Ditbaro,

attol, hogy nem kivansz reagalni nekem, attol meg hulyesegeket ne irjal!

>Azt állítod, hogy a rámutatásra nem lehet rákérdezni. 
>Tahát ha egy hülye maga elé mutat, és azt mondja, hogy 
>látja Máriát, Magyarország Nagyasszonyát, akkor erre 
>nem lehet rákérdezni? Te ilyenkor állsz, és
>meghatódott képet vágsz?
1) Nem lehet rakerdezni.
2) A hulye feltehetoen latja Szuz Mariat

3) mire ra lehet kerdezni az nem az, hogy a hulye latja-e Szuz Mariat,
hanem ar
a, hogy Szuz Maria ott van-e. Tehat nem a ramutatasra (osztenzio), nem a
tapasz
talatra, nem az empiriara, hanem egy teoretikus kerdesre.

4) Espedig ugyanigy konstatalhatod, hogy te nem latod Szuz Mariat, nem
tudod me
gtapintani, ha odamesz, mas se latja, stb..

5) Ezek utan pedig azt az elmeelti hipotezist allitod fel, hogy Szuz Maria
ninc
s ott valojaban es a hulye az hulye. Eleg jo elmelet, hiszen jol
megmagyarazza 
a dolgokat. Amig ez alegjobb elmelet, ezt kell elfogadni.


Osszefoglalva:

1) Az empirikus tapasztalatokra nem lehet rakerdezni, azok tenyek.

2) Az elmeleti allitasok nem tenyek, vitathatatoak. Visoznt modszertani
szabaly
, hogy a legjobb elmeletet kell elfogadni.


>Kedves Zoltán: nem tudom, hogy a pozitivizmus ma mit 
>jelent, mivel csődöt mondott kb. a Bécsi Kör 
>feloszlásakor.

1) A BEcsi Kor kb 35 korul bomlott fel, de mindenkeppen a II. VH elott.
Ennek o
kai politikaiak. A Pozitivizmus ekkor meg eroteljes iranyzat volt.
Tortenelmile
g tehat hulyeseg amit modnasz.

2) A pozitivizmus nem csodot mondott, inkabb jott egy uj iranyzat. A
filozofia 
mar csak ilyen. Inkabb divatokbol all, mint csodot mondott vagy sikeres
elmelet
ekbol. A filozofia nem tudomany sajnos.

>De azt tudom, hogy a tudomány és a filozófia minden >sikere rákérdezésből
ered
, mert ha nem kérdezünk, akkor
>nincsenek problémáink. Ha pedig nincsenek problémáink, 
hulye mellebeszeles. Zoli egyaltalan nem mondta, hogy semmire sem lehet
rakerde
zni.

> Az egyik legizgalmasabb kérdés manapság a
>matematika halmazelméleti alapjainak összeomlása.

ez is hulyeseg. le vagy maradva vagy 70 evvel. a halmazelmelet a Russel
paradox
on miatt kerult valsagba. de ezt maga Russel megoldotta filzofiai
megkozelites 
szempontjabol. a Zermalo axiomak pedig tokeletes matematikai alapot adnak.
a ma
tematika nincs osszeomolva, ellentmondasmentes, el es virol. csakis emiatt
muko
dokepes. a matematika nem volna mukodokepes, ha ellentmondasos lenne.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: bp.ies.hu)