From: Szeles Béla [mailto:]
Sziasztok!
Érdekkelne, hogy milyen az az új pontozási rendszer, ami gyorsabb, könnyebb
és egyszerubb a Skatingtol?
A Skatinggel mi a gond?

Szeles Béla

>Összesített reakció a vasárnapi verseny után, hogy nagyon idejénvaló és
indokolt volt, hogy a úgy határoztunk: a skating rendszert a Kupán
használtuk utoljára és a skating rendszer helyett egy új pontozási rendszert
alkalmazzunk a továbbiakban. A 2002-re elfogadott új rendszer talán gyorsabb
versenylebonyolítást, könnyebb összesítést és esetleg egyszerűbb
sorrend-kialakítást is lehetővé tesz majd.
>Bárkinek bármilyen kérdése volna, közben is nyugodtan forduljon hozzám,
akár E-mailben, akár telefonon (csak, ha lehet ne este 10 után).
>Baráti üdvözlettel:
>
>Barna Attila



------------------------ Yahoo! Groups Sponsor ---------------------~-->
Universal Inkjet Refill Kit $29.95
Refill any ink cartridge for less!
Includes black and color ink.
http://us.click.yahoo.com/QzLWzD/MkNDAA/ySSFAA/IYOolB/TM
---~->

Ha ki akarsz jelentkezni a listarol irj egy levelet a kovetkezo cimre:


 

Your use of Yahoo! Groups is subject to http://docs.yahoo.com/info/terms/

From: Pásztor Ferenc [mailto:]
Elolvastam a Szakmai Fórumra készített előterjesztéseket - legalábbis
azokat, amelyek hozzáférhetőek voltak számomra - és meglepődve
tapasztalom, hogy a mai problémák még csak felvetés szintjén sem
jelentek meg. Nem került a fórum elé Szakági elnökség szakmai programja
sem, de sajnos az elnökség elé sem jutott el a véglegesnek tekinthető
változat. (egyszer már olvastuk, kérdéseket is tettünk fel, de még
mindig nincs kész, a többszörösen lejárt határidők ellenére)
Szerintem az általam felvetendő problémák nem új keletű problémák, de
mind a mai napig nem beszéltünk róla és nem oldottuk meg őket.
Osztályváltás feltételei
Ma eggyel magasabb osztályba jutáshoz 8 versenyen el kell indulni, ami
önmagában nem lenne baj. De az már baj, hogy az utóbbi években alig
néhány páros verseng a parkettán verseny gyanánt. Különösen igaz ez a
standard versenyekre. A javaslatom:
A versenyek számát egy évre előre meg kellene határozni annak
megfelelően, hogy az adott versenyosztályban hány táncos van az ország
területén. A példa kedvéért legyen 50 páros. Ezek után határozzuk meg,
hogy egy átlagos képességű táncos egy versenyen a középmezőnyben végez.
Vegyük azt, hogy egy versenyen átlagosan elindul 20 páros az 50-ből. Ha
az adott páros a középmezőnyben végez, akkor szerez 10 pontot egy
versenyen. Ha az osztályváltáshoz kell 100 pont, akkor ez 10 versenyen
összegyűjthető, amennyiben minden versenyen elindul, és minden versenyen
a középmezőnyben végez. Nem tud minden versenyen elindulni, tehát a
versenyek számát növelni kell, pl. 13 verseny. Nem lesz mindig a
középmezőnyben ezért a 13 verseny megint jó. Néha jobb helyezést fog
elérni, tehát nem fog mindig elmenni, és néha rosszabb lesz az
eredménye, ezért mégis elmegy a következő versenyre. Akik rendre jobb
helyezéseket tudnak elérni, hamarabb elérik a szükséges ponthatárt,
nekik már csak az OB-t kell megvárniuk. Akik rendre a mezőny végén
tanyáznak sajnos még egy pár versenyre el kell menniük, de a közepes,
vagy annál jobb képességű párosok gyorsan (egy év) feljutnak. Van cél,
motiváció belátható időintervallumban! Ezekre a versenyekre a mai
pályázati rendszerhez hasonló módon kellene jelentkezni a rendezőknek. A
trénereknek és a táncosoknak egyaránt előny, hogy előre lehet tudni a
következő évben rendezett versenyek időpontjait, ami a tervszerű
felkészülés elengedhetetlen része. Nem gond az sem, hogy kevesebb
verseny lesz esetleg egy évben, de legalább a táncosok "kénytelenek"
lesznek ezekre a versenyekre elmenni, mivel nem lesz más pontszerzési
lehetőség. A 2-3 páros számára lebonyolított verseny sem a rendezőnek
sem a táncosnak nem jó. A szűkebbre vett versenyszámon fog elindulni a
mai létszámú versenyzői gárda és nem a végtelen számú versenyeken fog
megoszlani, egy-egy versenyen kevesebben.

Nem tudom megítélni szakmai szempontból, de véleményem szerint nem vált
be a gyerekek és a junior táncosok esetében a tíztánc. Az én javaslatom
inkább a fokozatosság és az alacsonyabb korosztályokban és osztályokban
inkább visszaállítanám a régi rendszert, vagyis a 6, 8, majd ezek után a
tíztáncot.
Túlzott mértékű lett a még nem eléggé felkészült táncosok indulása a
versenyeken. Sokkal nagyobb létszámú versenyző van latinból mint
standardból és ez nem csak a költségek okozati összefüggése. Az tény,
hogy latinból sokkal hamarabb lehet eredményt elérni egy páros esetében
mint standardből. De az elért eredmény nagyon felületes tudást takar.
Ezt a szakemberek mondják, én csak ismétlem, és keresem a megoldást és a
magyarázatot. A versenyeken megfigyelhető a mezőnyök kettészakadása. Van
egy szűk csoport, aki komolyan veszi a táncot és tesz is érte. Ők a
jobbak. Utánuk egy nagy szakadék, majd jönnek a többiek. Közöttük vannak
a gyorsan eredményt elérni akarók, de felkészületlenek.
Mit tegyen a szakma, hogy kiegyenlítettebb legyen a mezőny?
Természetesen én is tudom, hogy mindig lesznek tehetségesebbek,
ügyesebbek, de mégis. Erre én nem tudom a választ, de talán most
megtudhatnám.
 
Összefoglalva:
Meg kellene határozni az egyes osztályokban évente rendezendő versenyek
darabszámát. Megoldható lenne 2002. évtől is, de csak feszített
tempóban.
Meg kell változtatni a ponthatárokat, külön - külön a standard és a
latin-amerikai táncokban. Ezt már 2002. évtől
Meg kell szüntetni a kötelező versenyek számát, feltéve, ha a versenyek
darabszámát megszabjuk. Ezt már 2002. évtől
Azokban a korosztályokban, ahol a táncosok osztályok nélkül
versenyeznek, szükségét érzem egy ranglistának. Nem ranglista versenyre
gondolok, hanem valamilyen szisztéma alapján kiszámított rangsorra,
amely folyamatos képet ad az elért eredményről. Pl. bekerült a páros az
első 50-be, vagy most éppen Ők vezetik a rangsort a korosztályukban. Ezt
már 2001. évtől
El kell kezdeni a jövő még jobb táncosainak nevelését, nemzetközi
tapasztalatok alapján. Ki kell választani azokat a tehetséges táncosokat
akikből néhány év múlva lehet valaki, akiket menedzselni, versenyeztetni
kell külföldön is. Ismereteim szerint az előző években, évtizedekben
ugyan ilyen szintű eredmények születtek mint ma, csak éppen akiket akkor
megelőzött a mai oktatók párosa, azok ma a mi párosainkat előzik meg.
Ezt már 2002. évtől
Tervszerűség kell a mi sportunkban is, egyéni edzés, és felkészülési
terv.
 
Az új versenyrendszerről:
Az, hogy az egyes osztályokat minek hívják szinte mindegy. Bár az igaz,
hogy az új nevek közül egyedül az International a kifejező a kívülállók
számára is. Ebben a felfogásban a kívülállók számára a hobby szerintem
degradáló is lehet. Problémásak viszont a hobby kategória egyes
megoldásai: pl. csak egy táncból való indulás, versenyzés. Nincs az az
adminisztráció sem szövetségi, sem egyesületi szinten, aki képes lenne
ezt követni. Ha lesz hobby kategória, akkor se legyen ilyen versenyekre
lehetőség. Általában az a problémám, hogy már a javaslat is
előkészítetlen, mert soha nem készült olyan irányú tanulmány, felmérés,
vagy bármilyen szintű adatgyűjtés, ami alapján elő lehetne készíteni egy
ilyen mértékű átalakítást. Ma senki nem tudja megmondani közelítőleg
sem, hogy hány táncos lesz kb. egyik vagy másik osztályban. Nem tudja
megmondani senki, hogy milyen hatással lesz a versenyrendszerre. Ilyen
mértékű átalakítás ennél komolyabb előkészítést, alaposabb írásbeli
előterjesztést és szélesebb körű vitát kíván. Miért nincs ez az
előterjesztés 8-10 oldal, ahol pl. külföldi példák vannak leírva. Mi a
haszna ennek a rendszernek? Miben jobb, mint a mai? A mai szerintem nem
rossz, csak rosszul csináljuk és működtetjük. Alulról építkezik,
feljutásos rendszerű. Akkor mi nem jó benne? Ha választani lehet majd a
besorolásokban, szinte biztos mindenki feljebb törekszik. A mostani
betűjelek jól fejezik ki a ranglétrát. Ha csökkenteni akarjuk az
osztályokat, vonjuk össze a mai "E" és "D" osztályokat, és kezdjenek 4-4
tánccal versenyezni. A korosztályok összevonásának engedélyezését nem
tartom jó ötletnek, mert akkor visszaesünk arra a szintre, amikor még
egy korosztály sávszélessége 4 év volt, ami gyerekek esetében rendkívül
sok és az átlagnak komoly nehézségeket jelent. A kis induló létszám
miatt rendre összevonhatják a versenyeket a "táncosok érdekében", csak
azt nem tudni soha, hogy melyik táncosok érdekében.
 
Ruha és lépéshatár szabályok.
Ezekben a kérdésekben javaslom átvenni az IDSF szabályozását, azzal a
kis szigorítással, hogy a fiúk számára nem engedném a színes felsőrészek
viselését. Ennek egyetlen prózai oka, hogy még ma is csak a sportágunk
elismertségért küzdünk, és vigyáznunk kell a megítélésre is. Kellemetlen
helyzeteket teremt a látszat, a férfi táncosok "lebuzizása" Bocsánat!
A lépéshatár is örök vita, pedig csak következetes betartásával lehet
kordában tartani a dolgokat. Évekkel ezelőtt, amikor a szakma
kezdeményezésére bevezették ezt is, meg a döntnöki funkciót, meg a ruha
szabályt, akkor azzal érveltek, hogy nem tudja letáncolni egy "D"
osztályos páros a világbajnok sorát. Ez valószínűleg mára sem változott,
de a versenyeken mégis mindenki próbálkozik. Az a fenyegetés, hogy
"legközelebb nem lehet ám majd ilyet csinálni!" komolytalan, mert a
legtöbb helyen csak egy év múlva lesz verseny. Tudati nevelésre is
szükség van, mivel a pontozók szerint nem a figura táncol és gyerek
esetében még arra sem hivatkozhatunk, hogy a tévének táncol.
A tudati nevelés része az is, hogy a versenyek ne üres lelátók előtt
érjenek véget. A kiesett párosok legalább azt nézzék meg, hogy aki
továbbjutott, az miben volt jobb? Nézzék meg a döntőt, mert abból is
lehet tanulni! A sikertelen versenynek ne az legyen a magyarázata, hogy
"vak volt a zsűri!" hanem, hogy talán valamit nem jól csinált a páros!
Számomra az is meglepő, hogy a Magyar Bajnokságok nem teltház előtt
zajlanak! A TÁNCOSOK és a szakma nem kíváncsi a Magyar Bajnokságra. Nem
láttam azokat a pontozóbírókat sem a Formációs EB-n akik, a hazai
Bajnokságokon pontoznak! Pedig a helyünkbe jött a világ! 
A szakma felelőssége egy és oszthatatlan, mert a táncosokkal nekik kell
megismertetni a versenyszabályzatot, a ruha és lépéshatár szabályokkal
együtt. A tánctudáson túl!
 
Szolnok, 2001. október 31.
 
   Üdvözlettel:
                          Pásztor Ferenc

From: Pásztor Ferenc [mailto:]
Sent: den 1 december 2001 21:02
To: HIX TANC (HIX TANC); . com
Subject: [tanc-L] Közgyulési beszámoló


Beszámoló az elnökség munkájáról
2001. március 29. és 2001. november 12. közötti időszak
 
Jelenleg a szövetségnek 128 tagszervezete van. Szakágankénti
megoszlásban 96 versenytánc és 32 rock and roll szakági tagszervezet
alkotja a szövetséget. Igazolt versenyzők száma a versenytánc szakágban
2650 fő, a rock and roll szakágban 450 fő táncos.
Tartottunk 12 ülést, és megvitattunk számtalan ügyet. Kezdetnek
átdolgoztuk és elfogadtuk a Sporttörvény szerint előírt szabályzatokat.
Foglalkoztunk nehéz fajsúlyú és könnyedebbnek tűnő ügyekkel egyaránt.
Döntöttünk fegyelmi ügyben és szerződési ajánlatokról is. Szerződést
kötöttünk könyvelő céggel és jogásszal. Nem részletezem a tárgyaltakat,
hiszen a beszámolókat olvashatták a Táncmámorban is. A szövetség
hamarosan mindenben a törvényi előírásoknak megfelelve fog működni. 10
pályázat érkezett a főtitkári állásra, ebből az elnökség kiválasztott 4
pályázót, akikkel elbeszélget és reményeim szerint 2002. január 1-től
egyikükkel, közösen fogunk dolgozni. Ezzel egyidőben az iroda is
átalakul. Az átalakulás teljes körű lesz, mivel jelenleg is sok probléma
van a működésében. Mint mindig, most is több összetevője van a
dolgoknak, így itt is meg kell azt említeni, hogy az iroda egy
végrehajtó szerv, de csak azt tudja végrehajtani, amire egyértelmű
utasításokat kap. Abban az esetben, ha az utasítás egyértelmű volt és
mégsem történt meg a szükséges intézkedés, akkor már a személyek
alkalmasságáról is kell beszélni.
 
            Egy teljesen új elnökség kezdte meg a munkát, teljesen új
struktúrában és új módszerekkel. Fontosnak tartom, hogy az elnökség és
rajtunk keresztül az egész szervezet működése, tevékenysége, döntés
előkészítése jól dokumentált legyen, ezáltal minden követhetővé váljon.
Ezen gondolatok jegyében az első ülésen megállapodtunk néhány
sarokpontban.
az üléseken név szerinti szavazás lesz.
a határozatokat mindenki köteles a szavazás eredményének, a döntésnek
megfelelően képviselni harmadik személlyel szemben. Ettől eltérni csak
az térhet el, aki az ülésen jegyzőkönyvben kérte ellenvéleményének
rögzítését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elnökségi határozat
ismertetésekor, beszélgetések közben senki sem teheti hozzá azt, hogy
"én nem értettem vele egyet, de a többiek megszavazták!" 
 
Személyekre lebontva ez így történt:
Somkuti Annamária és Szalma István nem kérte elnökségi határozattal
szembeni ellenvéleményének rögzítését.
Jánosi László kérte ellenvéleményének rögzítését:
-         az amatőr táncosok kérdéskörében, amikor nem értett egyet az
elnökség azon döntésével, hogy aki nem profi, az amatőr.
Szücsi István kérte ellenvéleményének rögzítését: 
-         az ügyvéddel kötendő szerződés kapcsán
-         a módosított versenyszabályzat visszavonásakor
-         a könyvelő céggel kötendő szerződés kapcsán
-         feltételesen, ha Pásztor Ferenc által kezdeményezett
törvényességi vizsgálat jogos, akkor Ő sem kívánja újra tárgyaltatni az
elnökségi határozatot, visszavonja igen szavazatát.
-         nem értett egyet azzal, hogy a szövetség rendezze meg a Magyar
Bajnokságokat.
Pásztor Ferenc kérte ellenvéleményének rögzítését:
-         az elnökség azon döntésével szemben, amikor törvényi
megalapozottság nélkül akarta az elnökség három tagja újratárgyaltatni
az egyik fegyelmi ügyben hozott elnökségi határozatot.
 
A szavazáskor való tartózkodás nem volt jellemző az elnökségben, de a
mégis előforduló esetekben sorsdöntő, és súlyos kérdések voltak
eldöntendőek, így a szavazatuk nélkül.
Legtöbbször tartózkodott a szavazástól Szalma István, sorrendben, Jánosi
László majd Szücsi István. Mindig állást foglalt Somkuti Annamária és
Pásztor Ferenc.
   Megállapodtunk abban is, hogy az elnökségi ülések előtt mindenkinek
szüksége van az írásos előterjesztésekre. Azon túl, hogy ezt az
alapszabály is előírja, a megvitatandó és eldöntendő témát legalább van
idő átgondolni és felkészülni a döntésre. Elfogadtuk, hogy ez a
felelősségteljes munkavégzés alapfeltétele. Ennek a pontnak a
végrehajtása során már több gond is volt, így több esetben nem azonnal
foglalkoztunk a szakági elnökség beadványával, tekintettel arra, hogy
nem egy határidős nevezésről, vagy hasonló fajsúlyú dologról volt szó.
A Szakági elnökhelyettesek értékelésében közös mozzanat, hogy az
irányításuk alatt dolgozó Szakági elnökségektől nem kapta meg az
elnökség az első ülésén feladatként kiadott Szakmai programokat.
Valamivel jobb a helyzet a versenytánc területén, mivel ott már valami
tárgyalási alap elkészült, de a határidők csúszása miatt nem tudtunk még
a végére érni. A rock and roll szakág Alternatív szakterületéről van
kész program, de a többi része hiányzik. Az elnökség mindent megtett ez
ügyben, a határidőket többször módosította, de ez is kevés volt. A
második fordulós megbeszéléseknek nincs megfelelő alapja, mivel nincs
olyan állapotban a tervezet, hogy rövid úton szülessen döntés. 
Hiányosak voltak a szakágak működésének dokumentáció is, hiányoztak az
ülésekről készült jegyzőkönyvek. Mára a helyzet megváltozott,
határozottan javuló a tendencia.
Somkuti Annamária személyében régi-új gazdasági alelnöke van a
szövetségnek. Első perctől kezdve kézben tartja a gazdasági ügyeket, a
kimondottan gazdasági-pénzügyi feladatokat azok megbeszélése után,
önállóan végzi el. Ennek és a már félig-meddig kibogozott szálak
eredményeként régen láttunk olyan gazdasági kimutatásokat amik most
rendelkezésre állnak, és a szövetség könyvelése is naprakész. Minden
elnökségi ülésen részt vett.
Szalma István elnökségen belül végzett munkája nem értékelhető, mivel
kivonja magát a szervezeten belüli munkából. A megválasztása utáni
hónapokban csak azzal foglalkozott, hogy önálló szervezetet hozzon létre
a rockis egyesületeknek. Nem végzi el feladatát, nem tartja be az
elnökségi határozatokat, nem az irodán keresztül bonyolítja a szakág
levelezését, és nem adott át semmiféle nála tárolt anyagot sem,
többszöri ígérete ellenére. Az tény, hogy a levelezésben vannak pozitív
változások. Egy elnökségi ülésről hiányzott.
Jánosi László az előterjesztéseit rendre nem tette meg időben. A
bizonyíthatóan már napokkal az elnökségi ülés előtt létező dokumentumot
nem juttatta el az irodának, továbbítás céljából. Több ízben saját
álláspontja szerint értelmezte a versenyszabályzatot, és a régi
beidegződés alapján továbbított iratokat, hatáskör híján is intézkedett,
nem kis gondokat okozva. Egy ízben súlyosan megsértette az elnökség
határozatát is. A Szakmai Fórumot nem az alapszabálynak megfelelő módon
vezette le. Szakmai tudását elismerve sajnálom és hiányolom, hogy a
jelenleg legnagyobb létszámú szakterület, szakmai programja nem tudott
elkészülni. Véleményem szerint a szakág nehéz helyzetben van, és
sürgősen meg kell határozni a szakmai irányt, célokat és a módszereket.
Ebben sokat tehetne a sportágunkért. Minden elnökségi ülésen részt vett.
Szücsi István elnökségi tagként a jegyzőkönyv készítés nem kis feladatát
kapta. Ezek azon a tűréshatáron belül készültek el, ami a társadalmi
munkavégzésből adódik. Az első elnökségi ülések feszült légkörében Ő
talán többször nehezítette a gördülékeny munkavégzést, a folyamatos,
csak aggályainak hangot adó de azokat nem kifejtő és megoldást nem
kínáló hozzászólásaival. Az utóbbi hónapokban ez elmúlt, minden
elnökségi ülésen részt vett.
Összességében az elnökség ismeri a feladatait, képes megoldani azokat.
Meggyőződésem, hogy az elhangzott hibák ellenére a következő időszakban
még gördülékenyebben fog működni a szervezet.
A bizottságokat is érinteném egy-egy mondatban, bár ők nem tartoznak az
elnökség irányítása alá. Sok gond és fölösleges feszültség gerjedt a
Fegyelmi Bizottság és az elnökség között, amikor egy egyébként
szabálytalan ügykezelést megfejeltek egy hatáskör hiányában hozott
döntéssel. Remélem ez volt az utolsó hasonló eset, hiszen ez csak
mérgezi a légkört és a munkakapcsolatot. 
A Szakfelügyelő szervezet - legalábbis a versenytánc szakág szervezete -
elvégezte a legnehezebb és legkényesebb munkát: kidolgozta és
elkészítette a pontozóbírók objektív elveken alapuló besorolását. Ezeket
az értesítéseket az elsők a napokban kapják meg, a terveknek
megfelelően. December 1-től mindenki osztályba sorolása nyilvános lesz
(csak a betűjel, és nem a kérdésekre adott válaszai).
A Rendkívüli Fegyelmi Bizottsággal nem találkoztunk, nem volt mit
tárgyalniuk.
Az Ellenőrző Testület elnöke minden elnökségi ülésen részt vett,
hozzászólásaival segítette az elnökség munkáját. A tervszerű
ellenőrzéseikkel a figyelmünket is éberen tartotta.
Az elnökség és a bizottságok kapcsolata általában jó, de semmiképpen sem
felhőtlen. Az előző struktúrában való működés a kelleténél mélyebb
nyomokat hagyott a Szakági elnökségben, és az sem látható, hogy a mai
felállásban elfogadnák, hogy a rövid távú tervezés nem 1-3 hét, hanem
3-4 hónap. Azt sem értem, hogy miért gond a számukra, hogy írásos
előterjesztésekben szülessenek a döntések. Véleményem szerint az
írásbeli válaszok dokumentálják a döntési folyamatot, és a bizottság
kollektív érdekeit védik. A feltett kérdésekre a választ nem egy
személy, hanem a bizottság többségi elven alapuló döntéshozatala után
adhatják meg. Az ilyen szintű előkészítés egyébként csak a nagyobb
horderejű, több évre szóló tervezés előtt szükséges. Ilyen például a
szakmai program. Az elnökségnek joga megváltoztatni egyik-másik
bizottság javaslatát, előterjesztését. Ez mindennapos eset a gazdasági
életben is, és nem személyes motivációjú kiszúrás az adott bizottság
adott döntésével szemben. Ezt ma még többen nem így értékelik. Kár. 
Végül, a magam tevékenységét is értékelem. Nagy hévvel és lendülettel
vetettem magam a munkába és a mai látszat szerint kicsit korán vártam el
a körülöttem dolgozóktól, hogy egy jól szervezett vállalatként, mindenki
a szabályok ismeretében és főként azok szellemében végezze a dolgát. Nem
gondoltam, hogy ez nem mindenkinek ilyen egyértelmű és logikus, emiatt
fordulhattak elő mások által elkövetett hatáskör túllépések és
tévesztések. Nem gondoltam arra sem, hogy a döntés előkészítés logikáját
követve nem mindenkinek egyértelmű a döntés megszületése után, a
végrehajtás menete. Nem ellenőriztem az egyes részfeladatok
végrehajtását. Ettől függetlenül azt a fajta védekezést most sem értem,
hogy egyszer az a baj, hogy az alapszabály egyértelműen leírja a
feladatot, egyszer meg az ellenkezője, hogy "azért nem csináltam meg,
mert nem volt leírva!" Az elnökség és az elnök sem önálló mindenkitől
független hatalmi szervezet! Az elnökségnek sem testületileg együttesen,
sem tagjainak egyenként nincs joga felmentést adni bárkinek is a
szabályok betartása alól! Minden körülmények között következetesen végre
kell hajtania és hajtatnia a közgyűlés, és a saját maga hozott
határozatait. Ezek a határozatok mindenkire egyformán kötelező
érvényűek!
Az új Nemzeti Sportszövetség vezetőivel jó kapcsolatot sikerült
kialakítanom, jó hivatalnokok módjára kíváncsiak az én véleményemre is,
pl. a jövő évi startlicenszek esetében. Részt vettem az idei kiemelt
versenyek (standard és latin MB.) valamint a Latin Formációs EB szervező
bizottságában. Kemény munka volt, és az a tanulsága a számomra, hogy így
nem szabad ezeket a rendezvényeket csinálni. A megfelelő körülmények
biztosítása pénzügyi háttér megteremtése hosszútávon nem oldható meg
sokkal komolyabb előkészítés nélkül. Ez az előkészítés anyagi
invesztíciót is jelent már ma. Most fel kell állítani, vagy meg kell
bízni egy stábot, hogy a 2002-es Magyar Bajnokságokat kezdje el
szervezni, amihez előre kell biztosítani bizonyos összegű pénzt is. Meg
kell szüntetni, a "majd én megcsinálom a belépőjegyeket az iroda gépén!"
jellegű házilagos megoldásokat. Tárgyalok marketing céggel, akik
vállalnak szponzorszerzést, segítenek megtalálni azokat a cégeket akik
számára reklámértéke van a sportágunknak. Ezért volt fontos a kérdőíves
felmérés, amit Egerben és a latin MB-on végeztünk. Fel kell építeni a
szövetség teljes marketing stratégiáját, a versenyek támogatási
rendszerét a klubközi versenyektől a Magyar Bajnokságokig. Némiképp
megváltoztak a televíziós közvetítések is, szerintem előnyükre. Több
olyan kép van, amikor egész alakkal látszik a táncos, a kommentátor
mellett szakértő van a stúdióban. Jövő évben még egy kis változást
szeretnék, illetve javaslok miszerint mutassuk be a tíz táncunkat, és a
rockit, a boogie-t úgy, hogy minden adásban egy táncról kicsit többet
beszélünk és mutatunk. A közvetítésekben mostantól elhangzanak
figuranevek is.
Megpályáztuk 2003. március 02-ára Latin Európa Bajnokság rendezési
jogát, valamint az IDSF évi kongresszusát is szívesen megrendeznénk a
versennyel egyidőben.
Választott funkcióm fontos feladatának - kellemes feladatának -
tekintem, hogy versenyeken részt vegyek. A Magyar Bajnokságokon való
részvétel egyértelmű, de minden más versenyre is szívesen megyek el.
Eddig is tapasztaltam, de most választott funkcióm - és nem személyes
érintettségem miatt - közvetlenül is tapasztalom, hogy a protokollban
vannak hiányosságok. Például az eredményhirdetések mindig két részre
bontandók, mint ahogy az bármilyen versenyen, bármilyen sportágban van.
Van egy sportági része, ami az átadáskor az érmeket és okleveleket
jelenti. Ezek átadása a sportág vezetőinek, képviselőinek kötelessége és
joga. Van egy szponzori része a díjátadásoknak, amelyek az ajándékok, a
virágok és a névadó szponzor számára a kupa átadási jogát jelentik. Ez
még nem így megy mindenütt. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a funkciónak
jár, a mindenkori funkcionárius személytől függetlenül. Nem szerencsés
és egyáltalán nem követendő az a néhány esetben előforduló gyakorlat
sem, hogy a pontozóbírói testület tagja adjon át érmet, még akkor sem,
ha tisztséget tölt be a szövetségben. A versenyen Ő pontozóbíró és nem
tisztségviselő. 
A jövő feladatairól:
Az újév indítása, és annak adminisztrálása igen sok terhet ró az
egyesületek vezetőire, amit szigorúan be fogunk tartani, mivel a törvény
mindenkit kötelez. Ebben aktív közreműködést kérek és várok el a
tagszervezeteink felelős vezetőitől. Erről lesz egy kötelező
továbbképzés egy hónapon belül!
Fontos feladat lesz a jövőben a versenyek szabályszerű lebonyolításának
biztosítása, a döntnökök feladatkörének megerősítése, a pontozóbírói
munka megbecsülése és elismertetése. Történjen mindez a táncosok
érdekében.
Az egyik nagyobb volumenű feladatról, tervről egy kicsit bővebben. A
beszámolómban már érintettem a marketing terv szükségszerűségét. Nekünk,
mint szövetségnek, van egy komoly anyagi értéket képviselő vagyonunk, a
MI táncversenyeink. Ezzel a vagyonnal sáfárkodhatunk jól, és
elherdálhatjuk. Ma, a versenyrendszerünkben marketing szempontból három
kategóriába sorolható verseny létezik az én besorolásom szerint.
1. Klubközi versenyek - tömeg versenyek. Minden hétvégén két-két
verseny, az ország különböző pontjain, átlagban 2-300 nézővel.
2. Ranglista versenyek - Sorozat versenyek. Évente összesen kilenc
verseny, ha a három nyári hónapot kivesszük, akkor havonta egy magas
osztályos párosok részére kiírt, reklámértéket képviselő versenyek,
átlagban 5-600 nézővel. Esetleg ebbe a kategóriába bekerülhetnek az
osztályos és korosztályos Országos Bajnokságok.
3. Magyar Bajnokságok. A legmagasabb szint, a legjobb minőség.
Eme három kategóriát külön-külön is lehet értékesíteni. Mint minden
ilyen rendszerben, mindenki a legjobbat akarja - már aki egyáltalán
foglalkozik a sportág támogatásának gondolatával. Ez nem probléma, itt
azonban máris kiderül ennek a megközelítésnek egy másik vetülete, ami
szakmai kérdés: a versenyek előre tervezhetetlen évenkénti darabszáma,
ezek esetlegessége osztályonként és korcsoportokként. Erre alapozom én
azt, hogy nincs soha csak és kizárólag a szó legszorosabb értelmében
vett szakmai kérdés. De vissza a marketing részhez. Lehet olyan cég, aki
sokszor, és sok helyen akar megjelenni, amire a legalkalmasabb a
sportszervezetek közötti verseny. Természetesen itt (is) tudnak
megjelenni a helyi érdekeltségű támogatók, de a szövetségen keresztül
jelennének meg országos cégek is. Ezen cégek hirdetéseinek
megjelenéséért a szövetség fizetne a tagszervezetnek. Lesz, aki kicsit
jobbat szeretne, ezért mondjuk a ranglisták átalakulnak valakinek a
kupájává és plusz Köztársasági Kupa. Itt is a szövetség fizet a
rendezőnek a kihelyezett reklámokért. Csak így tudjuk megőrizni a
versenyeink értékeit. Leírok egy konkrét példát, ami a formációs EB
kapcsán történt, hogy érzékeltetni tudjam a probléma súlyát és
forintosítható értékét. Az EB kapcsán tárgyaltunk egy céggel, amelyiktől
mobil parkettát szerettünk volna szerezni, nem csak erre a versenyre,
hanem a Magyar Bajnokságokra, legalább egy éves időtartamra. (Szép lenne
ilyen parkettán rendezni valamennyi bajnokságot.) Jól haladtunk, amikor
a békéscsabai kirendeltséget felkereste valaki, akinek ez nem lett volna
dolga, és tudott arról, hogy mi a központtal tárgyalunk, és felajánlotta
neki az EB-n való megjelenés lehetőségét. Az üzlet tulajdonosa elment a
Sportcsarnokba, ahol a tudtunkon kívül a csarnok üzemeltetőjével (akinek
nem volt felhatalmazása az EB reklámfelületeinek értékesítésére)
megállapodott a reklámtáblák kihelyezéséről, a mi rendezvényünkre, de a
saját zsebére. A mi általunk kért támogatás értéke 2,5 millió forintos
nagyságrendű - de nem pénzbeli - volt, a csarnok viszont bruttó 37.500
forintért adta el a reklámfelületeket. Ezt megtudták a pesti központban,
ahol ezután már nem tárgyaltak velünk tovább, mivel senki nem ellensége
saját pénztárcájának. Én sem fizetnék - még termékben sem - több
milliót, ha töredékéért is megkapom ugyanazt. Ez a lehetőség elúszott.
Sajnos ez igaz más esetben is. Hiába kérünk mi szövetségi szinten pl.
egy lakossági banktól a Magyar Bajnokság szintjének megfelelő árat, ha
bárki a helyi egyesületek közül 50.000 Ft.-ért ad el, értékben, méretben
a Magyar Bajnokság hirdetési felületével egyenértékű reklám helyet egy
kiemelt, tehát tévés versenyre. Saját versenyünk, vagyonunk árát és
értékét saját magunk, magunkkal szemben törjük le. Sürgős változtatások
szükségesek!
Meg kell határoznunk a versenyek évi limitált darabszámát is, mert nem
értékesíthető a versenyek reklámfelülete. Ne higgye senki azt, hogy egy
cég úgy ad pénzt, hogy előre nem tudjuk egy évre meghatározni a
versenyek helyét és időpontját. Ráadásul ellenőrizni is fogják, és sokat
veszíthetünk, ha nem szolgáljuk ki a támogatóinkat (lásd Törley). Azt se
higgye senki, most így első indulatból, hogy ez minket nem kell hogy
érdekeljen. IDSF kontra IMG, és lám, a nagy és erős nemzetközi
szövetség, változtatott a versenyek sok tízéves hagyományain csak azért,
hogy tévés szempontból követhetőbb, ELADHATÓBB legyen. Más sportágat is
említhetnék, ráadásul az öttusa nem az elfogadottságáért harcol, mint
mi, csak nem szeretne kikerülni az olimpiáról. Változtassunk mi most
önszántunkból, a saját érdekeink messzemenő figyelembevételével, még
mielőtt kényszerből kellene! Erre a sürgős beavatkozásra pedig annál is
inkább szükség van, mivel halódik a jelenlegi versenyrendszer, sorra
maradnak el versenyek részben vagy egészben, alig indulnak párosok
versenyeken. 
A marketing ajánlatok alátámasztására készül egy 4-5 perc időtartamú
referencia film a szövetség versenyeiről, az elhelyezhető reklám
felületekről, érzékeltetve a versenyek hangulatát is. Ehhez rengeteg
jobbnál jobb felvétel áll rendelkezésre az eddigi versenyekről. Ezt a
kazettát mindenki megkaphatja, és szerintem ezzel könnyebb lesz
"házalni" is.
 
 
Ebben a beszámolóban, most nem említettem a jól megoldott dolgokat, mert
itt, és most ez az elvárható minimum. A hibákat nem a személyes bántás,
vagy pellengérre állítás miatt ismertettem, hanem az okulás, a jobbítás
szükségszerűsége miatt, hiszen az okos ember más hibájából is tud
tanulni.
Végezetül kérem további töretlen bizalmukat és támogatásukat, hogy
együtt, közösen végezzük el egyrészt a törvény szabta feladatainkat,
másrészt tegyünk meg mindent a táncsport elismertetése, fejlesztése
érdekében. Ez a munka nem lesz könnyű, de azt ígérem, hogy mindenkinek
egyformán nehéz lesz! Azt valamennyien tudjuk, tudnunk kell: "egyedül
nem megy!"
 
Szolnok, 2001. november 13.

   Üdvözlettel:
                          Pásztor Ferenc

From: Dalotti Tibor [mailto:]
Sziasztok!

Budapest legszebb tánctermében, a teljesen újjáépített Budai Táncklubban
december 2-ától minden vasárnap ötórai tea lesz a Bergendy Tánc, Jazz és
Szalonzenekar közreműködésével. Nyitás 16 órakor, zene: 17-19 óráig. Az élő
zene varázsa remélem sokakat táncra perdít majd. Ez a délutáni program nem
akar konkurenciája lenni a Törekvésben tartott Ötóraiknak, hanem a
tánchelyek választékát szeretné bővíteni, méghozzá élő zenére.

A Budai Táncklub címe: Budapest II., Kapás u. 55. (Margit krt. sarok). Tel.:
201-7992.

Dalotti Tibor

From: Dalotti Tibor [mailto:]
Sajnos a nevet nem én határoztam meg, hanem a Bergendyék és a Táncklub
vezetése együtt, nekem nem volt beleszólásom. Annál is inkább, mert én csak
közzétettem az információt, de a szervezésben semmilyen részem nem volt.
Egyébként a név maga egy régen bevált szórakozási forma neve, ami
évtizedekkel ezelőtt a Budai Táncklubban is működött, tehát teljesen jogos a
névhasználat.
Próbálja ki mindenki, milyen és úgyis eldől, hogy ki hova szeret járni.

Tibor

   Date: Sun, 2 Dec 2001 00:13:54 +0100
   From: "Hegedus Csaba" >
Subject: Otorai tea a Bergendy Szalonzenekarral

> akar konkurenciája lenni a Törekvésben tartott Ötóraiknak, hanem a
> tánchelyek választékát szeretné bővíteni, méghozzá élő zenére.

1 gondolat: Ugy gondolom, hogy akkor a neve semmikeppen ne ötórai tea
legyen, hanem valami mas.
Pl: Vasarnap delutani Bergendy :-))) vagy valami ilyesmi.

Csabi

From: Szeles Béla [mailto:]
Kedves Mindannyian!

>Osztályváltás feltételei
>Ma eggyel magasabb osztályba jutáshoz 8 versenyen el kell indulni, ami
>önmagában nem lenne baj. De az már baj, hogy az utóbbi években alig
>néhány páros verseng a parkettán verseny gyanánt. Különösen igaz ez a
>standard versenyekre. A javaslatom:
>A versenyek számát egy évre előre meg kellene határozni annak
>megfelelően, hogy az adott versenyosztályban hány táncos van az ország
>területén. A példa kedvéért legyen 50 páros.

Mint tudjuk, nem minden korosztály egyformán népes, ezért az 50 -re
általánosítás nem biztos, hogy jó ötlet. Én azt ajánlanám, hogy a
pontmennyiség legyen a résztvevőszámhoz képest igazítva (elnézést, ha már
küldtem a táblázatokat) csatolva küldök két bevállt és motiváló rendszert
amivel megoldható, hogy a 2-3 párosú csoport is haladasson felfelé az
osztályokban.

>...Nem tud minden versenyen elindulni, tehát a
>versenyek számát növelni kell, pl. 13 verseny.

A 13 reális egy szezonra.

>Nem lesz mindig a
>középmezőnyben ezért a 13 verseny megint jó. Néha jobb helyezést fog
>elérni, tehát nem fog mindig elmenni, és néha rosszabb lesz az
>eredménye, ezért mégis elmegy a következő versenyre. Akik rendre jobb
>helyezéseket tudnak elérni, hamarabb elérik a szükséges ponthatárt,
>nekik már csak az OB-t kell megvárniuk.

Nem értem, hogy minek ez a megkötés? OB? Akkor is meg kell várni, ha a páros
már aszezon második versenyén elérte, és az OB mondjuk a 11-edik? Akkor
addig ne menjen? ... Ezen is el kellene még gondolkodni!

>Nem tudom megítélni szakmai szempontból, de véleményem szerint nem vált
>be a gyerekek és a junior táncosok esetében a tíztánc. Az én javaslatom
>inkább a fokozatosság és az alacsonyabb korosztályokban és osztályokban
>inkább visszaállítanám a régi rendszert, vagyis a 6, 8, majd ezek után a
>tíztáncot.

Ez a vélemény mindenképpen OK. Kezdetbe jobb, ha 6 táncra öszpontosít a
páros, és inkább legyen komoly alapja 6 - táncból, mint 10- ből csak valami
sejtelme. Osztom azt a véleményt, hogy egy Slow Foxtrot technika semmiként
sem a kezdőknek való.

>Mit tegyen a szakma, hogy kiegyenlítettebb legyen a mezőny?
>Természetesen én is tudom, hogy mindig lesznek tehetségesebbek,
>ügyesebbek, de mégis. Erre én nem tudom a választ, de talán most
>megtudhatnám.


Ha a jobbakat hagyja a rendszer felfelé "áramolni" az osztályokban, akkor a
a természet rendje szerint a mezőny kiegyenlítődik. Persze ide kívánkozik
az, hogy lefelé semmiként sem szabad engedni a magasabb osztályokból
férfitánost!!! (... esetleg nőt se.)

> Ma senki nem tudja megmondani közelítőleg
>sem, hogy hány táncos lesz kb. egyik vagy másik osztályban. Nem tudja
>megmondani senki, hogy milyen hatással lesz a versenyrendszerre. Ilyen
>mértékű átalakítás ennél komolyabb előkészítést, alaposabb írásbeli
>előterjesztést és szélesebb körű vitát kíván. Miért nincs ez az
>előterjesztés 8-10 oldal, ahol pl. külföldi példák vannak leírva.

A Jugoszláv példát leírhatom előnyeivel, és buktatóival együtt - ha ez
segít.

>Mi a
>haszna ennek a rendszernek? Miben jobb, mint a mai? A mai szerintem nem
>rossz, csak rosszul csináljuk és működtetjük. Alulról építkezik,
>feljutásos rendszerű.

Bocsánat! Ha bárki fentről visszajuthat, hogy újra "agyonverje" a kezdők
mezőnyét, akkor az nem, éppen az "alulról építkezés" mintája...

>Akkor mi nem jó benne? Ha választani lehet majd a
>besorolásokban, szinte biztos mindenki feljebb törekszik. A mostani
>betűjelek jól fejezik ki a ranglétrát. Ha csökkenteni akarjuk az
>osztályokat, vonjuk össze a mai "E" és "D" osztályokat, és kezdjenek 4-4
>tánccal versenyezni.

Az összevonás a kiegyenlítődés kárára megy. Inkább a pontmennyiséget kellene
csökkenteni, hogy gyorsabban lehessen haladni az alacsonyabb osztályokban.
Pl E-ből D-be legyen 50 pont. Ezzel a kezdeti sikerélmény is közelebb lenne,
és a D -ből már kevesebben hagyják abba...

>A korosztályok összevonásának engedélyezését nem
>tartom jó ötletnek, mert akkor visszaesünk arra a szintre, amikor még
>egy korosztály sávszélessége 4 év volt, ami gyerekek esetében rendkívül
>sok és az átlagnak komoly nehézségeket jelent. A kis induló létszám
>miatt rendre összevonhatják a versenyeket a "táncosok érdekében", csak
>azt nem tudni soha, hogy melyik táncosok érdekében.


Nem fog kelleni az összevonás, mert sokan lesznek táncosok, ha jó lesz a
rendszer.

>Ruha és lépéshatár szabályok.
>Ezekben a kérdésekben javaslom átvenni az IDSF szabályozását, azzal a
>kis szigorítással, hogy a fiúk számára nem engedném a színes felsőrészek
>viselését. Ennek egyetlen prózai oka, hogy még ma is csak a sportágunk
>elismertségért küzdünk, és vigyáznunk kell a megítélésre is. Kellemetlen
>helyzeteket teremt a látszat, a férfi táncosok "lebuzizása" Bocsánat!

Egy kidolgozott férfitesten a fekete sztrecs is kitűnően mutat. Én sem
támogatom a "papagályosdit" a férfiaknál.

>A lépéshatár is örök vita, pedig csak következetes betartásával lehet
>kordában tartani a dolgokat. Évekkel ezelőtt, amikor a szakma
>kezdeményezésére bevezették ezt is, meg a döntnöki funkciót, meg a ruha
>szabályt, akkor azzal érveltek, hogy nem tudja letáncolni egy "D"
>osztályos páros a világbajnok sorát. Ez valószínűleg mára sem változott,
>de a versenyeken mégis mindenki próbálkozik. Az a fenyegetés, hogy
>"legközelebb nem lehet ám majd ilyet csinálni!" komolytalan, mert a
>legtöbb helyen csak egy év múlva lesz verseny. Tudati nevelésre is
>szükség van, mivel a pontozók szerint nem a figura táncol és gyerek
>esetében még arra sem hivatkozhatunk, hogy a tévének táncol.

A lépéshatár egy csodálatos dolog, és működik. Csak két dolog kell hozzá.
1. Hivatalosan "kikiáltani", hogy melyik könyvek (LA, ST) szerint szabad
csak táncolni.
2. Ezeket a könyveket hozzáférhetővé tenni mindenkinek.
A másik megoldás, hogy az alacsonyabb osztályok (E, D) kapjonak kidoldozott
figurasort(korosztályonként), amit mindenkinek kötelezően kell táncolni.
Ebben az esetben tényleg a tánc minősége fog fejlődni, mert csak abban
különböznek majd a párosok. Jugóban ez nagyon bevált. Először hadakoztak
ellene sokan, de ma már mindenki belátta, hogy kimondottan hasznosnak
bizonyult. A táncosok 6-10 figurából álló sorra még tudnak koncentrálni is,
és kifinomul a tánckarakterük ezeken a sorokon. Később (C-és felett)a
figurákat már képesek lesznek helyesen megtanulni (A rosszat sokkal nehezebb
kijavítani, mint a jót megtanítani.)

>A tudati nevelés része az is, hogy a versenyek ne üres lelátók előtt
>érjenek véget. A kiesett párosok legalább azt nézzék meg, hogy aki
>továbbjutott, az miben volt jobb? Nézzék meg a döntőt, mert abból is
>lehet tanulni!

Ez a klubok vezetőjének, vagy pszihológusának a dolga. Ha nyugodtan leül az
edző beszélgetni a táncosokkal, akkor azok megértik, és szívükbe fogadják a
szavait, de ha csak felszedi a pénzt, esetleg még túlzott reményekkel
bíztatja a táncosát, akkor azt csalódás érheti, és az elkeseredett ember nem
nagyon kíváncsi mások sikerére...

>A sikertelen versenynek ne az legyen a magyarázata, hogy
>"vak volt a zsűri!" hanem, hogy talán valamit nem jól csinált a páros!

Aki a hibát mindig másban keresi, abból soha nem lesz jó sportoló.

>A szakma felelőssége egy és oszthatatlan, mert a táncosokkal nekik kell
>megismertetni a versenyszabályzatot, a ruha és lépéshatár szabályokkal
>együtt. A tánctudáson túl!

Persze csak akkor tehetik, ha azt ők is megtudják "fehéren feketén"... Erre
is nagy hangsúlyt kellene fektetni.

Köszönöm, hogy végigolvastad. Kérlek, reagálj Te is!

Szeles Béla


A résztvevő párosok száma
		12	11	10	9	8	7	6	5
4	3	2	1
H E L Y E Z É S	1	20	19	18	17	16	15	14
13	12	11	10	9
	2	18	17	16	15	14	13	12	11
10	9	8
	3	16	15	14	13	12	11	10	9
8	7
	4	14	13	12	11	10	9	8	7
6
	5	12	11	10	9	8	7	6	5
	6	10	9	8	7	6	5	4
	7	6	5	4	3	2	1
	8	5	4	3	2	1
	9	4	3	2	1
	10	3	2	1
	11	2	1
	12	1

	

A résztvevő párosok száma
		12	11	10	9	8	7	6	5
4	3	2	1
H E L Y E Z É S	1	25	24	23	22	21	20	19
18	17	16	14	12
	2	20	19	18	17	16	15	14	13
12	11	9
	3	16	15	14	13	12	11	10	9
8	7
	4	12	11	10	9	8	7	6	5
4
	5	10	9	8	7	6	5	4	3
	6	8	7	6	5	4	4	3
	7	5	5	4	4	3	3
	8	3	3	3	3	3
	9	3	3	3	3
	10	3	3	3
	11	3	3
	12	3

>X-Sender: 
>Kedves Béla!
>
>Köszönöm a reakciódat és a táblázatot is. Elgondolkodtató, figyelemre
>méltó!
>
>A magam részéről itt a listán is, de magánban főleg, szívesen vennék
>ismertetést a Jugoszláv versenytánc rendszeréről, működéséről,
>felépítéséről.
>
> > 
> > Mint tudjuk, nem minden korosztály egyformán népes, ezért az 
> > 50 -re általánosítás nem biztos, hogy jó ötlet. Én azt 
> > ajánlanám, hogy a pontmennyiség legyen a résztvevőszámhoz 
> > képest igazítva (elnézést, ha már küldtem a táblázatokat) 
> > csatolva küldök két bevállt és motiváló rendszert amivel 
> > megoldható, hogy a 2-3 párosú csoport is haladasson felfelé 
> > az osztályokban.
>
>Ez csak egy példa volt, ezt osztályonként kellene meghatározni, évente
>és standard latin esetében eltérő módon.
>
> > 
> > >...Nem tud minden versenyen elindulni, tehát a
> > >versenyek számát növelni kell, pl. 13 verseny.
> > 
> > A 13 reális egy szezonra.
> > 
> > >Nem lesz mindig a
> > >középmezőnyben ezért a 13 verseny megint jó. Néha jobb helyezést fog 
> > >elérni, tehát nem fog mindig elmenni, és néha rosszabb lesz az 
> > >eredménye, ezért mégis elmegy a következő versenyre. Akik 
> > rendre jobb 
> > >helyezéseket tudnak elérni, hamarabb elérik a szükséges ponthatárt, 
> > >nekik már csak az OB-t kell megvárniuk.
> > 
> > Nem értem, hogy minek ez a megkötés? OB? Akkor is meg kell 
> > várni, ha a páros már aszezon második versenyén elérte, és az 
> > OB mondjuk a 11-edik? Akkor addig ne menjen? ... Ezen is el 
> > kellene még gondolkodni!
>
>Ez lehet, hogy egy magyar specialitás, de nálunk az osztályváltás
>feltétele, hogy el kell indulni az Országos Bajnokságon.
> > 
> > >Nem tudom megítélni szakmai szempontból, de véleményem 
> > szerint nem vált 
> > >be a gyerekek és a junior táncosok esetében a tíztánc. Az én 
> > javaslatom 
> > >inkább a fokozatosság és az alacsonyabb korosztályokban és 
> > osztályokban 
> > >inkább visszaállítanám a régi rendszert, vagyis a 6, 8, majd 
> > ezek után 
> > >a tíztáncot.
> > 
> > Ez a vélemény mindenképpen OK. Kezdetbe jobb, ha 6 táncra 
> > öszpontosít a páros, és inkább legyen komoly alapja 6 - 
> > táncból, mint 10- ből csak valami sejtelme. Osztom azt a 
> > véleményt, hogy egy Slow Foxtrot technika semmiként sem a 
> > kezdőknek való.
>
>Köszönöm az egyetértésed, és főleg a példaként említett táncot, mivel az
>a standard táncok közül a szívem csücske! :-)))
> > 
> > >Mit tegyen a szakma, hogy kiegyenlítettebb legyen a mezőny? 
> > >Természetesen én is tudom, hogy mindig lesznek tehetségesebbek, 
> > >ügyesebbek, de mégis. Erre én nem tudom a választ, de talán most 
> > >megtudhatnám.
> > 
> > 
> > Ha a jobbakat hagyja a rendszer felfelé "áramolni" az 
> > osztályokban, akkor a a természet rendje szerint a mezőny 
> > kiegyenlítődik. Persze ide kívánkozik az, hogy lefelé 
> > semmiként sem szabad engedni a magasabb osztályokból 
> > férfitánost!!! (... esetleg nőt se.)
> > 
> > > Ma senki nem tudja megmondani közelítőleg
> > >sem, hogy hány táncos lesz kb. egyik vagy másik osztályban. 
> > Nem tudja 
> > >megmondani senki, hogy milyen hatással lesz a 
> > versenyrendszerre. Ilyen 
> > >mértékű átalakítás ennél komolyabb előkészítést, alaposabb írásbeli 
> > >előterjesztést és szélesebb körű vitát kíván. Miért nincs ez az 
> > >előterjesztés 8-10 oldal, ahol pl. külföldi példák vannak leírva.
> > 
>
>Ez a rész egy teljesen új versenyrendszerre utalt, ami nekem nincs meg
>gépen így nem tudom megosztani a lista olvasóival. Szerintem nem rossz a
>mostani csak másképpen kéne csinálni dolgokat, mint ahogy azt írtam.
>
> > A Jugoszláv példát leírhatom előnyeivel, és buktatóival 
> > együtt - ha ez segít.
>
>Kíváncsian várom!
>
> > 
> > >Mi a
> > >haszna ennek a rendszernek? Miben jobb, mint a mai? A mai 
> > szerintem nem 
> > >rossz, csak rosszul csináljuk és működtetjük. Alulról építkezik, 
> > >feljutásos rendszerű.
> > 
> > Bocsánat! Ha bárki fentről visszajuthat, hogy újra 
> > "agyonverje" a kezdők mezőnyét, akkor az nem, éppen az 
> > "alulról építkezés" mintája...
>
>Ez nem erről szól! Amit az előző bekezdésben írtam arra vonatkozik.
>
>A párcserét hogy oldjátok meg Jugoszláviában?
>
> > 
> > >Akkor mi nem jó benne? Ha választani lehet majd a besorolásokban, 
> > >szinte biztos mindenki feljebb törekszik. A mostani betűjelek jól 
> > >fejezik ki a ranglétrát. Ha csökkenteni akarjuk az 
> > osztályokat, vonjuk 
> > >össze a mai "E" és "D" osztályokat, és kezdjenek 4-4 tánccal 
> > >versenyezni.
> > 
> > Az összevonás a kiegyenlítődés kárára megy. Inkább a 
> > pontmennyiséget kellene csökkenteni, hogy gyorsabban lehessen 
> > haladni az alacsonyabb osztályokban. Pl E-ből D-be legyen 50 
> > pont. Ezzel a kezdeti sikerélmény is közelebb lenne, és a D 
> > -ből már kevesebben hagyják abba...
>
>Ezzel egyet értek, már a napokkal ezelőtt elkészített javaslatomban így
>szerepel. Még a szám is stimmel.
>
> > 
> > >A korosztályok összevonásának engedélyezését nem
> > >tartom jó ötletnek, mert akkor visszaesünk arra a szintre, 
> > amikor még 
> > >egy korosztály sávszélessége 4 év volt, ami gyerekek 
> > esetében rendkívül 
> > >sok és az átlagnak komoly nehézségeket jelent. A kis induló létszám 
> > >miatt rendre összevonhatják a versenyeket a "táncosok 
> > érdekében", csak 
> > >azt nem tudni soha, hogy melyik táncosok érdekében.
> > 
> > 
> > Nem fog kelleni az összevonás, mert sokan lesznek táncosok, 
> > ha jó lesz a rendszer.
> > 
> > >Ruha és lépéshatár szabályok.
> > >Ezekben a kérdésekben javaslom átvenni az IDSF 
> > szabályozását, azzal a 
> > >kis szigorítással, hogy a fiúk számára nem engedném a színes 
> > >felsőrészek viselését. Ennek egyetlen prózai oka, hogy még 
> > ma is csak a 
> > >sportágunk elismertségért küzdünk, és vigyáznunk kell a 
> > megítélésre is. 
> > >Kellemetlen helyzeteket teremt a látszat, a férfi táncosok 
> > "lebuzizása" 
> > >Bocsánat!
> > 
> > Egy kidolgozott férfitesten a fekete sztrecs is kitűnően 
> > mutat. Én sem támogatom a "papagályosdit" a férfiaknál.
>
>Ezt is örömmel olvastam.
>
> > 
> > >A lépéshatár is örök vita, pedig csak következetes 
> > betartásával lehet 
> > >kordában tartani a dolgokat. Évekkel ezelőtt, amikor a szakma 
> > >kezdeményezésére bevezették ezt is, meg a döntnöki funkciót, 
> > meg a ruha 
> > >szabályt, akkor azzal érveltek, hogy nem tudja letáncolni egy "D" 
> > >osztályos páros a világbajnok sorát. Ez valószínűleg mára sem 
> > >változott, de a versenyeken mégis mindenki próbálkozik. Az a 
> > >fenyegetés, hogy "legközelebb nem lehet ám majd ilyet csinálni!" 
> > >komolytalan, mert a legtöbb helyen csak egy év múlva lesz verseny. 
> > >Tudati nevelésre is szükség van, mivel a pontozók szerint 
> > nem a figura 
> > >táncol és gyerek esetében még arra sem hivatkozhatunk, hogy 
> > a tévének 
> > >táncol.
> > 
> > A lépéshatár egy csodálatos dolog, és működik. Csak két dolog 
> > kell hozzá. 1. Hivatalosan "kikiáltani", hogy melyik könyvek 
> > (LA, ST) szerint szabad csak táncolni. 2. Ezeket a könyveket 
> > hozzáférhetővé tenni mindenkinek. A másik megoldás, hogy az 
> > alacsonyabb osztályok (E, D) kapjonak kidoldozott 
> > figurasort(korosztályonként), amit mindenkinek kötelezően 
> > kell táncolni. Ebben az esetben tényleg a tánc minősége fog 
> > fejlődni, mert csak abban különböznek majd a párosok. Jugóban 
> > ez nagyon bevált. Először hadakoztak ellene sokan, de ma már 
> > mindenki belátta, hogy kimondottan hasznosnak bizonyult. A 
> > táncosok 6-10 figurából álló sorra még tudnak koncentrálni 
> > is, és kifinomul a tánckarakterük ezeken a sorokon. Később 
> > (C-és felett)a figurákat már képesek lesznek helyesen 
> > megtanulni (A rosszat sokkal nehezebb kijavítani, mint a jót 
> > megtanítani.)
> > 
>
>Mi is gondolkodunk kötelező sorokról, és nálunk is nagy a felzúdulás...
>
> > >A tudati nevelés része az is, hogy a versenyek ne üres lelátók előtt 
> > >érjenek véget. A kiesett párosok legalább azt nézzék meg, hogy aki 
> > >továbbjutott, az miben volt jobb? Nézzék meg a döntőt, mert abból is 
> > >lehet tanulni!
> > 
> > Ez a klubok vezetőjének, vagy pszihológusának a dolga. Ha 
> > nyugodtan leül az edző beszélgetni a táncosokkal, akkor azok 
> > megértik, és szívükbe fogadják a szavait, de ha csak felszedi 
> > a pénzt, esetleg még túlzott reményekkel bíztatja a táncosát, 
> > akkor azt csalódás érheti, és az elkeseredett ember nem 
> > nagyon kíváncsi mások sikerére...
>
>Ehhez nincs mit hozzátennem, bárcsak mindenki olvasná, és főleg
>megértené, magáévá tenné a gondolatot!
> > 
> > >A sikertelen versenynek ne az legyen a magyarázata, hogy
> > >"vak volt a zsűri!" hanem, hogy talán valamit nem jól 
> > csinált a páros!
> > 
> > Aki a hibát mindig másban keresi, abból soha nem lesz jó sportoló.
> > 
>
>Ezt is itt hagyom, így már kétszer is olvashatja azok közül akik a
>listán vannak! Ismét csak ismételni tudnám magam. Egyetértek veled!
>
> > >A szakma felelőssége egy és oszthatatlan, mert a táncosokkal 
> > nekik kell 
> > >megismertetni a versenyszabályzatot, a ruha és lépéshatár 
> > szabályokkal 
> > >együtt. A tánctudáson túl!
> > 
> > Persze csak akkor tehetik, ha azt ők is megtudják "fehéren 
> > feketén"... Erre is nagy hangsúlyt kellene fektetni.
>
>Ezt meg tudjuk oldani, mert mindenki megkapja! Már "csak" el kell
>olvasni, és alkalmazni kell!
>
> > 
> > Köszönöm, hogy végigolvastad. Kérlek, reagálj Te is!
> > 
> > Szeles Béla
> > 
>Én köszönöm a gondolataid, és várom a folytatást. Hamarosan én
>valamifajta végeredményről írhatok majd.
>
>    Üdvözlettel:
>                           Pásztor Ferenc

>From: =?iso-8859-2?B?T3Jvc3ogTOFzemzz?= >
>Nev=Körmendi Vivien
>Celom=versenyzés
>Varos=Bp
>rb=lány
>Eletkorom=16
>Magassag=167
>Súlyom=58
>telefonom=30-400-2186
>stilus=standard+latin
>Klub=Jókai,és a Budai táncklub 3 éve
>Tanchely=
>Tartossag=hosszútávú
>Osztaly=E
>Idoraforditas=6-7 órát
>Anyagiak=
>Tanar=Juhászné Vágvölgyi Györgyi

>URL=http://
>Egyeb=A táncpartneremmel azért nem tudok tovább táncolni, 
>mert felvették az eegyetemre és nem tud eljárni az edzésekre.

Ugy gondolom az lenne a normális, ha a versenyzö majd
minden héten versenyezhetne és nem csak évi néhány versenyen
indulna mindössze.
Véleményem szerint nem szolgálja a táncsport fejlödését,
ha központilag korlátozzuk a rendezhetö versenyek számát.
Kinek jó, ha kényszerböl indulnak a versenyzök?

A versenyek ne kötelezöek, hanem inkább VONZÓAK legyenek!

Pl: Ha az 53-dik helyezett kap egy szép méregzöld Jaguar-t, akkor
biztosan hamar összejön a mezöny. :)
Söööt! Tuti, hogy a lelátó is tele lesz!
A többi helyezett dijait a fantáziátokra bizom :)))
Ja, hogy ehhez pénzt kell keriteni?
Igen.
De ez nem a szakma dolga, hanem a menedzsmenté...

BoRoZo