Kedves Csaba! 

Örülök jelentkezésednek köszönve, hogy ötletekre serkentettél, pl. 
amikor hajdanán jogosan említetted itt az agyhalál utáni állapot ismeretlen, nyugtalanító voltát.
Igyekeztelek nyugtatgatni, hogy agyszimulációk révén sokmindenre fény derülhet. Pl. a 'fénylény' létezése/nemlétezése kérdésre is választ
kaphatunk-  Ma már úgy vélem nem csak mások agymuködésének szimulációiból okulhatunk majd nevetve/megdöbbenve/megrökönyödve, hanem akár a magunkéból is. 
S mások élményeit is átélhetjük kockázatmentesen maradandó lelki sérülések nélkül. 

>mi is az a gondolkozas??

Ha nem tévedek, cselszövés. 

Zoli

Dawkins egyik könyvében azt veti fel, hogy az élőlények replikációjában
kulcsszerepet játszó hosszú láncmolekulák esetleg úgy alakultak ki, hogy 
valamilyen kristályos (tehát eleve ismétlődő szerkezetű) anyagot, azaz --
Zoli szavaival -- kavicsot használ tak "segítségképpen."

***

A mágneses vízkőoldóról pár hete írtam már, az egyik legkevésbé hihetetlen
teória az (volt), hogy a mágneses tér hatására összetapadnak a vízben lebegő 
mikroszko pikus ferromágneses szemcsék, ez kristályosodási magvat képez, így
a vízkő egy része nem a csövek falára rakódik le, hanem homokként sodródik.