Elso este Szilvia koran agyba bujt, nagyon faradt volt. En meg ugy
dontottem korulnezek a kornyeken, megkeresem azt az utcat ahova a taxisofor
"nem tudott behajtani". Termeszetesen az utca elenk volt mint mindig,
taxik, motorok, ciklok es biciklok jottek, mentek. Szalloda szallodat,
etterem ettermet, bar bart er. Szuvenir uzletek utazasi irodak mellett,
nehol internet hozzaferes 400 VD/perc-ert. Az utazasi irodakbol
begyujtottem a programajanlatokat, mind kozel ugyanazt ajanlottak,
ugyanolyan aron. Egy barban a francia tulajdonostol hasznos es erdekes
dolgokat tudtam meg. Tobbek kozott azt is, hogy az italok joval olcsobbak,
mint Szingapurban. Ezt az ut soran tobbszor ki is hasznaltuk. Ilyen helyen
az ember sok egzotikus etelt kiprobal, nem art neha fertotleniteni az
emeszto rendszert, az unicumot pedig otthon felejtettuk. Reggel koran
keltunk, a szallodaban elfogyasztottuk a reggelit (amirol azt hittuk benne
van az arban), majd felpakoltunk a varosnezesre. Kint mar vart minket a
ciklosunk. Azert meg megkerdeztem birni fogja e, mert szegeny nem volt
magasabb 160 cm-nel es nem volt valami robosztus alkat.
Eslo uticelunk a Cholon kerulet, azon belul is a piac. Ez a kerulet volt
egykoron a kinai negyed. Ezek a kinaiak akarhova mentek mindig lehetoleg
egy helyen telepedtek le es uzletelni kezdtek. Ezt a piacot is egy
tehetosebb kinai kereskedo epitette, kinai stilusban. Mikor felepult atadta
a varosnak azzal a feltetellel, hogy a piac korul csak o epitetthet
hazakat. Persze, minden kinai oda tomorult o meg jol megszedte magat.
Ez a kerulet kb feloras tekeresre van a szallodatol. Cikloban ulve lehet
igazan elvezni a saigoni forgalmat. Cikloval elindulni nehez (foleg ket
feher emberrel) ezert ha nagyon nem volt muszaly a srac sosem fekezett,
vagy allt meg a keresztezodesekben. Szepen komotosan behajtott a
forgatagba, mi pedig kapaszkodtunk es azt vartuk mikor durrant belenk egy
motoros a szelrozsa barmely iranyabol. Jottek szembol, jobbrol, balrol, de
a legvegso pillanatban mindig kikerultek. Csak neha suroltunk egy-egy
biciklist, vagy motorost, mikor tul kozel kerultek.
Eloszor a legregebbi kinai pagodanal (Thien Hau) alltunk
meg. Itt fenykepeztem parat, majd filmet akartam cserelni. Ekkor jottem ra,
hogy en barom a tartalek filmeket a szalloda hutojeben felejtettem. A piac
korul probaltam dia filmet venni, de csak lejart szavatossagu, napszitta,
tekercsek voltak. Igy vettem egy papir negativot. A piac korul es belul
hatalmas forgalom. Azsiai orszagokban a piacok mindig tartogatnak valami
meglepetest, nem szabad oket kihagyni a programbol. A fo epulet korul kis
fakunyhos sikatorok epultek, ami a piac kiterjesztese. A bodek kozott
ket ember alig fer el, de a helyiek ide is motorral zugnak be. Az arusok
egy resze a portekajuk folotti fuggoagybol, masok, szinten a zoldseghalom
tetjerol, guggolva szolgalnak ki. A datolyat, oroletlen, illatos fahejat es
sok-sok beazonositatlan fuszert zsakokbol aruljak. A piac koepulet reszeben
inkabb haztartasi dolgokat, edenyeket, ruhat es anyagokat arultak. Ez nem
volt annyira erdekes. A piacrol egy masik pagodahoz (Giac Lam) vitt a
ciklos. Ebben talan a legerdekesebb a hetemeletes torony volt ahonnan jo
kilatas nyilik a varosra. Messze-tavol ez a pagoda a legmagasabb
epulet. Hely van (vagy legalabbis volt egykoron) boven, penz es technologia
viszont annal kevesebb, tehat nem epitkeztek magasra. Jellegzetes epulet az
egy szoba szelessegu, de ket harom emelet magassagu lakohazak. A tiz
emeletet talan a belvarosban nehany uj irodaepulet kozeliti meg. A
pagodaban mellenk szegodott egy helyi vezeto aki beszelt a templom
alapitasarol, szerkezeterol es az udvaron talalhato stupakrol ahova a
korabbi fopapok hamvait helyeztek.
Innen elindultunk vissza a belvaros iranyaba, a haborus emlekek muzeumaba.
Ezt az amerikai haboru emlekere rendeztek be. Korulbelul arrol szol milyen
gonoszak, allatok is voltak ott az amcsik. Viszont az egyik teremben a
tamogato orszagok propagandajabol lathattunk osszeallitast, kozte szep
szamu magyar ujsagcikkel es egy "Erted is Harcol Budapest Hanoiert"
feliratu plakattal. Micsoda felemelo erzes volt nem amerikainak lenni. Az
ember azt gondolna, hogy ezt a helyet az amerikai turistak nagy ivben
elkerulik, de ez meglepoen nem igy van. Sok haborus veteran is visszater.
Most mar maskepp latjak ok is a vilagot.
Itt bucsut vettunk a ciklosunktol mert nem egesz napra bereltuk ki csak
kora delutanig, o pedig ugy gondolta, hogy fel nap az fel munkanap, a fel
munkanap az pedig 4 ora, vagyis 8-tol delig. Persze ez is csak egy ujabb
trukk volt, de igazan nem is bantam, mert amit nagyon meg akartunk nezni
azt lattuk, a szallas pedig mar nem volt messze gyalog sem. A srac pedig
abban a hosegben etlen szomjan tekert. Nem is igzan akartam vele alkudozni,
mert tudom, hogy a ciklosok a koldusok utan a legszegenyebbek Vietnamban.
Kicsit tobb penzuk lenne biztos nem aludnanak az utcan a ciklojukban,
sot nem is hajtanak ki a beluket ennyiert (~ 1 USD/ora kulfoldieknek). Este
lattam oket, mikor lefekveshez keszulodtek. Felhajtottak az ules feletti
esernyot, betakaroztak egy najlon zsakkal es annyi a szallas. Az egyik
kapualjban lattam amint egymast gyogyitottak valami azsiai modszerrel.
Biztos lattatok mar ilyet, mikor kis uvegpoharakat tesznek a tetsre es azt
melegitik fel, vagy melegen teszik fel es ott hul ki rajta. Mindegy, a
lenyeg az, hogy ratapad a borre es a vert az uveg alatt osszeszivja. Valami
termeszetgyogyasz biztos tudja miert jo ez.
Ja. mig el nem felejtem. Mikor a muzeumhoz ertunk, epp ebedido miatt zarva
volt, igy mi is elindultunk enni. Az elso helyrol elkuldtek minket, mert
oda csak vietnamiak lephetnek be. Na, kerem szepen is nezunk ki. De gyorsan
el tetszettek felejteni mindazt a sok jot amit Magyarorszag tett ertuk.
Hany diak tanult ott, micsoda testveriseg volt akkor. Erre most meg nem
eleg, hogy vizumot kell venni jo penzert, de meg egy koszos etterembe sem
engednek be. Vegul talaltunk egy helyet, ahol lehetett kigyot is kapni. En
sult kigyot rendeltem, Szilvia valami baratsagosabbat. Sajnos nem elottunk
keszitettek el, habar lehet akkor nem is ettunk volna. Nemcsak kigyot
__semmit __legalabb egy hetig. Igy viszont nem volt semmi megrazo benne.
Kicsit olyan volt mint valami hal.
A haborus muzeumbol a szallas fele menet elmentunk a palota mellett, de a
bejaratai zarva voltak. Ami nyitva is volt azt szigoruan oriztek. Valami
2000-es paradera keszultek. Utba esett megegy piac. Ez nem olyan nagy es
nevezetes mint a Cholon-ban latott. Teljesen uj, jol rendezett es kicsit
draga. Azert vettunk par gyumolcsot amit meg sosem lattunk, se
Szingapurban, se Malajziaban vagy Tajfoldon. Az egyiknek meg emleszem is a
nevere: "sza-bo-cse(u)". Szep szabalyos gombolyu, a helya vekony, mint a
kiwinek. Egy masik gyumolcs -aminek nevere nem emlekszem- kivulrol
hasonloan nez ki de a vekony heja alatt van egy szivacsos reteg, a kozepe
pedig szinte mint a kocsonya, vagy a gyumolcstortan a zsele. Akkor kell
megenni amikor kezd pirosodni es nagyon puha. Eloszor nem tudtuk, hogy a
szivacsos reteget azt nem kell megenni. Osszenyomva tejszeru feher
folyadekot eresztett ami ratpadt a gyanutlan fogyaszto szajara es ugy ott
maradt, hogy csak hosszas szappanos surolas utan jott le. Kesobb egy kedves
amerikaban elo vietnami partol megtudtuk, hogy azt a reszt akkor sem szabad
megenni, ha erett a gyumolcs, mert csak gazolajjal lehet hatekonyan
lesuvickolni azt a ragados tejet. Legjobb felbevagni es a kocsonyas,
mezedes belsejet kikanalazni.
Este az egyik utazasi irodaban befizettunk a kovetkezo napi
programokra. Masnapra egy egynapos turara a Cu Chi alagutakhoz es egy helyi
alapitasi kulonos vallas a Cao Dai-ok fotemplomahoz. Ez volt szerdan,
csutortoktol pedig harom napos Mekong Delta tura, de errol majd kesobb.
|