1. |
Mills (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
2. |
evolucio - az oskor embere (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Mills (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Einstein relativitaselmelete zsenialis gondolati
konstrukcio, de nem ezert szeretjuk, hanem
azert, mert kiallta a tapasztalat probajat.
Ezen a vizsgan Mills determinisztikus elmeletenek
is at kell esnie, ha igenyt tart arra, hogy komolyan
vegyuk.
Ezert megkerdezem:
Van-e olyan fizikai jelenseg, amely a Mills
elmelettel pontosabban megmagyarazhato,
mint a konkurrens elmeletekkel?
Milyen fizikai korulmenyek kozott jelentkezik
elteres a Mills-elmelet es a rel. elmelet, ill. a
kvantummechanika kozott?
Vannak-e a Mills elmeletnek olyan joslatai,
amelyeket belathato idon belul ellenorizni lehet,
azaz falszifikalhato-e ez az elmelet?
Megadja-e a Mills-elmelet a regota keresett
osszefuggest a fenysebesseg, a Planck-
allando es a gravitacios konstans kozott?
Hat ezekre a kerdesekre szeretne'k
valaszt kapni, hogy eldonthessem,
erdemes-e elmelyulni ebben az elmeletben.
Nemelyik kerdesre mar meg is van a valasz:
>Az elmelet egyik erossege, hogy Mills kepes az elektron spinjet es a Bohr
>magnetont a Stern-Gerlach kiserlettel tokeletes osszhangban levezetni.
mig a kvantummechanika itt csodot mond. Ha nem tevedek, akkor
1:0 Mills javara.
>a spin egy termeszetes kovetkezmenye az
>elmeletnek, ami nem igaz Schrodinger es Heisenberg tradicionalis kvantum
>mechanikajaban, ahol ezt mestersegesen kell az elmeletbe bevezetni.
A spin a Dirac-fele kvantummechanikanak is termeszetes
kovetkezmenye, ugyhogy ez nem gol.
>Az ekvivalens
>foton kibocsatas es elnyeles miatt nincs netto sugarzas.
Ezt mar Feynman is megmutatta a kvantummechanika
alapjan. Ezert ez sem gol.
Udvozlettel:
Kalman
|
+ - | evolucio - az oskor embere (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
>Felado : [Hungary]
>Temakor: RE: evolucio ( 69 sor )
>Csakhogy a kokorszak tortenete nem errol szolt, hanem allando
ehinsegrol,
>amikor az egyetlen nepessegszabalyozo tenyezo az ehhalal (es az
eroszak)
>volt. Amikor a mama bizony ugyanugy foleszi amit gyujtogetett, mint a
>fiatalok,
>es nem biztos, hogy fennmaradasa szelekcios elonyt jelent. Hiszen igy
>ugyanazon a vadaszteruleten az eltartando nepessegszamot noveli.
Honnan veszed ezt az oskori ehinseget? Biztosithatlak, hogy az ehezes az
oskorban sokkal kisebb gondot jelentett, mint teszem azt a kozepkor
haborus idoszakaiban, vagy akar manapsag, ha a 3. vilagra gondolunk. Ne
felejtsd el, hogy az oskorban a nepsuruseg sokaig az emberek altal
lakott teruleteken nem haladta meg 1 fo/km2-t, a mezolitikumban
(25000-10000 evvel ezelott) mozgott nagyjabol 1-5 fo/km2 korul (ahol
egyaltalan laktak emberek!). Ekkora szetszort populaciokat eltartottak a
helyi viszonyok. Termeszetesen az etrendjuk egyoldalu volt, ezert a
vitaminhiany, es az egyoldalu taplalkozasbol eredo problemak megjelentek
naluk, de ez nem abbol adodott, hogy nem volt mit enniuk, vagy valaki
elette eloluk a kajat, hanem egyszeruen nem volt eleg valtozatos az
etrendjuk. Az oregeknek meg volt a maga szerepe az osidok kozossegeiben,
es bar biztos kisebb reszt kaptak a zsakmanybol, mint a harcosok, vagy a
terhes nok, biztos lehetsz benne, hogy jutott es juttattak nekik
elegendo elelmet a tulelesre.
A nepesseg es a nepsuruseg a neolitikus forradalom idejen kezdett el
drasztikusan noni a termekeny folyovolgyekben (es sokaig csak ott!), de
attol kezdve pont az elelemtermeles beindulasaval megintcsak nem lehet
ehezesrol beszelni, mivel a megvaltozott viszonyok kepesse tettek az
embereket joval nagyobb letszamu kozossegek eltartasara is (cca 10000
eve megjelennek az elso varosok, igy Jeriko).
Velemenyem szerint a fenti megjegyzesed egy sztereotipian epul, amit a
mai modern ember kepzel eleirol - de teves.
Bimre
|
|