Az utazasi iroda aminel utunk tovabbi reszet szerveztuk a Sinh Cafe. 
Minden jelentosebb turista ozpontban van irodaja, ezek kozott 
rendszeres buszjaratokat indit es minden tersegben turakat szervez.
Ezen felul meg indit buszokat Kambodzsaba, Ponh Pemhbe nevetseges 6 
US$-ert. A tobbi utjuk ara is hihetetlenul alacsony. A harom napos 
Mekong-delta tura 30 US$/fo volt, szallassal, busszal es tobb mint 10 
ora csonakturaval. 
Veluk az elso napi programunk a Cu Chi alagutak es a Cao Dai templom 
meglatogatasa volt.
Eloszor errol a kulonos vallasrol. Egy Franciaorszagban tanult 
vietnami fazon alapitotta, valamikor a szazad elejen. Jol otvozte 
benne az osszes akkori uralkodo vallas tanitasait, a keresztenyseget, 
az iszlamot, a budhizmust, taoizmust. Mindezt szellemidezos 
spiritualis szeanszokkal fuszerezte. A szeanszokon gyakran megjeleno 
szellemek szentte avanzsaltak az idok soran. Igy fordulhat elo, hogy
egyik fo szentjuk Victor Hugo, de korabban gyakran megjelent 
Sheakespeare es Lenin is. Meg a haboru elott gyorsan terjeszkedett es 
sok hivet szerzett maganak ez az uj vallas. Felepitettek fo 
templomukat egy tobb hektaros teruleten, amit paplakok, iskolak es 
korhazak vettek korul. Az eszak del elleni haboruban a del vietnami 
hadsereget tamogattak, ezzel nem sok jo pontot szereztek az amugy is
vallasellenes gyoztes kommunista eszakiaknal. Ezert jogaikat es 
vagyonukat jocskan megnyirbaltak, az iskolaikat es korhazukat pedig az 
allam hatarozatlan idore "kolcsonvette".  Szertartast, miset, naponta 
negyszer tartanak, minden hatodik oraban. Reggel hatkor, delben este 
hatkor es ejfelkor. Egybol arra gondoltam, amire Ti is, de hat mit
csinalnak akkor a koztes idoben, mert igy dolgozni nem lehet. Be van 
osztva, hogy ki melyik szertartason vesz reszt, igy mindig ki van a 
letszam es mindenki leroja tiszteletet a nap valamelyik szakaban. A 
vallas fo szinei a sarga, kek, piros es  feher. Az elso harom szin az 
alapito vallasokat jelkepezi, a feher pedig magat a Cao Dai vallast.
A papok pedig rangjuknak megfeleloen valmelyik szinu ruhat viselik. El 
lehet kepzelni milyen szep szines a szertartasuk. A vallas masik 
szimboluma a Szent Szem. Ez minden templom homlokzatan lathato. A deli 
szertartas elott kb 20 percel erkeztunk. Volt egy kis idonk korbejarni 
az epuletet, megfigyelni a misere sieto szines fergeteget, majd
delben bevonulni mise kezdetre. A helybeliek fel vannak keszulve a 
turistakra. Mindenkit felterelgetnek az erkelyre ahonnn csendeben 
figyelhetjuk az esemenyeket. A nok es a ferfiak kulon bejaraton lepnek 
be es kulon is foglalnak helyet. Ha jol tevedek jobbrol a ferfiak, 
balrol a nok. A sima halandok feher ruhat viselnek, a papok pedig az
emlitett, sargat, keket vagy pirosat. Nehany feher ruhas no piros 
szalagot viselt a vallan atvetve. Ok valamilyen szamaritanius 
szervezet tagjai. Sajnos a miset nem nezhettuk vegig, 12:30-kor 
indultunk vissza, ahol utkozben megalltunk az alagutaknal.
Az amerikai-vietnami haborus filmekbol biztos ismerosek azok
a jelenetek, amikor a kis vietkongok fold alatti csatornakbol leptek 
meg az amcsikat. Na, ezeket az alagutakat illetve ami beloluk 
magmaradt, turista latvanyossagkent mutogatjak. A terulet Saigontol kb 
70 km-re terul el, Cu Chi telepules kornyeken.Ez enyhen dombos, 
kemenyebb, szarazabb talaju videk. Ezert lehetett ebben a foldben 
tartos alagutakat asni. A folyo kozeli sik terepen az alagutak konnyen 
beaznak es beomlanak. Az asast meg joval az amerikai habru elott 
elkezdtek, a franciak ellenni fuggetlensegi haboruban. Az amerikai 
haboru csucsara tobb mint 200 km-es halozatot sikerult kiepiteniuk. 
Ebben nem csak alagutak, hanem foldalatti targyalok, korhazak es
konyhak voltak. Eloszor egy haboru korabeli vietkong dokumentum filmet 
vetitenek le a latogatoknak. Ebben bemutattak nehany "amerikait olo 
host" (american killer hero). Egy fiatal lany a napokban olte meg az 
otodik amerikait es ezzel a becses cimmel tuntettek ki. Kicsit olyan 
volt mint a saigoni haborus muzeumban csak most visszafele, hogy a 
vietkongok mennyi amcsit oltek meg. A film utan egy maketten 
ismertettek az alagutak rendszeret. Tobb szintesek voltak, rejtett 
ajtokkal, nehol gazbiztos csapoajtokkal, nehol titkos csapdakkal a 
behatolok ellen. Nekem legjobban a viz alatti tikos veszkijaratok 
tetszettek. Innen elindultunk a muzeumkent is szolgalo erdobe, ahol
bemutattak a haboruban hasznalt foldbe asott csapdak mukodeset. A 
kisero nagyon lelkes volt, lathato elvezettel ecsetelte mi is tortent 
mikor egy ellenseges katona ralepett egy ilyen csapdara. Eloszor is 
alulrol tuskek alltak a talpaba -ez volt a legkevesebb - majd 
oldalrol, elolrol, hatulrol szoget utottek a fejebe, vagy egyeb 
elerheto testreszebe. Az egyik legdurvabb a szuvenir csapda volt.
Ebbe eleg volt csak egy labbal lepni (tobb bele sem fert), alulrol egy 
nagy hegyes tuske meredezett, oldalrol pedig negy szigony szeru 
rozsdas vas allt az aldozat lababa. A szerencsetlent csak ugy lehetett 
kiszabaditani, ha korbeastak a csapdat es vittek a korhazba az egesz
femkeretet, ahol leamputaltak a labat. Vagy gyorsitott megoldassal ott 
helyben amputaltak a labat es ugy vittek a katonat korhazba lab 
nelkul. 
Az alagutakbol eloszor megmutattak az eredeti meretut amibe minden 
atlag (~180 cm, 75-85 kg) feher ember beszorul. Ezekben meg a 
vietkongok is hason csuszva vagy negykezlab kozlekedtek. Ezutan 
elvittek minket a turista szakaszhoz. Ez nem tobb mint szaz meter 
hosszu, enyhen kivilagitott es duplara kitagitott alagut. Ebbe 
torpejarasba meg a ket meteres vagy a 110 kilos ember is befer. Vegig 
lehet menni a szakaszon, vagy menetkozben 30 meterenkent kijonni ha
mar  elegunk volt. Mi csak ket harmadot mentunk, de masnap a torpejaro 
izmaink minden lepesnel emlekeztettek a rovid alagut turara. Mint 
megtudtuk a vietkongok nem ezekben a csatornakban veszeltek at az 
egesz haborut, hanem bombazasokkor es harcokkor vonultak fold ala. A 
teruletet rendesen megszortak az amcsik a legtrukkosebb bombaikkal, 
napalmal es lombtalanito vegyszerrel. Ezeknek a nyoma meg ma is 
lathato. Az erdo mar egyaltalan nem dzsungel, azt teljesen kiirtottak, 
felegettek. Amit most latni az azota nott, zsenge fak. Egyes 
teruleteken csak egyfajta gazos fo terem, amit a helyiek trefasan 
amerikai funek neveznek. A lombtalanito vegyszer olyan anyagokat is 
tartalmazott ami az emberi szervezetre nagyon karos. A tersegben sok
torzszulott, csonka gyerel szuletett a haboru utan. Sot, meg azoknak 
az amerikai pilotaknak a gyerekei is megszenvedtek akik ezt az anyagot 
szortak gepeikrol. Az eros bombazasok miatt a haboru vegere nem sok ep 
szakasz maradt meg a csatornakbol, azokat is tobbnyire elhanyagoltak. 
Ugy velik mar nem lesz ra szukseg. Az alagutak kozleben megalltunk egy 
pagodanal. Ez volt a Ho Chi Min pagoda, a kommunizmus temploma. 
Kivulro ugy nez ki mint egy normal buddhista templom, de belul 
hatalmas Ho Chi Min apo kep es egy rakas kommunista szimbolum. A falon 
pedig bevesve a Cu Chi kornyeki harcokban elesett katonak neve,
tobb 10 ezer.(ha nem tevedek). Itt ugyanugy tiszteletuket teszik a 
kommunistak mintha rendes templomba mennenek. Ez naluk nem is annyira 
a buddhista vallas hanem az annal is erosebb gyokeru ostisztelet jele. 
Utunk soran szinte minden vallas kepviseloivel talalkoztunk. A 
buddhizmust a kinaik hoztak be, a keresztenyseget a franciak, van 
nehany muzulman a kambodzsai hatar kornyeken (roluk majd kesobb), meg 
a fent emlitett Cao Dai-ok. Azt gondolhatnank, hogy a vietnamiak
nagyon vallasosak, de azt a kovetkeztetest is levonhatjuk, hogy 
egyaltalan nem azok, hanem arra hajlanak amerre a szel fuj. Viszont 
ami mindvegig fentmaradt vallastol fuggetlenul az az osok szellemenek 
tisztelete. Ennek uton-utfelen rengeteg megnyilvanulasi formajat 
latni. Peldaul a foldmuvesek halottaikat  arizsfoldon temetik el, ott 
emelnek nekik kobol sirboltot es oda jarnak imadkozni. Allitolag
azert is temetik el a foldjukon, hogy a szellem jo termest hozzon es 
vigyazzon a teruletre. Na, nem fizikailag orkodik korulotte, hanem az 
ott levo sirbolt biztositja, hogy a csalad nem adja el a foldet, az 
nem szallhat masra, hiszen az oseik abban a foldben nyugszanak. Otthon 
a lakasban (na, jo a nadfedel alatt, a pontossag kedveert) 
felallitanak egy kis oltart ahol az osok kepe elott fustolot egetnek,
imadkoznak es aldozatot helyeznek el. 

Folyt kov.

Anti - Szingapurbol -