Tamás írja:
> hix.nyelv #114, Szegedi Gábor:
> > 3. kinéz: ennek többféle jelentése is van. Kérem a magyar nyelvet
> >nálam alaposabban ismerőket, hogy magyarázzák meg, melyik esetben
>> mit jelent a "ki" irány.
> >a) kinéz = kitekint
> >b) kinéz = benyomát kelt: jól/rosszul/betegen/... néz ki
> >c) kinéz = kiutál valamilyen közösségből
> >d) kinéz = kikeres, pld. szó jelentését szótárból
> >e) kinéz = várható, kizárólag tagadó formában: nem sok jót nézek ki
> >belőle
> Itt nem elsősorban magyar nyelvet, hanem a német nyelvet ismerőket
> kellett volna megkérdezned az "aussehen" 'ered. kilát' ige
> szemantikai változásairól :-)). Ugyanis a fenti b), d), e) jelentések
> e német ige tükörfordításai (sőt: az "aussehen"-nek nincs is a)
> szerinti, tehát "eredeti" jelentése, ill. még az "ausschauen" 'ered.
Mint tudjátok, nem vagyok nyelvész, de a családban volt és o nagyon
helytelenítette a b) jelentésében hsználni, pontosan a tükörfordítás miatt.
(Kérdés: a tükörfordítás szónak rosszalló hangulata van - helytelen? Mindig
helytelen?) De más ismeroseim is kerülik: "Jó színben vagy!" szokták
mondani.
Valaki más kifogásolta a "feloltani"-t. Ettol én is sírni tudnék. Kicsit
csodálkozom, hogy Attila és Tamás jogosnak tartja, pedig szerintem ilyenek
szegényítik a nyelvet. A magyar nyelv egyik jellemzoje éppen az igék
hihetetlen gazdagsága, az angol pl. nagyon sokszor a "get"-et, "make"-et,
"put"-ot használja más-más igekötovel vagy melléknévvel egy cselekvésre és
annak ellenkezojére is. Nálunk meg van köt - old/bont; gyújt - olt;
[ki]derül - [be]borul; [be]piszkít - [ki]tisztít; siet - késik; hízik -
fogy, hogy csak pár példát mondjak.
Üdv
Albin
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #115, Láng Attila D.:
> "Felújítják a margitszigeti szökőkutat. Számítógéppel vezérelt
> kivilágítást és hanghatásokat is láthat majd a közönség."
Lehet, hogy az illetőnek élettanász-műveltsége van, ui. úgy
látszik, tudja, hogy az erős hanghatás valóban kelthet vizuális
ingereket is.
|