Nekem van egy elado, ha meg vkit erdekel.

Udv.


(webes bekuldes, a bekuldo gepe: adsl-99-227.adsl-fixip.axelero.hu)

> Szerintem is szit kell valasztani az srajel
> frekvencia-pontossagat is a jitteri
> t. Hogy miirt? Azirt, mert a jitter nem azt jelenti, hogy a
> frekvenciatsl eltir
> , hanem azt, hogy a fel- is a lefutsilek nincsenek pontosan a
> hely|kvn. Kvnny&#
> 369; belatni, hogy a D/A konverternil ebből a
> pontatlansagbsl amplitzdshib
> a lesz. Tehat, igenis van irtelme egy +-50 ppm 3ps
> srajelgeneratornak. Egyibkin
> t az srajelgenerator tapjanak a minősige iszonyz fontossagz!
> (főleg a
>  nagyfrekvencias hidegmtise.)
Azzal az elvi megfontolassal, hogy az orajel legyen pontos es alacsony
jitteru, nincs semmi kifgasolom. De ha a gyakorlatban nem lehet a
mostani topologiak mellett megvalositani ezt a pontossagot vagy
nincs is szukseg ra (lasd jitter free DAC, stb.), akkor minek
eroltetni egy elvet.

> Vagyis javmtsatok ki, elkipzelhető, hogy lehet, in nem tudok
> rsla.
Vannak olyan CD jatszok amelyekben benne van ez a szolgaltatas.
Sot nemely keszulekbe utolag is beepitheto. Sajnos a szakmai koztudat
szinte kizarolag ezzel a ket hibaforrassal (jitter es adathiba) foglalkozik.
Persze e mogott az a hibas szemlelet van, hogy nincs is mas
szamottevo tenyezo.Sajnos az audiorendszerek egeszere is
hasonloan leegyszerusito feltetelezesek es hianyos modellek
jellemzok. Ezert napjainkra egyre tavolabb kerultek a hallhato
 minoseg es a muszaki parameterek osszefuggesei.

Sziasztok,

  Gaborral szeretnek vitatkozni egy kicsit. En eddig ugy tudtam,
hogy a hang CD-t a Phillips 'Red Book' definialja (ebben meg
vszg. egyet ertunk). En ugy tudom, hogy az irt CD (peldaul
CD-R) is megfelel ennek a szabvanynak! Amit Gabor ir, peldaul
Orange Book Part II, az mar egy kiterjesztese a CD szabvanynak
(peldaul multisession). Ami tipikusan CD-R eseten jon elo,
ami lehet oka a felreertesnek.
  Szoval: Egy DAO megirt CD-R ami csakis kizarolag hangot tartalmaz,
az *szerintem* megfelel a Phillips Red Book leirasnak. Kerdes
igaz-e es kerdes, ha igaz, akkor a Hi-Fi olvasok miert nem
olvastak sokaig? Azt ertem, hogy a fejlesztesi ciklus hosszu Hi-Fi
eseten, de azt nem ertem, hogy miert nem eleve ilyenre terveztek.

---

  Meg tovabb ragozva a pit kerdest: tegyuk fel, hogy egy nagyon ocska
CD-n van a zene, de az olvaso meg eppen helyre tudja allitani a
(hibatlan) bit sorozatot belole. Ezt a bit sorozatot en leirom
papirra (sokaig tart, de nem baj). Odaadom Jozsinak, aki begepeli
(hibatlanul) es csinal belole egy CD-t. Ez is szar minosegu lesz?
  Nemi indoklas is kene hozza...

Gyula

Udv mindenkinek!

Lacinak hivnak es uj vagyok a listan. Szeretnem kerdezni toletek, hogy van-e ko
ztetek valaki, aki rendelkezik gyakorlati tapsztalattal hangsugarzok csillapita
sa teren. (A hangdobozok kitomesere gondolok konkretabban)Ha van ilyen, akkor l
egyszi a maganba )...!

Udv:

Laci

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.228.203.2)

Kedves Attila!

Koszonom a valaszaidat. Tehat a kiolvasas egy igen stabil folyamat,
megis a mechanikai valtoztatasok hangzasbel elterest okoznak.
Viszont igaz ez pl csoves erositokre is: mas hazban mashogy szolnak,
a kulonbseg foleg a hangzas gazdagsagaban jelenik meg (pl zongoranal
tisztabban szolnak a felharmonikusok). Nagyon hasonlo patasztalhato
a CD mechanikak eseteben is. Lehetseges, hogy a problemat mas
oldalrol erdemes megkozeliteni? A lemezforgatas okozta mechanikai
vibracio lehet az egyik ok. Ugy tudom, az IC-k igen erzekenyek a
mechanikai vibraciokra. Lehetseges, hogy ez kihatassal van akar az
orajelre is.

> < Ha nem biztositott az erkezo adatok szinkronizalasa a DAC
> < orajelehez (sot, az sem biztos, hogy onallo orajele van a
> < DAC-nak), akkor ez a dolog nem meglepo.

A legjobban szolo CD jatszo (na jo, SACD) a legujabb Meitner (5-os
vagy 6-os generacio?) SACD iro (amit a Sony hasznal etalonkent a
fejleszteseihez). Ok ugy oldjak meg az orajelet, hogy a DAC
generalja, egy kabel viszi a mechanikahoz, es egy masik kabelen
pedig a mechanika visszakuldi a DAC-nak az orajelet ellenorzesre.
Azt hiszem senki mas nem hasznal ilyet. Ugy tunik, ez a modszer
mukodik is, mert a hangjaban nincs egy cseppnyi "digitalis iz" sem,
es eletemben eloszor hallottam digitalisrol valodi, elethu
dinamikat. (Legalabbis az isomike felveteleken).

Janos

> Az elozo levelek kontextusabol elvileg kovetkezett volna, hogy
> ez a feltetel adott. Tehat ha kulso DAC-on vegezzuk
> el vagy eleve olyan eszkozon, amelyben nincs optomechanika.

A kulso DAC onmagaban nem jelent semmit, mert lehet a soros 
bemenojelhez is szinkronizalva az oraja.

Az optomechanika nelkuli szerkezet jo lenne, akkor mar csak az a 
kerdes, hogy hol van ilyen kiserlet leirva.

Ha van ilyen, az miert marad visszhang nelkul? Talan nem kell 
mondanom, hogy egy ilyen kiserletnek, ha egyertelmuen 
reprodukalhato, igencsak nagy impaktja lenne bizonyos muszaki - 
tudomanyos elkepzelesek szempontjabol...