Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1531
Copyright (C) HIX
2001-07-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Re: bolygo (mind)  39 sor     (cikkei)
2 Egy paradoxon (mind)  62 sor     (cikkei)
3 azok az agyamentek... (mind)  16 sor     (cikkei)
4 koszonet (mind)  7 sor     (cikkei)

+ - Re: Re: bolygo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>> varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo 
>>felfedezese a Pluton tul?

>Nem, definicio szerint :-) Ertem ez alatt, hogy 
>a 'bolygo', 'hold' fogalmak, sot meg a 'csillag' 
>fogalmak sem igazan egyertelmuek, mert eleg folytonosak 
>az atmenetek. Par eve agyamentek azt kezdtek el
>magyarazni, hogy a Pluto nem is bolygo. Az. Azert, mert 
>ugy tanultuk iskolaban es nincs objektiv erv a mellett, 
>hogy masnak hivjuk. 
>Pluton innen es tul lesz rengeteg ustokos, kisbolygo 
>(egy megtalalasaban en is reszt vettem :-) amit 
>talalnak, de valami nagyon nagyot kene talalni,
>hogy komolyan 'bolygonak' hivjak.

hmmmm szertintem:
1) ketsegtelen, hogy a Pluto nagyon kicsi, es alig nagyobb nehany kisbolygonal
2) Viszont a bolygo fogalomba egyeb tulajdonsagok is belejatszanak. 
a) Meret
b) Palya hasonlatossaga a tobbi bolygopalyahoz, es a bolgok "szabalyos" soraba.
 (Ilyen szempontbol a Pluto vagy a Neptunusz pont nem jo).
c) Ha lehet, legyen holdja.
Az ustokosok es kisbolygok nemcsak kicsik, de egeszen mas a palyajuk, es nincs 
holdjuk. Az ustokosok ezen kivul a furcsa palya miatt meg raadasul erdekes jele
nsegeket is mutatnak.

Ilyen fogalmak mellett a Pluto bar hatareset, de meg eleg jol bolygonak mondhat
o, es kulsobb objektumok is talan.

3) Ha valami kozmegegyezes es nem annyira objektiv okok miatt tartozik egy foga
lomba, mint szerinted a Pluto, akkor az pont nem definicio, hanem kozmegegyezes
 alapjan van.

4) Tudtommal jo esely van arra, hogy odakint akar nagyobb egitestek is legyenek
 .

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)
+ - Egy paradoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Felfedeztem egy ellentmondast a vegtelennel
kapcsolatban, de bizonyara nem en vagyok
az elso, aki racsodalkozik erre a problemara.
Aki nalam jaratosabb a matematikaban, kerem
irja meg, mikor es kinel bukkant fel elsokent
ez a paradoxon:
Tekintsuk a kovetkezo linearis egyenletrendszert,
mely vegtelen szamu ismeretlent es egyenletet
tartalmaz:
x1 + x2 = b1
x2 + x3 = b2
x3 + x4 = b3
es igy tovabb. A kovetkezo ket allitas teheto:
a) Az egyenletrendszernek mindig vegtelen sok
megoldasa van, hiszen akarhogy valasztunk ki
veges szamu egyenletet a rendszerbol, legalabb eggyel
tobb ismeretlen lesz, mint egyenlet.
b) Az egyenletrendszer megoldasa egyertelmu,
hiszen az ismeretlenek es az egyenletek szamossaga
megegyezik: mindkettoe megszamlalhatoan vegtelen.

Erveles a) mellett: adjunk x1-nek tetszoleges erteket.
Ezutan a tobbi x egyenletrol egyenletre egyszeruen
kiszamithato. Annyi megoldas van, ahany erteke
lehet x1-nek, azaz vegtelen.

Erveles b) mellett: az egyenletrendszer tomor formaban:
A * x = b
Itt A egy vegtelenszer vegtelenes matrix, x es b pedig
vegtelen vektorok. Esetunkben A:
1 1 0 0 0 ...
0 1 1 0 0 ...
0 0 1 1 0 ...
 ..................
Az egyenletrendszer megoldasat megkapjuk,
ha A baloldali inverzevel balrol szorzunk:
x = A^-1 * b
ahol az A^-1 matrix egyertelmu es a kovetkezo:
1 -1 1 -1 1 -1 ...
0  1 -1 1 -1 1 ...
0  0 1 -1 1 -1 ...
 .......................
Igy A^-1 * b , azaz x vektor is egyertelmu:
x1 = b1 - b2 + b3 - b4 + ...
x2 = b2 - b3 + b4 - b5 + ...
x3 = b3 - b4 + b5 - b6 + ...
es igy tovabb. Ha a b1-b2+b3-b4+... sor
konvergens, akkor x vektor elemei vegesek,
es az egyenletrendszernek egy megoldas van,
ha pedig nem konvergens, akkor nincs megoldas.

Hogy mi ennek a paradoxonnak a feloldasa,
azt nem tudom. Talan az, hogy megtiltjuk az
ilyen egyenletrendszerek letezeset. De milyen
alapon? Hiszen a kvantummechanika matrixmechanika
nevu agaban, meg sok mas teruleten is dolgoznak
vegtelen matrixokkal, vektorokkal.

Udvozlettel:
Kalman
+ - azok az agyamentek... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Par eve agyamentek azt kezdtek el
>magyarazni, hogy a Pluto nem is bolygo. Az. Azert, mert ugy tanultuk
>iskolaban es nincs objektiv erv a mellett, hogy masnak hivjuk.

En sokmindent tanultam az iskolaban amirol kesobb kiderult
hogy megse ugy van.

Maradva az objektiv erveknel, melyek a "bolygosag" kriteriumai?
Mint "profi" csillagaztol kerdezem.

Tomeg? Atmero? 
Stabil palya, ekliptikahoz kozeli, nem tul excentrikus?
Ezekben a parameterekben a Pluto elegge elut a tobbi bolygotol.
A Kuiper-objektumokra jobban hasonlit, igaz annak meg tul nagy.

udv: VAti
+ - koszonet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Koszonom mindenkinek a "transzplutonalis" ill. a repulesdinamikai
valaszokat.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS