> mekkora tomegu szemetnek kell lenni, es milyen kicsi szigetnek ahhoz,
> hogy arra a pontra eso hatas, valamifele elvaltozast okozzon a fold
> mozgasaban.
Okoz. Teljesen jelentektelen hatas, eszrevehetetlen akkor is, ha 10 km
magasan tornyozod fol (ehhez ugye az is kell, hogy 30 km melyen
belenyomodjon a foldbe). Jo draga lenne odaszallitani.

> probaljuk a szemetunket magunktol tavol tartani.
> tegyuk fel felfedezunk egy lakatlan szigetet, es kijeloljuk
> szemettelepnek. a Fold osszes szemetet erre a szigetre visszunk.
Na ez viszont nem fog osszejonni. Ha nem egy lefolyastalan geologiai
teruletre es egy jo mely banyaba viszed, akkor hihetetlenul gyorsan
szetszorodik es elobb-utobb beteriti az egesz Foldet (mar ha kozben el
nem bomlik. Ha viszont elbomlik, akkor egy csomo eloleny elszaporodik
rajta).

Jo lenne, ha bemenne a koztudatba: a szemet jo resze nem hulladek! Ami
fem, egyeb nyersanyag van benne, azert mashol komoly penzeket fizetnek!
Persze a legjobb akkor lenne, ha eleve nem is kevernek ossze: tehat
kulon lenne a papir, fem, uveg, muanyag, szerves hulladek es kulon a
tobbi. Akkor sokkal olcsobban tudnak valogatni es ujrahasznositani.