnese mezo osszes energiaja az orbiszferan belul, egy rezonans
tokeletesen vezeto falu uregben talalhato, kiveve az orbitszfera feluleten
halado aramok altal keltett statikus magneses mezot. Gerjesztett allapotban,
amikor n > 1, ez az allapot metastabil. A hidrogen atom jol ismert kvantumos
energiaallapotai Mills egyenleteibol levezethetok.

Az elmelet egyik erossege, hogy Mills kepes az elektron spinjet es a Bohr
magnetont a Stern-Gerlach kiserlettel tokeletes osszhangban levezetni. Ezek
az allandok az orbitszferan barmely kvantum szam eseten megtalalhato negativ
(vagy pozotiv) elemi toltes leirasahoz szukseges szogfugveny 'spin-term'
allandojabol kovetkeznek. Mills ehhez a 'spin-term' allandohoz rendeli a
spin kvantumszamot s = 1/2. Tehat a spin egy termeszetes kovetkezmenye az
elmeletnek, ami nem igaz Schrodinger es Heisenberg tradicionalis kvantum
mechanikajaban, ahol ezt mestersegesen kell az elmeletbe bevezetni.

> ---
> ------
>
Folytatas kovetkezik. Udv:

Domokos Laszlo

Varga Attila wrote:

> Szia!
>
> Koszi a tajekoztatast!
> A Drosofiliat en is olvastam, abbol extrapolaltam emberre,
> bar azt tudtam, hogy nalunk eleg kemeny egyeb limitek is
> mukodnek, de -gondoltam- a genkeszlet manipulalasaval
> idovel azokat is le lehet gyozni.
> Elvegre ha a szervezet minden eloallitasi es mukodtetesi
> informacioja a genekben van, es azt korlatlanul tudjuk
> alakitani, akkor elobb-utobb (elvileg) barmit meg lehet
> csinalni.Pl. a veges szamu lehetseges sejtosztodast miert
> nem lehet feljebb tornaszni?
> Elmeletileg -egyelore a SCI-fi szintjen- mi elvi akadalya
> van annak, hogy olyan, a jelenleg eloktol gyokeresen kulonbozo
> elolenyeket allitsunk elo, amelyek szelekcio utjan sohasem
> johettek volna letre? Pl. 200-300 evig elo emberek, amelyek
> teszem azt nem kepesek futni vagy barmi fizikai munkat vegezni,
> viszont cserebe 2.5 kilos agyuk van, nem rakosodnak, es
> valoban evszazadokig tudjak huzni szervezetuk jelentosebb
> degeneralodasa nelkul?
>
> A jelenlegi genmanipulacios technologiaknak ilyen teren pontosan
> milyen korlatai vannak? A korlatok kozul mi az ami elvi fizikai
> korlat, es mi az, ami csak a jelenlegi technikank szamara korlat?
>
> udv: VAti
> ps.: miert nem irjuk a TUDOMANYba?
>

A genkeszlet manipulasaval latszolag valoban barmit megtehetnenk. Nem szabad
azonban elfelejteni, hogy a belso mukodeseink hihetetlenul bonyolultak.
Nagyon sok vonatkozasban meg nem ismerjuk a pontos lejatszodo folyamatokat,
tehat nem is varhatjuk el, hogy korlatlanul beleavatkozzunk a
genkeszletunkbe.

Azt szoktak mondani, hogy egy sejt addig osztodokepes, amig a kromoszomai
vegen kello hosszusagu telomera van. Sejttenyeszetekben valoban ez az
egyetlen korlatozas, a valosagban azonban egy elo szervezet soha nem
hasznalja ki az osszes lehetseges osztodasat, hanem joval hamarabb
elpusztul.

Meg sci-fi szinten is nehezen elkepzelheto a fent emlitett lenyek
eloallitasa. (embernek azert megsem neveznem oket) A meglehetosen durva
etikai vonatkozasaitol eltekintve sem egyszeru a feladat. Gondolva pl. arra,
hogy egy 2,5 kilos agyat el is kell latni tapanyagokkal. Ha 200-300 evre
terveznenk, akkor jelentosen le kellene lassitani az anyagcseret, ha nem
akarjuk a belso kornyezetunket gyokeresen megvaltoztatni. A lelassitott
anyagcsere viszont termeszetesen az agy lassubb mukodesehez vezet. A
jelenlegi anyagcsere megtartasa mellett valoszinuleg teljesen uj regeneralo
folyamatokat kellene beepitenunk, hogy az idegsejtek, es mas testi sejtek is
mukodokepesek maradjanak ebben a hosszu idoszakban is raadasul jelentosebb
teljesitmenycsokkenes nelkul.
A szervezet elrakosodasat szinte lehetetlen megakadalyozni. sokszoros
javito, es vedelmi funkciokat kellene beepiteni.
Osszessegeben tehat olyan merteku uj rendszert kellene a rendszerbe
taplalni, ami kerdesesse teszi, hogy egyaltalan eletkepesek maradnak-e a
sejtek.

Zeratul