1. |
Re: Popper es QM (mind) |
41 sor |
(cikkei) |
2. |
az otletek szerepe a tudomanyban (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Popper es QM (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Ferenc!
>A szabad akarat kerdese nagyon nehezen megkozelítheto. Letezik-e
>olyan dontes, amelynek nincs oka?
Az oknélküliség ritka, mert legtöbben indokolnak. Sot, eLegalábbis akit
vallatni még lehet és szabad is, mert megengedi, az általában talál
valamilyen indokot - már amennyiben emlékszik, mi okból mit tett.
Elhinni s megérteni (vagy inkább átérezni?) azonban nem mindig
megy. S az sem biztos, hogy az indoklás oszinte.
>A kerdes tehat nem az, hogy letezik-e "szabad akarat", hanem az,
>hogy donteseinket mi hatarozza meg. Ha peldaul a kabitoszer, akkor
>nyilvanvaloan nem beszelhetunk szabad akaratrol.
Tudom, a bevett anyagra céloztál, de van belül termelodo is. Hogy
kinek milyen s mennyi, az változó.
Serkento is van (lásd a versenyzők hormontermelodést forszírozó
koncentrálását) és kell legyen nyugtató meg illúziókelto hormon is.
(Logika szerint.)
>Az akaratot en akkor tekintem szabadnak, ha a dontest kulso
>kenyszertol mentesen hozzuk meg. Ennek viszont semmi koze sincs a
>kvantummechanikai indeterminizmushoz.
Én biztos vagyok benne, hogy sokminden attól is függ, mit ebédeltünk,
vagy mikor ebédeltünk utoljára, pl. valami jócselekedetre serkentot.
Nem vagyunk szabadok. Ezerszínű érzéskavalkád befolyása alatt
állunk. Ezek okozzák, hogy hajlandóak vagyunk létezni! Mi más
okozhatná? (Hiszen a létnek értelme nincs, ahogy egy ifjú
tudományfilozófus mondaná, aki MI-t is tanult. Igaz?)
S okozzák kényszerítően, hogy anyagok (és ismeretek) után
nyúlkáljunk. Olyanok felé, melyektől várjuk, hogy kedvet csináljanak,
hogy életre serkentsenek. Kishibásan öröklött programunk diktálja:
ezeket keressük ( ha szabad kérniük az ismeretlenség homályába
burkolózó, sokat látott - és nálunk vélhetoen sokkalta de sokkalta
többet szenvedett oseinknek)
Üdv: zoli
|
+ - | az otletek szerepe a tudomanyban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt hozzászólók!
A supervisor ide tanácsolt, a Tudomany rovat helyett, de ugye nem baj?
(ebbol tudom, biztos nincs tudományos értéke amit írok)
Írok néhány többé-kevésbé ismert esetet:
Maxwellt ugyan bosszantották a térgörbítgetésről írogatók, de jóval
később volt aki ugyancsak erre alapozott, és nagyon bejött neki a
dolog. Később Conrad Lorentz bizonyos Fitzgerald ötlete nyomán jött
rá a hosszúságkontrakció lehetőségére. Aztán Mossotti ötlete nyomán
gravitációs elméletet is alkotott - ami ugyan nem állta meg a helyét a
későbbi einsteinivel szemben, de Lorentzé mégis kissé pontosabb volt,
mint a newtoni gravitációs elmélet.
Szilárd Leót ötletei miatt is tisztelték a kortársai. Folyton utazott,
szinte menekült, de ha szerét ejthette be-betoppant laborokba
ismerőseihez és ötleteivel olykor nagy lendületet adott holtpontról
kijutáshoz.
Gaussról minimum 3 legenda terjedt el nálunk. Az egyik, hogy Bolyai
János egyik ötletét magáénak tekintette - bár igazolni nem tudta. A
másik, hogy egyik ötletének köszönhetően fejben ki tudta számolni az
első n természetes szám összegét viszonylag nagy n-ekre. Spontán
ötletét elárulta. Megszakértették és kiderült, hogy nyerő.
A publikált ötletek hasznairól/kárairól megoszlanak a vélemények.
Olvastam, hogy volna aki tiltaná.
Érdekel - van-e mértékadó tudományfilozófiai munka ezzel
kapcsolatban, mely támpontként szolgálhatna?
Egyéb kérés:
Valahol olvastam a weben, de nyomát nem lelem, hogy Darwint az
evolúció elv felismeréséhez korábban mások publikált ötletei is
vezették. Aki tud róla, kérem ne féljen, írja meg, kinek ötletei
segíthették munkáját.
Előre is köszönöm, Zoli
|
|