> Vagy kocsival, többfélével is: személygépkocsival,
...azaz politikailag korrekt módon: kerekes ülőgarnitúrával...
> Egyébként csak annyira kézenfekvő számomra a "szék", amiért te a
> tolásra és önálló közlekedésre is alkalmas járgányok esetében a
> éppen a "toló" előtagot részesíted előnyben. :-)
Nem részesítem előnyben, Móni. Amint már többször kifejtettem, a kocsi
utótagot részesítem előnyben, illetve tartom helyesnek. Ha lenne
nyolcféle változat, amiknek az utótagja kocsi, és erre a járműre
utalnak, akkor azt mondanám, hogy ezek közül válasszunk. De csak kettő
van: a tolókocsi és a rokkantkocsi. Utóbbi azonban ma már elavult, ma
különbséget teszünk rokkant és fogyatékos között.
> Én többnyire ebben láttam ülni a mozgássérülteket és akiket én
> láttam, egész jól elvoltak benne félnapokig, szerinted pedig
> sokaknak kényelmetlen és igyekeznek minél előbb szabadulni belőle.
> Most akkor kinek van igaza? :-)
Mind a kettőnknek. Családom három tolókocsis tagja közül az egyik
azonnal menekül belőle, amint teheti, a másik jól elvan benne
félnapokig, a harmadik szintén elvan, de ha teheti, kiszáll belőle.
> Nemigen lehet eldönteni, hiszen ahogy írtad is, eléggé eltérőek
> lehetnek a tapasztalatok az érintett embercsoportra vonatkozóan.
Akkor miért erőltetik rá egyesek a tapasztalataikat azokra, akik mást
tapasztaltak? Akik a kerekes széket pártfogolják, azt mondják, hogy
azért teszik, mert ebben jól el lehet lenni félnapokig. Ez az ő
tapasztalatuk, ami egyáltalán nem egyezik meg az enyémekkel. Én
viszont nem a szerkezet kényelmességi együtthatójáról kialakított
véleményemet próbálom Rátok erőltetni, hanem azt a tényt közlöm, hogy
amivel közlekedünk, az kocsi és nem szék. Akár kényelmes, akár nem.
> Arra utaltam, hogy attól, hogy szék, még mindenki tudja - nemcsak a
> kerékből -, hogy a mozgássérültek közlekedésére szolgál, tehát
> legkevésbé az egy helyben ülésre gondol az ember a hallatán.
Szerintem viszont az emberek magukról a mozgássérültekről asszociálnak
az egy helyben ülésre, és a _szék_ mint ülőbútor ezt a képet erősítené
tovább. Az emberek ilyetén asszociációit a saját bőrünkön érezzük,
amikor havonta átlag háromszor csönget be valaki abban a szent
meggyőződésben, hogy mi úgyis mindig itthon ülünk, és zokon veszi, ha
nem állunk állandóan haptákban, hogy ő mikor jön.
> Éppen te hoztál egy csomó példát rá (pl. papírrepülő, templomhajó
> stb.), hogy mennyire elhomályosul az utótag eredeti jelentése,
> célja.
Így van, de gondolom, Te sem szándéxol ezen az elven a tejló szót
bevezetni a tehénre, mondván, hogy az utótag úgyis elhomályosul.
> Mit szólnál pl. a "gurul", "odagurul", "begurul" (ööö... ezzel majd
> lehet kicsit poénkodni :-)) stb.-hez tetszés szerinti igekötőt
> elétéve? :-)
Azt, hogy mást jelent. A gurul igét általában nem szokták "egyik
helyről a másikra utazik" jelentésben használni akkor sem, ha
kerekeken guruló járművel teszik. Az autós ember akkor veszi elő ezt a
szót, amikor lassan, kicentizve halad: "Jó, még egy kicsit gurulj
hátra... most jó, állj!" A vasutasoknál a gurul, gurít szakkifejezés,
a pályaudvari kocsirendezésnél használják. Egyebekben pedig a gurul
azt jelenti, hogy forogva halad, tehát ha azt mondom: "elgurultam a
patikába", azt a hallgató úgy képzeli el, hogy egyszer a fejem volt
fönt, egyszer a lábam.
Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>A molekulátor – novella egy új találmányról (a Májusi kirándulás folytatása)
JOBBADÁN = Magyar vajmárka.
|
> Ez mar a masodik ilyen szerkezet a napokban (a masik LAD "a mutattam
> rendszer"-je volt), igy hat csak megkerdezem: ez helyes es/vagy
> elfogadott?
Teljesen az, Sándor. A Nyelv listának gyakori szereplője ez a
szerkezet, ugyanis valamikor fölmerült kérdésként és akkor
elbeszélgettünk róla. Ajánlanám ez ügyben Szepesy Gyula beszkenneltem
kötetének, a Nyelvi babonáknak 20. fejezetét (Isten adta gyermek --
anyám sütötte kenyér), a könyv a MEK-ben is megvan. A fejezet
megmagyarázza a kérdezted szerkezet eredetét és elmondja, hogy ez egy
ősrégről örököltük mondatszerkezet, az összes finnugor nyelvben
megtalálható. Arany is kedvelte, az összes számban és személyben
előszeretettel használta. A mai nyelvben csak egyes és többes harmadik
személye, valamint a maga előtagú szerkezet használatos, ami szomorú.
Jó lenne föléleszteni ezt az emberek felejtették szerkezetet.
Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>A világ urai? – elmélkedés a számítástechnikáról, az Internetről
Iszol egy italt, aztán az ital iszik egy italt, aztan az ital megiszik téged.
|
