Kedves Gábor!
HIX NYELV #1001, Szegedi Gábor  >:
> Adott ez a mondat:
> "Mindíg sírt az anyja főzte után."
>
> Ezt lehet értelmezni úgy, hogy minden alkalommal, valahányszor nem
> az anyja főztjét ette, sírt, mivel hiányzott neki.
> De lehet értelmezni úgy is, hogy valahányszor az anyja főztjét ette,
> sírt, mert annyira ízlett neki, hogy meghatódott tőle (vagy éppen
> annyira nem ízlett neki, hogy elsírta magát emiatt).
>
> Kérdés: melyik a helyes értelmezés?
HIX NYELV #1003, Móni  >:
> [...] nem "anyja főzte", hanem "anyja főztje".
Először nézzük úgy, hogy elvégezzük a Móni javasolta korrekciót, mert
valóban így jutunk egy bevett fordulathoz.
Elméletileg mindkét értelmezés helyes. Gyakorlati szempontból a
kérdést megválaszolta Móni a 1003. számban.
Az ő mondandójáthoz csak annyit fűznék hozzá, hogy minden nyelv tele
van _idiómákkal_ (szólásokkal), amelyeknek jellemzője, hogy
szövegszerűen nem azt jelentik, amit a nyelvközösség ért rajtuk. Ez is
ilyen: a |valami után sírni| kifejezés jelentése más, mint ami a szavak
egymásutániságából kijönne. Ennek ellenére elképzelhető a szövegszerű
értelmezés, de ez a ritkább és meglepőbb, ahogy Móni írta, nem
életszerű. Bár fésületlen szóbeli megfogalmazás esetén, mikor nem
tudjuk előre összeállítani a mondatot a fejünkben, néha becsúszik olyan
fordulat, amelyet mi szövegszerűen gondolunk, de mivel idiomatikus, a
hallgató másként ért. Az nyelvben összeállt idiómákban az anyanyelvi
beszélők annyira tudatában vannak (ált. tudattalanul ;)), hogy ha
szövegszerű értelmezésben kellene kimondaniuk, leírniuk, akkor
automatikusan kerülőkifejezéssel élnek (kivéve az előzőleg említett
esetet). A példa esetén én az alábbit mondanám: |Mindig sírt az anyja
főztjétől| (ha az "után" ok-okazati viszonyt fejez ki), ill. |Mindig
sírt miután az anyja főztjéből evett|.
Az idiómák jelentős problémát jelentenek a külföldi nyelvtanulónak,
és az angol egyik nehézségét is az okozza, hogy gyakoribbak benne az
idiómák az "átlagosnál" (ez náluk szinte "szóképzési" eszköz).
Érdekes, hogy az idiómák mintái nem az aktuálisan nyelvhez kötődnek,
hanem a beszélőhöz (ill. az ő anyanyelvéhez/anyanyelveihez): a beszélők
így más nyelvet beszélve is alkalmazzák a megszokott fordulatokat.
Ennek a kérdésnek jelentős irodalma van az interlingvisztikai
irodalomban, mivel nem ér semmit az a közvetítőnyelv, ahol a beszélők
szabadon érvényesíthetik az anyanyelvükben megszokott, de más nyelvű
számára értelmezhetetlen szólásokat. Így ír erről Otto Jespersen a dán
nyelvész az An International Language (Egy nemzetközi nyelv, 1928) c.
művében: "Egy nyelv sem, még a legegyszerűbb nemzetközi nyelv sem
tanulható meg némi oktatás nélkül, származzon az akár egy tanár
szájából, akár egy könyvből, akár mindkét forrásból. És az oktató
egyik legelső és legfőbb feladatának annak kell lennie, hogy
figyelmeztesse a tanulóit az ilyen, külföldiek által nehezen érhető
nyelvi fordulatok, kifejezések és szólások veszélyeire. Nagyon kevés
nyelvi ismeretet feltételez egy angol részéről, hogy megértse, el kell
kerülnie az olyan kifejezések idegen nyelvre való szószerinti
lefordítását, mint |put up with| 'beletörődik valamibe; tkp. feltesz
valamivel', |how do you do?| 'örvendek; tkp. hogyan csinál ön?', |go in
for| 'kedvét leli valamiben; tkp. bemegy valamiért' stb. Az a. |take
place| 'végbemegy; tkp. helyet vesz' mást jelent, mint a n. |Platz
nehmen| 'helyet foglal; tkp. helyet vesz'. A háború [az I. világháború
(R.T.)] alatt egy német újság felháborodva az angol lányok
kegyetlenségének jeleként értelmezte azt, hogy egyikük a következő
fenyegetést írta a vőlegényének: |I will cut you dead unless you enlist
at once| 'hanyagolni foglak, hacsak azonnal be nem vonulsz'; a németek
ugyanis lefordították: |Ich will dich zerhacken...| 'halálra kívánlak
vagdalni...', és szó szerint vették!"
Azonban a mondat a Móni javasolta korrekció nélkül is értelmes, bár
ekkor egy kihagyásos mondatról van szó. Az |anyja főzte| ugyanis ún.
igei igenév, amelyet jelzőként archaikus ízzel ma is használhatunk, vö.
az olyan fordulatokat, mint |madárlátta (kenyér)|, |istenadta
(tehetség)| stb. Esetünkben elképzelhető egy ilyen fordulat, ahol a
szóismétlés elkerülése végett elmarad a jelzett szó: |Szerintem én is
jól készítettem a lecsót, de Dezső mindig sírt az anyja főzte után.|,
mártmint |... az anyja főzte lecsó után|. Azonban a |sír vmi után|
kifejezés itt is idomatikus (ethát nem szószerint, hanem képletesen
veendő).
|
Kedves Attila!
HIX NYELV #1004, <>:
> Tisztelettel, hol lehetne a neten nagyobb számban találni különböző
> nyelvű szövegeket IPA-ban lejegyezve? Akármerre sétálok, egy-két
> szónál többet nem találok.
Sajnos nem mentettem el címeket, pedig találkoztam már ilyenekkel.
Keresek, addig is hadd hívlam fel a figyelmedet egy ezzel kapcsolatos
érdekes helyre: a George Mason Egyetem honlapján van egy adatbázis,
ahol ugyanazt az angol bekezdést mondatták el különböző anyanyelvű
beszélőkkel, és az eredményt IPA-val is visszaadták:
<http://accent.gmu.edu/browse.php>;. Ez, ha másként is, de elérul
valamit az adott nyelvekről. (Az adatbázist kiegészítették az egyes
nyelvek IPA-táblán jelölt sztd. hangkészletével is.)
Magának az IPA-nak van ilyen könyve (Handbook of the International
Phonetic Association, Cambridge University Press 1999), de ezt nam
adják ingyen (15 angol font papírkötésben), csak a hozzátartozó
hangállományok tölthetők le:
<http://web.uvic.ca/ling/resources/ipa/handbook.htm>;.
Az UCLA Fonetikai Laboratóriumának van egy oldala, ahol sok nyelvről
vannak adatok (pontosabban két könyv van on-line feldolgozva), de itt
csak az adott nyelvek fonetikailag "érdekes" sajátosságaira
koncentrálnak (a magyraban éppen a palatális zárhangokra, így csak az
alábbi szavak vannak leírva: |tyúk|, |gyűjt|, |nyújt|, |atya|, |agya|,
|anya|), vö.
<http://hctv.humnet.ucla.edu/departments/linguistics/VowelsandConsonants
>. Itt átléphetünk az UCLA Fonetikai Archívumába is: itt igen ritka
nyelvekről találhatók adatok, rendszerint az eredeti gyűjtések
anyagainak (igen terjedelmesen!) beszkennelt lapjai, vö.
<http://archive.phonetics.ucla.edu/>;.
|
