Sziasztok!

Mindenem elveszitettem, es mindenkit aki valaha is fontos volt szamomra es
ertelmet adott eletemnek!
Elvesztem.
Eletemben ket szerelmem volt, a masodik eme kis levelet adta at nekem az
elso hetekben:

"Tudod mi az, forron szeretni valakit?
 Az agyban csak almatlanul hanykolodni?
 Tudod mi az, amikor a szived faj es
 ezerszer megsiratsz egy forro ejszakat?
 Tudod mi az, mikor lelkedben minden tombol?
 S a szivedben ordit a forro fajdalom?
 Tudod milyen az, mikor remeg a test, es
 a szad egy forro csokot keres?
 Tudod mi az, banat es fajdalom valaki
 utan zokogni egy lazas alkonyon!
 Kar elmondani Neked! De ha akarod...elmondom Neked,
 hogy a szerelem olykor egy nagy
                               fajdalom!"

Mindennel jobban szerettuk egymast, szinte majd kiszakadt a szivunk, mikor
el kellett valnunk nap mint nap.
Ma este meghalt.

Meg itt erzem magamon az illatat, az erinteset, a csokja izet, a teste
meleget!
Emberek! Kerlek, kerlek ne halogassatok semmit holnapra, lehet mar nem lesz
tobbe! Lehet soha nem tudod mar a fulebe suttogni Egyetlenednek, hogy
mennyire szereted!!!
Baleset erte, berohantam Hozza a korhazba, de mar nem tudtam atolelni, es
erezni teste meleget! Most fazok, nem bujik hozzam, es nem olel at, es nem
keri tobbe, hogy csokolj, csokolj amig bele nem halunk!

Ne haragudjatok, hogy ilyennel tartolak fel Benneteket, de Ti az en "kis"
csaladom vagytok!

Istvan

Sziasztok,

Kinga,
> Az utobbi ket honapban nem volt szo rola, de azert elnezest
> ha ismetelnek egy korabban letargyalt temat. A nagy O, akibol
> csak egy van a vilagon, es azt pont neked talaltak ki, aki
> csak azert van a Foldon, hogy egymast kiegeszitsetek, es
> boldogan eljetek. Nem tudom, hogy egyeseknek hogy nem
> tunik furcsanak, hogy a nagy O, akit me'g a vegen meg is
> talalnak eppen magyarul beszel, netan pont abban a varosban
> el, amiben ok, ugyanabba az iskolaba jart, vagy ugyanazzal
> a busszal utazott honapokon keresztul. Raadasul meg korban
> is illenek. Tehat az, akibol a Foldon csak egy van, az pont nem
> Afrikaban szuletett es epp nem ujszulott vagy 100 eves.
> Kicsit tul sok az egybeeses.
> Szerintem sok olyan ember van, akivel boldogan elhetsz mig
> meg nem hal(sz). Hogy elobb-utobb kivalasztasz egyet kozuluk
> es azt mondod, ez az igazi, az mindenkinek a sajat dontese
> es politikaja. Aki 2-3 ev utan ebred fel, hogy tevedett, az
> mar az elejen elrontott valamit. Altalaban azt, hogy nem
> nezett szet elegge maga korul.
> No, mit szoltok hozza? Ha mar volt szo errol, akkor hagyjuk,
> megnezem majd az archivumban. :)

Szerintem ilyen megkozelitesben reg nem volt elol a tema.

Most gyakorlati szempontbol: mit szamit, hogy azt a nagy Ot keressuk
vagy valakit akivel tenyleg igazan osszeillunk? Szerintem nem sokat.
Inkabb az szamit szerintem, kimondjuk-e, o az igazi - es van e sulya
ennek a mondtatnak, a tovabbi eletvitelunkre nezve.

En a magam reszerol arra hajlok, hogy tobb jo, 'igazi' valasztas is
letezik; mindaddig, amig valakit ki nem valasztottam es ossze nem
kotottem vele az eletem. Miutan eltem a valasztasi lehetosegemmel,
onnantol kezdve o az az egyetlenegy, es valoban eleve egymasnak
voltunk szanva.

Leveled masik felevel pedig teljesen egyetertek.

  udv,
 Gazso