Sziasztok!!
> pl. a palmtopon valo olvasast. En egy kiszuperalt regi laptopot...
> par szaz e-book rafer :) Utazaskor idealis. Az igazi elmeny
> termeszetesen kezbe venni egy jo konyvet, ezt jobban
> preferalom, de az e-book praktikusabb. Higyjetek el, meg lehet szokni.
Persze. Es praktikusabb is, HA: 1. ha az olvasott konyvek nagyresze
megvan, mint e-book. 2. ha, egy utazas kozben 2-3 konyvnel tobbet akarok
magammal vinni (ez ritka...). 3. Ha mindig van a kozelben tapfesz, ha
lemerulne'k. (4. ha nem a homokfu'jta tengerparton akarnek olvasni, stb)
> Nehany szemelyes indok az e-book mellett:
> Sok olyan konyv van amit nehez lenne beszerezni nyomtatott formaban.
En azt hiszem, hogy ennel joval tobb az olyan konyvek szama, amit nem
lehet megszerezni elektronikus formaban.
Es velemenyem szerint ez me'g sokaig igy is lesz. Azert, mert a
konyvkiadok szeme elott lebeg a napster-fele "megoldasok" peldaja. Amig
a zene a regi analog plasztik-lemezeken futott, addig csak problemasan
lehetett hamisitani (minimum lemeznyomo gepsor kellett hozza). Amiota a
zene digitalis, azota csak CD-iro kell hozza (meg esetleg cimke'zni kell).
Mivel a konyv papirrol indult, szerencsejere termeszetszeruleg lemaradt
a hamisitasban.
Es mivel ha egy programot/formatumot(v. terjesztesi megoldast) fel lehet
torni egy peldanyban, akkor fel lehet torni tizezerben is, ezert szerintem a
konyvkiadok igazabol me'g sokaig ellenerdekeltek lesznek az elektronikus
kiadasban.
A masik ok, hogy a papirkiadas fenntart egy csomo kapcsolodo iparagat
(papirgyartas, nyomda, egyebek) is. Ez persze dragabba teszi a papirkonyvet
az e-book-nal, de a magasabb ar nagyobb hasznot is jelent.
Maradnak a papirnal.
> digitalis kozzetetel ..., mas konyvnel pedig a szerzo benne lett volna
> a dologban, de sajnos eladta jogait a kiadonak, aki minden
> copyright jogot fenntartott.
Persze.
A szerzonek - termeszetes - van egy olyan attitudje (is), hogy ha nem is
lesz a konyvbol (tul sok, akar semmi) penz, legalabb minel tobben
ismerhessek.
A kiado viszont, ha mar befektetett akarmilyen keves penzt is, minel
magasabb megterulest akar, es az o hasznat csokkenti minden, a
nyomtatott valtozatnal olcsobb (plane, egy ingyen) kiadas...
A kiado szamara a konyvkiadas nem, de semmikeppen sem elsosorban
a kultura onzetlen terjeszteserol szol, hanem a (mine'l tobb) penzrol...
Ez van.
A kulturat maga a vasarlo kenytelen terjeszteni, azzal, hogy az
igenyesebbet veszi meg, es keresletet, ezaltal kenyszert tamaszt
a kiado fele, hogy az ertekesebbel is lassak el...
> fantasy ...
> tekintve a jatekosok igenyeit, mivel egy jo reszuk a jatekot ugy jatszotta :
> XP-TREASURE-NEXT azaz megolom a szornyet, felszedem a tapasztalati pontot,
> kifosztom a hullat, johet a kovetkezo. Es ok inkabb a jatekstilusukhoz illo
> konyveket kerestek, es mivel eddigre ez iparagga notte ki magat, elso a vevo.
Hmm. Hat igen. Ez szinte mindenre igaz. A fogyasztoi tarsadalomban mostanaban
egyre no a kulonbseg a tomegtermekek es a minosegi termekek kozott.
> ...felnott egy olyan szerepjatekos nemzedek, aki mar nem
> csak hentelni /gyilkolni/ akart, hanem maga a jatek elmenye, a szerep, egy
> mas szemely megjelenjtese izgatta oket. Az o igenyeiknek megfelelo konyvek
> is jelennek meg, ami eletben tartja ezt a mufajt.
Szerencsere most is vannak igenyes fogyaszto'k. Csak ok most kicsit nehezebben
talaljak meg az egyre kevesebb jot az egyre nagyobb kinalatban.
> >>Nem tudok vitatkozni :-) A Haboru a Foldon iroja L. Ron Hubbard,
> >Ez ugye az a Hubbard aki azt a scientologia nevu vallasnak alcazott...
> A konyvet viszont tudom ajanlani. (John Travolta-val eppen most
> forgatjak a belole keszult filmet (ha el nem keszult azota))
Hm. Nem vagyok meglepve. Travolta az egyik jeles kepviseloje a
szcientologianak. (En ugyan ettol fuggetlenul kifejezetten
kedvelem az utobbi filmjeit.)
> >Ha mar itt tartunk: nekem megvan Veer Andras: Bolondok urhajoja
> >c. leleplezo dokumentum-konyve a scientologiarol,
> Engem mindenkeppen erdekelne. ...
Engem is...
Udvozlettel
Andras
|