Kedves awender!
HIX NYELV #343,  >:
> Ha nem emberre hasznaltak, akkor mire? Vmilyen dologra?
> Fogalommal kapcsolatban esetleg?
A klasszikus nyelvben a latin "sincérus" az ógörög "eilikrinész" szó
rokonértelműje volt.
Jelentései:
- 'kendőzetlen, kiáltó, szívből jövő', átvitt értelemben 'tiszta, ép,
sértetlen (dolgokról); szűz, hajadon, egészséges (emberről)'. Pl. "iniúria
sincéra" 'kiáltó igazságtalanság', "Minerva sincéra" 'szűzi Minerva'.
- 'vegyületlen, keveretlen, hamisítatlan; elkülönített', átvitt értelemben
'őszinte, becsületes (szándékról, emberről)'. Pl. a 'vínum sincérum' jó
minőségű, nem vizezett bort jelölt (angolul máig ugyanez: "sincere wine").
A középkori latinságban fordult meg a szó jelentése, és lett inkább emberre
értelmezett a dolgok, szándékok stb. helyett. (A vulgáris latinban a szó
kiveszett, minden újlatin nyelvben a középkorban visszahozott ún. "mot
savant" 'tudós szó'.) De pl. egy jó angol szótárban a "sincere" szó nem humán
jelentésbokra még mindig terjedelmesebb.
Mivel, azonban a mai latinságunkat nagyban befolyásolja a középkori nyelvi
úzus,  > 339-esbeli "homo sincerus"-a akár jó
is lehetne, feltéve persze ha tudnánk, hogy mit akart alatta érteni.
|
Kedves Tamas!
Ami felvilagositasaidat illeti, csak egy amerikai kiadasu
magyarorszagi utikonyvet idezhetek, amely a legfontosabb magyar
kifejezeseket fonetikusan is megadja: "Kursurnum saipen!"
Ami Ferenc Jozsef cimeit illeti, az en forrasom a Pesti Hirlap 1900.
evi kalendariuma, ebben szerepel az a forma, hogy az osszes egyeb
cimek utan pontosvesszovel szerepel az, hogy "es Magyarorszag apostoli
kiralya". Lehetseges, hogy magyarul mas volt a felsorolas, mit
nemetul. Ugy gondolom, hogy Magyarorszagon nagy sulyt feketettek a
kozjogi kulonallasra, es ezert ebben a formaban rogzitettek az
uralkodo cimeit.
Ferenc
|
