sziasztok!

bemutatom a kiserletet, megfigyelest, gondolatmenetet amellyel a vakoknak
igazolni lehet, hogy vannak szinek, sot a vakok maguknakis igazolhatjak ezt.
a gondolatkiserlet mukodesi feltetele az, hogy legyen legalabb egy szinlato,
a vakok feltetlenul bizzanak es ismerjek a tapintas es a hallas utjan
vilagukat, es a vakok feltetlenul bizzanak a logikaban. ezen kivul persze az
is feltetel, hogy a vakok megismeresre torekedjenek.

a kiindulasi keretrendszer tehat valami lyasmi, ami az en keretrendszerem,
illetve ami a tudomanyos modszernek is megfelel egyben.

adva van tehat egy vagy tobb vak, aki termeszetesen semmit sem tud a
vizualis latvanyokrol, tortenetesen a szinekrol sem. ez a vak egyszer csak
talalkozik egy emberrel, aki azt mondja, o lat szineket a vilagban, a vak es
a lato persze "elhitvitazgatnak" azon, hogy a lato olyat allit, amit a vak
nem erzekel, hogy nem metafizikai dologrol van-e szo, be akarja-e csapni az
az ember, aki latonakmondja magat a vakot, stb.
idovel azonban a lato ember nagyon sokszor allitja, hogy o lat szineket.
ezert a vak megprobalja megvizsgalni a dolgokat. kiserletet tervez tehat,
osszegyujt nehany targyat, es elkezd egy kiserletet megtervezni.
eloszor is, a targyak nyilvan tapintas utjan azonosithatoak. a vak
nyilvankideriti, hogy a lato ember messzirol latja a targyak szinet, tehat
nem kell megtapintania oket (e tekintetben az eset nemcsak a misztikus
elmenyekhez, hanem a telekinezisnek is analogaija).
tehat olyan kiserleti felteteleket teremt, amelyben o veletlenszeruen ki
tudja valasztani a targyakat, "megmutatja" a latonak, aki nem tapinthatja
meg azokat, es jegyzeteli az eredmenyt. milyen eszrevetelei lesznek"
a lato azonos targyakhoz mindig azonos szint mondd (peldaul 99% szazalekos
egybeesessel), holott nem tudja azonositani a targyakat. ebbol azt lehet
kovetkeztetni, hogy a lato tenyleg erzekel valamit, es ez a valami a targyak
konstans tulajdonsaga, illetve nem a tapintasbol szarmazik. mindez csak
abbol levezetheto, hogy a tapasztalas eleg jol reprodukalhato es eleg
konzisztens modon ertelmezheto.

ugyanez nem mondhato el a vallasos tapasztalatokrol, EZERT mondhato az, hogy
nem egy masfajta vilagrol szamol be.

amennyiben tobb szinlato is van, akkor a helyzet egyszerubb es bonyolultabb
is egyben. egyszerubb azt megfelelo modon megerositeni, hogy "van valami",
hiszen tobb megfigyelo allitasa egybevetheto. nagyobb biztonsaggal is
allithato, hogy van valami. es az is megnyugtato, hogy tobb ember
interszubjektiv tapasztalatarol van szo. ugyanakkor nehezebb akkkor, ha
valami nem stimmel teljesen. ilyenkor aztan lehet elkezdeni elemezni, hogy
esetleg tobbfajta jelenseg osszejatszasarol van szo, hogy vannak ilyen es
olyan latok, vagy vannak latok es csalok, stb... alapvetoen azonban megint
hasznalhato a logika es a statisztika.

a gondolatmenet akkor is vegigvezetheto, ha a lato olyan targyakat lat,
amelyeket a ak nem tud tapintani, hanem azt allitja, hogy egy masik vilagrol
szol a latasa. ekkor a latasinformaciok belso konzisztenciajat kell
megvizsgalni. amennyiben olyan modell alakithato ki a lataselmenyekbol,
amely statisztikailag szignifikansan ellenorizheto, es elkulonitheto
veletlenektol, illetve ismert jelensegek hatasaitol, akkor ez az eset is
kezelheto.

a tudomanyos modszer tehat minden olyan esetben alkalmas a vizsgalatra,
amikor valoban van egy mas erzekeles vagy mas vilag, es errol jelentos
tapasztalat gyujtheto egybe es vizsgalhato meg.

azt is demonstraltam, hogy egy szukebb keretrendszerbol logikus modon
kiterjeszteseket lehet vegezni, megbizhato, megalapozott modon. tehat nincs
szukseg keretrendszer ugrasra, arra az ugras a sotetbe effektusra, amelyet a
vallasok megkivannak, hanem bizony logikai lepesekkel terjesztheto a
keretrendszer. a tudomany torteneteben fel is tudott tarni olyan
teruleteket, amelyek kezdetbennem szamitottak a vizsgalhato dolgok koze. a
tudomany lathatatlan sugarakat, reszecskeket vizsgal, ritka illetve
tortenelmi esemenyeket kezel, nagy tavolsagokat vizsgal, illetve olyan
torvenyszerusegeket fedezett fel (relativitaselmelet, kvantummechanika),
amelyek a "jozan esz" keretrendszeren elso ranezesre kivul esnek. a tudomany
nyilt es kiterjesztheto keretrendszer, minden olyan modon kiterjesztheto,
ami ertelmes, es csak ertelmetlen dolgok eleresere nem kepes.

math