> Felado :  [Hungary]

> Az jutott eszembe, hogy a konnyebb erthetoseg erdekeben
> modellezzuk a feny terjedeset. Nezzuk felulrol a vontatot,
> tehat igy egy 2D-s tortenest nezunk es rajzoljuk fel a feny
> terjedeset egy frontvonalal.

Kisse ovatos vagyok ezzel a "felulrol nezzuk" megfogalmazassal, inkabb
definialom mit ertek ezen. Van egy inerciarendszerem, olyan mint egy nagy
sakktabla. Minden mezoben ul egy megfigyelo oraval a kezeben. Az osszes ora
szinkronozva van (ez megteheto, most nem reszletezem). A megfigyelok szepen
lejelentik, mikor erte el oket a frontvonal (megnezik az orat), en meg
lerajzolom a jelentesekbol osszerakott kepet offline uzemmodban (igy
erdektelen, mennyi ido alatt jut el hozzam a jelentes, akar snailmailben is
kuldhetik). Aztan azt az abrat nezem, amit a jelentesekbol kirajzolgattam.

> Allo fenyforras eseten egy ugy festene, hogy egy tagulo
> kort latunk (persze nagyon lassitott lejatszasnal), ez a
> kor mutatja, hogy eppen ott tart a villanas fenye.

Barmilyen fenyforras eseten kort latunk, allo, mozgo, mindegy. Mozgo
fenyforrasnal csak annyi a kulonbseg, hogy a fenyforras nem marad meg a kor
kozepen, tovabba egyesek voros, masok ibolya eltolodast jelentenek aszerint,
hogy elfele vagy felejuk mozog a fenyforras.

> Mozgo fenyforrasnal (tehat akkor jon a mozgo vonatos pelda)
> azt gondoljuk (gondolja pl. Zvass), hogy ugye a feny
> fenysebesseggel megy, nem megy gyorsabban fenysebessegnel a
 ...
> matekra, ez a Doppler-effektusban a forras es a

Igy van, korben terjed a feny, mozgo fenyforrasnal is, csak a forras nem
marad a kor kozepen, a megfigyelok pedig Dopplert (szinvaltozast) eszlelnek.

> De a specrel szerint nem ez a helyzet. Ha hol ertem (es jol

A specrel szerint is pontosan ez a helyzet...   :-)

> ertem-e??), akkor a feny a forrastol is c-vel tavolodik
> haladas iranyba, ez tehat a fenti frontvonalas

Felreerted, egyben elbonyolitod. Ha a te rendszeredben a fenyforras mozog,
akkor a _te rendszeredben_ a fenyforras fenye a _fenyforrashoz kepest_
szamolva nem c-vel kocog, hanem c-v-vel elore es c+v-vel hatra. Igen,
nagyobb mint c, nem kell felni...  :-)

A fenyforras rendszereben (egy olyan rendszerben, amelyben a fenyforras nem
mozog) ugyanaz a feny termeszetesen c-vel mozog a fenyforrashoz kepest,
nincs doppler az allo megfigyeloknel, es mint barmely mas rendszerben is, a
feny korben terjed.

Ez egyebkent az egyik kozkeletu felreertes, amibe beleesve erthetetlen
hulyesegnek tunik az egesz. Nem azt mondja a specrel, hogy "az en
rendszeremben szamolva mindenhez kepest mindig c a feny relativ sebessege",
ami persze erthetetlen matematikai keptelenseg. Csak azt, hogy az en
rendszeremben a feny c-vel megy. Meg azt is, hogy barmely mas
inerciarendszerben merve is c-vel megy. Nem mindegy, hogy en kiszamolom a
megtett utak alapjan, mennyi az en rendszeremben a vonat es feny egymashoz
kepesti sebessege, vagy megkerdezem a vonatost, hozza kepest, az o
rendszereben, mennyi a feny sebessege. Inkabb vallalom a bobeszeduseget,
mert ezt ertetted felre, tehat ezt kene nagyon vilagossa tenni. Mondok
peldat.

Az en rendszeremben van egy vonat, tavolodik tolem v-vel, es van egy allo
reflektor, a fenye megy a vonat utan termeszetesen c-vel.
Kiszamolom, mennyi az en rendszeremben a feny es vonat egymashoz kepest mert
sebessege, egyszeru dolog, a feny utja 1 mp alatt 1*c, a vonate 1*v, egyfele
mentek, kivonom, elosztom 1-gyel, kapom: c-v .
Megkerdezem a vonaton ulo embert, o hogy irna ezt le a sajat rendszereben.
Azt mondja, lat engem -v-vel menni, latja a fenyt c-vel menni, es a feny
hozzam kepest c+v sebessegu.
Bar errol nem beszeltunk, a feny szinet nem egyformanak latjuk, a vonatos
vorosebbnek latja.

Felvetodhet meg, hogy jo-jo, de akkor tulajdonkeppen mire is kell az a
furcsa specreles sebessegosszeado keplet, amit neha elrettentesul felirnak.
Erre is mondok peldat.
Van az en rendszeremben egy anyahajo. Megy valami sebesseggel. Megkerdem a
kapitanyt, mennyivel hajozik. Mond valami csomokat, fene se tudja mit jelent
:-), rakerdezek, megmondja rendesen is. A hajon megy egy auto. Megkerdezem
az autost, mennyivel megy o a hajohoz kepest (mit mutat a kmora). Ki akarom
szamolni, hogy akkor milyen sebesseggel mozog az en rendszeremben az auto.
Na ide kell a csodakeplet (meg persze rengeteg hasonlo esetre, pl. atteres v
relativ sebessegu rendszerre).

Udv, Jozsef

Arpi:

>-Miert esik le az alma a foldre?
>-Mert vonzza a fold.
>-Miert?
>-Mert van egy ilyen torveny: a gravitacio torvenye. 
> Minden test minden testet vonz.
>-Miert?
Ez a tortenet idaig ismerteto szinten rendben van, de ha pontositani akarunk, a
kkor valahoyg igy hangzik:

Van egy bizonyos gravitacios erotorveny, es vannak mozgastorvenyek (osszessegeb
en egy elmelet), ezekbol, az almara vonatkozo kezdeti es peremfelteteleket felv
eve az vezetheto le, hogy az alma le fog esni. Tehat (E,K)=>e, ahol E egy elmel
et, aminek csak egyik torvenye a gravitacios torveny, K kezdeti ertek feltetele
k, e pedig a leeses esemenye.

>-Mert az egesz vilag a legaprobb reszecskeig bezarolag 
>gyorsulva tagul, es az ez ellen fellepo tehetetlensegi 
>ero vonz minden testet a sajat, illetve a tobbi test 
>tomegkozeppontja fele.
innentol nem vilagos, rekonstrualni sem tudom, mit akarsz itt mondani.

>> Tehat a torvenyeket tartalmazo lanc ertelmetlen,...
>"Ha nem lene gravitacio, nem lenne Kepler torveny sem." 
>Ebben mi az ertelmetlen?
Errol beszeltem, ez igy ertelmes. Van ertelme annak, hogy keressunk egy E* alta
lanosabb elmeletet, amelyre E*=>E. A gravitacio esetere ez az egyesitett elmele
t lenne. Ennek van ertelme. De vedd eszre, hogy itt csak egyre tomorebb, altala
nosabb elmeletekig jutsz, es mindig elmeletet es mindig elmelettel magyarazol. 
Ebbe az eljarasba sehogysem fer be a "miert vannak vegulis torvenyek" kerdes se
m pedig a "miert van egyaltalan valami" kerdes. Ezek neme rtelmezhetoek igy ert
elmes kerdeskent.


>Megdobbento, hogy ezek szerint az altalam ismert 
>elmeletek tobbsege nem is igazi tudomanyos elmelet...
Az altalad ismert elmeletek tobbseget ismeretterjeszto formaban ismered.

>> 3) Torvenyek szintjen is lehet rekurziorol 
>>beszelni,...
>En nem rekurziorol beszeltem, amikor azt mondtam, hogy 
>a lanc esetleg korbeer.
A torvenyek szintjen a lanc nem erhet korbe, ugyanis a torvenyek altalanossaga 
no.

> De hat ha okrol es okozatrol ma mar nem divat 
> beszelni, akkor inkabb hagyjuk...
Nem nem divat, hanem amikor okokrol beszelunk, akkor annak nincs tobb tartalma,
 mint amit torvenyekrol valo beszedmoddal kifejezhetunk. Amikor azt mondjuk, ho
gy A oka B-nek, akkor ezalatt valojaban mindig olyat ertunk, hogy van egy olyan
 E elmlelet, amelynel A kezdeti ertek feltetel mellett B kovetkezik be. Az "ok"
 jelentesenek ennel nincs tobb megfoghato tartalma.

>"A Tudomany" nem mas, mint az ember kiserlete arra, hogy
>megertse/megmagyarazza a korulotte levo vilagot. Egy 
>egyszeru eszkoz csupan.
>Persze, hogy racionalis, igy lett kitalalva. De azt 
>mondani, hogy ez az egyeduli helyes ut a vilag 
>megismeresere, mert "ertelemes", meg "raciomalis", es 
>ab ovo kizarni minden mas lehetoseget nem tul bolcs 
>dolog szerintem. 
Adok egy indoklast. Amennyiben a vilag megerteset olyan dolgokban keresed, hogy
 az egyedi eseteket altalanos torvenyekbol logikai levezetessel magyarazod, akk
or egy hipotetiko-deduktiv rendszert igenyelsz. Ez pedig a tudomany, es nincs m
as.
Ha nem logikus magyarazatot keresel, akkor persze jarhatsz mas uton, de nem hin
nem, hogy ilyen valaszokat keresel, ilyeneket ui. trivialisan tudok adni:
"Mierrt vannak torvenyek?" "Mert a nyul szoros es nem borotvalkozik" vagy "Mert
 az olyan szep..." de azt hiszem te magad nem elegszel meg ezzel a magyarazatta
l.:) Tehat te szerintem logikus magyarazatot keresel, azaz a tudomanyt keresed.

>> "A miert van egyaltalan valami" kerdest ilyen 
>>kerdeskent nem tudom jol ertelmezni.
>Persze, hogy ciki a kerdes a tudosoknak.
Nem ciki, nem tudtam ertelmezni, te sem mutattad meg, hogy lehetne ertelmezni. 
Az lenne a feladatod, hogy megadj egy ertelmezeset, ha ertelmesnek gondolod, ne
m az, hogy "cikizd a tudomanyt".

>1. Nem foglalkozunk okkal es okozatokkal (mert ciki, 
>elavult, stb.)
Hume ota elavult, o reszletes kritikajat adta.
>2. Magaval a kerdessel sem foglalkozunk, (ez a 
>legbiztosabb), inkabb nyilvanitsuk a "T"udomany keretei 
>kozt "nem ertelmezhetonek".
Ez egy olyan elv, ami jol mukodik. ellenben az, hogy minden kerdessel foglalkoz
zunk, amig ertelmetlennek nem bizonyul, az egy olyan elv, ami csodbe viszi a me
gismerest.

>Lehet, hogy a megfogalmazas laikus, de szerintem "ha A 
>esemeny bekovetkezik, akkor a "B" esemeny is 
>bekovetkezik" eleg jo definicionak tunik az oksagra.
Ezzel a definicioval szamos problema van.
1) Hume ismert peldaja, hogy amikor egy keriteslyukon atbulyik egy lo, akkor a 
fejenek meglatasa utan mindig bekovetkezik a farkanak meglatasa. Megsem mondjuk
, hogy a fej oka a faroknak.:) Hanem bizony az E elmelet itt a kulcs.
2) Altalaban B kovetkeztetese tobb premisszat igenyel, nem csak A-t. Altalaban 
szukseg van egy egesz elmeltre. Viszont az furcsa szohasznalat, hogy az elmelet
 az esemeny oka. Ehelyett mas szohasznalatra teruntk at, az elmelet magyarazza,
 predikalja az esemenyt.
3) Problemat jelent az, ha az okot a korleacional specialisabb dolognak gondolo
d, mert akkor hogyan ellenorzod?

Egy kicsit elemzem a "Miert van valami" kerdest.

Amint felvazoltam arrol van szo, hogy vannak bizonyos erzekelt esemenyek e, ame
lyeket E elmelettel probalunk magyarazni. Az E elmelet tehat dolgok kozotti oss
zefuggeseket tud magyarazni. A "MInnden hollo fekete" elmelet csak azt tudja ma
gyarazni, hogy "ha latok egy hollot, az fekete". Es a "hollo" es "fekete" elmel
eti terminust neked kell az erzekleteidhez kapcsolni, az nem kovetkezik az elme
letbol, hogy holllot lats, vagy feketet latzs, csak a ketto kozotti osszefugges
 . Az sem kovetkezik az elemeltbol, hogy "hollok vannak". 
Egy elmelet dolgok letezeset legfeljebb ugy tudja predikalni, ha mas dolgok let
ezeset, mint premiszat felvesszuk. Peldaul a naprendszer bolygoinak mozgasabol 
a Neptunusz bolygo letezeset josoltak. De latod ezek is felteteles bizonyitasok
, amik igenylik mas dolgok letezesenek premisszajat. Ezert is lehetetlen az, ho
gy egy elmelet minden mas letezesenek premisszaja nelkul csak ugy magyarazza az
t, hogy "vannak dolgok".

Erzekleteink vannak, es a dolgok csupan az erzekletkomplexumok gazdasagos kezel
esere alkotott szavak (Mach). Egy dolog tehat akkor letezik szamunkra, ha szere
pel az elemeleti magyarazatban. Hogy miert szerepel benne? Az ertelmetlen kerde
s, hogy "miert szerpeelnek entitasok az elmeletben", es az is, hogy "egyaltalan
 miert erzekelunk".

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Arpi,
a hangyas peldadat ha kielemzed, akkor abbol annyi kovetkezik, hogy a tudomany 
egy hipotetiko-deduktiv rendszer es a tapasztalati tudomany ezen belul empiriku
s. A "hipotetiko" jelzo, mint olyan jelzi, hogy otletekre van szukseg a tudoman
yban. Ilyen tipusu sejtesekre igen. A torteneted tartalmazott minden olyan kove
telmenyt, amit az ertelmes kerdesrol, a racionalis megismeresrol,a  tudomanyos 
modszerrol eddig magyaraztam: empirikus jelensegek voltak, empirikusan ertelmez
heto kerdes, empirikusan ellenorizheto sejtes, igazolas, es elfogadas.
Igy azt hiszem, hogy nem igaz az, hogy a megerthetetlent ertettek meg, hanem az
t, amire nagyon jol lathato esejuk volt megerteni.
Ezzel szemben a te kerdeseid, sejteseid nem teljesitetik a kerdes empirikus ert
elmezesenek es a sejtes empirikus ellenorzesenek kovetelmenyet, plane nem az em
pirikus igazolaset.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

KÉNYSZERÍTETT  FORGÁS

2002 okt.15. Több négy napja esős, borongós idő. A vékony szálon függő
aszimetrikus inga napfény hijján elhagyta a napi általanos reggeli
forgását. Talán ezek azok a háborgatatlan pillanatok, amikor egy egy
általa kedvelt irányba beáll iletve mér egyéb aprólekos gravitációs
változásokat, pl. árapály keltette hatások., de mivel különböző  kedvelt
irányok földhöz, évszakokhoz is kötöttek, az irányváltozások okai külön
tanulmányozásra szorulnak.
Délutan 14 óra 30 perc. A felszakadozó felhők mögül előbukkan a napsugár.
Pillanatok alatt az inga jobbirányu forgásba kezd. Hangsúlyozom, hogy a
beeső napfény iránya már a Déli irányt is meghaladta, így a kialakult
belső körforgásnak semmi köze nem lehet a toronyépulet Keleti irányu
ablakocskájához.
Mivel a négynapi forgásszünet elég idő egy beálláshoz, iletve a
függesztőszál torziójának megállapodásahoz, elhatároztam, hogy a
függesztőpontot egyenlően forgatom az inga forgásával. A kisérlet
megsemmisült, az alig negyvenpercig tartó napfény miatt.
2002. okt. 17-én viszont sikerült igazolni a feltevést. Az aszimetrikus
légszigetelt inga állandó jobbirányu forgáshatást észlel a méteresfalu,
ötvenméter magas torony belso 4,5*4,5 m-es terében, amig a Nap sugarai a
külső vastag falat bombázzák, független milyen iránybol. Az ingára ható
forgáshatás függ a Nap sugarainak erejétől, intenzitásától. A fügvény
továbi elemeinek szerepet, hatását, mint külső tömeg, belső (inga)tömeg, a
kettő közötti távolság (légrés), stb. továb tanulmányozzuk.
Egyenlőre tanulmányokra szorul maga a fotonok keltette forgáshatás. Ha jól
belegondolunk, a természet már rég használja ezt a lehetőséget. Vegyük
csak a Fold esetét, ahol a kéreg és a mag között is forgás, iletve
keringéskülönbség áll fenn. Ha ez a 'kényszerített' belső forgás a
kéreghez viszonyítva nem  lenne állandóan táplált, közel ötmilliárd éve
már rég megállapodhatott volna.
Ha hőhatást feltételezünk, miért nem sikerült kimutatni kisérletileg az
izzó tömeg normáltól való különbségeit, ami a gravitaciós hatasokat ileti?
Ami pedig a mozgásokat ileti, majd ezeknek az eddig ismeretlen
térrelkapcsolatos hatásait egy makrovilágban, ajánlom tekintse at Benkő
László kisérleteit, megtalálható Sarkadi Dezső honlapján  a
http://www.geocities.com/fhunman         Cimen,
http://www.jomagam.hu/tudomany/fizika/benko2/      alcimen.

              Miutan áttekintettük a dolgozatot, egészen más váleményünk
lesz a mikrovilág müködéséről.
Nagy Csaba Sándor,  Nagyvárad.
E-mail:   

GoBe
>U.I. melyek a kedvenc SF olvasmanyaid Janos?
A Verne eletmu.
Sajnos, mikor a tobbiek jottek volna, akkor mar nagyon zavart a
nyilvanvalo fizikai keptelenseg.
Bar egyes otletek szellemesseget elismerem, es a konyvek irodalmi
erteket sem vonom ketsegbe.


>>Ez egyebkent erdekes kerdest vet fel, marmint hogy hol a vilagvege.
>>Ahol ugyanis a 2.7 kelvin a hofok, ott meg belul vagyunk az
univerzumon.
>>Ha sikerulne kilepni, es tavolodni, akkor egyre jobban
>>megkozelithetnenk a nulla Kelvint.
>>Ha olyan messze mennenk, hogy a teljes terszognek mar csak 1%-aban
>>latszana a vilagegyetem, akkor meg mindig 0.027K lenne a homerseklet.
>>Tehat egy jo homerovel eleg jol eldontheto, hogy hol vagyunk.
>
>Ennek azert alapfeltetele, hogy a ho az univerzumon kivul is
terjedjen -
>amiben en nem vagyok biztos. Valoszinu, hogy ott nincs olyan ter mint
az
>univerzumban.

Sot, az a fogalom sem letezik, hogy "ott". Ugyanis az univerzum nevebol
adodoan a rajta kivuli terreszeket is magaba foglalja :-)

Igy mar ertheto Gyula "felhaborodasa",

>> Ha sikerulne kilepni, es tavolodni, akkor egyre jobban
>> megkozelithetnenk a nulla Kelvint.
>
>  NEM!!!!!!!!!
>  A jelenleg elfogadott Univerzum modellben ez nem igaz.

aki korrekt modon cafolt, kituno peldaval, de nem vette eszre, hogy a
"Ha sikerulne kilepni, es tavolodni" egyben azt is jelenti, hogy
szerintem sem lehet kilepni es tavolodni.


Janos

Hali Robert!

<kopja=emitel.hu> írta "Kubuc megindult 03. Re - #1977" témában:
(2002. október 17.)

> Ennyi.....es...senki sem vadolta Szaharinos Sztrihnint!
 Akkor nekifutok harmadszor is. Sitchin _is_ azt allitotta, hogy a
szoveg hieratikus irassal keszult, csak megfejelte azzal, hogy a
hieratikus irast abban az idoben meg nem ismertek.

> 1. Na errol van szo! Miert jeloltek volna, ha tudtak, hogy nehany
> szaz meter utan ugyis lekopik a festek??? Ezt mondom en is. Remek,
> hogy egyetertesz velem.
 Meg szep. Rajtad kivul senki nem allitotta, hogy a kofejtoben
jeloltek meg a tomboket. Ehhez kepest eleg hamar egyetertesre
jutottunk.:)

> 2. Miert jeloltek volna FEJJEL LEFELE irva az irast a "placcon" ? Es
> a placcon miert irtak volna ra a mernokok, vagy az osszeszerelo
> szakmunkasok, hogy "kofejtok brigadja" ???
 A kovet idonkent meg kell forditani, ha minden oldalat meg akarjak
munkalni. Mikor irtak ra, nyilvan az volt felul. Es hogy miert? Miert
van felirva a vilag minden fontosabb muemlekere, hogy "Kilroy was
here"?:)

> 3. Hufu koraban Egyiptomban senki mas nem tudott irni, mint az
> irnokok kasztja. Meg a papok sem mindig.
 Ezt a kinyilatkoztatast sem a Bibliaban, sem a Koranban nem lattam.
Te kitol hallottad?

> * A felirat nem "azota kerul elo" hanem az volt a felirat amire 
> hivatkozunk. A Vyse fele felirat a tehereloszto kamrakban. Igy szolt : - 
> KOFEJTO MESTEREMBEREK BRIGADJA...MILY HATALMAS A KIRALY FEHER 
> KORONAJA...HNUM-HUFU....17 EV !
 Ez egy masik felirat. A Sitchin altal vitatott iras Khufu kartusa,
ami egy "Khufu baratai" brigadnevben van az un. Wellington-kamra
nyugati falan. Egyebkent ismetlem: minden altalam hozzaferheto
"ortodox" irodalom szerint mindkettoben helyesen van irva Khufu neve,
valoszinuleg Vyse masolhatta le hibasan (felhomalyban, egyenetlen
feluleten nem nehez osszeteveszteni a szita jelet a napkoronggal), es
ebbe kotott bele Sitchin.

> * En nem tudok rola, hogy Mykernre szesztestveri mivoltarol barhol
> is lett volna valamilyen felirat a piramisokon, vagy akarhol kobe
> vesve!
 Hat ezt veletlenul jol tudod:) Tehat meg egyszer: nem vesve, hanem
voros festekkel, hieratikus irassal festve. Kakosynal (Re fiai)
"Milyen ittas (esetleg mamoros) Hor-Ka-Het" (Menkaure Horusz-neve).

> * Ja....hat akkor ne a Dzsoszer piramisrol beszelj.
 Talan nem voltam elegge vilagos? Ezt irtam:
>> Dzsoszer piramisanak sirmellekletein is.

> En lattam vagy 30 ezer darabot beloluk, es eskuszom, hogy edes lila
> fogalmam sincs, hogy a banatban csinaltak meg azt a szuk nyaku
> edenyeket dioritbol, de feliratokat nem lattam rajta.
> Legyszi...hivatkozast kerek!
 Figyelj, azert ciki am, hogy nekem, a falusi laikusnak kell ket
naponta a konyvtarba futkosnom, hogy a pontatlan vagy valotlan
allitasaidnak utanajarjak. Mi lenne, ha kicsit megeroltetned az
agyadat, felidezned az egyetemen tanultakat, es rogton Te vezetnel elo
hivatkozasokat az allitasaidhoz? De pl. utananezhetnel annak is, hol
van az eredetije annak a kepnek, amin egy szaki egy oregapam
legenykoraban mellyfurdancsnak nevezett eszkozzel dolgozik egy a
Dzsoszer piramisa alatt talaltakhoz megszolalasig hasonlo vazan. Vagy
kereshetnel tovabbi adatokat arrol a kb. 7000 alabastrom- porfir- es
cserepedenyrol, amiket a 30000 vaza mellett talaltak, es amik egy
reszen Kakosy szerint (Re fiai) olyan tintaval irt (a szerzo
kovetkezetesen tintanak nevezi azt a voros festeket, amit az
Obirodalom idejen hieratikus feliratokhoz, pl. a "komuves jelzesekhez"
hasznaltak) ill. karcolt feliratok vannak, amik szerint ezek kozul
nemelyik meg az I.-II. dinasztia idejebol szarmazik.

> * A "remlik" az nem tudomanyos fogalom, hanem Hollywoodi film cime! 
> Hivatkozas???
 Zamarowsky: A felseges piramisok; Az Obirodalom kezdeten epult
lepcsozetes piramisok c. fejezet.

> Van am papyrusz is, nem csak kobe vesett uzenet! Az elephantine-i es
> az Amarnai-i ( onnan mentett) irattarban annyi van ilyen, hogy
> laposra nyomna, ha radraknad.
 Most szandekosan ugratsz, vagy csak elfelejtetted bevenni a
Cavintonodat? Az amarnai leveltar anyaganak messze tulnyomo tobbsege
(eleg pocsek:) akkad nyelvu ekirasos agyagtabla. Ki terjeszti azt,
hogy ott egyaltalan vannak egyiptomi demotikus irassal irt
dokumentumok?

> * Nem tudom...de....nem probalnal neha ezen a Szaharinoson kivul
> mast is elolvasni??? Nem lenne egy hatrany!! Mondjuk mit szolnal
> Flinders Petrie hez?
 Nincs kifogasom ellene, de hogy jon ez most ide? O soha nem
allitotta, hogy Vyse hamisitotta az inkriminalt feliratot.

> * Hany vizozon elotti varost soroltam fel a konyvemben az Interneten
> olvashato? Mohendzsodaro, Kish es a tobbi!! Sot, elmondhatom neked,
> hogy mar megtalaltak a Biblia Sodomat es Gomorat is! Ez is er
> annyit, mint a Hufu fele sirok!
 Mar megint a parasztvakitas. Barki kepes ra, hogy egymas melle irja
nehany osi varos nevet, de mennyiben igazolja ez azt, hogy a
piramisokat vizozon elotti kiralyok epitettek? Egyaltalan mennyiben
igazolja magat a vizozont?

> * Talan probalkozz meg egy felsorolassal, kiveve a temetoi
> rogeszmed!! Na halljuk???
 Mi a csudat akarsz tolem? Ezt irtad:
>> Masreszt a Gizah-i letesitmenyek egyiken sem talaltak semmifele
>> irast ezen kivul. (Kiveve Szfinx leltarko, de errol tudjuk, hogy
>> kesobbi!)
 Ezt a kategorikus allitast mar egyetlen ellenpelda is cafolja. Mit
soroljak meg?

> * Howard Vyse pedig tuzerszazados volt, amikor megtalalta es
> ertelmezte az eloszto kamrak jeleit! Ass'e egy utolso szakertelem az
> egyitologiaba....! Mennyivel hitelesebb egy diplomas egyiptologus,
> mint egy tuzer szazados??
 Es a Gizi is huje, igaz?:) Ne gyerekeskedj mar. Vyse foglalkozasatol
fuggetlenul az altala talalt feliratok leteznek. Az extra
egyiptologiai tudas eppen a hamisitashoz kellett volna, hogy ket evvel
Champollion Egyiptomi Nyelvtananak francia kiadasa utan nem csak a
kiralyi kartust, de komplett mondatokat akkor meg ismeretlen
szovegkornyezettel, es szinte ismeretlen irasmoddal "megalkosson". (A
Rosette-i kovon csak hieroglif es demotikus iras volt.) Es mennyiben
igazolja West egyiptologus diplomaja geologiai szakertelmet?

> * Ez azert nem igaz, mert a romaiak idejeben szegeny Szfinx nyakig a 
> homokban betemetve udult
 Akkor Hawass nem csak zsivany, hanem nagyon bator is, ha egy barki
altal hozzaferheto cikkben (HISTORY OF THE CONSERVATION OF THE SPHINX,
1988) egy egesz oldalnyi szoveget ir a szerinted meg sem tortent romai
kori restauraciorol, sot, meg a teglakat is odahamisitja a Szfinxre.
Szerintem irj neki, es leplezd le a csalast. Rudi baratod biztosan
tudja a cimet:)))

                                                          Kibuc

Kedves Jeszy,
(van masik Ferenc is :) )

> 2. Sohasem vontam ketsegbe annak lehetoseget, hogy ez 
valamilyen
> termeszeti torveny kovetkezmenye.
Igy mar mas. :)

> 3. Azt azonban igenis vallom, hogy amig ezt a termeszeti 
torvenyt nem
> talaljuk meg, addig nem zarhatjuk ki annak lehetoseget, 
hogy puszta
> veletlenrol van szo. - Te ezt a lehetoseget semmikeppen 
sem vagy
> hajlando megengedni. Akkor ki a nyitott, es ki nem?
Termeszetesen en sem zarom ki, csak igen valoszinutlennek 
tartom. Ez logikailag nem mindegy, de a koznyelvben 
altalaban - es a levelemben nalam is - a "kizartnak tartom" 
azonos azzal, hogy "olyan valoszinutlen, hogy nyilvanvalaan 
nem ugy van". Persze a veletlen valoszinusege nem zerus, 
ezzel en is tisztaban vagyok. De _nagyon_ valoszinutlennek 
tartom, hogy egy szam egesz szamu hatvanyaihoz kepest 
szinuszos elteres (a keringesi tavolsagokrol van szo) ugy, 
hogy meg az aszteroida-ov is a helyen van, veletlen legyen.

> 4. Mar korabban is megjegyeztem, hogy egy olyan 
elmeletbol, amely
> leirja a Nap-rendszer kialakulasat, esetleg kovethezhet a 
T-B-szabaly.
> Semmi akadalya sincs annak, hogy ezt az elmeletet 
kidolgozd es
> ismertesd. Ha meggyozonek fog bizonyulni, en fogom a 
leglelkesebben
> udvozolni.
Tudomasul vettem es orulok neki. Viszont egy elmeleti 
kerdes, ezt mar regen fel akartam tenni: mi van akkor, ha 
tul meggyozo? Tehat mi van akkor, ha tul szep az elmelet 
(most mindegy mivel kapcsolatban), tulzottan osszefugg, 
tulzottan sokmindent megvalaszol, tulzottan rendberak addig 
nem tisztazott teruleteket? 

> De addig nem mernem "vaskalapos hajtogatasnak" minositeni
> azt az allaspontot, amelynek az uj elmelet megjeleneseig 
fenntartasai
> vannak.
Bocsass meg, ez altalanos vonatkozasu gondolat volt, nem 
kifejezetten a te mondataidra vonatkoztak, csupan azok 
apropojan irtam.
 
> Hivatkozol a Wegener-elmeletre. De mi tortent volna 
akkor, ha a
> geofizikusok minden kritikai megfontolast felredobva 
azonnal
> elfogadtak volna, amit Wegener mondott, es utolag 
kiderult volna, hogy
> baromi nagyot tevedtek?
A helyzet az, hogy egyreszt nem csak ez a ket veglet van, 
tehat lehet egy elmeletet nyitottan, de kritikusan fogadni, 
masreszt pedig az elmelet meg a mai, geofizikaban kepzetlen 
fejemmel is viszonylag konnyen igazolhato, mig 
a "vaskalapos ellenzek" ellenvelemenye, miszerint a 
kontinensek nem uszkalnak es nem mozdulnak sehova, teljesen 
megalapozatlan es gyermeteg elkepzeles volt. Nem indokolom, 
mert az sertes lenne, azt gondolom. :)

Udv: Endre

Kedves Gyula!

> A modell szerint, a vilag vegtelen nagy es mindenutt 
homogen (i.e.
> mindenutt ugyanaz van).
Ne haragudj, de en ezt nem ertem. Ha osrobbant a 
vilagegyetem, akkor hogy lehet vegtelen? Ha vegtelen, akkor 
miert latunk csak egy 15 milliard kilometeres gombot, annal 
tavolabbra miert nem latunk? Ha vegtelen, akkor vegtelen 
sok fenykvantum van benne, ezek vegtelen ido ota kozelednek 
hozzank vegtelen valoszinuseggel, tehat vegtelen sok 
fenykvantumnak kellene elernie hozzank minden pillanatban, 
tehat eroteljesen nem kellene sotetnek lennie ejszaka 
leptektol es perturbacioktol fuggetlenul. Akkor most hogy 
van ez?

Koszonom: Endre

Sziasztok!

Irtam egy normalis levelet Hollosi Jozsinak a sorlimit-
problemankrol. Leirtam azt is, hogy ertheto hogy ennyi a 
sorlimit, de itt a Tudomany rovatban sokkal tobbre van 
szukseg, mivel itt jelentos eszmecserek folynak, nem csak 
egy sima csevereszes.

Annyit kernek, hogy mindenki, akinek volt, van, vagy 
gondolja hogy lesz problemaja a 199-es sorlimittel, az 
irjon egy ketsoros levelet a Jozsinak, hogy realis kepe 
legyen arrol, hogy hany embert erint ez, akkor biztosan 
inkabb foglalkozik a problemaval, mint igy hogy csak en 
jeleztem.

Mondjuk egy ilyen levelet, hogy:
"Szia Jozsi! Nekem is problema a sorlimit a Tudomanyon.

Koszonom: XY"

Es akkor mondjuk elege sem lesz a leveleinkbol, csak kepet 
kap. :)

Udv: Endre

Kedves Zoli!

Az olyan kifejezeseket, mint "csacska", stb, en nem hasznalom, csak
visszavagok vele. A temat akarom megvitatni es van ugy, hogy tevedek is.

<<Irtad: A konfiguracio mechanizmus es nem memoria! >>>

Azt irtam, mert; - az a konfiguracio, amelyben a kimeneti informacio nem
azonos a bemenetivel, az valamit csinal s igy mechanizmus
    - az a konfiguracio, amelyben a kimeneti informacio azonos a bemeneti
informacioval, lehet;
    1, - vezeto, az informacio athaladas nem kesik
    2, - memoria, az informacio bentmaradasi ideje meghatarozott, de az
elvesztes nelkul is van kimenet.

<<<A kovek, irasjelek, kvantumfizikai allapotok emlekeket
orizhetnek statikusan, de nem szokas mechanizmusnak minositeni oket,
hanem az iro/olvaso funkciora mondjuk inkabb ezt - az azonban
nem a memoria, hanem csak annak kezelesehez szukseges.>>>

Ezt en is igy latom, s nem tudom honnan van a felreertes. Nem jol fejeztem
ki magam?

<<<Kiolvasashoz hasznalhatunk egymastol eltero konfiguracioju
mechanizmusokat, de a konfiguracio maga nem mechanizmus, >>>

Addig, ameddig egy konfiguracio csinal valamit, atalakit egy informaciot,
addig mechanizmus.

<<<Ha nem a megfelelo mechanizmussal olvasunk ki, olyankor vagy
veszitunk az informaciobol, vagy csak elkodoltuk az infot,

es emiatt eltero vagy ertelmetlen uzenetet kapunk>>>
Megtortenhet ez is, de egy konvencionalisan meghatarozott informaciot,
barmire tudok hasznalni, megfelelo konfiguracion atvezetve, vagy lajatszva
(run).

<<<Auto eseteben az input informacio annyi, hogy mikent induljon
Az auto egesze vegrehajto mechanizmus, es nem mas mint sajatos
matematikai fuggveny.>>>

Az input, mint informacio, egy konfiguracion halad vegig, de amikor inditja
a motrot, akkor mar nem az az informacio. Lehet fugvenynek is nevezni. Attol
fugg, mit kovetsz.

<<< ( Egy picit ugyan emlekszik, hogy mar
tobbszor is hasznaltak, de az mas kerdes.) >>

Persze, hogy emlekszik. Magaban hordozza multjat, de nem egy valtozo
konfiguracioban, hanem valtozo alakban..Ezert lehet rekonstrualni.

<<<Ha a szomszed reggel nem talalja a kocsijat - szolok neki,
hogy cserelje le a garazsat, mert felejt. :)>>>

A memoriara, mint tarolora, nem lehet azt mondani, hogy felejt, hanem azt,
hogy valaki szandekosan vagy veletlenul kitorulte a tartalmat. A szomszedod
is igy jart.
En csak annyit akartam bemutatni, hogy az autogyar nem azonos az auto
raktarral (garazzsal). Sok esetbe lehet azonos is, mert szinte mindegy, hogy
a szalagrol legordult autot kapom meg vagy a garazsbol kapok egyet, de csak
nagyvonalakban mindegy. Egy frissen gyartott szalami izletesebb, mint a
tizenot eve tarolt. Egy frissen legordulo auto, olcsobb, mint az, amelyiket
tiz eve raktaroznak. Az eloszervezet a leheto leggazdasagosabban mukodik,
ezert nem alkalmaz tarolot-memoriat, hanem mindig a mechanizmusai altal
eloallitja, a friss informaciot, cselekedetet.

Udv: szocs




---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.
Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.

Kedves Starters!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Foton,  Elektron ( 68 sor )

> - Ha nem hat ra ero, akkor egyenes vonalban "halad". Ha ekkor 
> _pontosan_ megmered a (palya iranyu) sebesseget (pl.: foton, aminek 
> ismert a sebessege), akkor a palya iranyu koordinataja teljesen hata-
> rozatlan - tehat a palyaja menten _barhol_ lehet.

Ez ugyan csak mellekmondat, de had korigaljak. A foton sebessege ismert,
de a Heisenberg fele hatarozatlansagi relacioban nem a sebesseg, hanem
az impulzus szamit. Fenyre a ketto kozott nagy kulonbseg van. Fotonra
kivetitve ez azt jelenti, hogy ha az impulzus, vagyis a frekvencia pon-
tosan ismert, akkor a hely teljesen hatarozatlan (minthogy egy pontos 
sinushullamnak nem lehet sem eleje, sem vege).

udv
kota jozsef

Kedves Jozsef !

>Nalunk a macskak a kovetkezo modszert alakitottak ki:
>En es csaladom egyik kotelessege, hogy ki es be engedje 
>a macskakat pontosan akkor, amikor ki es be ohajtanak menni. 
>Ha percenkent ketszer ohajtjak ezt, akkor percenkent ketszer. 
>Ha pedig fel orat tiprodnak az ajtoresben, akkor
>kivarjuk...    :-)

Ezt en is tapasztalom sokszor, foleg ha kint ronda ido van. :)
Ezek szerint valahonnan tudjatok, hogy be akarnak jonni, 
meg akkor is, ha bent szol a zene, vagy megy a TV, stb.? 
Nalam az egyik macsek diszkreten nyivakolgat kintrol,
a masik pedig sosem, csak kapirgalja az ajtot. O ritkabban nyer.
Gondoltam a labtorlo ala lehetne tenni valami egyszeru femfolias 
elektronikus kapacitiv szenzort, mely jelezne, ha barmi magas 
viztartalmu ult le ra.
De van mas megoldas is. Az ajto mellett lent atfurom a falat, es 
tengelyt dugok at. Merleg-szeru mechanika lenne ez, kivul eger 
kullemu pedallal, belul pedig csengettyuvel. 
Amikor kint racsapnak az egerre, bent korulnezek - vajh mi volt 
ez a csilingeles ?  A hang iranyaba tekintve meglatom az amugy 
ulo macska alaku csengettyut, es homlokomra csapva igy szolok,
nahat hazajott valamelyik csavargo ! :)
(gondolnom kell oreg napjaimra is, amikor szenilisebb leszek.)
Remelem, addigra gyartanak mar intelligens szemuveget,
mely kozli a helykoordinatait, ha ezt hallja -
*Hol a feneben lehet ?* - hogy megnezhessem egesz kozelrol 
- mifele csengo szol folyton ennel az ajtonal ? :)

Udv: zoli

Kedves Arpi !

Irtad:
>Kepzeljuk el, hogy van a nagy semmi vegtelen ter, es abban egy A Us B test
>gyorsulas nelkul halad egy egyenes menten, nem egyforma sebesseggel.
>Kozelednek egymashoz, vagy tavolodnak, ez mindegy. Namarmost. Mivel mindket
>test egyenes vonalu egyenletes mozgast vegez, mindegyik tekintheto
>inerciarendszernek. Vagyis "A" joggal mondhatja, hogy o" all, es "B" halad
>hozza kepest, ellenben "B" is monhatja, hogy o" egy helyben all, es "A"
>halad hozza kepest. "A" szempontjabol nezve "B" orajanak kellene lassabban
>jarnia, mint "A" orajanak, "B" szempontjabol nezve pedig "A" orajanak
>kellene lassabban jarnia, mint "B" orajanak. A helyzet teljesen
>szimmetrikusnak tunik, gozom sincs, mi a megoldas. Ki tudja?

Ha ezek oraikat tavolbol valamikent egyeztettek, majd 
szimmetrikusan gyorsulva indultak, es a nyugalmi tomeguk is 
azonos volt, akkor egyszeru dolgokat tudok allitani, es semmi
ellentmondas nem lesz. (amiatt jo ha az impulzusaik is szimmetrikusak,
mert talan igy korrektul mukodik az ures vilagegyetemuk. ) 
Semmmi baj, hogy eltero tempoban latjak mulni egymas idejet, 
hiszen a pillanatnyi tavolsagukat sem ugy itelik meg mozgas kozben, 
mint amilyennek egy elvi megfigyelo latna, aki a szimmetria
kozepen csucsulne.
Ha nincsenek a talalkozasi ponton, es mindketten hirtelen
szimmetrikusan valtoztatnak a sebessegukon hogy relative 
stop legyen, a fekezes kozben megszunik szamukra a vilag 
kontrakcioja es eltavolodni latjak egymast egy piszokul 
keso oraval, melyen aztan latszik, hogy megiscsak normalisan 
ketyeg az a tavolban stopkor, csak meg mindig cefetul 'kesik' - de 
ez mar csak a messzesege miatt van, hiszen a teridon at mindig 
az ott - a tavolban regebben mutatott idot lehet latni. 
A tavolsag helyes ismereteben tudhato, hogy valojaban
teljesen azonos idot mutatnak egymas orai, barhonnan nezzuk.
Tehat most is(!) azonosat mutatnak, ahogyan a fuggetlen megfigyelo 
ezt mindvegig igazolhatta volna. 
Ha pedig talalkoztak volna - tovabb szaguldva az uton -
az oraik tok azonos allasarol (de nem a jarasarol)
szemelyesen gyozodhettek volna meg.

Udv: zoli

> Most tenyleg, nagyon meg vagyok szeppenve. :-D

Ja Isten? Az En Vagyok. :)

Arpi

Kedves Math,

> Ha szerinted a vallas celja nem a megismeres, akkor ameleltt,h ogy 
> elfogadhatod a vallas sikertelenseget a megismeresben, ez szamodra
> nem jelenti maganak a vallasnak akudarcat. Rendben. Akkor a vallasnak
> mas a celja, es ne is tekintsuk ennek megfeleloen a vallasi tanokat
> az igazsaghoz kozelito utnak, megismeresnek, ne tekintsuk oket a
> valosagrol szolo allitasoknak, hanem valami masnak. 

En azt allitom, a vallas celja nem a *tudomanyos ertelemben vett*
megismeres. Ettol meg megismeres, amely megfogalmaz allitasokat a
valosagrol, csak mas szemszogbol, mint a tudomany. Peldaul alapszemlelete,
hogy nem valasztja el az objektumot es a szubjektumot, az embert es a
vilagot.

> Igy atsoroljuk a vallast egy eddig rossz stilust
> valaszto muveszetnek, es akkor minden tiszta es ok.

Miert eppen a vallast kene felresikerult muveszetnek tekinteni, miert nem
forditva? Hiszen a muveszet, sot sok mas is (pl. a sportagak es jatekok
donto resze) eredetileg vallasi celokat szolgalt, es vallasos szertartasok
resze volt, csak kesobb "vilagiasodott".

> Igy van, egyfelekeppen lehet eldonteni, fejtsd ki a dolgot! Erre
> kertelek. A bizonyitas ebben az esetben a te feladatod, mivel
> te tudsz bizonyitani.

Az allitasaimat csakis a szemelyes tapasztalat tudja igazolni (vagy
cafolni).

> >Ugy erted, hogy egy allitas csak akkor ertelmes, ha
> >valaki a vilagon *mindenkinek* kepes azt elmagyarazni?
> Igy van. Persze a bolondokat leszamitva.

Ja vagy ugy! No es azt hogyan dontod el, hogy ki a bolond?

> >Mert akkor pl. a relativitaselmelet, es minden ami
> >azota tortent a fizikaban, biztos hogy nem ertelmes ;->
> Bizony az barkinek elmagyarazhato. Legfeljebb valakinek hosszadalmas.

Mennyire hosszadalmas? Mert itt helyben a TUDOMANYon is tobbeknek (koztuk
neked is) beletort mar a bicskaja ilyen esetekbe az utobbi nehany ev
soran...

> Nem hiszem, hogy te azert nem vagtal bele az elmagyarazasra, mert
> en bolond vagyok, sot azert sem, mert butanak tartasz hozza, ugye?:)
> Ugye nem azt akarod mondani, hogy az tul magas nekem?

Nem, nem tartalak bolondnak, sem butanak. Sot, ellenkezoleg, nagyon
okosnak tartalak. Azt hiszem, eppen azert nem tudom neked elmagyarazni,
mert tulontul kizarolagosan az okossagodra es a kicsiszolt logikadra
tamaszkodsz a megertesben.

> Egy dolog jelentesenek megertesehez nem szukseges minden tapasztalat.
> De ha megis, akkor kesz vagyok tapasztalatot is begyujteni.

Itt nem pusztan dolgok (fogalmak, nevek) jelentesenek a megerteserol van
szo, hanem eppen a fogalmakon valo tullepesrol. Amig fogalmakkal,
absztrakciokkal foglalkozol, addig nem latod magat a vilagot. Minel inkabb
tokeletesited a fogalmaidat es absztrakcioidat, annal kevesebb kozuk lesz
a valosaghoz. Ennek netovabbja a matematika. A vallasok pontosan az
ellenkezo iranyba torekednek.
Ha tenyleg kesz vagy begyujteni a szukseges tapasztalatot, akkor pl. menj
el egy zen buddhista kozossegbe es gyakorold a zazent nehany evig.
Budapesten is van mar ilyen.

> >En fentebb a mindennapi
> >nyelvben mindenki altal hasznalt fogalmakrol beszelek.
> Lehet, hogy ezek ellentmondasosak. Ha azok, akkor ket eset lehet.
> 1) A vallasos tanok vagy azert ellentmondasosak, mer hasznaljak ezeket,
> akkor az a hiba, hogy hasznaljak oket.

Az ellentmondasossag csak bizonyos szempontbol latszik hibanak.

> >Igy igaz (megjegyzes: a zen buddhistak mar mintegy
> >ezerketszaz eve sikerrel alkalmazzak a masodik
> >megoldast, amit ok kozvetlen atadasnak hivnak).
> Igy van,e s ez igy korrektebb ut. Bar azert ugye neha a Zen
> buddhistak is csak csak mondanak dolgokat,e s akkor rogton
> ellentmondasossagba is keverednek.

Nem tunt fel neked, hogy ez reszukrol szandekos? Pontosan azert mondanak
ellentmondasos, lehetetlen dolgokat, hogy a tanulo elmejet kikenyszeritsek
a logika korlataibol. Hogy probalkozzon es probalkozzon megerteni az
ertelmevel a dolgot, aztan egyszer csak (jo esetben) "attorjon" a logika
tuloldalara, amit ok megvilagosodasnak neveznek; ez az az allapot, ahol az
ember gondolkodas nelkul, teljesen spontanul cselekszik, el es
kozvetlenul, analizalas es ertelmezes nelkul tapasztalja meg a dolgokat.

> Van egy olyan Taoista anekdota is, hogy a Tao-te-King szerzoje is
> azon az allasponton volt, hogy nem szabad beszelni a tao-rol, es ezt
> egy olyan muben tette, amelyben tobbezer mondatot it a taoizmusrol.

A Tao Te Kinget akkor irta Lao-ce, amikor elete vegen el akarta hagyni
Kinat, es a hataror azt kivanta tole, hogy irja le tanitasait mielott
elmegy. Igy kenyszerhelyzetben volt. Mas muve pedig nem is maradt fenn.
Masfelol azt sem allitotta senki, hogy Lao-ce tokeletes volt...

> Ennel korrektebbnek, onellentmondastalanabbnak kellene lenni.

Ennel pontosabban kene tudni, hogy mirol beszelunk ;->
Peter


__________________________________________________
Do you Yahoo!?
Faith Hill - Exclusive Performances, Videos & More
http://faith.yahoo.com

> >Kepzeljuk el, hogy van a nagy semmi vegtelen ter, es abban egy A és B test
> >gyorsulas nelkul halad egy egyenes menten, nem egyforma sebesseggel.
> >Kozelednek egymashoz, vagy tavolodnak, ez mindegy. Namarmost. Mivel mindket
> >test egyenes vonalu egyenletes mozgast vegez, mindegyik tekintheto
> >inerciarendszernek. Vagyis "A" joggal mondhatja, hogy o" all, es "B" halad
> >hozza kepest, ellenben "B" is monhatja, hogy o" egy helyben all, es "A"
> >halad hozza kepest. "A" szempontjabol nezve "B" orajanak kellene lassabban
> >jarnia, mint "A" orajanak, "B" szempontjabol nezve pedig "A" orajanak
> >kellene lassabban jarnia, mint "B" orajanak. A helyzet teljesen
> >szimmetrikusnak tunik, gozom sincs, mi a megoldas. Ki tudja?
> Igy van, ahogy leirtad - viszont csak azonos ponton lehet szinkronizalni
> oket: pl. amikor elhaladnak egymas mellett. Hogyan mered ki, hogy kesobb
> mi tortenik? Valamelyiknek gyorsulnia kell hozza, hogy ismet egymas
> melle keruljenek - akkor pedig drasztikusan megvaltozik korulotte
> minden. Ha mindketto egyforman de ellentetesen gyorsul, akkor is, de
> akkor tovabbra is szimmetrikus marad a helyzet es talalkozaskor
> egyidosek.

>Allo fenyforras eseten egy ugy festene, hogy egy tagulo 
>kort latunk (persze nagyon lassitott lejatszasnal), ez a 
>kor mutatja, hogy eppen ott tart a villanas fenye.

>Mozgo fenyforrasnal (tehat akkor jon a mozgo vonatos pelda) 
>azt gondoljuk (gondolja pl. Zvass), hogy ugye a feny 
>fenysebesseggel megy, nem megy gyorsabban fenysebessegnel a 
>fenyforras mozgasanak iranyaba, ezert azt latjuk a mozgo 
>abran, hogy tovabbra is szimmetrikus a tagulo korunk, ezert 
>a fenyforras a mozgasanak iranyaba kozelebb van a korhoz 
>(kvazi a lampa esemenyhorizontjahoz), mint az ellenkezo 
>iranyba. Tehat ha az aktualis sugar r (a fenyforras eredeti 
<hosszu szamitas>
Igen, igy van, ahogy leirtad.

>De a specrel szerint nem ez a helyzet. Ha hol ertem (es jol 
>ertem-e??), akkor a feny a forrastol is c-vel tavolodik 
>haladas iranyba, ez tehat a fenti frontvonalas 
Nem egeszen. A forras is ugy latja, hogy a feny minden iranyban
fenysebesseggel tavolodik tole, de a _kulso_megfigyelo_ nem igy latja!
Az azt latja, amit fent irtal.

>modellezesben ugy jellene meg, hogy a frontvonal, szfera 
>nem szimmetrikus kor, hanem egyre inkabb ellipszoid a 
Nem. A _forras_ megfigyelo a _visszaverodott_ fenyt latja. Hogy nez ez
ki a kulso megfigyelonek: megy a forras, visz magaval 2 tukrot, amelyek
egyenlo tavolsagban vannak elol-hatul. Ugy latja: az elso tukor
tavolodik a fenytol, azt lassabban eri el, visszafele viszont a forras
megfigyelo kozeledik a visszavert fenyhez, tehat gyorsabban eleri. Az
ellenkezo iranyu fenysugarral ugyanez forditva van -> a forras
megfigyelohoz a kulso megfigyelo szerint is egyszerre er vissza a ket
fenysugar a _mozgo_ tukrokrol - viszont a forras megfigyelo szerint a
tukrok allnak, tehat a feny _ohozza kepest_ gombfeluleten terjed.

>>Az elektron toltese mindig egyforma: az elekrontoltes, es mindig
>>negativ. Ne keverd ossze a pozitronnal.
>Ertem, nem keverem, mindossze arra akartam utalni, hogy meretben ugyanaz a
>reszecske lehet poz. vagy negativ, es ezt hogy lehet magyarazni?
Ugy, hogy nem ugyanazokbol a kvarkokbol all.

>>Azt, hogy a kulonbozo kvarkokbol felepulo elemi reszecskeknek milyenek a
>>tulajdonsagai, az illeto kvarkok szabjak meg.
> Tehat ha jol ertem mar eleve az elektronokat vagy pozitronokat alkoto
>elemi kvarkok kulonbozo tulajdonsagai szabjak meg a toltes milyenseget?
Igen, de eleg egyszeruen: az alkoto kvarkok toltesei osszeadodnak.
Elnezest, ha nem pontosan idezek: ugy tudom, a kvarkok toltese +2/3 ill.
-1/3. Eszerint 3 (---) kvark kell egy elektronhoz, ugyanezeknek az
antikvarkjai a pozitronhoz, masfele 3 (++-) kvark pedig egy protonhoz.
Egy kvark+antikvark pl. a foton. Kvarkbol eleg sokfele van es elemi
reszecske atalakulaskor (pl. protonbomlas vagy antianyag reakcio) ezek
rendezodnek at masfajta elemi reszecskekke.
Itt egy cikk errol:
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/kulonsz/k003/modell.html

>>Az atommag surusege a neutroncsillag surusegehez hasonlo
>Ezt tudom, Csak azt nem tudom, iletve nem ertem hogy surusege
>>sokkal kisebb, mint a fekete lyuk (elmeletbeli) surusege.
> Hiszen a fekete lyuk eppen a hatalmas surusege miatt idez elo oriasi
>gravitacios terhatast, akkorat hogy minden mas tomeget magabaolvasztana.
Mi a gond? Az atommag ennel ritkabb is, kisebb is - nincs is ilyen
hatasa.

> A masik vilagegyetemunk allitolagos pontszerusege, iletve az elmelet
>szerint az Univerzum anyaga nagyon kis meretben letezett valaha, amikor
>meg 'ido' sem volt.? (surubb lehetett a neutron csillagnal)
Persze. Errol az allapotrol meg nem tudunk mindent pontosan.
Az osrobbanasrol itt egy cikk:
http://w3.externet.hu/~tavlatok/5105_kultura.htm

>  Az elobi kerdesedre: Ugy velem anyag kozoti kulonbseg nincs! A H-bol
>konnyen 'lehet' He, mig az U hasadasa soran egyeb anyag johet letre.
Arra gondolsz, hogy atalakulhatnak egymasba? Igy igaz.

> Elmelkedve az anyag kismeretben sem vesz el, maga az 'energia' is
>tomegfuggo, tehat anyagi reszecske lehet. A felepitett elektron pedig
Pontosabban az anyag es az energia lenyegeben nem kulonbozik: hasonloan
viselkednek (reszecske/hullamtermeszet) es atalakulhatnak egymasba.

> Ezert feltetelezem, hogy kulonbozo karakterisztikai lehetnek. Pl.
>tengelykoruli forgas, esetleg alkotoelemei tengelykoruli forgasai, de
Elemi reszecskeknek nincs feluletuk, nem forognak - az alkotoreszeik meg
kevesbe. Szamold ki a klasszikus fizika szerint, hogy (ismert nagysag,
tomeg, perdulet stb. eseten) milyen gyorsan kene a felszinenek forognia.
Fenysebesseg folotti sebesseg jon ki.

>allitolag egy allando terbeli relacio is zajlik, pl. elektronsugarzas, es
>mivel megsem fogy el, anyagat a terbol visszameriti, esetleg maga a ter
>kotelezi egy alando sugarzasra?
Az elektron csak akkor sugaroz, ha energiaatadas van es nem a sajat
szerkezetebol veszi az energiat.

>Adott egy erdokerulo, aki bizonyos rendszeresseggel bejarja az erdo
>osvenyeit. Bizonyos rendszeresseggel utja elvezet egy hangyaboly mellett.
>Mondjuk, hogy ha eppen erre jar, akkor a hangyaboly közeleben szokott
>tizoraizni, merthogy ott volt mondjuk egy faronk, amire le tudott ulni.
>A hangyafelderitok jelentik, hogy bizonyos idokozonkent taplalek "jelenik
>meg" a boly kozeleben. A hangyatarsadalom "tudosai" (nem emberi ertelemben
>vett tudosok, persze) megvizsgaljak a dolgot, es elmeleteket gyartanak.
>Termeszetesen a maguk szintjen, hiszen gozuk sincs az erdorol, mint
>egeszrol, sem az erdokerulorol, sem az o tizoraijarol. Ezen elmeletek kozul
A hangyak kivaloan erzekelik az erdot es az erdokerulot is - a maguk
szintjen.
Nem tudjak pl. az erdokerulot osszekapcsolni a taplalekkal, vagy konkret
kepet kialakitani az erdorol.

>- nemi finomitas utan - egy marad, mely gyakorlatilag pontosan elorejelzi,
>hogy mikor jelenik meg a kaja az adott helyen. Igy ezt az elmeletet
Ezt a tudomanyban nem hivjak elmeletnek csak sejtesnek. Kulonbseg: a
sejtes igaz volt N esetre - az elmelet mondja meg, miert igaz a tobbire
is (nem azert, mert "ha idaig igaz volt, akkor biztos ezutan is": EZ a
sejtes).

>elfogadjak, mint igazsagot, a tudosok elegedettek. Es ismetlem,
>"elmeletukben" nyoma sincs erdokerulonek, tizorainak, stb. 
Amig igy van, addig ez NEM elmelet.

>Ime, a hangyak "megertettek a megerthetetlent", es sehol semmi paradoxon.
Nem, csak alkalmazkodtak a jelensegekhez. Ha a korulmenyek megvaltoznak
(amit a sejtesuk nem jelez elore), ismet alkalmazkodniuk kell.

>Azt gondolom, hogy nincs ez maskent nalunk, embereknel sem. Jo, nehany
>szinttel feljebb vagyunk, de nincs elvi kulonbseg. Elmeleteket gyartunk a
Idonkent tenyleg igy van, de ilyenkor nem tudomanyosan gondolkodunk. Ez
is eleg jo modszer egy ismert es allando jelensegnel: nem kell
mindenkinek feltalalnia a spanyolviaszt.

>vilag jelensegeinek megismeresere, es bizonyos feltetelek teljesulese eseten
>azt mondjuk, hogy az elmelet jo, a megfigyelt jelenseg pedig lenyegeben ez
>es ez. Arrol pedig, hogy VALOBAN mirol is van szo, gozunk sincs.
Ez igaz, de az ember kepes idaig _teljesen_ ismeretlen dolgokat is elore
jelezni a tudomany segitsegevel. Pl. ha egy elektront beteszunk egy
hozza kepest eleg nagy, ellipszis alaku terresz fokuszaba, akkor 1/3
resze megjelenik a masik fokuszban. Ez nem megfigyeles, hanem elmelet
(volt, azota meg is figyeltek).

>"A Tudomany" nem mas, mint az ember kiserlete arra, hogy
>megertse/megmagyarazza a korulotte levo vilagot. Egy egyszeru eszkoz 
>Persze, hogy racionalis, igy lett kitalalva. De azt mondani, hogy ez az
>egyeduli helyes ut a vilag megismeresere, mert "ertelemes", meg
>"raciomalis", es ab ovo kizarni minden mas lehetoseget nem tul bolcs dolog
A racionalis gondolkodas ott bolcs, ahol _eleg_sok_ adat ismert. Ahol az
adatok erosen hianyosak, ott az irracionalizmus (vigyazat: amit tudunk,
azt ilyenkor is racionalisan!) _sokkal_ jobb dontest hozHAT (NEM BIZTOS,
hogy valoban azt hozza!) Azonban, ha van egy (akarmilyen)
feltetelezesunk, azt mar csak racionalisan erdemes vizsgalni (mert - ha
igaz - adat lesz belole).

>> "A miert van egyaltalan valami" kerdest ilyen kerdeskent nem tudom jol
>>ertelmezni.
>Persze, hogy ciki a kerdes a tudosoknak. Mert vagy Istent (bocs de en >MINDIG 
nagy kezdobetuvel irom) kell feltetelezni, amihez persze
Nagy betuvel a kereszteny isten neve, mi pedig altalaban valamilyen
istenrol beszelunk. Ez nem tisztelet vagy elutasitas kerdese. Eleg nagy
a kulonbseg - sokkal kevesbe erdekes, hogy a keresztenyek altal
hirdetett isten letezik-e, mint az, hogy _barmilyen_ isten
letezik/letezhet-e?
Akkor sem helyes a nagy betu, ha Te ezt az istent az egyeduli lehetseges
es letezo istennek tartod, mert (miert is? Hogyan _bizonyitod_ pl. hogy
meg csak nem is letezHET hozza hasonlo tulajdonsagu leny? Attol meg,
hogy vegtelen... a vilagegyetem is vegtelen, megis lehet azon kivuli
dolog is.)
Elnezest, ha sertene a hasonlat: az internet (mint nagymeretu halozat)
kifejezes is kis betu, hiaba van belole jelenleg csak egy. Azt
mondhatod, hogy _ez_ az Internet nincs ott egy masik civilizacio
bolygojan, de azt, hogy nekik nem lehet internetuk, azt nem.

>nem fulik a foguk, vagy valami olyan okot, amely a vilagon kivul van,
> es a vilag keletkezese elott letezett. Ennek keresesebe pedig tuti
Pontosan. Lehet a vilagunkon kivuli ok, de eleg nehez lesz vizsgalni.

> beletorik a "Tudomanyos Bicska".
Miert, egy isten keresese (ill. megismerese) konnyebb? Sokkal egyszerubb
kerdes az elozo.

>2. Magaval a kerdessel sem foglalkozunk, (ez a legbiztosabb), inkabb
>nyilvanitsuk a "T"udomany keretei kozt "nem ertelmezhetonek".
Attol meg foglalkozhatsz vele: keszithetsz barmilyen elmeletet - de ne
vard el egy tudostol, hogy olyannal foglalkozzon, amit nem tud
ellenorizni. Ha tobb tudasunk osszegyulik, talan valtozik a helyzet _az
adott kerdessel kapcsolatban_.