VIII. evf. 1. szam, 1996. januar 18.


       -a szerk.-
5.     A szerk.

       -interju-
6-7.   "Mar nem olyan izgalmas" (Mick Jaggerrel, a Rolling Stones zenekar
       enekesevel beszelget Jann S. Wenner, a Rolling Stone magazin
       foszerkesztoje)

       POLITIKA

       -egy het-
8-9.   Kepes ***hirosszefoglalo***
10.    ***Kulturalis hirek***
11.    ***Fokusz***

       -publicisztika-
12-13. ***Bozoki Andras: Az apparatus fia***

       -magyar globusz-
14-15. ***Privatizacios tobbletbevetel: Ebul szerzett joszag***
16-17. ***Taszar: A US Army civilizalasa***
18.    Celzott lovesek Mohamedre: Csak egy tanc
19.    Cigany iskola a Jozsefvarosban: Roma tanoda

       -vilagfalu-
20-21. Az Oleksy-eset: Johiszemu, jogcim nelkuli KGB-ugynok
22.    Ujevkoszonto Mostarban: Az Alkony sugarutjan
23.    Palesztin valasztasok: Fatah, Ajas, Golan
24.    Miniszterelnok, Japan: A jovo emlekei

       -NaranCSMELLEKLET-
       A gyulolet

       ELET+MOD

25.    A puszta telen
26.    Zsirosszefoglalo
27.    Csak zsirni, zsirni, zsirni
28-29. Hollandia drogtanacsosa

       KULTURA

       -kritika-
30.    Film: Ami az ember utan marad (Dredd biro)
       Video: Desperado all a hazhoz (Robert Rodriguez: A zenesz [El
       Mariachi])
31.    Film: Ariel es a centrifuga (A kemkedes ara)
       Film: Fanszorzet az ezust tegelyben (Jade)
32.    Film: Izeke izelni tanul (Szirenek)
       Szinhaz: "Ma megint itt van a..." (Barta Lajos: Szerelem)

       -csajok-
33.    Konyv: Nok a vonal alatt (Szebeni Andras-Sovari Zsuzsa: Noi
       vonal)

       -elet-
34.    Klip-klop: MiTeVo

       -irodalom-
35.    Civil elvezetek: "Szellel. Esovel. Angyalszarnyon."
       Konyv: A prof. kicsit szertelen (Almasi Miklos: Napora a Times
       Square-en)

       -rockfront-
36.    1995: Mult ido (Pop, rock, kulfold)
37.    1995: Hip-hop and dancefloor

       -narancsgaleria-
38.    Peli Tamas

       -snoblesse oblige-
39.    Heti programajanlat

               ********************************************

Kedves Olvasoink!

Hosszu ideje, negy hete hianycikk a Narancs a standokon es az
elofizetok postaladajaban. Ezt nem igy terveztuk, bar evek ota
uzott hagyomanyaink szerint a karacsonyi dupla szam es a januar
11-en esedekes Happy New Year-dupla szam kozott szandekoltan
tartottunk szusszanasnyi szunetet. Ezert talan meg kellemetlenebb,
hogy a tervezett 1-2. szam nem tudott idoben megjelenni "a
szerkesztosegen kivul allo szervezesi es technikai okok" miatt -
ahogyan az MTI-hirben tudattuk azon olvasoinkkal, akik olvasnak
MTI-hireket. Mit szepitsuk: beleszaladtunk egy elokeszitetlen
koltozesbe - a szerkesztoseg uj telefonja es faxa az impresszumban,
bar ez sem vegleges; az e-mail es a postafiok nem valtozott -, es
"Europa legnomadabb hetilapja" elhagyta a XI. keruletet, ahol
fennallasunk ota a legtobb helyen, a leghosszabb ideig tartozkodtunk.
Az okozott kenyelmetlensegert Olvasoink es Elofizetoink
elnezeset kerjuk, s csak abban remenykedunk, hogy e mostani es a
jovo heti dupla szamok karpotoljak Onoket. Ha megkesve is: boldog
uj evet kivan a szerkesztoseg neveben

                                             Vagvolgyi B. Andras
                                                foszerkeszto

*** Kozel-Kelet: diplomacia, per *** Amerikai kozvetitessel
folytatodtak a heten az izraeli-sziriai beketargyalasok
elokeszuletei. Izraelben jart Husszein jordan kiraly is, akivel az
izraeli vezetes a kozelmultban lenyegesen javitotta kapcsolatait.
Warren Christopher amerikai kulugyminiszter Jeruzsalemben, kozel-keleti
korutjanak utolso allomasan kijelentette: Izrael es Sziria is kesz
az ev vegeig megallapodasra jutni. Arrol azonban meg semmi nem
szivargott ki, kesz-e atadni Izrael a Golan-fennsikot, illetve hogy
Sziria cserebe milyen biztonsagi garanciakat adna a zsido allamnak.
Christopher elozoleg negy oran at targyalt Hafez Asszad sziriai
elnokkel, s optimistan nyilatkozott a megbeszelesekrol. Kozben
Jeruzsalemben birosag ele allitottak Jichak Rabin kormanyfo
gyilkosat, Jigal Amirt es ket tarsat. Amir sajat bevallasa szerint
azert lotte le Rabint, mert ellenezte es meg akarta akadalyozni a
palesztinokkal valo bekemegallapodast. A Rabin-gyilkossaggal
kapcsolatos mulasztasai miatt egyebkent lemondott az izraeli belso
biztonsagi szolgalat, a Sin Bet fonoke. Karmi Guillon nehany hettel
a gyilkossag elott figyelmeztetett ugyan, hogy merenyletek varhatok a
kormany tagjai ellen, de szervezete nem tett semmit a politikusok
fokozottabb vedelme erdekeben.

*** MDF: belharc *** Gyakorlatilag csak ket honappal a part marciusi
orszagos gyulese elott kapott nyilvanossagot a kozel egy eve tarto
politikai belharc a Magyar Demokrata Forumban. Mikozben Godollon a
nemzeti szarny kepviseloi - koztuk Boross Peter exalelnok - Lezsak
Sandort jeloltek partelnoknek (kepunk nem a rendezveny helyszinen
keszult), Detken a Szabo Ivan vezette "nemzeti liberalisok" Fur Lajost
jeloltek a posztra. A nemzeti szarny nem tartja kizartnak a
Kisgazdaparttal valo egyuttmukodest, a "detkiek" azonban vilagosan
elhatarolodtak a "Torgyan-fele demagogiatol". Az MDF vezetoi nem
dontottek meg arrol sem, hogy a KDNP nemje utan mi legyen a sorsa a
Fidesszel kotendo polgari szovetsegnek, illetve pontosan milyen format
oltson az ellenzeki egyuttmukodes (az errol szolo mult heti
frakcio-egyeztetesre a kisgazdak nem mentek el). A part belso
koreibol szarmazo informacioink szerint mig Boross Peter ugy veli,
az MDF-nek a politikai paletta jobb oldalanak egeszet kellene egysegbe
szerveznie, a Fur Lajos jelenlegi elnok es Szabo Ivan vezette csoport
szerint kulonbseget kell tenni a jobboldali partok kozott, es inkabb
a mersekeltebb centrumerokben szovetsegesre talalni. (Lasd meg: 7.
oldal.)

*** Hatalyba lep a radio- es tevetorveny *** Goncz Arpad
koztarsasagi elnok alairta a radiozasrol es televiziozasrol
szolo torvenyt, amely igy februar elsejen hatalyba lep. A heteves
vitat lezaro alairas elott az allamfo tobbszor konzultalt Horn
Gyulaval, de - az elozetes varakozasokkal ellentetben - nem kert
alkotmanyossagi normakontrollt az Alkotmanybirosagtol, bar nehany
szakerto szerint a torveny szovege tartalmazott olyan passzusokat,
amelyek ellentetesek az Alkotmanybirosag korabbi hatarozataival. A
kisgazdak mindenesetre kilatasba helyeztek, hogy az
Alkotmanybirosaghoz fordulnak, mert szerintuk a torveny "serti a
parlamentaris demokracia intezmenyet". A torveny hatalyba lepeset
koveto legfontosabb feladatokkent - a keresztenydemokrata es kisgazda
kepviselok nelkul osszeult - parlamenti media-albizottsag a
kozszolgalati alapitvanyok alapito okiratainak elfogadasat, a
kuratoriumok elnoksegeinek, illetve az Orszagos Radio es Televizio
Testulet tagjainak parlamenti megvalasztasat hatarozta meg.

*** Clinton Taszaron *** Bill Clinton amerikai elnok szombaton
villamlatogatasra Taszarra erkezett, ahol talalkozott a Boszniaba
indulo amerikai katonakkal, valamint Goncz Arpad koztarsasagi
elnokkel, Horn Gyula miniszterelnokkel, Kovacs Laszlo kulugy- es
Keleti Gyorgy honvedelmi miniszterrel. A talalkozot megelozoen
bonyodalmat okozott, hogy az amerikai elnok gepe - bar eloszor
Tuzlaban szallt volna le - a kod miatt elobb allt meg Taszaron, igy
az elnok erkezeset nemcsak a magyar politikusok, de sajat biztonsagi
emberei is lekestek. Clinton meltatta Magyarorszagnak az eddigi
egyuttmukodes soran tapasztalt segitokeszseget. A magyar
koztarsasagi elnok az amerikai elnokkel valo talalkozas utan
kijelentette, hogy Magyarorszag erkolcsi kotelessege a beketeremtesben
valo reszvetel, a honvedelmi miniszter pedig azt hangoztatta, hogy
hazank reszvetele meg fogja konnyiteni Magyarorszag integraciojat a
nemzetkozi szervezetekbe. (***Lasd meg: 16-17. oldal.***)

*** Eltemettek Mitterrand-t *** A parizsi Notre-Dame katedralisban a
vilag vezeto politikusai es franciak tizezrei vettek vegso bucsut
Francois Mitterrand volt szocialista elnoktol, aki eletenek nyolcvanadik
eveben, prosztatarakban hunyt el. Magyar reszrol Goncz Arpad
allamfo vett reszt a gyaszmisen, es a mai Europa egyik legfontosabb
megalkotojanak nevezte az elhunyt politikust. Helmut Kohl nemet
kancellar is a kiemelkedo europai politikusra emlekezett. A Le Monde
cimu parizsi lap egyebkent kozolte: Mitterrand maga valasztotta meg
halalanak idopontjat, hiszen tudta, hogy orvosai mar nem tehetnek erte
semmit, igy abbahagyatta gyogykezeleset.

*** Csecsen tuszdrama Dagesztanban *** Egy csecsen terroristakbol
allo kommando tamadast inditott egy dagesztani varos, Kizljar
ellen, rovid ido alatt mintegy ket-haromezer tuszt ejtve. A
lovoldozesben sokan megsebesultek, korulbelul huszan eletuket
vesztettek. A Csecsenfold onallosagaert kuzdo Dudajev elnok veje,
Szalmam Radujev altal vezetett terroristak tobb tuszt kivegeztek (ezt
kesobb cafoltak), de a noket es a gyerekeket szabadon engedtek. A
tuszejtok vegul mintegy ketszaz tusszal Csecsenfold fele indultak,
de megallasra kenyszerultek egy faluban. A helyszinre erkezett orosz
katonai egysegek egy ideig nem viszonoztak a tuszejtok tuzet, mivel a
terroristak elo pajzskent hasznaltak a tuszokat. A tuszdrama
hatodik napjan vegul az orosz katonai egysegek tamadasba mentek at;
lapzartakor meg folytak az osszetuzesek. (Lasd meg: 7. oldal.)

*** Uj Bokros-csomag: nyugdijreform *** Az allamhaztartas reformjat,
ezen belul is a jelenlegi nyugdijrendszer gyokeres atalakitasat
celozza Bokros Lajos penzugyminiszter masodik csomagja, amelyet az MSZP
tavasszal esedekes kongresszusaig keszit el. A reformmal a szocialis
ellatorendszerek hatekonysagat kivanjak novelni. A tervezet szerint
az adok es jarulekok rendszeret ugy kivanjak atalakitani, hogy a
gazdasagi elet szereploi erdekeltek legyenek az ado befizeteseben. A
PM szukiteni kivanja a koltsegvetes altal fenntartott intezmenyek,
illetve a teritesmentesen ellatott szolgaltatasok szamat. A
nyugdijkorhatart 62 evre emelnek, csokkentenek a nyugdijjarulek
merteket, es nagyobb szerepet kapnanak az onkentes
maganbiztositok. Atalakitanak az egeszsegugyi intezmenyek
tulajdonosi es iranyitasi rendszeret, valamint csokkentenek a
gyogyszerkiadasok merteket. A helyi onkormanyzatok mukodteteseben
tervezett valtozas csokkentene a koltsegvetes szerepet, a
kozoktatas teruleten pedig - az eddigi, tanuloletszamra epulo
finanszirozasi rendszer helyett - feladataranyos finanszirozast
alkalmaznanak.

*** Alkotmanyellenes elutasitas? *** A Munkaspart az
Alkotmanybirosaghoz fordul, mert ugy veli: a nepszavazasi
kezdemenyezesuket elutasito december 22-i parlamenti hatarozat serti
az alkotmanyt - jelentette be Thurmer Gyula partelnok, hozzateve: az
Orszaggyules megfosztotta a nepet attol a jogatol, hogy a
nepszuverenitast kozvetlenul gyakorolja, es megsertette azt a passzust
is, amely szerint "a nepszavazas a parlamenti hatalomgyakorlas
kiegeszitesere es befolyasolasara szolgal". A Munkaspart 142 ezer
szavazatot gyujtott ossze a NATO-csatlakozasrol szolo
nepszavazasra. Halmai Gabor alkotmanyjogasz (hangsulyozva, hogy meg
nem latta a Munkaspart inditvanyat) a Narancs kerdesere elmondta: a
megkereses alapja az a munkasparti feltetelezes, hogy a parlament
torvenysertest kovetett el, amikor nem irta ki a nepszavazast.
Halmai emlekeztetett a nepszavazasi torvenyre, valamint azokra az
1993-as alkotmanybirosagi hatarozatokra, amelyek kimondjak, mely
esetekben nem lehet nepszavazasra bocsatani egy kerdest. Ezzel
osszhangban annak a meggyozodesenek adott hangot, hogy a parlament nem
a torvenyben meghatarozott esetek valamelyike alapjan tagadta meg a
nepszavazas kiirasat.

*** Uj orosz nagyhatalmi szerep? *** Oroszorszag kulpolitikaja meg kell
hogy feleljen az orszag nagyhatalmi statusanak - jelentette ki
kinevezese utan az uj orosz kulugyminiszter, Jevgenyij Primakov. Ez a
torekves, mint mondta, nem jelent visszaterest az egykori hideghaborus
szembenallashoz; de az uj miniszter hatarozottan ellenezte a NATO
tervezett boviteset, mert az - szerinte - nem felel meg az europai
biztonsagi erdekeknek. Primakov szerint Moszkva a jovoben volt
hideghaborus ellenfeleivel egyenjogu kapcsolatokra torekszik. Az orosz
kulpolitika tovabbi feladatait osszegezve kijelentette, hogy biztositani
kell Oroszorszag teruleti egysege megerositesenek felteteleit, es
erositeni kell a FAK-orszagokat gazdasagi szempontbol reintegralo
tendenciakat is. Szinten fontos feladatkent emlitette a "nemzetkozi
helyzet stabilizalasat"; ennek erdekeben - mint mondta - Moszkva
elsodlegesen a FAK teruleten es a Balkanon kivan tevekenykedni.

*** Vita a privatizacios bevetelekrol *** A privatizacios
tobbletbevetel felhasznalasarol nem nehany kepviselonek vagy a
Penzugyminiszteriumnak, hanem a kormanynak kell dontenie - jelentette
ki Horn Gyula egy, a Duna Televizionak adott interjuban, ahol Bokros
Lajos allaspontjaval egyezoen nem zarta ki, hogy a legnagyobb reszt az
adossag csokkentesere forditsak. A miniszterelnok szerint helyes, ha
a tobbletbevetelekrol szakmai vita folyik, ugyanakkor ugy fogalmazott: a
penzugyminiszter "beismerte hibajat", hogy nem terjesztette a kormany
ele javaslatait. A tobbletbevetelek felhasznalasarol hosszabb ideje
tarto vita bontakozott ki vezeto penzugyi szakemberek kozott: Bokros
Lajos penzugyminiszter a legelonytelenebb kamatozasu hitelek
torlesztesere fordittatna a penzt. Suchman Tamas privatizacios
miniszter korabban zarolta az APV Rt. szamlajara befolyt osszeget,
es ugy nyilatkozott: mintegy 50-80 milliard forintot forgatna vissza a
gazdasagba. (***Lasd meg: 14-15. oldal.***)

MORZE

Az ENSZ becslese szerint a vilag gazdasaga a tavalyi 2,6 szazalekos
emelkedest kovetoen az iden 3 szazalekkal novekszik. A fejlett ipari
allamokban 2,5, a harmadik vilagban 5,5 szazalekos novekedes
varhato.

A Clinton hazaspart csaknem tonkretettek a torvenyszeki szamlak -
jelentette a Money magazin. A Whitewater- es a Paula Jones-fele szexualis
zaklatasi ugy eddig ketmillio dollarba kerult Clintoneknak, akik igy
a csod szelere kerultek.

Nicolae Ceausescu es felesege 1989 decembereben, amikor a forradalmarok
kezebe kerultek, ket titkos bankszamlaval rendelkeztek, es ezeken
tobb mint egymilliard dollar volt - kozolte Theodor Stolojan volt
roman kormanyfo, a Vilagbank alelnoke.

Korrupcio miatt is perbe fogtak az eredetileg allamcsiny miatt orizetbe
vett del-koreai exelnokot. Cson Tu Hvan, aki december ota ul
bortonben, allitolag 910 millio dollaros titkos alapot hozott letre
hivatali ideje alatt.

Gheorghe Funar kolozsvari polgarmester fel tonna sulyu, ketnyelvu
emlektablat helyezett el a "romannak" tekintett Matyas kiraly
szulohazanak falan. A magyar szervezetek ezuttal nem rendeztek
tiltakozo megmozdulasokat.

Valamennyi atomeromu energiatermelese emelkedett nemileg tavaly
Oroszorszagban - jelentette az ezeket a muveket uzemelteto szervezet. A
99 milliard kilowattora meg igy is csak 85 szazaleka az 1990-es ev
teljesitmenyenek.

Ujabb sulyos olajszennyezes tortent az oroszorszagi Szaratov
kozeleben: egy nyomovezetek megserult, ennek kovetkezteben mintegy
150 ezer tonna nyersanyag folyt ki. Az olaj kozel ot hektarnyi teruletet
ontott el.

Kornyezeti katasztrofatol tartanak a Galapagos-szigeteken, miutan egy
turistakat szallito komp hajotorest szenvedett a partokon. A
megserult hajobol barmikor 160 ezer liter dizelolaj omolhet a
Csendes-ocean vizebe.

Megszokott bogotai bortonebol a kolumbiai Cali drogkartell harmadik
szamu vezetoje, Jose Santacruz Londono. Az 52 eves kokainbaro
feltehetoleg a fougyeszseg egyik kocsijaval oldott kereket.

Hatalmas mennyisegu, 18 tonnanyi vadkender-szarmazekot foglaltak le a
brit hatosagok Felixstowe kikotojeben, egy osszehangolt akcio
nyoman. A teljes hajokontenert kitolto hasisszallitmany utcai
erteke 55 millio font (12 milliard forint).

A Vajdasagi Magyar Szovetseg elnoksege elfogadta a szervezet
autonomiakoncepciojat - kozolte Kasza Jozsef, a part elnoke. A
tervezet egyforma hangsulyt helyez a szemelyi elvu autonomiara es a
teruleti onszervezodesre.

Egy amerikai birosag bunosnek tartja a 88 eves, litvan szarmazasu,
Bostonban elo Aleksandras Lileikist, aki reszt vett 40 ezer vilniusi
zsido meggyilkolasaban, es akit ezert ket eve megfosztottak amerikai
allampolgarsagatol.

Folyamatosan csokken az europai zsidosag letszama - allapitja meg
egy uj brit szakkonyv. Az Elporlado diaszpora cimu kotet szerint
1967-ben 3,1 millio, 1994-ben azonban mar csak 1,9 millio ember vallotta
magat zsidonak Europaban.

Jeruzsalemi zarandokuton vett reszt 2500 magyar kereszteny hivo. A
"nepi diplomaciat" hirdeto Hit Gyulekezetenek tagjai sajat
penzukon fedeztek a haromnapos ut koltsegeit.

II. Janos Pal a szektak es az elvilagiasitas elleni ujabb misszios
kuldetesre szolitotta fel a katolikus egyhazat. A papa ugy latja,
Kelet-Europaban maig erzodik "az ateista kommunizmus altal a
kereszteny ertekekben vegzett evtizedes rombolas hatasa".

A Simon Wiesenthal Kozpont tobb szaz Internet-szolgaltatot surgetett:
szurjek ki azokat a halozati uzeneteket, amelyek fajgyuloletet es
eroszakot szitanak - jelentette az Internetto. Nemzetkozi neonaci
csoportok szabadon terjesztik nezeteiket az Interneten.

Az Internet szamitogepes halozaton keresi utodjat Uri Geller, aki
pszichoenergiaival kanalakat hajlitott es orakat allitott meg. Geller
1 millio dollart ajanlott annak, aki az Interneten keresztul meg tudja
hajlitani szefbe zart kanalat.

Pekingben Csiang Co-min allamfo-parttitkarral es mas vezetokkel
talalkozott a kinai kommunistak altal kivalasztott hateves "11.
pancsen lama". A dalai lamaval szemben kinevezett kisfiut Csiang Co-min
felszolitotta: tamogassa a part vezeto szerepet, es itelje el Tibet
fuggetlenedeset.

Ot nobol allo orosz expedicio erte el mult heten a Deli-sarkot;
az utolso par szaz kilometert kemeny hidegben, szelben es havazasban
tettek meg. A Hovihar nevu tapasztalt sarkkutatocsoport eddig 14-szer
jart az Eszaki- es haromszor a Deli-sarkon.

Az Amerikai Hadsereg (US Army) megerkezese es jelenlete Somogy megyeben
nem okozott varatlan esemenyeket es rendkivuli allapotot: a katonak
dolguk vegeztevel a bazison maradnak - a "kijarasi tilalmat"
allitolag hamarosan feloldjak -, igy a helyi lakossag leginkabb
konvojokba szervezve latja oket. Taszaron kisebb karokozassal jart az
amerikai jelenlet, de az okozott karokat megteritik a biztositok.

A helikopter 0 ora 3 perckor erkezett, menetrenden kivul, mondhatni.
Kuruczeknal aznap disznotor volt, koran lefekudtek, mint akik jol
vegeztek dolgukat, aztan az amerikai CH-47 Chinook a telek mellett, a
szovetkezet foldjen landolt. Az ejjeli latogato a hatar tuloldalan
- Kurucz Istvan vallalkozo, cipo- es ruhakereskedo szerint effektiv
Szloveniaban - szallt fel es, mivel az ejszaka kod volt Somogy megye
felett, nem szallhatott le a ket szoba joheto repuloteren; amig
korozott, az uzemanyag elfogyott az olajvalsag elott tervezett
gepben.

Kurucz Istvan szerint a pilota lathatott egy lampakkal szegelyezett
teruletet - a szovetkezet parcellajat, amit eppen Kuruczek muvelnek
-, es ugy gondolta, hogy ide most leszall. "A gyerek azt mondta, hogy ki
ne menjunk, mert itt a vilagvege", mondja Kurucz. Kineztek az ablakon,
"a tuja igy elfekudt", mellette meg ott a gazcsap, Kurucz Istvan azt se
tudta, mit gondoljon. Az amerikai katonai rendorok (MP) elobb erkeztek,
mint a magyar rendorseg; a joves-menes, tankolas es bameszkodas -
"nep meg annyi, mint a csibe fia", az utcan, kertekben, mindenhol -
eltartott delutan ketto oraig, amikor a Chinook felszallt, es
otthagyta Kuruczekat, mint az ominozus szent az olajokat. Kurucz Istvan
jol viseli az esetet, bar "johettek volna nappal", es nem duhos az
amerikaiakra - vegul is kara nem szarmazott az ejjeli latogatasbol
-, amugy pedig, mint minden magyar ember, gyakorlo geopolitikus: a
NATO-csatlakozasba beleszolni nem akar ("nincs jogom nyilatkozni, mert nem
voltam oda szavazni, most milyen jogon lennek elegedetlen"), de megvan a
velemenye. A NATO-tagsag jo lenne, vegso soron, mert "mi, magyarok, el
vagyunk veszve", avat be a kozkedvelt teoria reszleteibe: "Kilep a
jugoszlav, kilep az ukran, a csehszlovak, a roman, mi meg, magyarok,
talalkoznank a Balatonban. Abba fulladnank bele."

Civilizacio es repedesek

Taszar nem banna a szovetseget. Ha nepszavazas lenne a NATO-hoz valo
csatlakozasrol, "akkor Taszaron, lehet, atmenne", mondja dr. Kovacs
Jozsef, Taszar polgarmestere es haziorvos. Annak ellenere bizik
ebben, hogy a falut tulajdonkeppen varatlanul erte mindaz, ami az
amerikaiak jelenletevel jar. Senki sem tartotta fontosnak, hogy a
targyalasok es az elokeszuletek szakaszaban a polgarmestert
megkeresse es felvilagositsa arrol, mi lesz majd a 2200 lakosu faluban,
ha megjonnek az ideiglenesen ott allomasozok. Amikor vegre
megerkeztek, akkor az amerikaiak tajekoztattak ugyan a varhato
nyuzsgesrol, "de ezt ugy fel sem lehet fogni", a dobbenet csak azutan
kovetkezik be, amikor elindul az elso konvoj.

A haditechnika es az eloero Nemetorszagbol vasuton - kisebb resze
repulon - erkezik Taszarra. Ezutan kovetkezik a menetoszlopok
szervezese - kozben a katonak harom-ot napot satorokban pihennek -,
majd utnak inditasa a horvatorszagi Okucani fele, ahol a Szavan
epitett pontonhidon at erkeznek meg Bosznia eszaki reszebe. Az
amerikai szektor kozpontja Tuzla (ott van Bosznia legfontosabb katonai
repulotere). A taszariaknak az amerikai csapatok egyelore
egyiranyusitott utcakat, konvojokat es onkivuleti allapotban
erdeklodo ujsagirokat jelentenek.

A foutcan vonulnak a husztonnas trelerek, sokkal sulyosabb
rakomanyukkal. A falu allitolag nem kifejezetten stabil talajon epult,
a fold mozog, a falak repednek. A falrepedesek hamar elhiresultek, tele
lett veluk a sajto, a taszariak buszkeseggel vegyes martiromsaggal
mutogatjak a - nem tul jelentos - karokat. A kerdes kozben
megoldodni latszik: Novogradec Jozsefne jegyzo a Narancsnak elmondta,
hogy az AB-Aegon es a Hungaria Biztosito nemcsak a regi ugyfeleknek
teriti meg a kart, hanem az utolag szerzodoknek is (felteve, hogy
azoknak nincs biztositasuk mas tarsasaggal). Szep kis tatarozasnak
nezhet tehat elebe Taszar, az amerikai adofizetok penzen, hiszen a
biztositotarsasagok a Biztositok Orszagos Szovetsegetol, azok
pedig az amerikaiaktol kapjak meg a penzt. Az amerikai hadsereg
valoszinuleg nem fog kekeckedni, fizet, mint katonatiszt, mert az elso
jo benyomas a legfontosabb. Kisebbsegben maradnak majd azok, aki eleve
mindennel elegedetlenek. Az Army meg egy bekotoutat is leaszfaltoz,
amint azt az idojaras engedi ("azt mindenki tudja, hogy ilyen hidegben
nem lehet aszfaltozni", mondja a jegyzo); az ut onkormanyzati
tulajdonban van es a falun kivul fekszik: azon vonulnak majd a konvojok,
azt hasznaljak majd, ha elkeszul, es akkor velhetoleg alig lehet
oket a faluban latni. Szolgalatban.

Egyelore szolgalaton kivul is alig mozdulnak ki, mert meg "epul a
bazis, es sok a munka" - ez a hivatalos magyarazat -, ezert nem
hagyhatjak el a korletet. A lakossaggal elvetve talalkoznak (akarcsak
a szovjetek a multban, mondjak gyakorlatilag minden nosztalgia nelkul a
taszariak), ha pedig megis gyalogosan - a Humvee terepjarokat elhagyva -
kerulnek magyarok kozelebe, akkor "udvariasak, elozekenyek, a
szabalyokat betartjak" (a KRESZ-t azert neha figyelmen kivul hagyjak:
eddig mintegy husz konnyebb baleset tortent amerikai kozremukodessel
Somogy megyeben). A jegyzono a bekes egymas mellett elesrol a
legtanulsagosabb torteneteket a karacsony elotti templomi koncertrol
es az ejfeli miserol tud meselni - a ket rendezvenyen mintegy 67
amerikai katona vett reszt -, amikor is enekeltek magyarok, amerikaiak
vegyesen. A katonak kaptak ket szem szaloncukrot, aminek annyira
megorultek, hogy egy Murdoch nevu ezredes azota is mondja, hogy neki
ilyen meg nem volt. Arrol nem is beszelve, hogy "volt koztuk olyan",
aki Taszaron "volt eleteben eloszor hangversenyen"; valahogy igy
civilizaltak a magyarok a G. I.-okat.

Satorvaros

Az Army tehat a jobbik arcat igyekszik a magyarok fele mutatni. A bazis
teruletere gyakorlatilag csak az nem jut be, aki idejeben megszokik a
szervezetten es szinte rendszeresen indulo buszok fedelzeterol. A
hadititokrol alkotott fogalmak - a titok-filozofia, ha ugy tetszik -
meroben elter attol, amit magyar foldon (na jo, szovjet ernyo alatt)
megszokott a media. Fenykepezni mindent szabad: orseget, leszallo
helikoptert, fegyveres katonat, barmit. Lukacs fotografus olyan helyeken
sutotte el Nikonjat, ahol mondjuk tiz evvel ezelott egyszeruen
lelovik, mint az imperialistak szemfules ugynoket. Kiseret
termeszetesen van, es a hadsereg szempontjabol igazan lenyeges
adatokat persze nem lehet megtudni. Az egyszer biztos, hogy Heller
altisztrol mintaztak a 22-es csapdajat: egyreszt az volt a dolga, hogy
tajekoztassa a sajtot, masreszt viszont gyakorlatilag minden valasza a
"sajnos, nem tudom" es "majd kesobb megkerdezzuk" fordulatokban merult
ki.

A katonak sisakban teszik a dolgukat, ami azert minduntalan emlekeztet
arra, hogy nem azert vannak itt, hogy magyarokkal baszakodjanak, hanem mert
a boszniai haboruba kuldtek oket. Ezzel egyutt udvariasan valaszolnak
a leghulyebb kerdesre is, attol tartok - hadseregrol leven szo -,
egy elore elkeszitett valaszsor alapjan. A 17. valasz peldaul az
lehet, hogy
"nem-sokat-lattam-meg-Magyarorszagbol-de-mar-igy-is-tetszik-es-alig-v
arom-hogy-megismerjem". Vagy:
"igen-nagyon-szeretnek-elutazni-Bukarestbe-mert-az-biztos-szep-varos"
(49. valasz). Arra a kerdesre, hogy birjak-e mar a helyiek nyelvet,
szerenyen a 6. valasszal elnek: "Otto-utott-talalt-otot". Mi mast
tehetnenek.

A katonak a taszari bazison egyelore futott satorban laknak.
Korhazuk is satormodulokbol es kontenerekbol all,
felszereltsegeben pedig messze leelozi a magyar intezmenyek viszonyait;
affele kisebb csoda a maga nemeben, sebeszeti es intenziv osztaly,
gyogyszertar, rehabilitacios szarny van benne, meg szamtalan,
felettebb misztikus rendeltetesu orvosi ketyere. Amennyiben Bosznia zord
hegyei kozott valaki meg talal sebesulni, annak allapotat a helyi
tabori korhazban ugymond stabilizaljak, majd Blackhawk helikopteren
Taszarra roptetik, ahol vagy felgyogyul, vagy meghal, a szolgalati
szabalyzat egyiket sem tiltja kifejezetten.

Miszter Dollar

A media hiszterikus es fennkolt lelkesedesebol - mivel a katonak
szolgalat utan a bazison maradnak - Kaposvaron semmit sem tapasztalni. A
Kapos Szallo ettermeben csupan a helyi Kapos TV tiszteletere neveztek
el belszint (belszin, habart tojas, barnamartas, krokett); sehol egy
fokhagymas-tejfolos lepeny G. I. modra, sehol egy Clinton reggelije.

A kozombos varosban lesznek tiltott helyek a katonaknak. Babarczy
Laszlo, a kaposvari Csiky Gergely Szinhaz igazgatoja szerint "a
hadsereg ab ovo kellemetlen lakotars". Ezert a direktor mar regen
megtiltotta, hogy a szinhazklubba fegyveres testulet tagja betegye a
labat. Nem tartja valoszinunek, hogy rendezvenyeik reszere
kiberelnek az epuletet, mint ahogy azt sem hiszi, hogy berbe adna.

Nehez megjosolni, lesz-e majd centenariumi unnepsegsorozat az
amerikaiak bejovetelenek emlekere: a NATO IFOR (Implementation Force)
egysegei - es veluk egyutt a mintegy 20 ezer amerikai katona - csupan
egy evig maradnak Bosznia-Hercegovinaban, fogadkoznak a politikusok.
Ebbol azert meg lehet barmi: egyelore nehez elkepzelni, hogy egy ev
utan osszepakolnak es hazamennek (Boszniabol es - fontos logisztikai
bazisrol leven szo - Magyarorszagrol is). Tegyuk fel, megis, hogy a
US Army egy ev mulva kivonul Taszarrol. Mit tehetnek a magyarok ez alatt
az egy ev alatt? Ha eleg okosak, kereshetnek valamennyi penzt. Okos az
lesz, aki nem felejt el ket dolgot: az egyik, hogy a Somogy megyei bazisok
legfontosabb feladata a Boszniaban allomasozo egysegek tamogatasa. A
masik dolog, amirol erdemes nem elfeledkezni, az, hogy ezek a katonak
nem azert jottek Taszarra, mert felesleges penzuket nem a francia
Rivieran akarjak elkolteni; probalkozni erdemes ugyan, de
beszallitani akkor is az amerikai hadseregnek lehet, tehat: minoseg,
esszeru aron; ezek a hadtaposok 1990 elott kezdtek gyakorolni a
kapitalizmust.

Taszarnak egyelore annyi elonye szarmazott az amerikaiak
jelenletebol, hogy - regota kert - 24 fos rendorors lesz a faluban.
A taszari kocsmaban tovabbra sem kevernek Margaritat, es nem csak
azert, mert eddig is megvoltak nelkule. Az italkeszlet whiskyvel
bovult, a dohanyaru-valasztek Marlboroval. Taszaron egyebkent
semmilyen idegenforgalmi infrastruktura sincs: az onkormanyzatnal most
azt remelik, hogy arra teved egy panzios es epit egy szallashelyet.
Meg gyorsettermet meg mindent. Bufebol egy gyorsnak ugyan nem nevezheto
mar all a helyorsegi klub epulete mellett, de olyan hamburgert mernek
benne, hogy attol Samuel L. Jackson hamburgerrajongo holtan fordulna fel,
es nem lenne ideje megterni.

A bufehez ket magyar vigec-manager settenkedik. Egyenruhazattal
birnak, a mar kozhelyes meleg turkizszin zakoval, fekete nadraggal,
karikan liffego keresztes fulbevaloval: nyakba akaszthato
masszirozogepet kinalnak. A szerkezet elemes, ha bekapcsoljak, akkor
egy gomb mozgasba lendul - az elado a tenyeren mutatja, milyen kellemes
-, jol leolvasztja a hajat vagy mi; a zsirnak annyi. Csak magyaroknak
kinaljak, 700 forintert darabjat, amerikait meg sem kornyekeznek.
Mindenki a sajat terfelen jatszik, es a blaszharombol is ki lehet
esni. Bar felsobb osztalyba is lephet az arra erdemes, csupan - pelda
ra egy meltan nepszeru budapesti focicsapat - nem szabad elfelejteni
nevezni.

Makai Jozsef

* Taszar Barracks *

Amikor a hetvenes evekben eloszor jartam Nyugat-Nemetorszagban, volt
valami furcsan borzongato erzes abban, ha amerikai katonai
letesitmenyekkel, amerikai futballpalyaval gazdagitott laktanyakkal,
lazulos laktanyanevekkel (pl. Kiss Me Kate Barracks, rogton ott Stuttgart
mellett), kulon kis, zold, US Army feliratos rendszamtablaval
felszerelt szemelyautokkal es az akkori szovjet katonai jarmuipar
termekeihez szokott szemnek ujszeru amerikai terepjarokkal, dzsipekkel
es mas egyebekkel kellett szembesulnom. Hideghaboru volt vagy mi.
Mikor a Kaposvar-Taszar-bekotouton az elso amerikai konvojt latjuk,
ohatatlan az a bizonytalanul feltoro banalis erzes, megis tortent
ebben az istenverte orszagban valami az elmult evekben. A Szovjetszkaja
Armija megiscsak ugy nezett ki, mint Dzsingisz Kan hadserege
formaruhaban - hogy a kozerzuletrol most ne is essek szo -, ezeket az
amerikaiakat meg mar szamos haborus mozibol ismerjuk elismeroleg,
igy elhisszuk nekik, hogy tortenelmi leptekben a Jo oldalara
kerultunk.

Ez a taszari satortabor olyan, mint a vilag barmely mas katonai
letesitmenye bekeidoben: vasagyon hevereszo katonak, fegyveret
tisztogato vagy pasziansszal unalmat uzo legenyseg. Kik ezek az
emberek? A korbehordozott tekintet nehany dolgot azonnal regisztral: a
harcosok kabe 20 szazaleka no, kabe 40 szazaleka afroamerikai, jo
reszuk idosebb, mint az altalanos hadkotelezettsegre epito katonai
erokben. Tavaly ilyenkor beszelgettem a detroiti fekete gettoban egy
Alshaddia L'Kiyah Williams nevu tizenhat eves fekete fiatalemberrel, aki
eldontotte: jo utra ter (kabitoszer-kereskedo volt, lofegyvert is
hasznalt gangsta bandaharcokban, probara is volt mar bocsatva), es a
hadsereghez vagy a tengereszgyalogsaghoz kivant csatlakozni.
Altalanosnak mondhato eletut ez; a hadsereg veteranjai segelyt
kapnak, ha egyetemre mennek, gyogykezelesuk eletuk vegeig
kedvezmenyes, es ha mas nem, hat a minden varosban letezo Vetaran's
Cabnel esetleg taxisofori allashoz juthatnak. A taszari amerikaiakkal
egy masik Amerika jelent meg Ka-Europaban, mint '89 ota a pesti,
pragai, varsoi privatizator-politikai-media-tanacsado, Solomon
Brothers-es, Arthur Andersen-es, Wall Street-i csapat; a proletar-Amerika.
Ott ezt nem ilyen osztalyharcosan mondjak, ott a galler szine szamit.
Kerdezgetjuk oket, honnan: Nyugat-Virginia, Del-Karolina, Texas,
Chicago; kerdezzuk, hova: Boszniaba, persze, de miert is? Mert kuldik
oket, mert a helyiek meg az europaiak negy ev haborut nem tudtak
elrendezni, valami vallasi dolog az ott, meg rasszizmus is talan,
bizonytalansagban vannak, de ez nem is erdekes, ok parancsra mentek
Kuvaitba meg Szomaliaba is, igaz, ott legalabb meleg volt. Aztan a
nyugat-virginiai fekete ormesterlany megigazitja zold, terepszinu
gallerjat, azt, amivel a keket valtotta fel.

- vagvolgyi -

* Bill Clinton Taszaron *

Szivni jo. Kint a sarban, a taszari ugynevezett sajtokozpont elott,
szombat delelott fel tizenegykor megtudni, hogy Bill Clinton mindjart
repul tovabb Tuzlaba, es hogy mar nem lehet bemenni a laktanyaba. A
riportbol nem lesz semmi. Meg a semmibol sem lesz semmi. Mert Clinton
magyarorszagi latogatasa, akarhogyan is forgatjuk, olyan volt, mintha
nem is lett volna. Protokollbeszed az amerikai katonaknak, meg negyedora
a legfelsobb magyar allami vezetessel; ennel meg egy
Brezsnyev-latogatasnak is tobb hozadeka lehetett annak idejen. Hacsak
hozadeknak nem nevezzuk, hogy Horn Gyula az egesz tersegre nezve
modellertekunek nevezte a daytoni megallapodast, es hogy o meg
Clinton megbiztak a honvedelmi minisztereket, hogy dolgozzak ki az
elszamolassal kapcsolatos vitas kerdesek megoldasi lehetosegeit.
Azon, hogy mit is gondolhatott Horn Gyula, hogy mennyiben lehet mondjuk a
magyar-roman viszony rendezeseben modell Dayton, a raeroknek talan
erdemes elmerengeni. A daytoni szerzodes egy ketszazotvenezer halottat
produkalo veres haboru vegere tett pontot, azaltal, hogy nemzetkozi
katonai protektoratus ala vont egy europai allamot. Ez, ha kerhetjuk,
inkabb ne legyen modell. Persze ha Horn a "modellertek" alatt ugy
altalaban ertette a fokozottabb amerikai szerepvallalast, akkor minden
rendben. De akkor mondja azt. Hornnak tovabba meggyozodese, hogy "az
amerikaiakkal valo egyuttmukodes megkonnyiti Magyarorszag
integraciojat a nemzetkozi szervezetekbe". Ettol Bukarestben biztos
jol osszeszarjak magukat, es ez igy van jol. Meg a vegen egyutt
megyunk a fekakkal az olahra. Es szivet melengeto volt hallgatni azt
is, hogy Horn megbizza valamivel William Perryt. Dolgozzon az apparatus,
az anyjuk szentsegit.

Hat igy orolnek mifelenk a vilagpolitika malmai. A tolunk uszkve
ketszaz kilometerre lako bennszulottek negy es fel evi szivos
munkajanak koszonhetoen, lenyegeben egy geografiai veletlen
folytan beugrik hozzank az amerikai elnok. A sajtokozpontban az
egyetlen felhotlenul boldog ember az intezmeny magyar fonoke volt, aki
nemcsak hogy szinte egymaga fogadta az erkezo Clintont, de szerzett tole
egy autogramot is. Ettol persze a Magyar Narancs stabjanak napja meg
ugyanolyan merhetetlenul es visszavonhatatlanul elbaszott maradt. A
szombat kulcsmondatat delutan mondta ki egy kaposvari kocsma pincere:
harmincot perc varakozas utan azt tanacsolta a stabnak, hogy "inkabb
valasszanak valami mast a halaszle helyett, mert a szakacs veletlenul
a paradicsomos kaposztat melegitette meg".

- bbe -

"Sokan kerdezik manapsag, kik csinaltak az otvenes eveket. Ne
kerdezzek, itt vagyunk!" Ezzel a dacos mondattal hivta fel magara a
figyelmet Grosz Karoly a nyolcvanas evek kozepen, a politika irant
kevesbe erdeklodo, szelesebb nagykozonseg elott.

De partberkekben mar korabban ismert volt. Eleteben nem sok idot
toltott a "realszferaban", mert mar 1950-tol, huszeves koratol a
Magyar Dolgozok Partja kozponti apparatusaban tevekenykedett. A
forradalom utan az MSZP-ben ott folytatta, ahol az MDP-ben abbahagyta.
Felivelo csillaga miatt Kadar egyre inkabb igyekezett tavol tartani
ot Budapesttol, es megyei partfonoki poziciokkal kinalta meg. A
Fejer megyei evek utan Grosz Miskolcra, az "acelvarosba", a
munkasosztaly egyik fellegvaraba igazolt. A hetvenes evek vegetol
kerult be a potencialis Kadar-utodok roppant szuk korebe. Kesobb,
1984-ben (miutan kinevelte Fejti Gyorgyot) elhagyta a varost, s
elfoglalta elso titkari szeket az MSZMP budapesti bizottsagaban. Az
1985-os partkongresszus utan Grosz mar a Politburo tagja volt, s
ebbeli minosegeben politikailag felelos a magyar adossagallomanyt
rovid uton megduplazo '85-87-es gazdasagelenkitesi kiserletert.

Grosz igazi korszaka 1987 juniusatol, kormanyfove valo
kinevezesetol 1988 majusaig, a Kadar-Gaspar-Aczel belso harmas
elleni sikeres puccs kivitelezeseig tartott. A kormany "kibontakozasi
programjanak" meghirdetesevel az akkor meg dinamikus Grosz pezsgest
hozott a keso kadari politika allovizebe, es megtette az elso
lepeseket a part es a kormany szetvalasztasa fele.
Miniszterelnokkent atmenetileg hatterbe tudta szoritani leninista
dogmait - vagy talan ugy gondolta, egy uj NEP-re van szukseg -, es az
apparatcsik blokkban helyet szoritott nehany technokratanak is.
Valojaban ekkor kezdodott a (poszt)szocialista technokracia
jelentosebb mervu bearamlasa a felsobb donteshozatali es
tanacsadoi poziciokba. Ekkor kerultek eloterbe olyan pragmatikus
techno-acid szakertok, mint peldaul Sarkozy Tamas, Kilenyi Geza,
Medgyessy Peter vagy Kupa Mihaly. Nem veletlen, hogy Grosz korszakaban
indult el adorendszerunk a fejlett, joleti, skandinav modell kovetese
utjan.

Nyugati lapok kommentarjai manapsag magyar Gorbacsovkent emlegetik
Groszt. Tevednek. A magyar Gorbacsov Pozsgay Imre volt, aki - Grosz
rosszallasa ellenere - elosegitette a magyarorszagi glasznosztyot, a
sajto fokozatos liberalizalodasat. Grosz ezzel szemben a grosznoszty
hive volt. Azaz: a part legyen egeszsegesen es vonalasan elkotelezett,
a kormany modernizaljon pragmatikusan, a lakossag kozerzete pedig
javuljon. Az olyan ketes elemektol eltekintve, mint Koszeg Ferenc es
csoportja (akik nem atallottak ehsegsztrajkot folytatni
utlevelukert), mindenki kaphatott vilagutlevelet es hozza evente 50
(otven) ropogos amerikai dollart. A grosznoszty alapjaban veve annak
felismereset jelentette, hogy nem lehet mindenki melle rendort
allitani. De azert Grosz ugy gondolta, aki melle lehet, oda kell.

1988 majusa es novembere kozott Grosz egyszerre toltotte be a
miniszterelnoki es a partfotitkari funkciot. Ez az idoszak a
tuntetesek es a rohamrendori bravurok korszaka volt. 1988. junius
16-an Grosz szetverette a Nagy Imrere es a forradalomra emlekezo,
szabadsagot es demokraciat kovetelo tuntetoket. Ott aztan
kormukre neztek az olyan rendbontoknak, mint Kis Janos, Orban Viktor,
Mecs Imre, Demszky Gabor, Csoori Sandor, Solt Ottilia, Tamas Gaspar
Miklos es a tobbi gezenguz. Nehany hettel kesobbi amerikai utjan
Grosz a Newsweeknek adott interjujaban ugy fogalmazott, hogy a
rendorsegnek "fasiszta rendzavarast" kellett szetoszlatnia. Hasonlo
atrocitasokra kerult sor 1988 szeptembereben az Amnesty International
altal szervezett koncerten, a betiltott oktober 23-i tuntetesen es
novemberben a brassoi munkasfelkelesre emlekezteto tuntetesen. De ha
erdekei tortenetesen ugy kivantak, Grosz tudott pragmatikus is
lenni: 1988 juniusanak vegen elturte a Hosok teren lezajlott nagy
Ceausescu-ellenes tuntetest, aminek fejeben (mint magyar partvezeto
tobb mint tizeves szunet utan) vegre talalkozhatott a Conducatorral
Aradon. Ott azonban a bukaresti szultan konnyen leiskolazta.

Legnagyobb kulpolitikai sikere az volt, hogy 1988 juliusaban a
washingtoni Feher Hazban fogadta ot Ronald Reagan. Utana irany
Kalifornia, Hollywood es a McDonald's. A hajdani BAZ megyei
partfotitkart ekkor, a Big Mac-menu fogyasztasa kozben, a Sunset
Boulevard kozeleben legyintette meg a kapitalizmus szele. S noha az ido
tajt Nagy Imre rehabilitalasarol meg szo sem lehetett, a McDonald's
csakhamar megnyithatta elso gyorsettermet Budapest belvarosaban.

Grosz Karoly nem Gorbacsovhoz, inkabb a del-koreai Ro Te Vu elnokhoz
hasonlitott, azzal a kulonbseggel, hogy ot meg konnygazos,
gumibotos, feldemokratikus valasztasokon sem valasztottak volna meg.
Grosz 1987-ben gazdasagi liberalizatorkent indult, de 1989 aprilisaban
mar a gazdasagi szuksegallapot hurjait pengette a KISZ-DEMISZ
atalakulasi kongresszusan. Addig, amig a Gorbacsov-Ligacsov-parviadal a
Szovjetunioban el nem dolt, Grosz semmilyen politikai reformlepest nem
tett. Grosz csak Ligacsov 1988. oktoberi bukasa utan engedte meg
Kulcsar Kalman igazsagugy-miniszternek, hogy az altala kidolgozott
egyesulesi torveny a kormany napirendjere keruljon. Ket hetre ra
miniszterelnokkent megbukott, s helyebe a fiatal, Nyugatot mar korabban
megszimatolt Nemeth Miklos lepett. Nemeth pedig, ha akarta volna sem
mondhatta, hogy o csinalta az otvenes eveket.

Grosz 1989 novembereben kerult vissza a Miniszterelnoki Hivatalbol a
Feher Haz voros draperiai koze. Ettol kezdve szinerzekelese
leegyszerusodott, es - Stendhal nyoman - a voros es feher, valamint
a voros es fekete alternativait latta maga elott. Sajat arnyekat
nem lephette at. Amikor 1988. november vegen egy budapesti
partaktivan megprobalta "feherterrorizalni" a hallgatosagot, meg
az MSZMP grassrootja is elkezdte a visszaszamlalast. Eloszor Pozsgay
puccsolta meg ot '89 januarjaban, majd Pozsgay, Nyers es Nemeth
osszefogva juniusban. A kerekasztal-targyalasok megnyitojan meg
kiultettek az asztalhoz, de mar sem a Nagy Imre-temetesre, sem a
Bush-latogatasra nem engedtek oda.

Grosz Karoly MSZMP-je egeszen szethullasaig megorizte a leninista
partok legfontosabb szervezeti jellemzojet: a demokratikus centralizmust.
Igaza volt, amikor kifogasolta, hogy a part reformerei (beleertve az
orszagszerte szervezodo reformkoroket) az alapszaballyal ellentetesen
jartak el. Mi mast tehettek volna, ha antidemokratikus volt az
alapszabaly? Grosz erdeme az volt, hogy politikai bukasa utan is
megmaradt az MSZMP vezeto testuleteben egeszen az allampart 1989.
oktoberi megszuneseig. Ezzel pedig gyakorlatilag leszerelte azokat az
ultraortodox csoportokat, akik vezert kerestek maguknak a partvezetes
elleni puccshoz. Hiszen addig megsem csinalhattak semmit a Ribanszky
Robert-fele kemenyvonalasok, amig mentoruk is a part elen allt. Igy
jarult hozza Grosz Karoly a ver nelkuli, targyalasos atalakulas
sikerehez. Mire azok eszbe kaptak, a partallam elhalt, s a
munkasoroktol begyujtottek a fegyvereket.

Grosz Karoly nem volt demokrata, es nem gondolta, hogy a magyar nepnek
demokraciaban kellene elnie. A szabadsag uj, szokatlan eszme volt
szamara, de nyugdijaskent meltosaggal viselte.

Minden magyar polgarnak joga van ahhoz, hogy magyar foldben nyugodjek. Az
egykori partfotitkar temeteserol a gyaszolo csalad es a
Munkaspart mellett nem mas, mint a Magyar Koztarsasag kormanya
gondoskodik. Nemes gesztus, de nem precedens nelkul valo: ket es fel
evvel ezelott Horthy Miklosnak is kijart.

Bucsuzzunk el antidemokratainktol szeliden. Grosz Karolynak nyugodt
alma lesz: o a kommunizmust sajat halottjanak tekintheti.

* Grosz Karoly beszede New Yorkban, a Kulkapcsolatok Tanacsaban *

"Celunk az, hogy a magyar gazdasagban a vallalkozoi szellem es a
versenyszellem, a gazdasagi alkalmazkodas es a megujulas keszsege
valjon uralkodova. Olyan szocialista, tervszeruen orientalt
piacgazdasagot akarunk letrehozni, ahol a piac a gazdasagot egeszeben
integralo intezmennye fejlodik; hogy ott legyen csak szukseg az
allami, nem piaci eszkozok ervenyesitesere, ahol a piac nem bizonyul
tarsadalmilag hatekony vagy elfogadhato koordinacios mechanizmusnak."

Magyar Hirlap, 1988. julius 26.

Interju a Magyar Televizionak

"Ha engem a centrumhoz sorolnak, akkor a minositessel megtisztelnek. En
magamat sehova nem soroltam, egyik szarnyhoz sem, de tenyleg,
megtisztelnek, mert en megfontoltan akarok elorehaladni. Nem akarok
rohangalni ossze-vissza, es nem akarok lemaradni sem. De ugy
elorehaladni, hogy kozben ertekeket elveszitsek - ezt nem vallalom,
nem is szeretnem. Nem vagyok ezert reformista, es nem vagyok
fundamentalista. En kommunista vagyok, ebbol kovetkezoen realista.
Ettol vagyok a centrumban, az az erzesem."

Megjelent: Nepszabadsag, 1989. majus 31.

Vitray Tamas interjuja

"- Most 1956-rol szeretnek kerdezni: ont mint lapfoszerkesztot ertek
az esemenyek, es utolag sok szemrehanyast is kapott, hogy megjelent a
lapban az egyetemistak felhivasa. Ezt onnek rottak fel. Es meg
egyebet is... Ami aztan persze utobb tisztazodott, olyannyira, hogy
kesobb ki is tuntettek a Szabadsag Erdemrenddel es a Munkas-Paraszt
Hatalomert kituntetessel.

- Szeretnem hangsulyozni, hogy az engem akkor ert biralat es kritika
nem volt teljesen alaptalan. Nem mondom, hogy tevedhetetlen voltam azokban
az idoszakokban, s hogy pontosan iteltem meg a folyamatokat. Peldaul az
akkori osszekuszalodott szellemi sodrasban nehezen tudtam elkepzelni,
hogy mi lesz a part szerepe a jovoben. Illetve, egy part legyen, tobb
part legyen? Magam tamogattam tortenetesen, hogy legyen
szocialdemokrata part, legyen kisgazda part, polgari demokrata part es
igy tovabb. Abban persze, mai fejjel visszagondolva, nem volt igazam,
amikor a munkaspart megosztasat felvallaltam, tehat, hogy legyen
kommunista es szocialdemokrata part is. Azt azonban, hogy legyen tobb
part, talan a mai fejjel is vallalhatnam, ha a politikai viszonyok nem
igy alakultak volna, ahogyan alakultak. Nos, tehat alkalmat adtam, hogy
kikezdjenek, de senki nem mondhatta, hogy gyava voltam es elbujtam. Nem
mondhattak, hogy arulo voltam. Kovettem el hibakat, ezt mondhattak.
Es ki is hasznaltak. (...) Nekem akkor nagyon sokaig tartott a lelki
vivodas, vajudas es rovid idore vissza is mentem az uzembe
dolgozni. Nem azert, mert megvontak a bizalmat tolem. Egyebkent nekem
egesz eletutamban mindig rosszul mukodott az onertekelesi
rendszerem. Engem ugyanis mindig akkor tuntettek ki, amikor azt hittem,
hogy a levaltasom keszulodik, aztan akkor kellett mas munkara
mennem, amikor azt hittem, hogy kituntetest kapok."

Magyar Televizio, 1988. januar 1.

Grosz Karoly beszede az MSZMP orszagos ertekezleten

"Arisztotelesztol szarmazik a klasszikus igazsag meghatarozasa: Igazat
az beszel, aki egyuve tartozonak tartja az egyuve tartozot, es
kulonvalasztottnak a kulonvalasztottat. Tevedesben az vagyon, aki
ellenkezokeppen beszel, mint ahogy a dolgok allanak.

A kovetelmeny tehat vilagos: nem beszelhetunk maskeppen, mint ahogy
a dolgok allnak. A gazdasagi es a politikai helyzet igen osszetett."

Magyar Hirlap, 1988. majus 22.

Zalai Istvan interjuja

"- A reformkorok kecskemeti nyilatkozataban egyertelmuen szo esik a
horizontalis strukturak kialakitasarol. Milyen kovetkezmenyekkel
jarhatna ez?

- Szerintem ez a part szeteseset jelentene. Ez az allasfoglalas
ellentetes azzal, amit a Kozponti Bizottsag mult heti ulesen
elhatarozott. Tehat nyilvanvalo, hogy erre vagy a Politikai
Bizottsagnak, vagy a Kozponti Bizottsagnak meg is kell fogalmaznia a
valaszt. Hatarozottan ellene vagyok minden vertikalis es horizontalis
szervezodesnek, mert az ilyen tipusu szervezodesek mechanizmusa,
megitelesem szerint, nem fer bele a platformszabadsag koncepciojaba.
Arrol nem is beszelve, hogy a platformszabadsag ertelmezeset, annak
beepiteset a mozgalom gyakorlataba a Kozponti Bizottsag meg meg sem
vitatta.

- On szerint hol vegzodik a platformszabadsag, es hol kezdodik a
frakciozas?

- A platformszabadsag a sokszinu nezetek jelenlete, kepviselete,
utkoztetese es a nezetek elfogadtatasa, mindenekelott a mozgalom
adott szervezetein belul, de a mozgalom hatarain tul is. De semmi
korulmenyek kozott sem jelent szervezeti kotodest, szervezeti
fegyelmet. Marpedig a horizontalis strukturak letrejotte szervezeti
kotodest, fegyelmet is jelent."

Nepszabadsag, 1989. aprilis 18.

Spiegel-interju

"Spiegel: (...) Szabad-e szervezkedniok a jo szandeku nem
kommunistaknak? Ha igen, nem tobbpartrendszer-e ennek a logikus
kovetkezmenye?

Grosz Karoly: A tobbpartrendszer elmeletileg nem kizart. Az utobbi
harminc ev politikai szituaciojaban azonban nem idoszeru. (...)
(1956-ban) tobb mint 70 part alakult. Ezek kozul egyetlenegy akart
szocializmust, s egyedul ez maradt. (...) Azt hiszem, a tortenelmi
fejlodes egy napon ismet elvezethet a tobbpartrendszerhez. Ma ehhez
meg koran van.

Spiegel: Lehet a tobbpartrendszer kovetkezmenye, hogy a kommunista part
egy napon ellenzekbe keruljon?

Grosz Karoly: Elmeletileg - termeszetesen. Ha oda jutna, meg is
erdemelne. (...)"

Der Spiegel, 1988/17

MTI-interju

"Nem volt Pozsgay-ugy, ma sincs es nem is lesz. Mi nem Pozsgay Imre ellen
harcoltunk, es nem az o kijelentesei, megnyilvanulasai okoztak nekunk
gondot. Azon, hogy 1956-ban felkeles, nepfelkeles volt-e, a tudomanyos
muhelyeknek kell dolgozniuk, s ezt erositettuk meg most is. Egyebkent
ebben sincs semmi uj: husz eve ervenyben van az a hatarozatunk, hogy a
part valasztott testuletei tudomanyos kerdesekben nem foglalnak
allast, nem dontenek.

- Ez politikai kerdes volt, nem pedig tudomanyos.

- Termeszetesen. A tortenelmi ertekeleseknek, kulonosen, ha velunk
el ez a korszak, vagy mi elunk ebben a korszakban, politikai vetuletuk
is van. De abban, hogyan lehet tudomanyosan megitelni ezt a folyamatot,
ezt a szakaszt, a Kozponti Bizottsag nem foglalt allast. Ugyanakkor mi
Pozsgay elvtars nyilatkozatat elsietettnek veltuk, mindenekelott
azert, mert a tarsadalom, es benne elsosorban a parttagsag, nem volt
felkeszulve erre a vitara. A parttagsag az elmult 30 evben kialakult
terminologiakhoz szokott hozza. S az emlitett nyilatkozat egyik
pillanatrol a masikra meglepte."

1989. februar 13.

Szego Andras interjuja

"Meg Matyi kutyamnak sem adnek ilyen kotyvalekot (hazai virslit - a
szerk.).

(...)

- Miert lett Matyi?

- Azert.

- Mert?

- Mert volt egy ismerosom, aki rendelkezett bizonyos hasonlo
tulajdonsagokkal, azzal a kulonbseggel, hogy a kutyam ezzel egyutt
szeretnivalo, o meg ettol fuggetlenul sem lett volna...
Kitalalhatja... Politikus..."

Kepes Europa, 1992/16

(osszeallitotta: - sgy -)

*** Zenearanyositas Franciaorszagban *** Januar elsejetol minden
francia radioallomas, allami es privat, ugy koteles alakitani a
musorait, hogy az elhangzo dalok - legyen bar sanzon, rock vagy rap -
negyven szazaleka franciaul szoljon. Ennek a negyven szazaleknak a
fele pedig - ugyancsak kotelezoen - csak uj tehetsegek es igeretek
fel evnel nem regebbi szama lehet. A torvenyt, amelyet mar 1994
februarjaban elfogadtak, es most lepett hatalyba, egy magat
liberalisnak mondo kepviselo, bizonyos Michel Pelchat kezdemenyezte. A
rendszer nem vadonatuj, a helyi allami audiovizualis felugyelet mar
evek ota kvotakkal zaklatja a radiokat, amelyeknek egy resze mar
elebe is ment a mostani atfogo rendelkezesnek. A masik reszuk - a
rockra, bluesra szakosodottak, a fiatalok radioi - meg duhong.

A franciak mindig is szerettek a kvotakat: 1986 ota van olyan
torveny, amely a francia, europai es egyeb (vagyis amerikai) filmek
sugarzasat aranyositja a tevecsatornakon, fuggetlenul a nezok
elvarasaitol es a nezettsegi aranyoktol. Most pedig az osszes
konnyuzene-tipus kvotasittatott. Igy teljesen erdektelen, hogy
peldaul a Mano Negra jo zenekar es francia, az angol nyelvu szamaik
mar a hatvanszazalekos maradekba szamitanak; ugyanigy az afro-zenet
afrikai nyelveken eloado francia allampolgarok Parizsban keszult
lemezei is.

A kvotakat raadasul honaprol honapra kell teljesiteni. Kerdes
termeszetesen, hogy kepes lesz-e a "kvotarendeszet" folyamatosan
ellenorizni az orszag 1300 radiojat. A korulmenyek mostani allasa
szerint 30 adot tudnak csak rendszeresen figyelni, emellett forgoban meg
egyparat. Az elso figyelmeztetesek cimzettjei tehat minden bizonnyal
hivatkoznak majd az elbiralas igazsagtalansagara. Vegso soron
azonban az audiovizualis fohatosag megbirsagolhatja a makacskodokat,
sot, fel is fuggesztheti sugarzasi jogukat. Ez mar jelentos zsarolo
eszkoz, igy megvan ra minden esely, hogy a francia zeneradiok
fokozatosan uniformizalodnak, minthogy a hazai konnyuzenei termesnek
nem valami jelentos resze az, amely fogyaszthato azok szamara, akik
angolszasz (vagy arab, vagy afro) zenet szeretnek. Varhatoan minden
csatornan ejjel es nappal ugyanazt a nehany slagert nyomatjak majd, a
rock-kultura pedig kiszorul a hullamhosszakrol.

*** Az OTP megvalik Patkotol *** Az OTP februar 1-jei hatallyal
felmondott Patko Andrasnak, az amerikai Delaware allamban bejegyzett
Hungarian Finance and Trade Corporation (HFT) elnok-vezerigazgatojanak.
A ceg 51 szazalekban az OTP, 49 szazalekban Patko tulajdonaban van. A
HFT, amely az "olajgate"-nek nevezett ugyben kerult a figyelem
kozeppontjaba, koordinatora volt annak a tervnek, amely szerint
Magyarorszag az orosz koolaj egy reszet hazai termekekkel
egyenlithetne ki. A HFT egyetlen ilyen uzletet sem tudott kotni; a
parlamenti vita utan a kormany a ceg megbizasat visszavonta.

A vita egyik kivalto oka az volt, hogy a HFT moszkvai irodajanak
vezetoje Dunai Imre ipari es kereskedelmi miniszter egyik fia, Dunai
Andras lett, meg akkor, amikor apja kozigazgatasi allamtitkar volt. A
kormany jelentese szerint osszeferhetetlensegi helyzet csak a
korulmenyek valtozasa (Dunai miniszterre valo kinevezese) miatt
alakult ki. Patko es Dunai regi es bensoseges kapcsolatarol maga
Patko beszelt egy interjuban, amikor penzugyminiszter-helyettesse
neveztek ki (HVG, 1987. majus 23.). "Eddigi palyam soran ket embernek
koszonhettem a legtobbet: Dunai Imrenek, aki ugyszolvan teljes
kulkereskedelmi palyafutasomat mindvegig segitokeszen figyelemmel
kiserte", nyilatkozta Patko. Miniszterhelyetteskent Patko felugyelte a
nemzetkozi penzugyeket, a kulkereskedelmet es a bankrendszert. Szemely
szerint felelos tehat azoknak a szabalyoknak a meghozatalaert, amelyek
1988 vegen, 1989 elejen sok szazmillio dollarral rontottak a folyo
fizetesi merleget, es kivaltottak az emlekezetes
bevasarloturizmust, valamint a lakossagi devizakivetelt. (Ezt
kovetoen az IMF is felfuggesztette az akkor ervenyes keszenleti hitel
nyujtasat.)

Informacioink szerint a HFT-t - amelyrol Patko azt mondta, hogy "en
hoztam letre" - 1989 februarjaban alapitottak, Patko pedig meg
ezutan is honapokig miniszterhelyettes volt. A kormany szerint azonban a
HFT-t 1987 juniusaban jegyeztek be, s alapitasakor 50-50 szazalekot
birtokolt belole a nemet Metalgesellschaft es az MKB. "A ceg New York-i
kepviseloje ekkor dr. Patko Andras volt." Eszerint Patko
miniszterhelyettesi idejenek nagy reszeben a HFT kulfoldi
kepviseletet is ellatta volna.

Patko a HFT-ben levo tulajdonreszet 1993-ban a Magyar Kulkereskedelmi
Banktol vasarolta halasztott fizetessel, bankgarancia mellett, az OTP a
magaet pedig 1994-ben a Metalgesellschafttol. A rendelkezesre allo
informaciok szerint a HFT tulajdonosainak uzletet-hasznot nemigen hozott,
de az OTP legalabb 1 millio dollart fizetett ki erte es neki (MaNcs,
1995. december 21.). A ceg tobbek kozott luxusirodat tartott fonn New
Yorkban, a Fifth Avenue-n. A Magyar Hirlap informacioi nyoman
feltetelezheto, hogy Patko tulajdonreszenek megvasarlasahoz
1993-ban kesobbi tulajdonostarsatol, az OTP-tol kapta a
bankgaranciat, amelynek tehat meg nagyobb a szerepe Patko karrierjeben,
mint eddig feltetelezni lehetett. Az MKB illetekese egyebkent
hatarozottan azt allitotta, hogy tavaly ev vegeig teljes egeszeben
kifizettek szamukra a HFT vetelarat. Feltetelezesek szerint
mindenesetre Patko tulajdonhanyada bizonytalanna valt. Az OTP es a HFT
nem hajlando informaciot adni az ugyrol.

*** Berklee: 50 *** Az ev vegen unnepelte alapitasanak otvenedik
evfordulojat a vilag legnagyobb zeneiskolajanak szamito bostoni
Berklee College of Music, ahol ma 2650 diak tanul, ketharmaduk nem
amerikai. Tobb magyar dzsesszmuzsikus is jart ide, elsokent alighanem a
nehai Szabo Gabor (gitar; Chick Corea osztalytarsakent). Gardonyi
Laszlo (zongora) is tanult a Berklee-ben, o jelenleg ott tanit.

Kevesen tudjak, hogy az iskola a mai igazgato, az alapito fia nevet
viseli: Lee Berk 1954-ben mindossze tizeves volt, amikor az intezmeny
nevet Berklee College of Musicra valtoztattak, mert a korabbi elnevezes
- Schillinger House - mar nem fedte elegge az intezmeny profiljat.
Joseph Schillinger Amerikaban elo orosz zeneteoretikus, zenetudos
1943-ban bekovetkezett halala utan a modszerenek alkalmazasara
felhatalmazott tizenket tanitvany egyike, Lawrence Berk 1945-ben
alapitotta a Schillinger House zeneiskolat, amely a vilagon elso izben
emelte foiskolai szintre a dzsessz oktatasat. Berk mellett Schillinger
tanitvanyai soraba tartozott tobbek kozott Tommy Dorsey, Benny Goodman
es Glenn Miller is; nem csoda, hogy a nevet viselo intezmenyben is
olyan oktatok fordultak meg - es rekrutaltak zenekaraikba fiatal
muzsikusokat -, mint Duke Ellington, Count Basie, Woody Herman es Stan
Kenton. A maganiskola 1962 ota nonprofit intezmenykent mukodik, a
felveheto tantargyak szama folyamatosan bovul: 1959 ota letezik
onallo szakkent a filmzeneszerzes, 1962 ota a gitar, 1973 ota a
dalszerzes, 1978 ota a dzsessz- es popenekles, ket eve zenebiznisz
szakot is inditottak, s elokeszites alatt all a zeneterapia-kepzes
elinditasa. A Berklee-ben vegzett vilagnagysagok nevsora szinte
vegtelen, csak mutatoul egy kisebb lista: Quincy Jones, Joe Zawinul, Keith
Jarrett, Charlie Mariano, Jan Hammer, Branford Marsalis, Toshiko Akiyoshi,
John Abercrombie, Al DiMeola, John Scofield, Bill Frisell, Arif Mardin.

*** Beuys a Varban *** Az 1989-es, Budapest Galeria-beli tarlat utan
immar masodizben lathatok a fovarosban - de mar csak nehany napig,
januar 21-ig - a tiz eve meghalt Joseph Beuys muvei. Akkor a haboru
utani nemet muveszet egyik legnagyobb egyenisege altal
szolidaritasbol a lodzi Muzeum Sztukinak adomanyozott Polentransport-81
cimu kollekcio egy reszet allitottak ki, most, a Ludwig Muzeumban,
rajzokat es nyomatokat palyaja minden szakaszabol, valamint nehany
objektet.

*** Papa a halozaton *** Megnyitasa utan egy nap alatt tobb mint 200
ezren kapcsoltak ra a Vatikan Internet-cimere, s olvashattak a papa
hat nyelvre leforditott karacsonyi uzenetet. A http://www.vatican.va
cimen erdeklodok szama ket het alatt elerte az egymilliot,
legtobbjuk jobbulast kivant a betegeskedo II. Janos Palnak,
teologiai kerdeseket tett fel, es valakiert, valamiert imara kerte a
szentatyat. II. Janos Pal - aki ugyan erdeklodik a szamitogep
irant, be is kotottek az irodajaba, de ritkan hasznalja, irni is
kezzel szokott - kivonatokat kap az elektronikus postalada tartalmabol,
a levelezok pedig standard valaszokat, a neveben, papai aldassal es
ima-igerettel.

*** Gyasz *** 78 eves koraban - meg tavaly karacsonykor - meghalt Dean
Martin amerikai enekes, filmszinesz. Fel evszazados karrierje soran
tobb mint 40 lemezalbumot keszitett, tobb mint 50 filmben szerepelt.

1995 utolso elotti napjan, 66 eves koraban elhunyt Heiner Muller
dramairo es rendezo, a mai nemet szinhaz egyik meghatarozo
egyenisege, a Berliner Ensemble vezetoje. NDK allami dija dacara a
rendszer ismert ellenzekijenek szamitott, Nyugaton tobbet jatszottak,
mint otthon. Emlekezetes darabjai koze tartozik az 1982-es Quartet es
egy nyolcoras Hamlet (az Einsturzende Neubauten zenejevel, lemezen: Die
Hamletmaschine), utolso, befejezetlenul maradt, Germania 3 cimu
darabjanak osbemutatojat iden marciusra terveztek.

71 eves koraban meghalt Duene Hanson amerikai szobrasz, a hiperrealista
iranyzat egyik elso szamu kepviseloje. Ruhaba oltoztetett, hajjal
ellatott, a megszolalasig elethu szobrai - amerikai turistak,
bevasarlok kerekes kocsival stb. - szinte minden szamottevo kortars
gyujtemenyben megtalalhatok.

*** Dij *** Het evvel a Satani versek utan mar masodszor iteltek
Salman Rushdie-nak az egyik legrangosabb angol irodalmi kituntetest, a
Whitbread-dijat, ezuttal a The Moor's Last Sigh (A mor utolso
sohajtasa) cimu regenyeert, amely szerepelt a Booker-dij jeloltjei
kozott is, de azt nem nyerte el.

*** Mihalkov visszalepett *** Nyikita Mihalkov, aki a december 17-i
valasztason Viktor Csernomirgyin kormanyfo mogott, a Hazunk,
Oroszorszag part listajanak masodik helyen bekerult a dumaba,
lemondott kepviseloi mandatumarol. Az Interfax hirugynoksegnek
adott nyilatkozata szerint a Csaloka napfeny Oscar-dijas rendezoje csak
azert vallalta a jelolest, hogy segitse megakadalyozni a radikalis
eroket az orosz tarsadalom tonkreteteleben, meg egyebkent is minden
erejet lekoti uj filmje, a Sziberiai borbely forgatasa.

*** Csodben a Rock Szinhaz *** Ketsegesse valt a Rock Szinhaz
jovoje, miutan az 1980-ban alakult tarsulat szazmillio forintnyi
adossagot halmozott fel, ebbol 25 millio a Nyugati palyaudvar melletti
szinsator ki nem fizetett teruletberleti dija. A tartozas miatt a MAV
felmondta a szinhazzal kotott szerzodest, a penzugyek alakulasa
miatt pedig a fenntarto Muvelodesi Miniszterium fegyelmiben
reszesitette Varkonyi Matyas igazgatot. Varkonyi - akinek
megbizatasa az evad vegen lejar - meg szeretne orizni a tarsulat
onallosagat, mig alapito es szerzotarsa, Miklos Tibor a Rock
Szinhaz es az Operett osszevonasaban gondolkodik, ugy, hogy a terve
szerint letrehozando, tobb mufajt egyesito Varosi Opera az Allami
Operahaztol levalasztando Erkel Szinhazban kapna helyet. Meg semmi
nem dolt el - foleg az nem, hogyan lesz kifizetve az adossag.

*** Tamogatni a Tilost *** Legalis mukodesenek megkezdese ota elso
izben, januar 20-an tamogato partit rendez a Petofi Csarnokban a Tilos
Radio. Aki jelenletevel es a 650 forintos belepti dij kifizetesevel
tamogatja a nonprofit alapon mukodo adot (foghato Budapesten, az FM
98.00-on, este 10-tol reggel 10-ig), az a PeCsa nagytermeben este 9-tol
megtekintheti az osztrak Granular-Synthesis komputer-vezerelt
performance-et, 10.30-tol a Csigafroccs es a Liquid Limbs zenejere,
majd a Tilos DJ-k altal celebralt acid partira szorakozhat. A kisteremben
este 7-tol Melocco Janos, utana Pajzs Miklos szolaltat meg egzotikus
hangszereket, 20.30-kor a Cliche zenekar, majd a Dresch Quartet lep fel,
vegul berobban a Tilos Sound System ragga-etno-dub kavalkadja. Lesz
filmvetites (KVB), video- es fotokiallitas is.

*** Velazquez otthon *** Habar jelentosebb festmenyeinek zome a Prado
gyujtemenyeben talalhato, Velazquez egyik remekmuve most eloszor
lathato a madridi muzeumban: a Vatikan kolcsonadta a X. Incerol
1650-ben keszitett portret.

*** Magyarorszag Frankfurtban? *** A kormany varhatoan lapunk
megjelenesevel egy idoben hataroz arrol, biztositja-e azt a
legkevesebb 2,5 millio markas garanciat, amely ahhoz szukseges, hogy
Magyarorszag 1997-ben a Frankfurti Konyvvasar, a vilag legnagyobb ilyen
rendezvenyenek diszvendege legyen. Igenlo hozzaallas eseten sem
biztos azonban, hogy hozza is jutunk irodalmunk es altalaban a magyar
kultura hangsulyos bemutatkozasanak e lehetosegehez, mert a
Del-Afrikai Koztarsasag es Portugalia is palyazik a diszvendeg
poziciojara.

*** Meg 1995 *** Eredmenyes evet zart a mukereskedelem: a ket
legnagyobb aukcios haz, a Sotheby's es a Christies eves
zarojelentese egyarant jelentosen bovulo forgalomrol szamolt be -
a Sotheby's 25, a Christies 17 szazalekos novekedest mutatott ki,
dollarban -, s mindkettejuk szerint 1990 ota a tavalyi volt a legjobb
esztendo.

Ime 1995 tiz legdragabban gazdat cserelt kepe:

1. Picasso: Angel Fernandez de Soto portreja (1903; 25,6 millio dollar;
vasarloja, Sir Andrew Lloyd Webber zeneszerzo a minap adta kolcson hat
honapra a londoni National Gallerynek)

2. Van Gogh: Erdoreszlet (1890; 24,5 millio dollar)

3. Picasso: A tukor (1932; 18,2 millio dollar)

4. Matisse: A hindu poz (1923; 13,5 millio dollar)

5. Van Gogh: Fiatalember sapkaban (1898; 12 millio dollar)

6. Modigliani: Ulo akt nyaklanccal (1917; 11,3 millio dollar)

7. Picasso: Fiu csipkegallerral (1905; 11 millio dollar)

8. Picasso: Anya es gyermeke (1922; 10,9 millio dollar)

9. Monet: A roueni katedralis (1894; 6,9 millio font)

10. Modigliani: Oscar Miestchaninoff szobrasz portreja (1916; 8,5 millio
dollar)

A londoni Melody Maker cimu zenei hetilap munkatarsai szerint az
alabbiak voltak 1995 legjobb albumai (az elen holtverseny):

1. Pulp: Different Class

1. Tricky: Maxinquaye

3. Oasis: (What's The Story) Morning Glory?

4. Black Grape: It's Great When Youre Straight... Yeah!

5. Tindersticks: The Second Tindersticks Album

6. Radiohead: The Bends

7. Supergrass: I Should Coco

8. Goldie: Timeless

9. PJ Harvey: To Bring You My Love

10. Blur: The Great Escape

*** Nyitott a Pedagogiai Muhely *** Januar-februarban ket interaktiv
kurzust indit a Nyitott Pedagogiai Muhely: az Onismereti
csoportkostoloban gyerekekkel is jatszhato onismereti jatekokat lehet
tanulni, az Esetmegbeszelo csoport a gimnazista korosztallyal
foglalkozoknak nyujt ismereteket. Beiratkozas januar 24-en este 6 es
fel 10 kozott (Budapest I., Corvin ter 8., telefon: 201-3766), az
ot-ot talalkozasbol allo kurzusok reszveteli dija 2000 forint.
Ugyanitt a temaba vago eloadas-sorozatot is inditanak.

*** Teves-filmes egyuttmukodes *** Megallapodott a Magyar Televizio
es a Magyar Mozgokep Alapitvany, hogy az MTV ebben az evben 350
millio forinttal jarul hozza az MMA altal tamogatasban reszesitendo
filmek koltsegeihez. A palyazatok elbiralasara kozos konzultativ
testuletet hoznak letre, s a teve kotelezettseget vallalt, hogy
minden, altala adott penzbol is tamogatott muvet ketszer sugarozni
fog.

*** Negy fotos Egerben *** Az egri Ifjusagi Haz galeriajaban
januar 31-ig tekintheto meg Benko Imre, Gulyas Miklos, Zatonyi
Tibor, valamint Deri Miklos, a Narancs munkatarsa kozos
fotokiallitasa.

Az ev vegen bekovetkezett privatizacios boom kovetkezteben az allam
ez evi, maganositasbol szarmazo bevetelei jocskan meghaladtak a
Suchman Tamas privatizacios miniszter kinevezesekor celkent kituzott
150 milliard forintot. A nem vart nagy osszeg elkoltese lathatoan
komoly gondokat okoz a kormanynak: a tobb mint 300 milliard forint
felhasznalasanak ugyeben eloszor csak ket miniszter ment olre:
Bokros Lajos, aki - Suranyi Gyorgy eroteljes tamogatasaval -
adossagcsokkentesre szeretne forditani az osszeget, es Suchman
Tamas, aki egy reszet legalabb visszaforgatna a gazdasagba. Cikkunk
nem annyira a napi esemenyekre, mint a koncepciok mogotti elvekre
koncentral.

A populista gazdasagi kiserleteknek a sikerek a szallascsinaloi. Ez a
tapasztalat teszi gorcsosse azokat, akik a privatizacios
tobbletbevetelt mindenkeppen adossagcsokkentesre akarjak forditani.
Sokan emlekeznek ugyanis arra, amikor alig egy evtizede az akkori
megszorito intezkedesek elso eredmenyein felbuzdulva 1985-ben
eleresztettek a gyeplot, es ket ev alatt duplajara nott a kulfoldi
adossagallomany. De a nemzetkozi tapasztalatok is azt mutatjak, hogy a
populista kiserleteket inkabb akkor inditjak el, amikor a gazdasag
lelegzethez jut, nincs kozvetlen es nyilvanvalo veszhelyzet.

A folyo fizetesi merleg es a koltsegvetes tavaly marcius ota
viszonylag kedvezoen alakult, a privatizacios bevetelek pedig minden
varakozast folulmultak. A kozvetlen veszhelyzet enyhult, s igy
sokan attol tartanak, hogy most mar nem lehet majd ravenni a parlamentet
es a kormanyt kovetkezetes es szigoru penzugyi intezkedesek
meghozatalara.

Ez a felsz magyarazhatja azt az igencsak

furcsa

modot, ahogyan a parlament elfogadta, hogy a privatizacios
tobbletbevetelt adossagcsokkentesre forditsak. (Az 1995-96-os
privatizacios bevetelekbol mintegy 320 milliard forint sorsarol mar
dontottek, a mostani vita az ezen feluli legalabb 300 milliardrol
folyik.) Normalis orszagban nem fogadhato el, hogy ilyen hordereju
kerdesrol ne hosszabb vita es elokeszites utan szulessen dontes.
Gyenge erv, hogy a kormany megtargyalta a Magyar Nemzeti Bank (MNB)
monetaris iranyelveit, ami tartalmazta az adossagcsokkentesi
elkepzelest: a monetaris iranyelveket a kormany csak megtargyalja, de
formailag nem biralhatja felul. Elofordult mar, hogy a kormany es az
MNB nem tudott megegyezni, s akkor - Kupa Mihaly penzugyminisztersege
idejen - a kormany hozzafuzte a maga megjegyzeseit az iranyelvekhez.
Ha Horn paros labbal kirugna Bokros Lajost arra hivatkozva, hogy a
koltsegvetes beterjesztesekor elfeledkezett lehetseges
szazmilliardokrol, nehez lenne ellenerveket talalni. Ahogy -
fuggetlenul attol, hogy koncepcioja helyes-e - a parlamenti
donteselokeszites modja is kifogasolhato: Bokros ket kepviselon
keresztul ugy terjesztett be az ugyben parlamenti javaslatot, hogy azt
elotte nem targyalta meg a kormany. Az Orszaggyules a javaslatot
elfogadta, s igy a vita egy mar a parlament altal elfogadott
koncepciorol folyik.

Sokan velik ugy, hogy a tobbletbevetelt

a gazdasag elenkitesere,

infrastruktura-fejlesztesre kellene forditani. Konkret es vegiggondolt
javaslatokkal e tabor tagjai nemigen alltak elo, talan az egyetlen
kivetel az M3-as autopalya epitesenek meggyorsitasara vonatkozo
elkepzeles. (Diczhazi Bertalan errol szolo cikke a mostani vita
kirobbanasa elott kozel ket honappal, oktober 28-an jelent meg az Uj
Magyarorszagban.) A kormany mar dontott az M3-as megepiteserol,
tehat letezik egy nagyjabol kidolgozott program. Penz hijan azonban
csak evi 2 milliard forintot es hitelgaranciat helyeztek kilatasba.

Az epites folgyorsitasa melletti ervek kozul a legfontosabbak, hogy
igy none az esely az eszaki es a keleti tersegek leszakadasanak
megallitasara, s a latvanyos utepites enyhitene a
maganositassal szembeni ellenerzeseket is. A kivitelezeshez
szukseges hazai epito kapacitas rendelkezesre all, fold, kavics,
cement es egyeb anyagok, egyszerubb femszerkezetek itthoni forrasbol
eloteremthetok: ez a potlolagos beruhazas igy alig terhelne a
kulkereskedelmi merleget. Beruhazas eseten persze elmaradna a
kamatmegtakaritasbol szarmazo haszon, de a beruhazasra forditott
osszeg egy resze adok, a munkanelkuli-segely megtakaritasa stb.
formajaban visszakerulne a koltsegveteshez. Ketsegtelen, hogy a
potlolagos beruhazas kismertekben noveli az inflaciot, de ez a
hitelbol lebonyolitott epites eseten is megtortenhet. Diczhazi
szerint evi 30 milliard forintot kellene az autopalya-programra
forditani.

Az ellenzok ervei szerint az ilyen jellegu beruhazasok novelik a
keresletet. Es ezzel egyutt - konjunktura helyett - az inflaciot, mert
allitolag Magyarorszagon tovabbra sincsenek olyan versenykepes
kapacitasok, amelyeknek versengese gatat szabna az aremelkedesnek. A
koltsegek emelkedesen alapulo, a teljesitmennyel meg nem alapozott
jovedelemkiaramlassal egyutt (az elore bejelentett csuszo
leertekelessel parosulva) ez elszabadithatja az inflaciot. Tovabbi
ellenerv, hogy a korabbi evekben folhalmozott jovedelem - tehat a
korabban folhalmozott vagyon eladasa, privatizalasa, azaz
jovedelemkent valo folszabaditasa - mindenkeppen rontja a fizetesi
merleget.

Ahhoz, hogy a kulonbozo koncepciok melletti erveket megertsuk,
ismernunk kell

a magyar allamadossag

szerkezetet, sajatossagait. Az allam ugynevezett konszolidalt
adossaga (ami kiszuri a tobbszoros szambavetel lehetoseget)
durvan ket reszbol all. Az egyik a koltsegvetesnek a belfoldi, de
az MNB-n kivuli adossaga, ami a lakossagnal, bankoknal stb. levo
allampapir-allomanyban testesul meg. A masik a kulfoldi
devizaadossag.

Most, a privatizacios tobbletbevetel kapcsan elsosorban a belso
allamadossag csokkenteserol beszelnek, de senki nem tervezi, hogy a
lakossag es a vallalkozok altal nyujtott hiteleket torlesztenek
gyorsabban (ez gyakorlati okokbol is nehezen kivitelezheto, es a
biztonsagos allampapirpiac szempontjabol sem lenne esszeru): az
MNB-nel levo allamadossagot akarjak mersekelni. (Ennek
osszetetelerol lasd keretes irasunkat.) A koltsegvetest es az
allam jegybankjat azonban kozgazdasagilag szoros egysegben kell
elkepzelni; ha a koltsegvetes sok kamatot fizet a jegybanknak, akkor
annak nagy lesz a nyeresege, amit azonban befizet a koltsegvetesnek, es
forditva: a jegybank veszteseget koltsegvetesi penzbol
finanszirozzak. Emiatt (nagyon leegyszerusitve) tulajdonkeppen
ertelmetlen dolog lenne az adossagtorlesztes miatti
kamatmegtakaritasrol beszelni, hiszen amit megnyerek itt, azt
elveszitem masutt.

Magyarorszagon a kulso devizaadossag jelentos resze az MNB-re harul.
Korabban az allam rendszeresen tulkoltekezett, aminek a fedezesere a
belso megtakaritas nem volt elegendo. A hianyt a jegybank
finanszirozta: kulfoldrol adossagot vett fol, s azt forintban
tovabbkolcsonozte az allamnak. A belso allamadossag csokkentese
tehat onmagaban nem kezelheto, a kulso adossag csokkentesebol
kell kiindulni. Az elmult evekben a hianyt nagyreszt ugy fedeztek,
hogy a koltsegvetes allampapirokat bocsatott ki, piaci kamatokkal,
amibol vasarol az MNB, a lakossag, a vallalkozok es jelentos
reszben a penzintezetek. Igy

a bankrendszer pozicioja

is reszben attol fugg, hogy az allam mit csinal az allampapirokkal. A
koltsegvetes mara kikerult a belfoldi penzpiacra, de az adossag
finanszirozasanak forrasa - a kulfoldi hitelek - az MNB-nel van. A
brutto adossag egy resze azonban valojaban nem kizarolag a
koltsegvetesi hianyt finanszirozza, hanem a kereskedelmi bankokat is
(peldaul azok ugynevezett kotelezo tartalekat), ami megdragitja a
hianyfinanszirozast, azaz folfele nyomja a kamatokat.

A fentiekbol leegyszerusitve az kovetkezik, hogy ha a koltsegvetes a
jegybanknal levo adossagat fizeti vissza, az kozvetlenul nem
mersekli az allam adossagat. Ketsegtelen viszont, hogy noveli az
MNB mozgasteret, az hatasosabban tud follepni az inflacio ellen.

Van mas problema is. A forintot folyamatosan leertekelik mas
devizakhoz kepest. Ha valaki a dollaradossagat nem csokkenti, hanem
csak a kamatokat fizeti, az esedekes torleszteshez pedig ujabb dollart
ker kolcson, akkor ezzel a leertekelessel nem kell szamolnia. De ha a
tenyleges dollaradossagot csokkenteni akarjuk, akkor ma mar csak 140
forintert tudunk dollart venni, pedig a hitelfelvetel idejen mondjuk
csak 70 forintba kerult a dollar. Az adossag csokkenteset, a
dollaronkenti 140 forintot akkor tudom kifizetni, ha minden egyes
leertekeleskor felretettem azt a nehany forintot, amivel egy dollar
tobbe kerul. Nos, a magyar allam ezt nem tette felre. A nehany forint
(azt az ertelmetlen esetet foltetelezve, hogy minden adossagunkat
visszafizetjuk) 2200 milliard.

Ma vegre csokken a jegybanknal levo (netto) devizaadossag, de
valakinek ki kell fizetnie a 70 es a 140 forint kulonbseget. Sok
valasztas nincs: ez a koltsegvetesre harul. Ismet csak
leegyszerusitve, tobbek kozott

ez a rejtett teher

indokolhatja a privatizacios beveteleknek az adossagtorlesztesre
valo forditasat.

A mai vitaban ezek az elemek csak ritkan kerulnek elo, reszben azert,
mert ezeknek a problemaknak az atlathatova tetele az allamadossag
menedzselesenek atalakitasat kivanna meg. A kulso adossag
vegso soron a magyar allame, a kulfoldi hiteleket kozvetlenul a
koltsegvetesnek kellene folvennie, a dollart pedig eladna forintert
az MNB-nek, a jegybanknak. Ez olcsobb lenne - mert az
adossagfinanszirozas mechanizmusan keresztul nem biztositananak
jovedelmet peldaul a bankrendszernek -, es vilagosabba valna, hogy
mekkora az eladosodas miatti kamatszint, s az abbol adodo tenyleges
terhek. Egy ilyen konstrukcioban a parlament felelossege lenne, hogy
mondjuk a koltsegvetesi hiany miatt noveljuk-e a kulso adossagot.
Szakertok szerint ez a mainal sokkal jobban korlatozna a parlament
politikai alapon valo osztogatasi lehetoseget.

Langmar Ferenc

Vilagitotorony

Bokros Lajos Vilagitotorony a viharban cimu cikkeben (Nepszabadsag,
1996. januar 5.) tiz pontban kiserelte meg bizonyitani, hogy a
privatizacios beveteleket az adossagtorlesztesre kell forditani. A
penzugyminiszter meglepo feltevesek alapjan ervel, gondolatait
pontonkent igyekszunk elemezni.

1. Ha az adossagtorlesztes is a legjobb megoldas, akkor sem fogadhato
el, hogy tobb szaz milliard forint sorsa a "makropenzugyekhez valamit
erto kozgazdaszok" szuk korenek belugye legyen. Akkor sem, ha ezzel
a "hulyek", a makropenzugyekhez nem ertok kezebol akartak kivenni a
kartekony dontesi jogkort. Az sem indok, hogy az ev vegi,
rendkivuli jelentosegu privatizacios bevetelrol sem nagyszabasu
vita utan szulettek a dontesek. Masreszt nem lehet "abszolut
politikamentesen" meghatarozni az "orszag erdeket", mint azt Bokros
feltetelezi.

2. A privatizacios bevetelek elkolteset lehetove teszi, ha az import
novelesenek elkerulese erdekeben (is) a versenyt erositik,
monopoliumok tamogatasa helyett.

3. A privatizacio nem vagyonelherdalas (normalis esetben). Reszben
azert szukseges, hogy a rossz, a vagyont elpazarlo allam helyebe uj
tulajdonos keruljon. Privatizacio eseten hosszabb tavon a
vagyonvesztes meg akkor is kisebb lehet, ha a beveteleket elkoltik.

4. Ha "nincs olyan beruhazas, amelyiknek hatekonysaga meghaladja az
allampapirok kockazatmentes hozamat", akkor eltorzult a toke- es
penzpiac, ami nem lehet a dontesek kiindulo alapja.

5. Nem lehet onmagaban az allamadossag csokkenteserol beszelni. A
kulso es a belso allamadossag szorosan osszefugg egymassal,
elsosorban a kulfoldi adossag csokkentese jelenthet az allam egesze
szamara tenyleges megtakaritast. A kulfoldi adossagot a
koltsegvetesnek kell kezelnie, igy a jegybank is sokkal inkabb tudna
teljesiteni elsodleges celjat, a forint ertekallosaganak
megorzeset.

6. Tisztazni kell, hogy az adossagcsokkentes kulonbozo modjai
mekkora kamatmegtakaritast es milyen idotavon eredmenyeznek. (Bokros
errol semmit sem mond.) Onmagaban biztos, hogy nem igaz az az allitas,
amely szerint az allamadossag 1 forintos csokkentese 30 fillerrel
csokkenti a kamatokat.

7. Vagyonmerleg nelkul spekulacio, hogy az egyes donteseknek mi a
hatasa a vagyonra.

8. Felteve, de meg nem engedve, hogy az allamadossag csokkentesevel a
tarsadalom minden egyes tagja egyforman jol jar, legalabbis be kellene
bizonyitani, hogy most arra van szukseg, hogy mindenki egyforman jol
jarjon.

9. Politikai hatrany, hogy adossagtorlesztes eseten a
tobbletbevetelekbol nem lehet osztogatni-fosztogatni. De az is hatrany,
ha a maganositas, a rendszervaltas ellenzoi erosodnek.

10. Ha valaki vilagitotoronynak latja onmagat egy viharban, mint a
penzugyminiszter, az menjen pszichologushoz. Ha csak a mondanivalojat
akarta ezzel a keppel erositeni, akkor kerjen tanacsot egy
stilisztatol.

* Adossagszerkezet *

Ma a kozponti koltsegvetes kamatozo adossaga mintegy 2400 milliard
forint, aminek az atlagos kamatlaba 21 szazalek koruli. A
koltsegvetesi hianyokat finanszirozo, 1300 milliardnyi adossagon
kivul az aszalykaroktol kezdve a bankkonszolidacioig ezerfele olyan
kotelezettseget vallalt az allam, ami az adossagot noveli. Nagyon
valtozo az is, hogy a kulonbozo adossagreszek utan mekkora kamatot
kell fizetni. Ma peldaul mintegy 650 milliardnyi adossag utan
alacsony, kedvezmenyes kamatot fizet az allam. Ez a kamat az MNB brutto
kulfoldi adossaganak atlagkamata +1 szazalek, vagyis ma 8 szazalek
korul van.

Az allamadossag masik nagy tetele a leertekelesek miatti adossag,
kozel 2200 milliard, ami utan nem kell kamatot fizetni. Ez "konyvelesi
tetel": leertekeleskor a forintban nyilvantartott devizaadossag
megno. Amig az adossag no, ennek nincsen szerepe, hiszen a tetel akkor
lesz elo, amikor a (netto) devizaadossag csokkenni kezd.

Magyar Narancs

                      politikai-kulturalis hetilap

                                Vig Monika
                                1966-1992

                             Foszerkeszto:
                          Vagvolgyi B. Andras

                          Felelos szerkeszto:
                              Nadori Peter

                       Foszerkeszto-helyettesek:
                     Novak Zsofia, Bojtar B. Endre

                                 POLITIKA
                       Weyer Balazs (rovatvezeto)

    Koczian Peter, Kovacs Kristof, Kovacsy Tibor, Makai Jozsef,
               Seres Laszlo, Simo Gyorgy, Todor Janos

                               ELET + MOD
                      Csillag Janos (rovatvezeto)
           Kerenyi Gyorgy, Para-Kovacs Imre, Winkler Robert

                                 KULTURA
                    Turcsanyi Sandor (rovatvezeto)
        Bakacs Tibor Settenkedo, Csejdy Andras, Marton Laszlo
                       Tavolodo, Szonyei Tamas

                             SNOBLESSE OBLIGE
                       Pinter Anna (rovatvezeto)
                       Bihari Balazs, Pohly Ferenc

                             FOMUNKATARSAK:
                             Bozoki Andras
                              Eorsi Istvan
                              Gyorgy Peter
                             Hajnoczy Csaba
                             Kukorelly Endre
                             Sukosd Miklos
                         Tamas Gaspar Miklos
                              Tillmann J. A.

                                 Lapterv:
                            Tooth Gabor Andor

                                  Foto:
                    Lukacs David, Poharnok Gergely

                             Kepszerkeszto:
                              Deri Miklos

                        Szerkesztosegi titkar:
                               Rabecz Eva

                              Ugyintezok:
                         Joo Gyula, Koller Gitta

                                 Szedok:
                    Horvath Sarolta, Molnar Marianna

                               Tordelok:
                 Balazs P. Robert, Szentirmai Laszlo

                               Korrektorok:
                      Lukacs Annabella, Csak Lilla

                     Kiadja a Kozmopolisz Kiado Rt.

                                 Elnok:
                          Vagvolgyi B. Andras

                             Felelos kiado:
                      Gyorgy B. Peter lapigazgato

                          Reklam es marketing:
                       Lehoczki Edit, Krieg Agnes

                               Terjesztes:
                              Kelemen Zsuzsa

                        Elektronikus terjesztes:
                              Umann Kornel

                        Gazdasagi ugyintezok:
                   Tusan Rita, Borsine Bori Gabriella

                                  CIM:
                   (szerkesztoseg es kiadohivatal)
                          1519 Budapest Pf. 441
                            Telefon: 129-1461
                              Fax: 270-1385

                                 E-MAIL:
                           

               Hirdetesfelvetel es terjesztesgondozas:
                     Telefon: 129-1461, Fax: 270-1385

                        Ara (altalaban): 96 Ft
                           Elofizetesi dij:
 Belfoldre egy evre 4404 Ft, fel evre 2202 Ft, negyed evre 1101 Ft.
                        Kulfoldre egy evre 78 $

                              ISSN 0865-3437

          Nyomas: Semic Interprint Sved nyomda es Kiado Kft.
                     Felelos vezeto: Doktor Ferenc
                 Nyomdavezeto: Csenyine Iszli Magdolna

 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HIRKER Rt., az NH Rt. es a regionalis
        reszvenytarsasagok, valamint alternativ terjesztok.

     Elofizetheto barmely hirlapkezbesito postahivatalnal, a
 hirlapkezbesitoknel es a Hirlapelofizetesi Irodanal (HELIR):
        1990 Bp. XIII. ker., Lehel ut 10/A. -- kozvetlenul vagy
     postautalvanyon, valamint atutalassal a HELIR; Postabank Rt.:
       11991102-02123107 vagy 11991102-02123107007003 penzforgalmi
                              jelzoszamra.

  Kulfoldi elofizetes: Kultura kereskedelmi Rt. 1389 Bp., Pf. 149.
   Telefon: 250-0194, Fax: 250-0233, Iroda: Bp. III. ker, Kerek u. 80.
Atutalas: Magyar Hitel Bank Rt. (Hungarian Credit Bank Ltd.) H-1133 Bp.,
                   10200964-202-10995 szamla javara.

                   Feliratkozas az E-Mail valtozatra:
                   (ekezet nelkuli)
             (123 ekezetes kodolassal)

                         World Wide Web Homepage:
                       http://hix.mit.edu/narancs/

                       Magyarorszagi WWW tukor:
                  http://www.eunet.hu/eunet/hix/narancs/

        Copyright (C) Magyar Narancs, 1995. Minden jog fenntartva.