------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Tue Jan 28 14:37:07 EST 1992 Subject: *** FORUM *** #473 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu Temakor: Hidasnak, Korosinek es Hetyeinek ( 23 sor ) Felado : talas@pangea.stanford.edu Temakor: Helyesbites ( 16 sor ) Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: Lex Z-T ( 34 sor ) Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: FIDESZ 4. ( 85 sor ) Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Atomvillanas ( 13 sor ) Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Elvtarsaim az urban ( 71 sor ) Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Kiegeszites ( 62 sor ) Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: =Exactness is a fake.= A. N. Whitehead ( 74 sor ) Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: Tovabb gyuruzik ( 31 sor ) Felado : ok1kk@gemini.ldc.lu.se Temakor: Szocialis Intezmenyek ( 88 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Lopas es hazugsag ( 36 sor ) Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Cserebogar es csaladja ( 50 sor ) Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Hadjarat a magzatok ellen ( 48 sor ) Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu Temakor: Koszonet a meltan nepszeru Findler Miklosnak ( 46 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Kerdes Szabo Zoltanhoz ( 13 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Te is fiam, HVG ( 9 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Kerdesek a kerdesekrol Pannon Joskanak ( 6 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Forget vengeance, The Economist, 11.1.92 ( 86 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Az alternativ ertekek ( 29 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Az OMFB-MTA Vamosszedoi ( 97 sor ) Felado : jborocz@jhuvm Temakor: Sokasoggyatok! ( 93 sor ) Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Meg mindig a koltsegvetesrol ( 98 sor ) Felado : hidas@vipmzp.physik.uni-mainz.de Temakor: Abortusz ( 38 sor ) Felado : csonka@frmop11 Temakor: Vajta Miklos megjegyzeseihez ( 28 sor ) Felado : csonka@frmop11 Temakor: Kerdesek Bodor Gezahoz ( 21 sor ) ***************************************************************************** Az emlegetett kulfoldi palyazatok elerhetok a HIX adattarbol, orszagok szerinti csoportositasban. A kovetkezo utasitas To: gtoth@phoenix.princeton.edu Subject: HIX senddoc mta kuld egy listat az elerheto fileokrol. Maguk a fileok ezutan egy hasonlo modon kiadott senddoc mta orszag.lev.Z utasitassal kerhetok le, ahol az orszag behelyettesitendo egy orszagnevre, pl. senddoc mta usa.lev.Z Az elkuldott fileok magyar karaktereket is tartalmaznak, ezt mindenkinek egyenileg kell kiszurnie, ha nem tudja kezelni. Ezenkivul a szoveg 132 soros tablazat formajaban van, tehat ilyen szeles ablakban lehet jol (egyaltalan?) olvasni. Ha valakinek az adott formatum nem megfelelo, kerem, hogy ne hozzam forduljon, hanem egyenesen a megadott ELLA postafiokhoz. jozsi. /HIX/ ***************************************************************************** =============================================== Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu Temakor: Hidasnak, Korosinek es Hetyeinek ( 23 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Pali, Bocsanat, felreertettem szatirikus megjegyzesedet Tudzsman-nal kapcsolat - ban -- egy hullamhosszon vagyunk. Kedves Gabor, Szeretnek, ha reszletezned egy kisse, miert tartod (Te is) karosnak Jeffrey Sachs reformjait. Szerintem, a sokk-terapia jo lehet egy beteg egyen szamara (pl. amputalni egy rakos vegtagot), de egy nemzet nagy resze nem tudja az ilyesmit tulelni. Nem "szocialis halorol", csak betevo falatrol beszelek. (Egyebkent 29 eves koraban lett Full Prof. Harvard-on. Lengyelor- szagon es az X-Sz.U.-n kivul mukodott hasonlo modon Spanyolorszagban, Portu- galiaban, Argentinaban, Braziliaban, stb.) Nem szeretnek a betege lenni. Kedves (Hetyei) Gabor, Mar megirtam Neked direkt kozlesben, mennyire fogsz itt sokunknak hia- nyozni. Ha olvasod ezt (elkuldom Neked is), gondold meg Magad. Findler Miklos =============================================== Felado : talas@pangea.stanford.edu Temakor: Helyesbites ( 16 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Helyesbites: Antall miniszterelnok ur megjegyzese, miszerint "... a szemtelenkedest maganemberkent is nehezen turom." a Nepszabadsagnak adott ujevi interjujaban hangzott el. (igaz ez gyakorlatilag egybeesett a koltsegvetesi vitaval, ez okozhatta tevedesemet) Mindez persze nem von le tul sokat abbol a tenybol, hogy a miniszterelnok ur a vele szemben fellepok egy reszenek magatartasat szemtelenkedeskent eli meg. Szomoru. Nagyon szomoru... Ta'las Sa'ndor =============================================== Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: Lex Z-T ( 34 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Pannon Jozsi ! Azt kerded: >............. mivel indokoljak a Lex Z-T >ellenzeset azok, akik egyebkent a felelossgrevonas mellet vannak. Ugyanis >az utobbiakbol a szavazas szerint ketszer annyian vannak, ugyanakkor azok >kozul nyilvan sokan a Z-T ellen szavaztak. Peldaul azzal amit par hete irtam a FORUMon: > A kerdes tehat nem ugy vetodik fel, hogy a liberalis ellenzek -- akar >nagylelku gesztusbol, akar gonosz inditekoktol vezerelve -- ellenezne a >kommunista rendszer feleloseinek szamonkereset, mig a kormanykoalicio -- >akar igazsagerzetetol, akar politikai opportunizmusbol -- radikalis >rendszervaltast akarna. Aki ezt hiszi, az egyszeruen felu2lt a politikai >propagandanak. > A kerdes az, hogy Z-T mint torveny jo torveny-e, vagyis el fogja-e >erni azt a celt, amelyet szolgalni hivatott. Ezzel kapcsolatban tobb MDF-es >kepviselonek is ketelyei voltak. Peldaul Kulin Ferenc is kifogasolta a >'hazaarulas' bevetelet a torvenybe. (Valoszinuleg ezert dobja majd vissza >az Alkotmany Birosag a torvenyt.) [ Utana azt irom le, hogy milyen celokat hogyan nem fog elerni a torveny. Ezt most nem fogom itt megismetelni.] > A Zetenyi-Takacs-torveny tehat ROSSZ torveny, meg ha valamennyi > lehetseges erkolcsi inditekaval egyet ertunk akkor is. Rossz torvenyt pedig ellenezni illik. Barati udvozlettel, Rona-Tas Akos =============================================== Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: FIDESZ 4. ( 85 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - (Folytatas) Iskola A politikai szocializacio masodik nagy intezmenye, az iskola,-- ezen belul is elso sorban a kozepiskola, -- szinten fontos valtozasokon ment keresztul az 1970-es evek masodik feleben. A valtozasokat gyorsitotta es sok aspektusat intezmenyesitette az 1985-os iskola-reform. A rendszervaltas utan megjeleneso magan es alternativ iskolak teljesen uj vilagot teremtettek a magyar iskola-rendszerben. Ennek a nagyhordereju valtozasnak, amely mar a FIDESZ utani generaciot erinti, hatasait ma meg sejteni se lehet. Az 1970-es evekig az iskola formajat tekintve, az alreformok hosszu soranak dacara, nem sokat valtozott. A kotelezo allami oktatas bevezetese ota a regi iskola- rendszer lenyege az volt, hogy egyszerre oktatott es nevelt egy koherensnek elkepzelt ertekrend szerint. Az iskolas magaviseletbol es szorgalombol is osztalyzatot kapott, es az iskola igyekezett a diak eletenek minel tobb reszletet szabalyozni, meg akkor is, ha ennek az oktatashoz semmi koze sem volt. A diakok hajzata, oltozkodese, szorakozasa, izlese, politikai nezetei mind az iskola hataskorebe tartoztak. Az iskola az allamhatalom kepviselojekent, Erving Goffman kifejezesevel, totalis intezmenykent igyekezett engedelmes honpolgarokat termelni. A Megall az ido nemzedeke nem kerulhette el az iskolaval valo konfliktusokat. Ezekben a konfliktusokban a diakoknak csak az adhatott eselyt, ha egymassal szolidarisak voltak. A 70-es evek vegetol az iskola mint totalis intezmeny feltoredezett. Az iskolai parttitkarok elvesztettek felelmetes hatalmukat, az iskolai KISZ-szervezetek egyre nehezebben talaltak aktivistakat, se a hosszu haj, se a farmernadrag mar nem volt buntetendo. Az iskola-rendszer kozepfokon az oktatast kezdte a kozeppontba allitani, mind a tanarok, mind a diakok regulazasara egyre kisebb erot forditott. Az iskola fokozatosan megszunt a tarsadalmi rendreneveles kozpontja lenni, es ezzel egyutt a diak- szolidaritas fontossaga is csokkent, es az egyeni ervenyesules kerult eloterbe. A FIDESZ magvat osszetarto kozossegi szalak csak kesobb, az egyetemi szakkolegiumi rendszerben szovodtek. Az iskolai tanterv fokozatosan veszitett ideologiai toltesebol. Az ideologiai tartalom elkulonult es mint Vilagnezetunk Alapjai maga is szaktarggya zsugorodott. Az 1960-as evekben eszmelo fiatalok szamara a marxizmus vagy elvetendo, vagy elfogadando vilagnezet volt, amellyel vagy igy vagy ugy, de szamot kellett vetni. Ekkor meg a tarsadalomrol valo kritikai gondolokodas is a marxizmus talajarol indult egy teljes vilagkep igeretenek jegyeben. Az 1980-as evek elejere azonban mar ez a revizionista marxizmus is sulytalanna valt intellektualisan. A FIDESZ-nemzedeket a tarsadalomkritikai gondolkozasnak uj formai vartak, amelyek nem egy egyseges vilagkep, hanem az emberi jogok fogalma kore rendezodtek. A FIDESZ elotti generacional az altalanos es kozepiskola nem csak a diak jelenet, de -- es elso sorban -- a jovojet is kezeben tartotta. Az iskolai es a KISZ-ajanlas adott esetben eldonthette, hogy a diak eljut-e az ertelmisegi palya kapujat jelento egyetemre. Az iskola nevelo es munkaero- piaci eloszto szerepe egyforman fontos volt. A szocializmusban az iskola a tarsadalmi felemelkedes egyetlen legitim formajat jelentette. Ez komoly hatalmat adott az iskolak kezebe, es jelentosen konnyitette nevelo munkajukat. A 80-as evekben az iskola tovabbra se adta ki kezebol a tovabbtanulas kulcsat, de a felveteliken egyre inkabb csak az elert szakmai eredmeny szamitott. Ez osszhangban allt azzal, hogy a Kadar-rendszer is fokozatosan a szakertelmet tette meg legitimitasanak alapjava. Ez a folyamat mar az 1960-as evekben megkezdodott6, de igazan csak az 1980-as evekben kerult eloterbe, ugyanis addig a lassan, de folyamatosan emelkedo eletszinvonal onmagaban is biztositotta a rendszer stabilitasat. Mig a 60-as es 70-es evekben a rendszer hivatkozhatott elert eredmenyeire, a 80- as evektol mar csak azt hangoztathatta, hogy szakertelme folytan csak o kepes a sok rossz alternativa kozott megtalalni a legkisebb rosszat. A FIDESZ mely hite a szakertelemben a keso-kadari korszakban alakult ki. A FIDESZ utani, posztkommunista generacio szamara is az oktatasi rendszer gradicsain valo vegiglepdeles lesz a tarsadalmi ervenyesules altalanos modja. De nem ez lesz az egyetlen ut. A magangazdasag lehetove teszi majd, ha nem is sokaknak, hogy alacsony iskolai vegzettseggel is jol keressenek, munkajukban maguk urai lehessenek, es polgari joletben elhessenek. Ugyanakkor a felsooktatas eltomegesedesevel, az iskolan keresztul valo elorejutas igazi akadalya nem az egyetemi felveteli lesz, hanem az egyetem utani elhelyezkedes.7 ____________________ 6 Ennek elmeleti extrapolacioja Konrad Gyorgy es Szelenyi Ivan konyve, Az ertelmiseg utja az osztalyhatalomhoz. 7 Keves dolog josolhato meg olyan biztonsaggal mint az, hogy egy-ket even belul az egyetemi es foiskolai diaksag jelentos mertekben at fog politizalodni. A partok rovidlatasara jellemzo, hogy eddig meg egyik part sem vett tudomast a magyar felsooktatasrol. =============================================== Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Atomvillanas ( 13 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Sugarvedelmi oktatas : -Mit csinal az ember, ha gombafelhot lat ? -? -Fejere borit egy feher lepedot es laposkuszasban elindul a legkozelebbi temeto fele. /Mag Palirol hallottam, hogy ezert nem volt tobbe sugarvedelmi felelos az ELTE fizikus tanszekcsoportjan, de nem tudom, hogy eredetileg kie a poen./ Udvozlettel Hidas Pal =============================================== Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Elvtarsaim az urban ( 71 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ezt az irast mar napokkal ezelott elkuldtem, ugy tunik elveszett. Akkor egy kicsit bepoccentem olyan dolgon is, amit leirok, masreszt pont akkor jutottam uj informaciohoz a menybemenetelrol. Sajnos nem igaz, amit Korosi Gabor mond, hogy nem volt kontraszelekcio az utobbi 20 evben mar a termeszettudomanyban. Csibit abszolut nem ismerem, Vamost a TV-ben lattam, hallottam beszelni, o jo be- nyomast tett ram, masok viszont kevesbe, mint az alabb leirt eset. Viszont messze nem igaz, hogy csupa ilyen ember lenne a magyar tu- domanyban. Az altalam ismert ELTE-s es KFKI-s fizikusok tobbsegerol (nagyon) jo a velemenyem, nem igaz az, hogy az MSZMP parttagsag hulyesegi bizonyitvany volt, de voltak olyanok, akik a hulyeseguket tagkonyvvel potoltak. Ha hajszat inditunk ellenuk, akkor is az a veszely fenyeget, hogy a nagyon sarosak kibujnak, a kicsik viszont telibetrafalodnak, a nem sarosakat pedig besarozzuk. Elore is bocs a duhos hangnemert : --------------------------------------------------------------------- A Pannon Jozsi altal felvetett OMFB-MTA kerdest szeretnem egy kicsit kiboviteni. Tul egyszeru dolog lenne azt hinni, hogy a regi szakmai- lag kozepszeru (sem), de vaskalapos (eppen ezert) elvtarsak azok ma mind egy nagy gittegyletbe gyultek, es a kormany hata mogott, az el- lenzeki partok tagjakent, vagy fuggetlenkent, de az o vedoszarnyaik alatt, most az uj rendszer alaasasan faradoznak. Akik az MDF nepnem- zeti sancai mogott talpig fegyverben lesnek a harcterre, azok, ha felrehajtjak a sisakrostelyt, akkor a fegyverhordozok kozott folottebb erdekes embereket vehetnek eszre. Kontraszelekcio volt, ebben Jozsival ertek egyet, de ma is van. Vegyuk peldaul a hazai hidegfuzio atyjat, Kirschner Istvant, az ELTE Alacsonyhomerseklet Fizikai Tanszekenek vezetojet. Meg hallgato korom- ban hallottam a pletykat, hogy kandidatusi disszertaciojat allitolag Fenyes Imre diktalta neki, akinek a lakasara rendszeresen eljart hona alatt egy irogeppel. Elomenetelet viszont az MSZMP KB koreibol valo rokona nagyon elosegitette. Nagyon jo elvtars volt mindig. Szemelyes kapcsolatom vele nem volt, ket felevig o tanitotta a termodinamikat. Amikor a vilagsajto kozolte a szenzaciot, ok nehany het alatt repro- dukaltak a frissen letrehozott hidegfuzio laborban az eredmenyt. El- falaztak a Puskin utcai epuletben egy labordarabot, a fal mogul cso- veket vezettek elo, amik csuhogtek, pofogtek, a nagy tudomany latsza- tat keltettek, majd kormanydelegacioval szemleltettek meg az eredmenyt, amitol KI nagy magyar tudossa magasztosult. Utana gyorsan az egeszet elfelejtettek. A rendszervaltaskor kiderult, hogy KI-nek nemcsak jo MSZMP-s csucskapcsolatai, hanem egy a rendszer altal tenyleg presszura alatt tartott lelkesz rokona is volt. Most KI a kormany tudomanyos ta- nacsadoja. Nagy MDF-es. Ezt a dolgot most kimondtam, remelem, nem lesz bajom belole, az ELTE-sek konnyebben megegethetnek magukat. Csurka Istvan viszont megmondta, hogy most mar az az ellenseg, aki 1990 ota gatolta a rendszervaltast (ertsd az o rendszerenek felalli- tasat), valamifele husegnyilatkozattal a regi dolgok feledendok. Az en esetemben viszont allandoan felemlegetendo, hogy 1978-80 kozott az I. Istvan Gimnazium KISZ-bizottsaganak tagja voltam (17-19 evesen, ezutan semmilyen szinten, semmilyen funkciom nem volt a KISZ-ben, teve- kenysegem sem, az 1985-ig tarto tadijfizetesen kivul). Tanulmanyi fe- lelos voltam, en szerveztem a gimnazium tanulmanyi versenyeit. Alli- tolag jol, mert meg 1986-ban is azt hallottam, hogy emlegetnek (es nem egy nonemu rokonomat). Egyebkent nekem sem kellett felveteliznem, mert matekbol az OKTV-n 1989-ben 7., 1990-ben 5., az Eotvos Versenyen (fizika) 1990-ben 2. voltam. Regebbre visszamenve mar uttorokoromban sulyosan kompromittaltam magam, mert rajtitkar, s mellesleg az osztaly legjobb tanuloja voltam, de ez utobbit valoszinuleg a FORUM 80%-a elmond- hatja magarol, a tobbi 20% pedig masodik volt. Udvozlettel Hidas Pal =============================================== Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Kiegeszites ( 62 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ha kivanjatok, megegyszer kijelentem, hogy a 70-es evekben kommunista voltam. Nemcsak KISZ-tag, hanem hittem is egy olyan eszmeben, ami hibas alapokrol indult (azaz azt gondolta, ha az emberek es eszmek nem pasz- szolnak, akkor az embereket kell megvaltoztatni eronek erejevel, es nem az eszmeket kell az emberekhez igazitani). En a 40-50-es evek ter- rorjat mar nem eltem at (ha jol tudom, az utolso 56-os akasztas 1960- ban volt). 1961-ben szulettem, a 60-as evekben politikai benyomasok nem ertek (1968 teljesen kimaradt). Az elso benyomasok a vietnami ha- boru (gyilkossagok, napalm, 2 millio vietnami, 40 ezer amerikai halott es a haboru nem az USA-ban folyt), aminek kepeit gondosan mutatta a TV, es ami nem volt alkalmas az USA iranti szimpatia felkeltesere. Raadasul a 70-es evek elejere az eletszinvonal megemelkedett, eltuntek a sorok, akkor meg az adossag sem volt nagy, az csak 1973, majd 1976 utan kezdett noni fokozatosan. 1973-ban az egy fore juto nemzeti jove- delmunk az olasszal egyezett meg. Hol voltunk ettol 10 evvel kesobb ? A chilei puccs is az "imperializmus agresszivitasanak bizonyiteka" volt. 1978-79 korul megnott az adossagunk, akkor kezdtem gazdasagi ker- desekre figyelni (egyebkent a matek, fizika es a tortenelem erdekelt, de az valahogy "befejezodott 1945-ben", elismerem, ez a propaganda ha- tasa is), emlekszem Tarafas Imre konvertibilitast surgeto TV-beszelge- teseire, akkor o meg nagyon fiatal bankszakember volt. Ahogy az egyetem- re kerultem, ami sokkal nyitottabb vilag, mint egy kozepiskola, akkor az elejen alapvetoen alaasodott regi kommunista szemleletem, mar ameny- nyire egy tinedzser vilagkepet kialakultnak lehet tekinteni. Jo adag cinizmus es remenytelenseg hatalmasodott el rajtam, meg duh, ami csak 1988 ota oldodik, amiota lehetett a rendszer ellen mar fellepni. Akkor ereztem jol magam, ha nem figyeltem a politikara, de arra meg keptelen voltam. 1988-ban azert lettem alapitotagja a TDDSZ-nek, mert azt remeltuk kimon- datlanul, hogy abbol lehet egy magyar Szolidaritast csinalni. Azutan sze- rencsere lehetett partokat alapitani, ugyhogy szakszervezeti aktivitasom a tagdijfizetessel egyenlo. A partbeli, meg attol fugg majd, ha otthon leszek, hogy szukseg lesz-e ram helyi szinten, meg kedvem is lesz-e hozza. Az boszit sokszor a mai kommunistaellenessegben, hogy olyanoktol hallok ma olyan bolcs dolgokat, amikre en az ellenpropaganda ellenere 20 evesen rajottem, akik mar akkor is erett, 40-50 eves fejjel meg az ellenkezojet hirdettek. A mostani veresszajusagot veszelyes kompenzacionak tartom, mert rossz a lekiismeretuk. Amire en artani tudtam volna, akkorra mar nem az voltam, aki tinedzserkoromban. Vannak persze olyan dolgok, amik az emberben koran kialakulnak, ilyen peldaul, hogy sosem rajongtam igazan a militarizmusert. Az uttoronyak- kendot persze buszken viseltem, unnepelyes alkalommal elvezettel jelen- tettem a csapatvezeto pajtasnak, mivel en rajtitkar pajtas voltam, a szamhaborut is szerettem, az iskolai taborokat is, ahol sokat fociz- tunk es kirandultunk, de a nagy kozponti taborokat nagyon ruhelltem. Sokaig tarto lidercnyomas volt a 2 hetes zankai jutalomudules, vagy a tatai vezetokepzo tabor (menetgyakorlat a reggeliert, stb.), ahol fatalis tevedesnek minositettek az ottletemet. Hadvezeri ambicioimat mar akkor feladtam. A katonasag gondolatatol olyan magas lett a vernyo- masom, hogy fel is mentettek (bar 4-szer voltam sorozason). A hadsereg szuksegesseget elismerem, de gazembernek tartom, aki fegyverrel akarja a problemakat megoldani. Vedekezni viszont kell. De bekeben haborus viszonyokat kelteni (ahogy Csurka szamara az ellenzek az ellenseg) ? Udvozlettel Hidas Pal =============================================== Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: =Exactness is a fake.= A. N. Whitehead ( 74 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Filozofia es tudomany A mostani helyzet egyaltalan nem egyedi a tudomanytortenetben. A Principia szerzoje enyhen szolva is "fizikus" modjara kezelte a fluxiokat, az abszo- lut ter problematikajarol mar nem is beszelve. A sors fintora, hogy erre eppen egy filozofikus hajlammal megaldott puspok figyelmeztette talan eloszor. Ugyanakkor az analizis elso "exact" megfogalmazasa (Cauchy, Weierstrass, ...) nem egeszen a Newtoni intuiciot kovette. Vegul persze a non-standard analizis - az archimedesi tulajdonsag ejtesevel, preciz alapokra helyezte a newtoni infinitezimalis kalkulust is, igaz jo 150 ev mulva. Ami a melyebb, es egyben a filozofiat is kozelebbrol erinto abszolut ter problematikajat illeti a puspok nyomdokain haladva a szinten filozofiai hajlammal is megaldott Mach (erdekes az Empiriokriticizmus tanult szerzoje egyikuket sem kedvelte) nehany igen figyelemre melto eszrevetelt tett mielott egy Zurichi hivatalnok istenadta tehetsegevel atverekedte magat a Ricci kalkulus akkori oserdejen (egy ideig bizony a fatol nem latva az erdot). Tortent ezutan, hogy hazankfia, a gottingai kolosszushoz merheto John von Neumann elkerulendo a fizikus Dirac "fluxioit" megirta konyvet a kvantum- mechanika matematikai alapjairol. De aztan ezek a "fluxiok" is bebocsajtast nyertek a tiszta matematika birodalmaba tobbek kozott Schwarz, Gelfand, ... idevago munkainak koszonhetoen (disztribucioelmelet). Ami a kvantummechanika filozofiai problemait illeti, a kerdesek sokkal sulyosabbak. De hogyan fajulhattak idaig a dolgok? - kerdezhetne valaki. Bizonyos tekintetben az alapito atyak filozofiai "struccpolitikajat" lehetne hibaztatni. Ugyanakkor persze az "eredmenyek kellenek" erve is ertheto. Mostanra azonban a poziti- vizmus teljesen kimerult. Mi okozza a problemat? A modell es a valosag kozotti abszurd viszony. A klasszikus mechanikan edzodott tobbszazeves intuicio maig nem tudta megemeszteni, hogy ez a viszony - legalabbis a kvantummechanika szuletesekor ugy nezett ki - vegervenyesen megromlott. David Bohm ketsegbeesett probal- kozasa, hogy a hullamfuggvenynek helyet talaljon a klasszikus fizika szinpadan jelzi a tovabblepes egyik lehetseges iranyat. (Prigogine, illetve az erosen kevero dinamikai rendszerek kutatasaban bizonyos ralatassal rendelkezo szamos tovabbi kutato elkepzelese, miszerint ezekben a rendszerek- ben a Schrodinger egyenlet levezetheto lenne, szinten ebbe az iranyba mutat, bar a bizonyitasban velemenyem szerint szamos "kvantumugras" talalhato.) Az idilli viszonyt egy masik modon is helyre lehetne allitani. Megpedig nem az uj szereploknek a regi semaba valo beillesztesevel (Newton elektro- mos es magneses Szelleme't is a Galilei teridobe probaltak eloszor vissza- eroszakolni - meg maga Maxwell is), hanem az egesz szinpadnak es valamennyi szereplojenek egy uj semaba valo rendezesevel. Ebben az iranyban jelentos lepesnek mondhato Wheeler (azota kozolte, hogy "nem er a neve") es Everett uj kvantummechanikaja, amely a hullamfuggvenynek szinten visszaadja az ot megilleto ontologiai helyet, de nem visszakenyszeritve a klasszikus semaba, hanem a kvantummechanikai semat valoban komolyan veve, mindent ebbe probalva meg beagyazni. Jelenlegi formajaban a kvantumkozmologia ures fecseges, vagy legjobb esetben is ujjgyakorlat az uj sema nelkul. Ugyanakkor, ha komolyan vesszuk, hogy a kvantummechanikai sema olyan eros, hogy az egesz univerzumra alkalmazhato, akkor szamos mely ismeretelmeleti kerdessel kell szembenezni (termeszetesen a matematikai bonyodalmak mellett). Az egyik eppen a kezdeti feltetelek problematikaja. Hiszen bizonyos ertelemben a kezdofeltetelekre vonatkozo torvenyek (amennyiben vannak, vagy lehetnek ilyenek (mit jelent itt a letige) nem a mar letezo, hanem a leendo vilagegyetem parametereit (termeszeti "konstansok" varhato erteke, terido dimenzioszama es mas topologiai invariansai, stb) hatarozzak meg. Azt mindenki latja, hogy a megfigyelo szerepenek negligalasa (klasszikus fizika) majd iszonyatos eltulzasa (Heisenberg, Wigner, von Neumann fele "ontudatos" kvantummechanika) utan legalabbis valami esszeru kompromisszum kialakitasara kellene torekedni. Ugyanakkor a kvantummechanika paradoxonjai az egesz vilagegyetemre kivetitve talan nemcsak Penrose szamara kell, hogy "disaster"t jelentsenek. Ezekkel a problemakkal mindenkinek szembe kell neznie. Ezalol meg az Everett interpretacio uj pragmatizmusa sem ment fel senkit. Hiaba, eredmenyek kellenek mondhatjak a miniszuperterben buveszkedo "la'to'k". Persze a gyakorlati problemak sem akarmilyenek. Ha kvantummechanika, akkor legyen kvantummechanika. Akkor bizony a topologiakra is integralni kell. Hol jon ehhez a problemahoz kepest a metrikak "szuperteren" ertelmezett integral. Egyebkent azt a kerdest szerintem eleg nagy altalanossagban megoldotta egy orosz (csupan foiskolai tanar - volt, vagy az is nem tudom, mindenesetre jol csinalja). Raadasul, hol ha itt nem ervenyes a Whitehead altal - nem veletlenul - olyannyira hangsu- lyozott "misplaced concreteness" (erdemes ot tanulmanyozni, es nem csak Prigogine-nak, a Process and Reality nagy konyv!). Itt az egesz epulet dulede- zik es keszul mindent maga ala temetni. Mar reg nem atomokrol, de megcsak nem is elemi reszecskekrol, kvarkokrol vagy akar hurokrol, szuperhurokrol meg mi a fenerol van szo. =============================================== Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: Tovabb gyuruzik ( 31 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Megfogadtam, hogy 56-hoz nem szolok tobbet hozza, azota egyszer mar meg- tettem. Nehez dolog ez. Probaltam amennyire lehet kivulmaradni, persze hogy nem sikerult. Igazabol ketszer jottem ki a sodrombol. Egyszer egy, a szamon- keressel kapcsolatos cikk, majd 56 kapcsan. Kornai urnak irt, meglehetosen indulatos cikkeimre valojaban erdemi valasz nem erkezett. Hiszen a kerdes nem a mit, hogyan, hanem a miert volt. A KFKI-tol a lo~rinci Sze'kelyfono'ig mindenki ezt a kurva rendszert bontogatta az elmult huszegynehany evben, ugyanakkor ugy nez ki, 56 meg mindig vizvalaszto. 56 nelkul Afganisztan sem az lett volna, ami. Hiszen 56-ot a berlini esemenyekhez, vagy akar a korabeli bizonytalan lengyel probalkozasokhoz is lehetne hasonlitgatni. Szamomra igenis 56 szinte minden ellentmondasa benne van a Koztarsasag teri "Nagy Imre't melle'" feliratban es a forradalmat vegul igazan csak a halalba menve vallalo felelos magyar miniszterelnok szomoru, de egy nemzet- nek igazsagot ado halalaban. Mert 1956-ot Nagy Imre halala tette szabadsag- harcca. Es ezt o mindnyajunknal jobban tudta. Ezen semmilyen szemantikai buveszmutatvany nem valtoztat. Amin ez a ferfi "begyujtesi" minisztersegetol (igazaban meg sokkal korabbrol) a "csapataink harcban allnak"-ig atment, nemcsak a magyar nep szamara volt tisztitotuz, de ebredesul szolgalt szinte az egesz vilag szamara Indiatol az arab vilagig, Camus-tol az olasz kommunista partig. Lehet, hogy elfogult vagyok (apamat 147 napig vallattak - igen vallattak, nem csupan fogva tartottak - az internalotaborban, batyam izgatasert, majd tiltott hataratlepesert (menekult a szemet), osszesen 4 ev nyolc honapot toltott bortonben.) Persze nem nagy ugy. Nem tudom. Amit nem ertek, az tovabbra is a kovetkezo: "what is the point?". 150 evi torok hodoltsag utan nagy nehezen, de ugy-ahogy talpra allt hazank. Persze, hogy nem tudtunk a regionalis hatalmaktol fuggetlenek maradni. De peldaul II. vilaghaborus szerepunket nyilvan nem lehet az elso veresegetol elvalasztani. Ugyanakkor 1956 vegulis akar konszenzust is teremthetne. Ehelyett ez az igazi valasztovonal. =============================================== Felado : ok1kk@gemini.ldc.lu.se Temakor: Szocialis Intezmenyek ( 88 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A letunt kor szocialis intezmenyrendszere nagyjabol ot oszlopon nyugodott. Ezek: a fogyasztoi artamogatas, a teljes foglalkoztatas, az ingyenes orvosi ellatas, az ingyenes oktatas es az altalanos nepnyugdij. Az elso ket szocialis juttatasnak ideologiai gyokerei voltak, mivel ezeknek kellett volna a piac hatasait kikuszobolni, hogy megakadalyozzak az ertektorveny ervenyesuleset, amely Marx szerint a tarsadalmi igazsagtalansag alapja. A fogyasztoi artamogatas es a piac szamuzesenek kovetkezetes vegrehajtasa azonban meglehetos gyorsasaggal egy eszak-koreai vagy alban stilusu gazdasag kiformalodasahoz vezet. Liska mar 1966-ban megirta a szocialista arrendszer kritikajarol szolo Okonosztat cimu muvet (ami aztan 20 evig indexen volt). Az 1968-as reform is arra volt hivatott, hogy piacot arakat stb. SZIMULALJON. Ez utobbi miatt a gazdasag kisse olyanra sikerult, mint amikor jobboldali kozlekedes eseten (biztos, ami biztos alapon) a baloldalit probaljak szimulalni.( Nem veletlen, hogy a 68-as reform olyan gyorsan megbukott. Valoszinuleg Biszku nelkul is megbukott volna). Ezzel mindossze arra kivantam ravilagitani, hogy Magyarorszagon mar 26evvel ezelott a Kadar korszak kellos kozepen megszuletett egy,az artamogatasok felszamolasanak szuksegessege mellett ervelo tanulmany. Ezt a folyamatot azonban csak a demokratikusan valasztott nepkepviselet (kormany-parlament) vitte veghez kovetkezetesen. Az artamogatasok felszamolasara (bizonyara) kituno tervei voltak mar a Grosz kormanynak is (a Nemeth kormanyrol nem is beszelve). Jol emlekszem meg a KB (PB?) altal propagalt nemzetmento programra, amelynek volt A es B valtozata is. Mindketto hatarozottan a szubvenciok leepitese mellett foglalt allast, sot kilatasba helyezte a masodik oszlop, a teljes foglalkoztatas lebontasat is. Meg Hofi is igy trefalkozott valamelyik szilveszteri kabare musorban: Van kituno KB, vannak kituno KB hatarozatok, akkor miert nem valositunk mar meg egyet kozuluk...? Valoban, miert is keslekedett az amirol mar KB hatarozat volt 1986-ban az Ur 1990-es eveig azaz 5 teljes evet ? A magyarazat egyszeru. A kommunistak nagyon jol tudtak, hogy a szocialis rendszer fent emlitett ket oszlopanak eltavolitasa milyen oriasi terhet ro a letezo szocializmus kebelen felnovekedett allampolgaroknak. A nagy teher pedig elegedetlenseget szulhet (talan meg 1956 szelleme is ott kisertett). Az MSZMP felelme tokeletesen beigazolodott.A vezeto kormanypart, amelynek meglehetosen nagy resze volt a szubvenciok es a teljes foglalkoztatas GYAKORLATI felszamolasaban, valasztasi szimpatiaja 28%-rol 15%-ra esett vissza azaz mintegy 13%-kal. Nem kell hozza kulonosebben nagy fantazia, hogy elkepzeljuk, hogy mi tortent volna, ha az MSZMP/MSZP a maga 10%-os valasztasi szimpatiajaval fogott volna bele hasonlo intezkedesek vegrehajtasaba. A problema az, hogy 10%-bol nem lehet 13%-ot veszteni(!). A munkaeropiac (prozaibb neven munkanelkuliseg) kialakulasa reszben az arliberalizacio kovetkezmenye, reszben pedig a privatizacioje. Mivel ez utobbi meg nem fejezodott be ezert a munkanelkuliseg novekedesi uteme meglehetosen nehezen josolhato. A munkanelkuliseg sokkal nagyobb csapast jelent egy volt-szocialista orszag allampolgaranak, mint barmely mas tarsadalmi rend szulottenek, mivel egy kezdettol fogva kapitalista orszagban elo, igyekszik sajat maga megteremteni egzisztencialis biztonsagat, oly modon, hogy pl. tartalekot kepez arra az idore, amikor esetleg nem lesz munkaja, eleve a munkaeropiacon jol eladhato szakmat valaszt, orszaganak olyan teruletere koltozik (ut tanyat), ahol a gazdasanak sok munkavallalora van szuksege stb. Igy tehat nem csoda, hogy a munkanelkuliseg+szubvenciok megvonasa (=aremelkedesek) szocialis feszultseget es a nepszerutlen intezkedeseket hozo kormany csokkeno nepszeruseget idezi elo. A maradek harom oszlop kozul kettot szinten piacositani kellene, ahhoz, hogy valoban mukodeskepesek legyenek, es szinvonaluk, ha nem is a nyugat, de legalabb a del-europai standardot elerje. Az egyik ilyen nagy beteg eppen az egeszsegugy, ahol a borravalobol elo orvosok alacsony erkolcsi nivoja egymagaban is sulyos problema. Az egeszsegugy reformjat valoszinuleg a vilagszinvonalon is igen magas TB jarulek csokkentesevel lehetne kezdeni. Ez valoszinuleg reszben karpotolna a mukavallalokat a megemelkedett koltsegekert, csakhogy a nyugdijasok karpotlasa (akik nem fizetnek jarulekot) megint csak sulyos problemat jelent. A nyugdijasok problemaja eppen olyan, idofuggo, sulybito tenyezokkel terhelt, mint a munkanelkulieke. A nyugdijasok nem tudtak elore, hogy nekik egyszer majd piaci aron kell megfizetni az egeszsegugyet, nem kothettek 30 evesen egeszsegugyi biztositast oreg napjaikra. Az egeszsegugy piacositasa ujabb oriasi terheket rona a lakossagra, ami ujabb szocialis feszultsegekhez azaz a kormanypartok tovabbi nepszerutlenedesehez vezetne. A nyugdij rendszer piacositasa szinte'n (ez is a jelenlegi nyugdijasokat sujtana leginkabb). A jelenlegi kormany pedig, ugy tunik nem kivan tobb nepszerutlen intezkedest hozni. Az uj oktatasi es egeszsegugyi torveny kicsit foltozgat a regieken, de a munka erdemi reszet, na meg az elvesztett szavazatokat meghagyja az 1994-ben valasztott kormanynak. A jelenlegi kabinett nagyjabol kiszamithatja, hogy melyek azok az eredmenyek, amelyeket a legjobb esetben elerhet a valasztasokig es amelyek szavazatokat hozhatnak neki. Legjobb esetben 1992-ben megall a GDP csokkenes, 1993-ban esetleg novekszik 5-6 %-ot (es meg igy sem eri el mondjuk az 1990-es vagy 1989-es szintet); Jo esetben sikerul konvertibilisse tenni a forintot (ezt valoszinuleg akkor is megteszi a kormany, ha esetleg a gazdasagi viszonyok nem a legkedvezobbek, viszont az ellenzek akkor is ellenezni fogja, ha azok - ok is latjak a benne rejlo valasztasi fegyvert); Es ezzel kesz is. Ezzel kellene ellensulyozni a szubvenciok es a teljes foglalkoztatottsag felszamolasabol eredo nepszerutlenseget. Szinte bizonyos, hogy nem fog menni. Annyira nem lesznek ostobak, hogy meg az egeszsegugy, nyugdijrendszer es oktatas piacositasanak kovetkezmenyeit is felvallaljak ezek melle. Pedig bizony szukseg lenne ezekre. De azt hiszem, megis csak jol van ez igy. A szimpatizansokert valo kuzdelem megiscsak becsempeszi a politikaba az allampolgari akaratot. Ez a demokracia vivmanya. Szabo Kalman (Lund, Svedorszag) =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Lopas es hazugsag ( 36 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ejnye, mar megint hibakkal ment ki a brosura, kedves Korosi Gabor! Arrol, hogy hova lett "amit magunknak epitettunk", irod: "Egy re'sze't elfogyasztotta'k/tuk. Egy ma'sik re'sze't beruha'zta'k... Mindig azzal jo~nnek az aktua'lis ha'borgo'k, hogy ellopta'k ... De egy fene't". Kifelejtetted azt a penzt, amit M.o. a Vietnam, Kuba stb. kommuniz- mustamogatasra koltott. Nem emlekszem, hogy ezt magyarok elfo- gyasztottak vagy beruhaztak volna, de meg arra sem emlekszem hogy kerdeztek volna barkit akarja-e ezt az "internacionalista segitseget" nyujtani a magyar nep egyaltalan. Attol tartok, ez bizony a "lopott" kategoriaba inkabb megy mint a masik kettobe! Kar ezt tagadni. Azutan ezt is irod: "A hazugsa'got egye'bke'nt semmilyen to~rve'ny nem tiltja". Lehetseges, hogy Te ehhez tartod magad. A tobbiek viszont tartozkodnak tole, nem csak becsuletessegbol, hanem azert is mert hazugsag igen konnyen vezethet koztorvenyes buntetoi eljarasra (pl. ha hazugsag becsuletet sert, vagy pl. birosagi eljaras- ban az igazsagszolgaltatas felrevezetesenek minosul, pl. USA be- vandorlasi nyilatkozatban deportalassal buntetendo, stb). Politi- kaban jobb helyeken hivatalbalepeskor eskut kell tenni, s ha valaki azt pl. hazugsaggal megszegi, visszahivhato (ld. Nixon hazugsagat arrol, hogy nem tudott a Watergate betoresrol). 44 ev agymosas hosszu ido, a lopas es hazugsag dialektikus felmentesei me'g a regiekbol csusztak at az uj Korosi-brosurakba. Az meg az atkosban volt a szozat: "hazudnak renduletlenul...". Gabor, ilyen cinikus axiomakkal nem fog menni a dial. kap. (sem)! Felejtsd mar el pesti emlekeidet, try again! :-) Pelli onisz P.S. Orvendetes, hogy okonometriat akarsz okitani (ausztraloknak) s nem marxista etikat vagy nihilista cinizmust (magyaroknak). Utobbiak szerint ugyanis nem csak lopas vagy hazugsag "standard". Az is, ugy latszik, "standard", hogy aki egyeteme utan ujat (vagy MAST, esetleg ELLENKEZOJET) lat mint amit ott hallott, nem TANULJA elobb (minimum egy-ket evtizedig), hanem azonnyomban TANITJA. Helyesebben TANITANA'. Mert ahhoz kene egy olyan HITEL, amirol (ex)marxekkal kapcsolatban nem lehet szo. =============================================== Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Cserebogar es csaladja ( 50 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Irja Cser Ferenc: >Ro'zsa Ka'roly megbocsa'jta'sra hi'vott fel. Igaza van, csatlakozom! >************************************************************************** >* * >* Ezennel mindenkinek megbocsa'tom mindazt, amit velem szemben elko~ve- * >* tett ... Nagyon kedves Magatol, ejnye de joszivuek vagyunk... >Nem tartozom azok ko~ze', akiket kiemelkedo" jogse'rte's e'rt. Egy vagyok >a jo' magyar a'tlag ko~zu~l. Nem ertem. Ha nem erte kiemelkedo jogsertes, akkor ki a fenenek akar megbocsajtani ??? Miert nem hagyja a megbocsatas vagy igazsagszolgaltatas kerdeset azokra a jogsertettekre, akikre ez tartozik ? >E'n ne'zeteiddel e's nem Veled vitatkozom. Ne'zeteidet bi'ra'lom de >nem Te'ged >szidalmaz<-lak. U'gy levelezek veled, mintha ne'hai e'desapa'm- >mal tenne'm, mert soraid, nagyon a'tte'telesen ugyan, de o"t ide'zik nekem. >Vele, ne'zetei miatt gyakran harcban a'lltam, noha mint embert mindig is a >legnagyobb tiszteletben tartottam. Hihetetlen szenvede'ssel teli utolso' e'j- >szaka'ja't e'n, egyedu~l to~lto~ttem vele - mwgva'lta's volt neki a hala'l - >tarta'sa miatt azo'ta me'g jobban tisztelem. Ke'rlek, ezt ne feledd, ha a >jo~vo"ben vitatkozni fogunk. O"szinte tiszteletem azonban me'g nem jelenti >azt, hogy e'desapa'm ne'zeteit a'tva'llalom! Az emberise'g fejlo"de'se'nek >az a za'loga, ha a fiu'k (la'nyok) ne'zeteikben meg tudja'k haladni apjukat >(anyjukat) - la'sd, mint kiva'lo' pe'lda't a ke't Bolyait! - de ennek nem >felte'tlenu~l kell ellense'geskede'sbe, szeme'lyes csata'roza'sba su~llyed- >nie. Nem ertem, hogy felnott embereknek miert kell elo/holt szuleikre tamaszkodni ahhoz hogy velemenyuk legyen (pl. Talas anyukajara, Maga apukajara). Miert nem lehet a szuloket beken hagyni es nem belekeverni felnott emberek vitajaba? >Ne'zeteidet bi'ra'lom, mert u'gy e'rzem, a kor meghaladta azokat... Ez az! Szoval Maga engem akar korszerusegre tanitani ? Ausztraliabol? Az, aki Rakosinak funkcionariusa volt ( jol emlekszem, DISZ titkar volt maga ugy-e ?) Ha mar mindenaron tisztelt apjat keveri bele sajat ervelesebe, el akarja talan meselni azt is a Forumnak, tisztelt apja mit szolt ahhoz, hogy csemeteje DISZ titkarkent szolgalta hazaja erdekeit ? Maga biztos azzal ervelt, akkor is, hogy "apuka, a kor meghaladta azokat az erkolcsi elveket...". Es mondja, feljelentette apukajat az AVH-nal ezekert az "odivatu" elvekert ? Mert, ugy-e, a bolsik ilyen szulo-gyermek viszonyra neveltek az iskolas gyerekeket? Tartok attol, hogy a szegyen, a csalodas, amit Magaval kapcsolatban apukaja erezhetett , szegenyt a sirban is uldozi... Tisztelettel, Csorna Istvan =============================================== Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Hadjarat a magzatok ellen ( 48 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Talas hadjarata a magyar magzatok ellen - ezt gepelte be: >Szabo Zoltan : Magzatve'lelem (HVG, 1991. november 2.) > >Nehez vitaba szallni Jobbagyi Gabor cikkevel. Jogasztol inkabb erveket varna >az ember, mint indulatoktol atfutott politikai pamfletet. Marpedig a szerzo >egy satani osszeskuves remkepet vazolja fel cikkeben, mely szerint az allam, >az allampolgarok, az egeszsegugy es annak dolgozoi anyagi erdektol vezerelve >szovetkeznek minel tobb magzati elet kioltasara. Pontosan - a bolsevizmus nem mas, mint egy satani osszeskuves. Gyilkossag, kinzas, rablas, lopas, az emberi jogok sarbatiprasa (kiveve az abortuszt, amit a bolsevizmus szinte az egyetlen emberi jognak tart, es ez nagyon tetszett nekik), genocidium es a numerus clausus hasznalata, avval a cellal, hogy a kereszteny fiatalsag szamat es oktatasat lefekezze vagy megszuntesse. Tervuk egy lelekszamban es erkolcsileg legyengult Magyarorszag volt - amely hu Marx-Lennin-Rakosi-Gero-Kadar-Aczel tanitasainak - ami folott a Talas-felek jatszva uralkodhatnak (azert par hadosztaly szovjet tank es repulo had nem art, ha jelen van :-)). > E tetel alatamasztasara >pedig olyan erveket hasznal, amelyek onmagukban igazak ugyan, de .... Nos, lassatok, Talasok szerint nem szabad olyan erveket hasznalni, amelyek onmagukban igazak! De nem panaszkodhatom, Talas ervei javulnak, ervnek mindig jobb ha nem az orosz komszomolista anyukajara hivatkozik (apukajara sem vagyunk kivancsiak, meg akkor sem ha esetleg MSZMP-es funkcionarius). De vajon sajat szemelyes tapasztaltairol beszel amikor azt mondja: >Kar, hogy egy ropke idoszak >utan megint meg kivanjak szabni, hogy mirol mit kell gondolni, s ha nem megy >szep szoval - mert sokszor nem megy - akkor ... > " ... akkor is azt fogja csinalja majd az a budos kolyok amit en mondok, >mert kulonben soha nem lesz ember belole, de majd adok en neki, s csak azert >is embert faragok belole! Az "uj szovjet embert" igy faragtak ? Lehetseges, hogy Talas jobban helyben hagyna az alabbi attitudot: "...akkor is el kell veteltetni azt a budos magzatot (mi van, ha eppen Talast?), hogy soha ne legyen ember belole, mert en nem akarok adni neki (nem csak egy falat kenyeret, de megszuletest sem)". Tisztelettel, Csorna Istvan =============================================== Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu Temakor: Koszonet a meltan nepszeru Findler Miklosnak ( 46 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Egy i betu es mas semmi Kedves Findler Miklos! Koszonettel tartozom, amiert megtudhattam Toled - Anti baratommal egyetem- ben -, hogy egy puszta i betu mar azt jelenti: antiszemitizmus. Ugy tunik, ez egy tortenelmi allapot, ilyen korban elunk. En a magam reszerol erre figyelemmel kivanok lenni. Ugyanakkor mar csak meg nem allhatom, hogy meg ne kerdezzem: a fonti tipusu kovetkeztetesnek egy szimpla betucskerol ugyan mi koze van az intellektualis szferahoz?? Meg kivanom tovabba jegyezni, hogy i betuvel kezdodnek a kovetkezo orszagok nevei: Irorszag, Indonezia, Izland, hogy Olaszorszag-Italiarol ne is beszel- jek. Hogy Elek azzal vadolt meg, hogy en leolaszoztam o"tet, azt csak azert emli- tem, mert foltehetoen semmi koze a dologhoz. Mindamellett en a magam reszerol meg a halvany gyanujat is el kivantam kerulni annak, hogy en barkit leolaszoz- nek. Kivalo tisztelettel: Szekely Zoltan U.i.: Tegnap Charlestonban setaltam, az ocean partjan. Ereztem, hogy barsony nesz inog. A hullamok a szabadsag soha nem latott lehetosegerol susogtak. "Higyj benne es valtsd valora!"- ismetelgettek folyton-folyvast. Kis hazamra gondoltam, amely oly messze innen es oly apronak tunoen csa- tazik a nagyok ellen (olykor egyutt veluk) azert, hogy valora valtsa a szabadsag igeretet. Volna, aki ezt nem ertene? Volna, akinek a tenger habja is hiabavaloan suttog? Nem tudhatom. Szembejott egy neger. O is a tengert csodalta. Beszelgettunk. "Ah, te magyar vagy. Nagyon jo."- mondta. Nem tudtam pontosan, mire gondol. Talan csak arra, hogy egyutt nezzuk a tengert. Es en megis nagyon jol ereztem magam. Igen: magyar vagyok es ez nagyon jo. En speciel kituntetesnek veszem, ha lemagyaroznak, es egy szimpla m beturol megigerhetem: sosem fog eszembe jutni az antimagyarizmus. (szekely) =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Kerdes Szabo Zoltanhoz ( 13 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Szabo Zoltan ! Nem egeszen ertheto okfejtesed. Hogy "1956 nem volt szabadsagharc" azt ugy erted hogy a) nem volt HARC (ezt nyilvan nem akarod mondani, vagyis a pesti es mucsai matyar halottak szama nem volt Neked eleg magas? Hany halott matyarral lennel megelegedve?), vagy b) a HARC nem a SZABADSAGERT volt? Ha pedig SZABADSAGERT haltak meg matyarok HARCBAN, akkor mitol nem SZABADSAGHARC? Kifejtened ezt a Forumban, az 56-os szovetsegnek, vagy a Szabadsagharcosok Vilagszovetsegenek? Esetleg Washingtoni kovetsegen? Vagy jovo okt. 23-en Budapesten a Corvin kozi kozonseg elott? Tisztelettel: Pellionisz Andras, NASA, San Francisco Bay =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Te is fiam, HVG ( 9 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Ge'za! Ta'je'koztatlak, hogy Jobba'gyi Ga'bor nem a HVG munkata'rsa. A HVG rendszeresen ko~zo~l ku~lo~nbo~zo" politikai indi'ttata'su' beku~ldo~tt i'ra'sokat, ez is egy ilyen volt. Az u'jsa'g maga, ha lehet, me'g jobb, mint volt. Ne'ha lehoz ilyen szemeteket is. Ez teszi a ke'pet teljesse'. Sajnos ez is jellemzo" a mai Magyarorsza'gra. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Kerdesek a kerdesekrol Pannon Joskanak ( 6 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Jo'zsi, a ..... .....! (Moldova) Hol vagyunk? Milyen alapon ka'derezel Te le aka'rkit ebben a Forumban? Mi vagy Te, a Forum o~njelo~lt szeme'lyzetise? Neta'nta'n megalapi'totta'tok a Forum Nemzeti Sza'monke'ro"sze'ke't valamikor? Hogy jo~ssz Te ahhoz, hogy szeme'lyeskedje'l? Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Forget vengeance, The Economist, 11.1.92 ( 86 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - The spirit of retribution is abroad in Eastern Europe. Better to bottle it The inspector of trams and cemetery officer in a small Czech town have asked a special tribunal to vet their mayor, Antonin L. His crime? To have worked as government official for the communists. He could be banned from a wide range of public jobs for five years. In Budapest the 76-year old Bela M, who helped put down Hungary's uprising in 1956, all of a sudden risks a trial for treason. Riffling through police records opened to the public this month, Clara N in Berlin discovered with a shock that her husband had been two-timing her: while she was out campaining against the East German government, he was out spying on her for the secret police. The parliaments of Czechoslovakia, Hungary and Poland have passed or are considering bills to penalise former communists. In Germany thousands of ex officials from the east have lost their jobs; trials (mainly of small fry such as border guards) are under way; and almost everybody is asking who, if anyone, was not a police informer. In the countries of what was the Soviet Union, the mood of revenge has not yet hardened into law. It soon may. The exception is Romania, where many holdovers from the old regime are still in place. The defeat of communism in Eastern Europe raised awkward questions. Exactly who, in the bad days, did behave well? Who was a real dissident and who a resistant de la derniere heure, as Frenchmen were called who joined the fight against the Germans in 1944 once they were safely on their way home? The region has never known much democracy. Its success in building it will depend a lot on how the victors (the democrats) now treat the losers (the communists). Morals and law here seem to point in different directions. To forgive the old regime, say the moralists, rewards the wrongdoers and harms their victims the second time. But how, query the lawyers, can the state write fair and usable definitions of whom to prosecute? What jury is unbiased or untainted? Does one-half of society (or is one-quarter, one-eighth?) stand in judgment of the rest? Eastern Europe is not the first to face this sort of dilemma. At the close of America's civil war, Abraham Lincoln summed up the task facing the country: "With malice towards none, with charity towards all... to bind up the nation's wounds." No historical likeness is exact, and after Lincoln's death Congress took a more vengeful road. But there are modern examples of once bitterly divided countries that prospered by following Lincoln's advice. The most striking is Spain after the death of General Franco, its dictator from 1939 to 1975. Rather than settle 40-years-old scores, left and right in Spain agreed to build democracy. Re-fighting civil wars condemns countries to live in the past--and the penchant of East Europeans for dwelling there needs no encouragement. Justice also argues for tolerance. Democracy entails not simply multy-party elections but a system of law that protects the rights of all citizens, however base or scurvy. This implies certain rules: people ought not to be tried for things that were not considered crimes when they did them; the time-limit for prosecuting a crime should not be extended after the event to suit special circumstances; guilt has to be proven case by case; people should not be punished merely for belonging to a group (unless, of course, membership is explicitly a crime). Much anti-communist legislation recently passed or under study in Eastern Europe flouts one or more of these basic principles. Revealing the past will help burry it The human damage and suffering require, all the same, a moral reckoning. Since the trial of German and Japanese leaders after the second world war, most people agree that, whatever local laws say, heinous crimes "against humanity" ought (ideally) to be prosecuted. Stalin's grim work falls into this category. A few very old Russians may yet stand trial. But lumping the tormentors of Eastern Europe into this class is wrong. Most were bullies who robbed people of liberty and jobs. They never approached the barbarism of Stalin or Tojo, let alone Hitler. Political crime is beset by double standards. What to do with the world's ex-oppressors (and sponsors of terrorism) might be simpler if there were a world criminal court with judges from many countries. Communists would not be the only people in the dock. In the meantime, East Europeans ought to take the law as it is. What prosecution there ase should start at the top. It is wrong, for example, for German border guards to face trial, even if the penalty is short suspended sentence, while their bosses--ultimately Erich Honecker, a fugitive seeking asylum--go free. And might not communists who have kept privileges (whence the resentment behind much anti-communist legislation) simply be made to give them up? Eastern Europe's heroes--people such as Lech Walesa, Bronislaw Geremek and Vaclav Havel--are asking for tolerance. Law is not the only way to expiate the past. There is the press, theatre, television. There are school-teachers and, above all, historians. Exposing the truth about wrongdoing, under communism and before, is the best insurance against its happening again. Communist leaders were once convinced history was on their side. Even if not behind bars, defeat for them in the court of history is crushing punishment of its own. Bege'pelte: Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Az alternativ ertekek ( 29 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Bo~ro~cz Jo'ska vetette fel Fidesz i'ra'sommal kapcsolatban, hogy nem stimmel ege'szen az alternativizmus. A ne'met zo~ldekne'l az egyik legfontosabb eleme a harc a no"i egyenjogu'sa'ge'rt, ami demonstrati'v akcio'kra vezet, pl. amikor Hamburgban az o~sszes zo~ld ke'pviselo"jelo~lt no" volt. E's valamifajta feminizmus ma'shol nyugaton is fontos komponense az alternati'v gondolkoda'snak. Magyarorsza'gon meg ez eszu~nkbe sem nagyon jut, le'nyege'ben ve'giggondolatlan. A pe'lda a Fidesz sajto'e'rtekezlete'ro"l nagyon jo': aze'rt, amit Deutsch va'laszolt, Amerika'ban teljes terme'szetesse'ggel kapta volna meg a male chauvinist pig mino"si'te'st. Azt gondolom, itt arro'l van szo', hogy Magyarorsza'gon alternati'vnak lenni ma'st jelent, mint Amerika'ban vagy Ny-Euro'pa'ban, mert ma's ta'rsadalom ellen tiltakik. Magyarorsza'gon a no"i egyenjogu'sa'g ke't okbo'l sem volt te'ma: egyre'szt a no"k tu'lnyomo' re'sze dolgozott, megvoltak az ehhez szu~kse'ges inte'zme'nyek (bo~lcso"de, o'voda), amike'rt a nyugati feminista'k harcolnak (a'mba'r most re'szben vesze'lybe keru~l ez az inte'zme'nyi ha'tte'r a rendszerva'lta's ko~vetkezte'ben), e's ugyan van nemi szegrega'cio' a munkaero"piacon (elno"iesedett foglalkoza'sok, keve's no"i fo"no~k), de ez a'ltala'ban nem diszkrimina'cio' ko~vetkezme'nye. Ma'sre'szt a No"tana'cs alaposan diszkredita'lta a feminizmust, le'nyege'ben lehetetlenne' tette a szervezett feminizmus megjelene'se't. Tanulsa'gos, hogy a ta'rsadalom a gazdasa'gi va'lsa'gra a munkaero"piaci szegrega'cio' no~vele'se'vel va'laszolt: to~bbnyire a fe'rj rohanga'lt n+1-edik ku~lo~n munka'k uta'n, e's a felese'g hazament a munka uta'n a ha'ztarta'sba. (Valakinek a csala'ddal is kell to~ro"dni.) Ez volt a csala'dok to~bbse'ge sza'ma'ra a raciona'lis va'laszta's. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Az OMFB-MTA Vamosszedoi ( 97 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tisztelt Forum! 1983 februar 28-i keltezessel Vamos Tibor (igazgato) "Sztaki gyorstajekoztato" cim alatt kozzetette "betu szerinti formaban 'egy magat megnevezni nem akaro tarsadalom- tudos' levelet", aki -tobbek kozott- az OMFB-Sztaki viszonyrol irt. Amig Vamos es nagyhatalmu partfogoja Aczel Gyorgy hatalomban voltak, e majd tiz elotti botranyt akkor annak rendje-modja szerint elkentek. Tud arrol valaki, hogy alakult azota ez az ugy? Vagy minden "elevult"? Ime a Vamos altal kozzetett dokumentum (kivonatosan): Februar 11-en -penteken- az Akademiara mentem egy kandidatusi vedesre, de eltevesztettem a datumot, s ezt csak ott vettem eszre, amikor az emlekezetem szerinti helyen egy masik vedes mar folyt. ...Nem mindennapos "szenzacio" meghuzodasat ereztem a teremben dulo viharbol, ezert a kozelemben ulo -latszolag mindenkilt jol ismero ket fiatalemberrel beszelgetesbe elegyedtem, s ok annyira kozlekenyek voltak, hogy kesobb egedmeghivasom is elfogadtak es bosegesen megszolgaltak, mert krimibe illo, am valosagnak hato torteneteket meseltek a szobanforgo intezmenyrol es "hires" vezetoirol. Nezzuk a dolgokat sorjaban: Az intezmeny neve: MTA SzTAKI- allitolag vilagmarka! Egyebkent azt MTA Szamitastudomanyi es Automatizalasi Intezetenek a fedoneve. Hires igazgatoja a "Tibor" aki a vilagon mindent el tud intezni, ugymond "torvenyen feluli" kapcsolatai vannak. Feltuno volt, hogy ez az ur 5 percenkent kis cedulat vitt ki a vedest vezeto Elnoknek, amit az minden alkalommal nyugtazott, bolintott, hogy oke! De ugyanez az Elnok nem tekintette meg az egyik felszolalo altal bizonyitekkent felajanlott iratokat, mellyel azt akarta bizonyitani, hogy a vedes targyat kepezo tudomanyos eredmeny vagy nem keszult el, vagy nem a jelolt eredmenye. E hires igazgato mellett egy szikar ur, Hatvany baro ur ult, akirol a ket fiatalember mint minden dolognak hatso mozgatojarol emlekezett meg. hatvany ur vagy kozvetlenebbul "Joska" nagyon izgatott volt, mind kiderult erdekelt az ugyben, a jelolt egyik kedvence, gatlastalan szelhamossag tekinteteben kizarolagos orokose, s a jelolt erdekessege, hogy-hogynem? - rendelkezik egy piros parttagsagi konyvecskevel is. Joska elsosorban abban erdekelt, hogy munka nelkul hogy lehet sok even keresztul, sok penzt legalisan felmarkolni, Joskanak kiterjedt "magas" kapcsolatai -kulonosen az USA-ban, de itthon is lehetove teszi, hogy mindent elerjen amit akar, laba elott fekszik az egesz intezet vezetostol. Tibor es Joska kozos zsenialitasa a fiatal tehetseges kutatokat osszegyujteni, kifacsarni beloluk amit lehet bagoert, szolgalataik szerint kisebb-nagyobb vezetoi statuszhoz juttatni oket, elnezni aprobb szabalytalansagaikat, sot erre oszto- nozni oket, majd ugyanezert zsarolni a nyomorultakat. ... Igazan meno dolog az, hogy az "ugyeletes zsenik" kiutaznak Amerikaba-Japanba - mert ebbol az intezetbol a menok adajarnak -lopnak mondjuk egy "unix"-ot, hazahozzak (becsempeszik) utana az intezet mint termek- et eladja, pl. a peldaban szereplot a VIDEOTON-nak vagy masnak. ... De meno dolog az is, hogy az intezet megvesz egy kisebb-fajta szamito- gepet nehany millioert, azt egyenesen a jelolt lakasara szallitja, majd nehany honap mulva kiderul, hogy mar regen eladtak. ...Arrol, hogy hany milliot kapott a SZTAKI az OMFB-tol ures papirokert, az OMFB-ben mindenhato "Sebi" tudna megmondani. A SzTAKI-ban szalloige, a Tibor szol a "Sebi"-nek, hogy kellene egy kis dohayn, 50- 100-150 millio es a "Sebi" gondoskodik arrol hogy a kert penzt vala- milyen torvenyes... cimen kiutaljak a SzTAKI-nak. Amikor az OMFB mint fejostehen, mar nem bizonyult eleg tejet adonak, szet kellett nezni. Ekkor akadtak a Csepel Muvekre, ahol nehany millioert ujabb nehany evi szelhamoskodas folyt. Cinkosokat hamar talaltak, egyikuk eppen itt ult a teremben, s a jelolt helyett valaszolt egy-ket kerdesre. Tari Antal a Csepel Muvek igazgatoja. Tari ur evi 2-300 ezer Ft-ot szokott felvenni a SzTAKI-tol, ami igazan tisztesseges honorarium az ilyen faradozasokert. Persze kotelessege elintezni, hogy a nemletezo szerszamgepvezerlo- berendezeseket atvegyek, mukodokepesnek minositsek, kifizessek, vagy mint az eppen szobanforgo alkalmatlan jeloltet ugy tuntessek fel, hogy az megkapja a kandidatusi cimet. Arra a kerdesemre, hogy mit gondolnak, mennyi penzt vehettek fel az emlitett urak az evek soran, azt valaszoltak, szerintuk tobb millio Ft. szemelyenkent a "haszon". De ez a dolog tisztessegesebb resze, az igazan cikis az, hogy nemletezo dologra hogy tud a "Tibor" szabadal- mat szerezni. Igaz bedolgoznak meg nehanyan, mint pl. az ugyancsak a teremben ulo es a jelolt helyett valaszt ado "Horvath Matyi" is az egyetemrol (BME). Tibor csatornai is rendkivul szelesek. O csak allamtitkari szinten targyal mindenrol. Meg is kap termeszetesen mindent, legfeljebb kesobb kiderul, hogy minden szelhamossag, de azon a szinten ezt honnan is tudnak. Valami homanyos "nagybacsi"-t emlegettek, de arra a kerdesemre, hogy az kicsoda csak annyit valaszoltak az tul nagykutya, ne artsa bele magat.De kivancsisagom nem szunt, tovabb kerdezgettem: Kiderult, hogy a Joska csak kurvakra tobb szazezer Ft-ot kolt evente az intezet penzebol, igaz viszont, hogy kurvait kizarolag az intezeti keszletbol biztositja. A jelenlegi ramenos, egy kicsit megkoppasztja a baro urat. Nem kulonbek- valamivel diszkretebbek az intezet tobbi vezetoi. Meg sok mindent elmondott a ket beszedes fiatalember akik nem sertodottek, nem gyulolkodok, inkabb irigyek voltak. Ugy meseltek el mindezt mint a vilag legtermeszetesebb dolgat. Buszkek arra, hogy fene- klassz intezetben dolgoznak.Remenykednek -ha nem csinalnak semmi marhasagot- meg ok is lehetnek ugyeletes zsenik, es menok mint most a Nemes Laci. Ugy tunik mindez egy kis intezet belugye. De ez a kandidatus-jelolt megkapta a szukseges szavazatokat, tehat tudossa nyilvanitottak, holott a terem levegojeben erezheto volt, hogy az alkalmassagaban mindenki ketelkedik...." -Pellionisz =============================================== Felado : jborocz@jhuvm Temakor: Sokasoggyatok! ( 93 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Philip Roth: Sokasoggyatok! -- ELNOK UR! KEREM, TAJEKOZTASSON A KONGRESSZUS ELE KERULO ALKOTMANY- MODOSITASI JAVASLATAROL. Mar mondom is, Bill. Asszem, minden amerikai erre a hullamhosszra fog hangolodni, es buszke lesz ra. -- LEGYEN SZIVES, OLVASSA FEL AZ ALKOTMANYMODOSITASI TERVEZETET, ELNOK UR! Figyuzz, jobb otletem van. Van itt egypa klassz srac, akik maj felol- vassak. Az az irto klassz ezekbe a sracokba, hogy epp mos tanultak meg olvasni az Amerikai Olvasasi Onkentesprogramba. Az alkotmanymodositas meg atto total jo, eszt meg kell mondanom, mielott meghallod, mi van benne, hogy ha ez eccer rendesen bejon, akkor szazezer vagyaka1 egymilio analfabeta is lessz ebbe az orszagba. A kis krambok mind tizeneves anyak, meg ilyen elszegenyedett anyak meg othontalan anyak kolkei lesznek, aszt, ha egy kis mazlink van, akko mind analfabeta lessz az ojan csodalatos dolgok hianya miatt, mint a... ize, na, az iskolak meg a csaladi ertekek, amire ojan to2k buszkek vagyunk kulombe, aszt ez maj jol feldobja az olvasasi programot. Mer ugye menne tobb irastudatlanunk lessz, anna1 to2b lehetoseguk lessz az onkenteseknek, hogy megszuntessek. Az a nagy hejzet, hogy van ma erro elkepzelesem. Ojan orszagro almodok, hogy abba mindenki, aki csak egy kicsit is tud olvasni, maj bedobja magat, aszt onkent segit valakinek, aki nem. Na most ez a ket tunderi kolok felolvassa eszt a modositast, ami megvedi a legfeltettebb jogainkat. Baron neznek ki, mi? Hagy mongyak valamit stikaba ezekrol a sracokro: ez lesz az eletukbe az elso, amit felolvasnak. EGY NEGER KISLANY ES EGY SPANYOL SZARMAZASU KISFIU EGYUTT OLVASSA FEL: "MIND A MENSTRUACIONAK, MIND AMASZTURBALASNAK VEGET KELL VETNI AZ EGYESULT ALLAMOKBAN S MINDENUTT, AHOL AZ EGYESULT ALLAMOK JOG- RENDJE VAN ERVENYBEN." Ennyi ot- meg hattagu szo egyetlen mondatba, aszta1 ez a ket klassz srac ugy birja olvasni, mintha csupa ilyen hosszu szavakat olvastak vona egesz eletukbe. ELNOK UR, KEREM, MONDJA EL, HOGYAN KEPZELI, HOGY AZ AMERIKAIAK, AKIK KOZOTT A MENSTRUACIONAK ES A MASZTURBALASNAK KETEVSZAZADOS HAGYOMANYA VAN, MOST EGYSZERRE FELHAGYNAK VELUK? Hagy mongyam el eloszor, hogy mer akarom, hogy abbahaggyak. A moccert aszt rahaggyuk az egyes allamokra -- nem akarjuk, hogy a szovetsegi kormany minden ember dogaba annyira beleusse az orrat. De mer akarjuk, hogy ezeknek a dogoknak ma vege legyen ebbe az orszagba? Aze1, mer ezek nem rendes dogok. Olvass bele a tortenelemkonyvekbe! Nezzed meg a legpatinassabb tarsadalmakat, es ra fogsz jonni, hogy mindig mindenkit nagyon zavartak ezek a dolgok. Ez nem ojan, amirol mindenkinek mindig gondolkodni kene. Hanem ojan, amirol mindenkinek van egy megerzese ma1 a Biblia ota. Es azer ojan visszataszitto1 ma is a legtobb amerikainak, mer ijen neki a tortenete. Ezek a dogok messzire vezetnek am! A MENSTRUACIOROL IS IGY VELEKEDIK, ELNOK UR? A menstruacio az emberi petesejt meggyilkolasa. Ammeg vilagos, hogy tavlatossan nezve az emberi petesejt az egy emberi elet. Az, hogy ma1ma meg van engedve, hogy az elet csak ugy kifojjon az amerikai anyamehek milioibo -- en egyebkent nem szeretek ezekro a dolgokro tobbet gondol- kodni, mint barki mas -- de hat mikor valami ojan tempoba megy, mint ez, ha1, az istallojat, az mar csak ecceruen nem helyenvalo. Miko elnezem az unokaimat ahogy vitorlaznak meg labdaznak, es to2k klassz stracok, hat arra gondolok, hogy ijen kis vedtelen petek votak reg, mint amijen a nokbe van. Es minden huszonnyocadik nap! Ez be van bizonyitva. Minden amerikai no a nemi eres meg a valtozas kozott minden huszonnyocadik nap -- hat ez ecceruen nincsn jol igy. A menstruacio gyilkossag, a maszturbalas meg persze meg annal is rosszabb. A masz- turbalas az nem csak egy sejt megolese. Az milioszam gyilkolja halomra a spermat, es minden egyes sperma egy elet. Radasul nem csak havonta eccer! Ha megnezzuk a szamokat, es en asztan megneztem, elolvastam a jelenteseket, aszt mikor meglattam a szamokat, hat total kivotam, es aszt montam: Odassatok ma1, eszt kapjatok ki! Elnezem a csodalatos unokaimat, asztan meg eszembe jut a maszturbalas, hat ojankor vegleg le akarom rendezni az egeszet. Az osszes klassz amerikai unoka -- hat erre meg gondolni se birok. Semmire se birok gondolni. De ha eccer ki merek jonni azzal, hogy megtilcsam, hogy nuklearis robbano- anyagot adjanak el az amerikai vadaszoknak (pedig en is imadok am vadaszni meg pecazni meg Mekdonaldot enni, mer en mindig is rendes, atlagos amerikai manus votam), hat akkor nem fogom hagyni, hogy az unokainkat maszturbalassal o2jje1k meg. Artatlan kis spermak, aszt miliardszam gyilkojjak oket. Es ezek a szamok nem egesz Amerikabo, csak egy clevelandi iskolakorzetbol vannak egy atlagos heten. Ez total rossz igy. -- ELNOK UR, ON SZERINT HOGYAN FOGNAK AZ EGYES ALLAMOK MEGBIRKOZNI A MASZTURBALASSAL ES A MENSTRUACIOVAL? Hat szerintem vissza kell terni a csaladi ertekekhez. Ahogy a sok ecceru lany meg fiu eleri a kamaszkort, rogton veluk a csaladi ertekekhez, es csirajaban fojtjuk el a dolgot! Ujitunk, es kihazasitjuk a gyerekeket meg az unokakat, hogy nekik is legyenek gyerekeik meg unokaik, akik vitorlaznak meg labdaznak aszta1 eszt az alkotmanymodositast nem is lessz nehez keresztul nyomni. To2k jo buli, ahogy az 1791-es alkotmany- modositas is mondja. Tizenket eves kortul mindenki hazas, nagy, nagy csaladok, mint a mienke, Isten aldasaval, gyerekek es unokak milioi, a fele irastudatlan, a masik fele meg jelentkezik onkentesnek, hogy megtanitsa oket olvasni... Lehet, hogy engem most almodozonak tartanak, de en ijen Amerikat kepzelek az eljovendo evszazadokra. ________________________________________________________________________ The New York Review of Books, 1989. augusztus 17. Magyarul: 2000, 1990/2. (forditotta: Borocz Jozsef) (engedely nelkul begepelte: ugyano3) =============================================== Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Meg mindig a koltsegvetesrol ( 98 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Korosi Gabor: Ezt a csontot igazan nem azert ragom hogy kilokjelek a Radnai lista csucsarol. Tenyleg! ;-) Nagyon jol erzem magam a kenyelmes masodik helyen is. >az MDF is ma'st i'ge'rt a va'laszta'skor. Me'g nagyon jo'l emle'kszem arra, >milyen hevesen e'rvelt az MDF a ka'rpo'tla's ELLEN a va'laszta'si harc sora'n. >Nincs me'g ke't e've sem. Mint ahogy az MDF azt is megi'ge'rte, hogy nem lesz >sza'monke're's. Ah, ha te egy kicsit tovabb eltel volna valamelyik nyugati demokraciaban, mar csak akkor lepodnel meg a politikusok BETARTANAK a valasztasi igereteiket! Szoval ezen a teren legalabbis, a MO-i demokracia maris elerte a nyugati szinvonalat! Ami pedig a szamonkeres ugybeni flip-flop-ot illeti, az ertheto olyan szempontbol is hogy amig a kommunistak voltak a nyeregben odahaza, mast nem is igen mondhattak. Azota egy kicsit megis csak nagyobb a mozgasteruk, nem? A tarsadalom igazsagerzete igenyel valamifele elszamoltatast. Persze itt nem leszamolasrol van szo, hanem szigoruan a torvenyek szerinti szamonkeresrol. Felteve, persze, hogy az Alkotmanybirosag megadja ra az aldasat. >Tavaly me'g Te harcolta'l az ellen, amikor Ka'da'r teljesi'tme'nye't a szom- >sze'dokhoz hasonli'tottam, hogy nem az a me'rce. Most Antalle'k ugyanazt >csina'lja'k, mint Ka'da'r: azzal dicsekszenek, hogy a ko~rzeti bajnoksa'g >bajnokai. E's nyomukban Te is ezt mondod. Ez i'gy igaz. De ez jelento"s re'szt >Ka'da'rnak ko~szo~nheto". Ezt pl. elfelejtik hozza'tenni. Alljon meg a menet! Kadarek engedekenysege nem a josagos szivukbol jott, hanem abbol a meggondolasbol hogy mi magyarok konnyebben lazadunk fel mint a szomszed nepek ha sokaig csavarjak a srofot. 56 volt a figyelmeztetes szamukra. Van ezenkivul nekem egy privat erzesem amire abszolut semmi bizonyitekom sincs, ugyhogy lehet hogy ezzel is melle trafalok. Szerintem Kadarnak biztosan volt kesobb lelkiismeretfurdalasa 56-os szerepe miatt, s valahogy ez is arra hajthatta hogy engedekenyebb legyen mint Husak vagy Honecker. Azutan meg ne felejtsuk el annak a viszonylagos joletnek az arat is: a 20+ milliard dollar adossagot ami kolonckent log a nep nyakan. Kepzeld el mennyivel jobban mennenek most a dolgok ha az nem huzna vissza a gazdasagot! >Ha hozza'adjuk az egyebeket, mint ta'rsadalombiztosi'ta'si, szolidarita'si alap >(munkane'lku~li sege'ly), akkor kideru~l, hogy az a'llam nem a GDP 60, hanem >me'g mindig kb. 100%-a't osztja el. Ez abszurdum, az a'llami u'jraeloszta's >megfojtja a gazdasa'got. Ezzel viszont egyetertek, s nekem legjobban ezek a rendszeres, bejelentett orszagos aremelesek tunnek a legnagyobb abszurdumnak. Ilyesmit el sem lehet kepzelni egy nyugati piacgazdasagi orszagban. Ezek juttatjak eszembe hogy hat hiszen ez tovabbra is ugyanugy megy mint a Kadar rendszer alatt, csak most joval nagyobbak es surubbek az emelesek. > Tudoma'sul kell venni, hogy bizonyos dolgok a'llami >finanszi'roza'sa't meg kell szu~ntetni. Ez persze fa'j, amikor e'pp leva'gja'k, >de hosszabb ta'von akkor is ez a jobb, mert az a'llam szerepe'nek le'nyeges >cso~kkene'se ne'lku~l nem va'lhat az orsza'g mu"ko~do"ke'pesebbe'. Miert nem kezdik el mindjart a partok allami tamogatasanak megszuntetesevel? Azok tamogatasa is egy teljes abszurdumnak tunik szamomra! Hadd letezzenek tagsagi dijakbol es felajanlasokbol mint itt. > A magyar >munkaero" alacsony termele'kenyse'ge (ke'pzettse'ge, munkafegyelme) mellett >legala'bb 25-30%-kal cso~kkenteni kellene a ko~zterheket ahhoz, hogy az orsza'g >vonzo' legyen a befektetni akaro'k sza'ma'ra. Az MDF korma'ny egy kive'tellel - >a fogyaszta's dota'cio'ja - le'nyege'ben va'ltozatlanul fenntartotta a >paternalista szocialista a'llamot. Ezzel is egyetertek. Magam sem ertem hogy a jelenlegi adoterhek mellet hogyan is vallalkoznak annyian a KFT alapitasokra! >rosszul haszna'lja'k fel, mert rossz a struktu'ra. Elo"szo~r meg kell va'ltoz- >tatni a struktu'ra't, pl. az oktata'se't, ege'szse'gu~gye't, azta'n majd >kideru~l, milyen szinten tarthato' el, mennyibe keru~l. OK, de az is elkepzelheto hogy az olyan oriasi intezmenyek strukturajank atalakitasa azert is megy lassan mivel rengeteg hatalmi erdek a status quo fennmaradasat akarja. Ha a Radio es TV atalakitasa korul akkora csatarozasok vannak, eltudom kepzelni mi lehet a sokkal nagyobb intezmenyeknel. Erre celoztam akkor amikor emlitettem hogy a rendszervaltozas meg csak a politika cucsain ment vegbe. Mikor otthon voltam, mast sem hallottam az ismerosoktol mint azt hogy meg mindig ugyanazok a fonokok ulnek minden intezmeny, vallalat vezeto pozicioiban mint regen, s most meg nagyobb a hatalmuk az alattvalok munkanelkulisegtol valo felelme miatt. Ez van az egeszsegugyben (korhazak, stb.), az iskolakban is. Gondolod ezekkel a regi, sok esetben kontraszelektalt vezetokkel olyan konnyu elfogadtatni a strukturavaltozast ha az esetleg hatalmuk elveszteset jelentene? >A tudoma'nyban nem is kell rendszerva'lta'st tartani. A tudoma'nyos igazsa'gok >politika'to'l le'nyege'ben fu~ggetlenek. Me'g az e'n szakma'mban legkeve'sbe': Igazan? Csak nem gondoltad hogy en a gravitacio torvenyenek a negvaltoztatasara gondoltam? A tudomanyiranyitasban es szervezesben valo rendszervaltasrol volt szo, termeszetesen. >Egye'bke'nt e'n komolyan i'rtam, hogy u'gy is lehet do~nteni, nincs tudoma'nyos >kutato' inte'zetekre szu~kse'g Magyarorsza'gon. Ha van, akkor viszont oda kell >adni annyi pe'nzt, ami e'rtelmesse' teszi fenntarta'sukat. Ezek szerint te nem tamogatnal mas megoldast mint a fennt emlitett ket szelsoseg egyiket? Vagy ne legyenek kutatointezetek, vagy maradjon minden ugy ahogy van, csak joval tobb penzt adni nekik? Elkepzelhetok kozbenso variansok is: 1) alapvetoen hagyni a jelenlegi strukturakat de a tobb penzt egy erosebb szelektaciohoz kotni s ezzel lerazni a "tudomanyos elvtarsakat"; 2) lassan hagyni elsorvadni a jelenlegi intezeteket egy afele "benign neglect" taktika alkalmazasaval, s mig kozben kialakitani az uj strukturakat. Ha te hajlanal az elso megoldas fele is, akkor megis milyen szelekcios mechanizmusokat javasolnal? Udvozlettel, Pannon Jozsi =============================================== Felado : hidas@vipmzp.physik.uni-mainz.de Temakor: Abortusz ( 38 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az abortuszt en is egyelore szukseges rossznak tartom, amit ki kellene valtani mas megoldasokkal. Az abortuszra mindig szukseg lesz olyan esetekben, ha a terhesseg az anya eletet veszelyezteti. Gyereke egyebkent annak legyen, aki akar es tud gyereket felnevelni. Ha alkalmatlan korulmenyek koze szuletik egy gyerek, abbol orome sem az anyanak, sem a gyereknek, sem a tarsadalomnak nem lesz. Nem helyes valakit egy ifjukori ballepesert eletfogytiglanra itelni, bar az abortusz veres modszeret visszaszoritandonak tartom. Akik ezt megfellebbezhetetlenul gyilkossagnak tartjak, azok gondoljanak arra is, hogy a haboru is legalis sajnos, mint a "politika folyta- tasa mas eszkozokkel"). Az abortusz tilos volt nagyon sok olyan orszagban, akikre felnezunk, de haborut minden skrupulus nelkul inditanak. ("Mr. Bush you are wrong, war is killing and abortion is surgery.") Az abortusz helyett a fogamzasgatlast tartom messze jobbnak. Itt nem fogadom el az egyhazak allaspontjat, akik ezt is teljesen el- lenzik. Olyan szerintem szelsoseges eset is elofordult, hogy a papa nigeriai latogatasa utan szavait egyik biborosa ugy tolmacsolta, hogy inkabb vallaljak az AIDS veszelyet, minthogy ovszert hasznal- janak. Az onallo elet kezdete nem korabbi, mint a megtermekenyites, elotte csak az apa es az anya egy-egy sejtjerol beszelhetunk. Ezzel persze egynemely vallasok nem ertenek egyet. Pont nem lattam azt a Czeizel-musort, amiben a meh belsejerol ke- szult filmen bemutattak egy abortusz vegrehajtasat. Kollegaim mesel- tek masnap, hogy megrazo volt. A magzat szinte menekult a fogok elol. Ilyen abortusz elleni propagandat kivanatosnak tartok, de az abortusz azonnali betiltasat nem, csak ha sikerult humanusabb eszkozokkel kivaltani. Sajnos allatokat is olunk nap mint nap, hogy megehessuk oket (en is husevo vagyok). Ugy hallottam, hogy Romaniaban mar 1985 utan erosen csokkent a korabbi nepszaporulat, pedig az abortusz akkor meg teljesen tilos volt. Udvozlettel Hidas Pal =============================================== Felado : csonka@frmop11 Temakor: Vajta Miklos megjegyzeseihez ( 28 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A level alapjan Vajta Miklos kozel allt mind Vamos Tiborhoz, mind Csibi Sandor- hoz. Szerintem ezt a ket szemelyt nem szabadna egy kalap ala venni. Tortenete- sen alakfelismeressel es mesterseges intelligenciaval (pattern recognition and artificial intelligence) is foglalkoztam, nem egyedul a laboratorimunkban 1977-85 kozott. Csibi Sandor neve soha nem merult fel ebben a vonatkozasban, lehet, hogy ez a mi hibank volt, de meglehetosen jol ismertuk a korabeli tudomanyos irodalmat. En szemely szerint kapcsolatban alltam matematikusokkal mind a BME-n mind az ELTE-n es nem emlekszem, hogy barmelyikuk emlitette volna, hogy Csibi ert az alakfelismereshez (ez ugyben jartam ugyanis hozzajuk), pedig tapasztalt oreg matematikusok is voltak kozottuk. Jol emlekszem az egyik parttag matematikus, aki szemelyesen ismerte Csibi Sandort, mindig nagyokat nevetett, ha a neve szoba kerult (ha jol emlekszem meg mint lehetseges Rektor is szoba kerul a rendszervaltozas utan - ez, az akkor mar csak volt parttag ismerosomet rendkivul szorakoztatta, o tudta miert). Annyi bizonyos, hogy nem sokat hallottam Csibi Sandorrol, es teljesen meglepetve hallom, hogy kozeli temank volt (Fu-t az irodalombol ismerem, az, hogy tisztelettel beszelt Csibi Sandorral, meg nem bizonyit semmit, kerdes publikalt-e vele, mert az mar valami ). A BME-n elsosorban munkasor parancsnokkent hallottam rola. Ezzel meroben ellentetes az, amit Vamos Tiborrol tudok, szemben allt a burokraciaval, kornyezetebol is ismertem okos embereket akik becsultek es magam is olvastam tole megfontolando, okos dolgokat. Szoval en nagyon szeretnem , ha ez a ket ember nem keveredne ossze egyesek megiteleseben, mert ahogy en latom Csibi Sandor sokat arthat Vamos Tibor tekintelyenek, mig ez utobbi sokat hasznalhat Csibi Sandornak, meltatlanul. Csonka Gabor a budai (nem pesti ;-) ) BME jelenlegi dolgozoja =============================================== Felado : csonka@frmop11 Temakor: Kerdesek Bodor Gezahoz ( 21 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Cikkedet olvasva a kovetkezo kerdesek merultek fel bennem. 4. pont: 100.000 abortuszra 0,8 halalozas jut, akkor a 4000 halott 125.000 * 4.000= 600.000.000 abortusz eredmenye. Valamelyik szam hibas. Erdekes kozles, hogy szuleskor 10-szer magasabb a halalozasi arany, szomoru ha igy van, de az teny, hogy a szules utan 2-en, 3-an, 4-en ... elnek. Nem irsz az abortusz utani terhessegbol szarmazo gyerekek, koraszulesi, halalozasi es egeszsegugyi mutatoirol. Nem irsz az abortusz utani meddosegrol. Irasod valosagos propaganda, anyak, ha eletben akartok maradni ne szuljetek, inkabb vetessetek el gyerekete(i)ket. Az abortusz nem melto arra, hogy az orvosi gyakorlatban megmaradjon, mert gyilkossag, ideje lenne komolyan mas modszereket alkalmazni. (Igaz a gyogyszertarban senki nem fizet 2-4000 Ft borravalot, felek tole, hogy az orvosok egy resze egzisztencialisan erdekelt az abortusz fentartasaban, talan errol is lehetne statisztikat, kimutatast kesziteni).