Ha jol ertem, a *mukodo* vedofoldeles az nagyon jo, ha zarlatos lesz
a keszulek es a fazis rakerulne a (mondjuk) mosogep fem hazara, akkor
leveri a biztositekot, tehat kiderul a problema, mielott barkit agyoncsapna.
Eddig jo.
  Ha viszont a vedofoldeles maga romlik el (mondjuk elszakad, elvagjak, stb.),
akkor az *nem* derul ki nyilvanvaloan. Ha egy ilyen lakasban/hazban lesz
zarlatos (haz+fazis) egy keszulek, akkor *nem* veri le a biztositekot,
nem derul ki, hogy baj van, viszont *minden* keszulek eletveszelyes lesz,
amelyik ugyaanerre a hibas vedofoldelesre van kotve.
  Eddig jol latom? Ha igen, akkor ki ellenorzi a foldeleseket? Csak ugy
sztori szinten: anno az ELTE-TTK-n valaki behuzott egy koax network drotot
ket epulet koze. Amikor megprobaltam osszedugni, akkor eleg szepen megrazott.
Kimertuk, 180V volt. Pedig elmeletileg a drot is meg a keszulek is foldelt
kellett legyen (igaz, kulon epuletben). Ha ez van az ELTE-n, akkor mi
lehet egy 200 eves hazban, ahol csupa nyugdijas el? Masik sztori: Berlin
(Nyugat-). Kb. 60-as evekben epult haz. Beleneztem a konnektorba egyszer
(nem mukodott). Ott vigyorgott az 5cm-es drot a vedofold es a konnektor
0 vezeteke kozott, igazi foldeles nem volt. Pedig ez az elektromos futes
konnektora volt (vszg. ezert nem ukodott mellesleg: a futest kivettek,
de a konnektor tovabbra is ejszakai halozaton volt, igy nappal le volt
kapcsolva).
  Szoval akkor most hogyan is van ez az erintesvedelem a valo eletben?
Egyaltalan realis (azaz megfizetheto-e) leellenoriztetni szakemberrel, hogy
a vedofoldeles tenyleg foldelt-e, eleg kicsi-e az ellenallasa, ben gyujt-e
fel valamit a hazban, ha nagy ellenallasu zarlat alakul ki a keszulek
teste es a fazis kozott, stb.? Egyaltalan hogyan ellenorzik ezt?

Gyula

> Felado :  [Finland]
> > Ha tenyleg erdekel ez a kerdes, meg kellene nezned az altrelt.
> Def. szinten... Csak egy egyszeru, par szavas def. Ami mutatja. Csak
> ennyi kellett volna... Tenyleg, lehet vagdalkozni, de az egesz helyere

Megadtam a "relativity faq" par szavas leirasat. Ha tenyleg komolyan erdekel
a fizika, es kulonosen a gravitacio, nem elegedhetsz meg par szavas
definiciokkal, ezekbol nem lehet megerteni a mogottuk levo gondolatot.
Melysegeben kell megerteni a problemakat, es nem par szavas definiciok kozul
kivalasztani, melyik tetszik...

Udv,

> =======================================================
> Felado :  [Finland]
> Temakor: EM tudat ( 31 sor )
> Idopont: Mon Jul  1 10:54:23 CEST 2002 TUDOMANY #1873
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
> Ha a tudat idegsejtek kapcsolasan alapul, akkor barmilyen
tudatos
> donteshez _legalabb egy_ idegsejtrol idegsejtre torteno
jelatadas
> szukseges. Ha az idegi elektromos jel max. 100 m/sec,
akkor egy
> tudatos donteshez szukseges legrovidebb ido max. 0.1 -
0.01 msec
> (ha adontest vegzo minimum 2 idegsejt tavolsaga 1 cm - 1
mm).
>
> Ha a kiserlet ennel kisebb idoket detektal, akkor ez azt
bizonyitana,
> hogy a tudat nem az idegsejtek mukodesehez kotodik
kozvetlenul. Nekem
> az
> elso tippem az EM mezo lenne, mint tudathordozo kozeg.
> Olyan kiserletet kell tervezni, ami 1000 - 10000 tudatos
dontesre
> adott egyetlen motoros (kezmozdulat, szemmozdulat) valasz
idejet
> meri. A vegeredmenybol le kell vonni a motoros valasz
idejet
> (kb. 1 - 10 ms, az ideg hosszatol fuggoen (szem vagy
kez)) es
> a maradek idot el kell osztani 1000 - 10000-rel. Ha a
kapott
> eredmeny kisebb mint 0.01 msec, akkor a tudatos mukodes
nem
> idegsejtek kapcsolasan alapul kozvetlenul.

Nem jó, mert az az elofeltetelezesed benne, hogy ezek a
dontesek linearisan kovetkeznek egymas utan!

Gogy

Sziasztok!

A 220/230/240V kozotti kulonbsegek szerintem inkabb csak elmeleti
jelentoseguek. Egyreszt ezek a feszultsegek nem siman X Volt, hanem pl.
230V +10% -7% tartomanyban ingadozhat (ha jol emlekszem a szabvanyra),
tehat eleve szamolni kell ezzel egy olyan keszulek meretezesenel, amelyik
egy hazi hajszarito bonyolultsagan tultesz (azaz tapegyseg van benne). Igy
aztan a 220V+10% -ban (ha regen is ennyi volt a megengedett) boven benne
van a mostani 230V (es ha hinni lehet az aramszolgaltatoknak, akkor
manapsag sokkal kisebb ingadozasok vannak 230V korul, mint regen a 220V
korul -- habar itt szep szammal eltem mar meg 230V-100% -os feszultsegeket
rendszervaltas utan is :-) /2x villamcsapas; 10kV-os foldkabelt elteptek
exkavatorral; 1 szovjet(*) kamionsofor banataban megivott 2 uveg vodkat es
folmaszott a 110kV-os tavvezetekre, amit persze gyorsan lekapcsoltak/).

A 230V-on hamarabb kiego 220V-os villanykortenel is ketelyeim vannak, hogy
ez egy statisztikailag igazolt adat. El tudom kepzelni, hogy az izzoszalak
jellemzoiben a gyartas soran nagyobb szoras van, mint a +5% feszultseg; es
hogy a 220V-os izzo sem 220V-ra volt meretezve, hanem valamivel
magasabbra. A mai 230V-os izzoknal viszont meg vagyok rola gyozodve, hogy
210V-ra vannak meretezve. ;-) Nincs itt veletlenul (ex-)Tungsramos
listatag, aki erdemi informacioval tudna szolgalni a temaban?

Udv,
marky

*szovjet=orosz vagy ukran vagy azerbajdzsani vagy ...