Szakacs Tamas
A cikkeid nyoman tulsagosan is elkanyarodtunk egy temaba. Holott nem
szuksegszeru az a gondolatmenet, amelyet felvonultattal. Carnap a
teoriak ertelmessegenek kriteriumarol beszelt. Ez egy logikai analizis,
es mivel az allitasok konkret mediuma a nyelv, ezert ez nyelvi elemzest
jelent. Ez eddig praktikusan szuksegszeru.
Ahogy Cserny Istvan Quine-re hivatkozva helyesen megjegyzi, Carnap
gondolkodasaban volt egy tulzott redukcio, hogy az allitasttekintette a
jelentes egysegenek, holott finomabban vizsgalodva az elmelet (a teljes
tudomany) lehet az ellenorzes es jelentes egysege. Praktikusan megis
fontos a carnapi analizis, mert az allitasok jol szeparalhatoak, a
koztes osszefuggesek nem jelentosek, legalabbis, ez sokszor megteheto,
ha csak az ertelmesseg a kerdes. Mindenesetre Quine finomitasa jogos, es
tovabbhaladas. Quine konkluzioja viszont nem jogos. Vegigolvasva a
cikket, tovabbra is fenttarthato az elmeletek empirikus ellenorzesenek
igenye, az ertelmes es ertelmetlen elkulonitese, illetve az ertelmeseken
belul az elmeletek empirikus tartalom szerinti rangsorolasa, tehat
egyaltalan nem megalapozott az az "anything goes" stilusu konkluzio,
amely mar Feyerabendhez hasonlo. Attol, hogy valami nem olyan egyszeru
es nem olyan kozvetlenul egyertelmu, mnt Carnapnal, meg nem jelenti az,
hogy minden mindegy, csupan azt, hogy a kriteriumok finomabbak.
Tovabba Carnap az allitas es kifejezes, a tudomany es muveszet
megkulonbozteteset, egyertelmu elhatarolasat javasolta, valamint a
metafizika tisztazasat, azaz a ket szferaba valo kulonvalogatasat (pl.
ahogy Nietzsche muveinel bemutatja).
Javasolta tovabba egy olyan nyelv kialakitasat, amelyben szintaktikai
szabalyok segitik elo ezt. Ebbe belekzdett, az viszont eleg valoszinu,
hogy a kozemberek, de meg a tudosok sem fognak ilyen uj nyelvben
dolgozni. Ilyen praktikai okokbol talan nem is fntos, hogy kidolgozta-e
a nyelvet teljessegeben.
A masik lehetoseg ugyanis a koznyelv megtisztitasa. Ez azt jelenti, hogy
szintaktikai szabalyokka emelni az ertelmetlenseg kizarasat. Ennek
hatranya az lenne, hogy ez a nyelv nem volna alkalmas irodalomra, tehat
ez csakis a tudomanyos stilus szintaktikaja lehetne. Azt hiszem,
praktikusan ez sem igazan jo ut.
A maradek lehetoseg az, hogy a gondolkodas megtisztitasa. Azaz, hogy a
nyelvben tovabbra is megengedunk mindent, de a gondolkodasban valasztjuk
el vilagosan a ket szferat, es nem keverjuk oket. Azaz nem irunk
Heidegger fele teoretizalo stilusu jelentes nelkuli szovegeket, hanem
inkabb Nietzsche fele kifejezo, es a teoretizalas szandekaval egyaltalan
fel nem lepo szovegeket irunk, valamint termeszetesen emellett
ellenorizheto, jelentessel biro tudomanyos szovegeket. Ez azt jelenti,
hogy gondolkodasunkban vilagosan latjuk a ket dolog kulonbseget, es ezt
stilarisan is egyertelmuen jelezzuk.
Ez a vallasokra nezve azt jelenti, hogy a Biblia es hasonlo konyvek
helyett logikai teologia konyveket adnak ki, amelyek egy axiomarendszert
es annak kovetkezmenyeit mutatjak be, ezen tul esetleg tudomanyos igenyu
"istenelmeletet", amelyben ez esetben nem alkalmaznak hatasvadasz
metaforakat, ezen tul pedig olyan vallasos erzuletet kifejezo muveszi
igenyu alkotasokat, amelyek viszont nem lepnek fel a teoretizalas es az
igazsag igenyevel.
terjunk vissza egy kicsit a Ceasar-os peldara is. A kijelentes a
kovetkezo:
K1="Ceasar egy prim(szam)"
Carnap azt mondja, hogy ez a kijelentes ertelmetlen,mert Ceasar-ra nem
ellenorizheto a prim kriteriuma. Ennek oka, ahogy azzal egyet is ertunk,
hogy Ceasar nem szam. Mert Ceasar-ra a szam fogalom kriteriumai sem
ellenorizhetoek. Te azt mondod, hogy K1 emiatt hamis, Carnap es en
inkabb azt, hogy nem is ertelmes. Mindenesetre a lenyeg az
ellenorizhetoseg.
Vegyuk a kovetkezo allitast:
K2="A 4 az egy prim"
Ez egy olyan allitas, amelyben a "4"-re ellenorizheto a prim kriteriuma,
tehat ez Carnap szerint egy ertelmes allitas. Mellekesen hamis allitas.
Szerinted nyilvanvaloan szinten ertelmes es hamis allitas. Namost
egyertelmu kulonbseg van K1 es K2 kozott abban, hogy K2 az ellenorzes
soran bukott meg, mig K1 az ellenorizhetosegen bukott meg. Az
nyilvanvalo, hogy az ellenorizhetoseg egy elsodlegesebb fogalom, es az
ellenorizheto allitasokon belul vannak az olyanok,melyeknek ellenorzese
pozitiv, illetve negativ. Az elobbit nevezuk igaz vagy igazolt
allitasoknak (attol fuggoen, hogy az ellenorzes egy dedukcio ellenorzese
vagy bizonyitas), az utobbit hamisnak.
Ha te mashogy hasznalod ezeket a megnevezeseket, az nem katasztrofa,
legfeljebb nehezebben ertjuk meg egymast. A lenyeg, hogy a fent
definialt osztalyok letezo osztalyok, es az osztalyok kozotti
osszefugges az, amit en irtam. Hogy te mikeppen nevezed meg ezeket az
osztalyokat, es en mikeppen, az szavakon valo lovagolas.
Namost az is nyilvanvalo, hogy a metafizikai kijelentesek a K1
osztalyaban vannak, amelyeknel az ellenorzes is lehetetlen, es nem a K2
osztalyaba, ahol az ellenorzes lehetseges, es pozitiv vagy negativ.
Peldaul:
K3="Jezus feltamadt"
a K4="(barmely x ember)( x vegervenyesen meghal)" kijelentes
ellenorizheto, es ekeppen ertelmesnek mondjuk, speciel egyenlore nem
igazolt allitas. Mind az "x ember", mind az "x meghal" kijelentes eleg
jol ellenorizheto, eleg konkret jelentese van.
Namost az elso problema, hogy a "feltamadt" predikatum sem igazan jol
definialt, es nem elllenorizheto eleg jol, am ez meg megoldhato volna,
de kar, hogy nem tortent meg, vagy nem hasznaljak kovetkezetesen. A
nagyobb problema ott van, hogy amennyiben Jezus ember, akkor K3="letezik
x ember) (x feltamadt)" ugyan jol ertelmezheto, de ellentetben all
K4-gyel. Ebben az esetben, ha K3 igazoltsaga eleg eros, akkor cafolata
lehet K4-nek. Ha nem eleg eros, akkor a tapasztalati tenyek nem a K3
allitas, hanem mas allitasra vezetnek konkluzionak. A lenyeg nem is ez a
fonal, hanem mas.
Amennyiben Jezus nem ember, akkor K3-nak es K4-nek nem sok koze van
egymashoz, de akkor Jezus mi? Isten? Ebben az esetben mikeppen
ertelmezheto es elelnorizheto minden Jezussal kapcsolatos mondat, es
mikeppen ellenorizheto minden mas mondatnal, ohgy valaki nem isten,
hanem ember? Itt rogton az elelnorizhetoseg teljes felborulasaval allunk
szemben.
Tehat itt az a kerdes, hogy barmely szemely eseteben mit jelent az
ember/isten megkulonboztetes, mikeppen ellenorizheto, es mikeppen
kezelendoek akkor az ezzel kapcsolatos allitasok?
Mert az az allitas, hogy "Jozsi megalt" elelnorizheto, es tudjuk, hog
ymi van, amennyiben Jozsi ember. De az az allitas, hogy "Jezus meghalt",
olyan, mint az az allitas, hogy "Ceasar prim". A halal emberekre
ellenorizheto, de ha az alany nem ember, akkor nem ismeretes egyenlore
az ellenorizes modja. Igy szamunkra ertelmetlen allitas, szerinted
pedig, mint azt mondtad, hamis (forditva sult el a puska:)
Pontosabban a "Jezus meghalt" vagy "Jezus feltamadt" olyan allitas,
mintha azt mondanam, hogy "ZX prim", mikozben nem lehet tudni, hogy ZX
szam, szemely vagy esetleg mindketto?
Egyebkent meg az, hogy "Juliska szeret teged" ertelmes allitas, mert
Juliska ember, es az, hogy egy ember mikor szeret egy masikat, es ez mit
jelent, annak van valamifajta ellenorzesi modja. Ugyanakkor az az
allitas, hogy "Jezus szeret teged" szamomra egyenlore az elozonel
minosegileg homalyosabb, ertelmetlen allitas, met ha Jezus isten,akkor
nem tudom, hogy hogyan ellenorizheto, es ezaltal mit jelent az, hogy egy
isten szeret engem.
math
|
