VII. evf. 30. szam, 1995. julius 27.


       -narancsgaleria-
6.     Fauszt Peter

       -a szerk.-
7.     A szerk.

       -interju-
8-9.   Mit tehet a kolto? (Szocs Geza)

       POLITIKA

       -egy het-
10.    Kepes ***hirosszefoglalo***
11.    ***Fokusz***
12-13. ***Kulturalis hirek***

       -publicisztika-
14.    ***Vit Laszlo: NATO-demokracia***
15.    Turcsanyi Sandor: Pillango pillangonak farkasa

       -riport-
16-18. ***A Moszkva teri emberpiac: Alkalmi Matav-rabszolgak***

       -magyar globusz-
19.    Kisgazda kabinetrendszer: Arnyek a habon

       -vilagfalu-
20.    Csunya, rossz magyarok (es a roman oktatasi torveny)
21.    Romania: Vedlik a koalicio
22.    A ratifikacio nehezsegei (Ukrajna es a NATO)

       ELET+MOD

       -gep + narancs-
23.    "Technokrata vagyok" (Kornai Andras, IBM)

       -sodrasban-
24.    Makunk van

       -guide-
25.    J. B. P.
       A vendeg lo

       -ozon + lyuk-
26-27. Az ozonlyuk alatt
28-29. Jartam mar delen

       KULTURA

       -interju-
30-31. ***"Nem fogom csinalni" (Tamas Gaspar Miklos, a Beszelo
       megvalasztott foszerkesztoje)***

       -iroda-lom-
32.    Konyv: Csodas elem (Gabriel Garcia Marquez: A szerelemrol es mas
       demonokrol)
       Szocs Geza: Petofi-variaciok: Egy zurzavaros ejszaka (A szamar
       elbeszelese) Pasztor erkezik szamarhaton, viragvasarnapkor
33.    Konyv: Az elet szaga (Ficsku Pal: A videodisznok esete es mas
       tortenetek)
       Konyv: Koltsd el! (Mikes Gyorgy: Hogyan legyunk szegenyek?)

       -interju-
34.    7 nyelven beszel (Kohalmi Ferenc, First Foundation for Central and
       East European Cooperation)

       -rockfront-
35.    Nagygyules
       Narancsful: Van Morrison: Days Like This

       -nagyitas-
36.    Kristaly a ko(ny)veink kozott (Pilinszky maganpapirjai: Naplok,
       toredekek)

       -pavilon-
37.    Lapadagolo (Julius)

*** Csokkennek a kiadasok *** Bokros Lajos a koltsegvetesi kiadasok
radikalis csokkentesevel, de nem a "funyiro elv" alkalmazasaval
szeretne csokkenteni az alkotmanybirosagi dontes nyoman keletkezett
12 milliard forintos budzsehianyt. A kormany dontese elott - es
Szekeres Imre frakciovezeto nyilatkozata utan, amely szerint "nem keszul
uj Bokros-csomag" - a penzugyminiszter hetfon mintegy harom oran at
tajekoztatta az MSZP frakciojat elkepzeleseirol, amelynek kulcseleme,
hogy nem a bevetelek novelese a celja; az ugyanis jelenleg csak novelne
az inflaciot. Bokros kemeny allamhaztartasi, oktatasfinanszirozasi,
onkormanyzati es nyugdijreformot surget, amelyek szerinte elofeltetelei
az allamadossag novekedeset megakadalyozni hivatott IMF-el valo
megallapodasnak. Az International Herald Tribune egyebkent ugy latja: a
magyar gazdasagi megszorito program helyreallitotta a kulfoldi
befektetok bizalmat.

*** Csernobil: marad a veszely *** Mig az ukran vezetok tovabbra sem
akarjak bezarni a csernobili atomeromuvet (mondvan, hogy az a legjobb es
legbiztonsagosabb az orszagban), egy most kozzetett hivatalos amerikai
jelentes megerositi, hogy a reaktor ket blokkja a legveszelyesebbek
kozott van Kelet-Europaban. A washingtoni energiaugyi miniszterium a
"jelentos biztonsagi kockazatu reaktorok" koze sorolja a szlovakiai
Bohunice I-es es II-es blokkjat, a bulgariai Kozloduj I-t es II-t, az
oroszorszagi Kola I-t es II-t, valamint a litvaniai Ignalina I-es es II-es
blokkjait. A tanulmanyt keszito amerikai maganszervezet a Nyugattol
tizmilliard dollaros program megvalositasat koveteli, amelynek
kereteben leallitanak es korszerubbekre cserelnek a tiz reaktort; az
eddig megadott 1,2 milliard dollart ugyanis a szervezet nem tartja
elegendonek. Mult csutortokon egyebkent meghibasodas miatt le
kellett allitani a zaporozsjei atomeromu 2-es reaktorat; radioaktiv
szivargas allitolag nem volt.

*** Csecsenfold: reszmegegyezes *** A Csecsenfold statusarol szolo
grozniji targyalasokon az orosz kuldottsegvezeto cafolta, hogy a
sikeres megbeszelesek eseten a terulet gyakorlatilag fuggetlenne valna.
Vjacseszlav Mihajlov hangsulyozta, hogy az alkotmany ertelmeben
Csecsenfold mindenkeppen Oroszorszaghoz tartozik, s Moszkva nem fogja
elismerni Groznij fuggetlenseget. Ennek ellenere reszsikert konyvelhet
el a magyar vezetesu helyi EBESZ-misszio, mivel a megbeszeleseken Moszkva
felvetette egy csecsen alkotmany lehetoseget is. Dudajev csecsen elnok
azonban tevenyilatkozataban valoszinutlennek nevezte, hogy a
targyalasok bekehez vezetnek, es bejelentette: olyan nagy ereju
(valoszinuleg vegyi) fegyverrel rendelkezik, amely kepes emberek ezreit
megolni.

*** Zsido karpotlas: megegyezes *** A kormany penzugyi,
muvelodesugyi es igazsagugyi tarcainak kozos delegacioja
megallapodott a Zsido Karpotlasi Vilagszervezettel es a magyarorszagi
zsido szervezetekkel, hogy hamarosan megindul az 1939 es 1945 kozott
eltulajdonitott, majd a kommunista rezsim altal allamositott
vagyontargyak visszaadasa. A majusi elozetes megallapodas alapjan
szeptember 30-ig osszeallitjak a visszaigenyelt ingatlanok jegyzeket; a
mostani egyezseg nyoman pedig ket bizottsag all fel, egy a jogi es
technikai, egy masik a kartalanitasi igenyekkel foglalkozik majd.
Feldmajer Peter, a Magyarorszagi Zsido Hitkozsegek Szovetsegenek
elnoke a Narancsnak nem tudta pontosan felbecsulni a karpotlas
erteket, elmondta viszont, hogy dontoen videki ingatlanokrol van szo.
Majusban a kormanyfo megigerte a tortenelmi egyhazaknak, hogy a
termeszetbeni ingatlanvisszaadas mellett az idokozben elfoglalt
letesitmenyekert husz even belul penzbeli kompenzaciot nyujt az
allam. Az 1991-es torveny alapjan a teljes karpotlasi folyamatot
2001-ig kellett volna befejezni. A Mazsihisz mar '91-ben 20 ingatlanbol
allo listat allitott ossze, de negy ev alatt ezekbol egyet sem kapott
vissza.

*** Magyar-roman targyalasok *** Az Europa Tanacs 1201-es ajanlasanak
ertelmezese korul Bukarestben gyakorlatilag eredmeny nelkul ertek
veget az alapszerzodes elokesziteserol szolo magyar-roman
kulugyminiszteri megbeszelesek. Kovacs Laszlo azonban, aki a vitatott
kerdesekrol uj szovegtervezetet terjesztett partnerei ele, ugy latta,
tortent bizonyos elmozdulas a roman fel reszerol: mint mondta,
Bukarest kesz lenne engedni az anyanyelv hasznalatanak, a partalapitas
joganak, valamint a szerzodes betartatasanak kerdeseben, ha Budapest
elfogadna, hogy a 1201-es ajanlas ajanlas marad, azaz nem lesz jogi
norma. Magyarorszag azonban tovabbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az europai
javaslat jogi normava valjon a magyar-roman alapszerzodesben.

*** Tamil-ugy: "kalandvagy" *** Harom napig tarto nyomozas utan
Szofiaban orizetbe vette a rendorseg azt a kamionsofort, aki velhetoen
felelos a mult heten Gyor tersegeben elhagyott bolgar IFA
potkocsijaban megfulladt 18 Sri Lanka-i allampolgar halalaert. Padma
Gannoruwa, Sri Lanka tiszteletbeli konzulja az FKgP sajtotajekoztatojan
kozolte: kilenc szingalez, nyolc tamil es egy mohamedan honfitarsa nem
politikai okok miatt, hanem "kalandvagybol" hagyta el Sri Lankat, ahol
szerinte "senkit nem uldoznek" sem vallasa, sem szarmazasa miatt. A
bolgar rendorseg kihallgatta az IFA berlojet is, aki szerint a
Franciaorszagba meno muanyagszallitmanyt Romaniaban lekapcsoltak,
igy kerult az embercsempeszek birtokaba a teherauto.

*** Thurmer Belgradban *** A jugoszlav vezetes szamara tovabbra is
fontos, hogy Magyarorszag ne keveredjen bele a delszlav valsagba, azaz
Budapest ne engedje at legteret NATO-gepeknek - mondta Slobodan Milosevic
szerb elnok a Belgradban targyalo Thurmer Gyulanak, a Munkaspart
elnokenek. A Magyar Narancs kerdesere Thurmer azt mondta: a szerb elnok
ezzel gyakorlatilag altala "uzent" a magyar vezetoknek; a Munkaspart
elnoke azonban ugy latja, "nem nekem, hanem Horn Gyulanak kell Belgradba
mennie". Mint megtudtuk, Milosevic elmondta Thurmernek: bizik a haboru
targyalasos rendezeseben, nem szolt azonban Bosznia - Carl Bildt altal
beharangozott - szerb elismereserol. Kerdesunkre, miert tamogatta
Belgradban a szankciok eltorleset, Thurmer azt mondta: a nemzetkozi
kozossegnek "nincs joga" e szankciokhoz - amelyeknek csak az emberek
isszak meg a levet -, mivel "nem Jugoszlavia kezdte ezt a haborut".

MORZE

Kiengedtek a korhazbol Borisz Jelcint. Az orosz elnok, akit
szivbantalmak miatt kozel ket hetig apoltak korhazban, most egy
Moszkva kornyeki szanatoriumban pihen.

Oroszorszag brutto hazai termeke (GDP) az idei elso felevben 606 ezer
milliard rubel volt. Ez - legalabbis hivatalos adatok szerint - a tavalyihoz
kepest 94 szazalekot, 1993 elso felevehez kepest pedig 83 szazalekot
tett ki.

Ujabb orosz bankvezetot gyilkoltak meg Moszkvahoz kozel: a 40 eves Oleg
Kantort hazaban oltek meg tobb kesszurassal, testoret lelottek.
Harom ev alatt tobb mint harminc vezeto bankart oltek meg
Oroszorszagban, s tovabbi hatvan ellen kisereltek meg merenyletet.

Negy rendor nezte vegig, amikor Moszkvaban ot ember brutalisan megverte
Szergej Voroncov antimilitarista emberi jogi harcost, a Transznacionalis
Radikalis Part tagjat; se penzet, se walkmanjet nem vettek el. Alig egy
ev alatt most vertek meg harmadszor orosz TRP-aktivistat.

Ukrajnaban a nok viselik a gazdasagi-tarsadalmi valsag fo terheit -
allapitottak meg a kijevi parlamentben. A nok fizetese csak 70
szazaleka a ferfiakenak, s a munkanelkuliek mintegy 70 szazaleka is
no.

A szlovakok ketharmada a mohi atomeromu uzembehelyezese mellett van. Az
errol szolo kozvelemenykutatast azutan tettek kozze Pozsonyban,
hogy mindket nyugati tulajdonos kiszallt a beruhazasbol.

Atomeromu epiteset merlegeli Vietnam, mivel csak igy latjak
kielegithetonek az orszag gyorsan novekvo villamosaram-szuksegletet.
Dontes 1998 utan lesz; a koltseg: harommilliard dollar.

Az irorszagi Londonderryben titkos beketargyalasokat folytatott Sir
Patrick Mayhew eszakir ugyekert felelos brit miniszter es Gerry Adams,
az IRA politikai partjanak szamito Sinn Fein vezetoje.

Peruban mintegy negyven ember vesztette eletet, amikor Limatol
eszakkeletre a Fenyes Osveny maoista gerillai osszecsaptak a
kormanyhadsereg katonaival.

Nigeriaban mult szombaton 43 koztorvenyes eliteltet vegeztek ki
nyilvanosan. Az eddig peldatlan szamu, fegyveres rablasok miatt
elitelt emberek agyonloveset haromezer ember nezte vegig.

*** Live Aid: tiz ev utan *** Epp tiz eve, 1985. julius 14-en,
Londonban es Philadelphiaban egyidejuleg rendeztek meg, muholdon
keresztul pedig vagy szaz orszagban kozvetitettek az afrikai ehezok
megsegitesere osszesereglett vilagsztarok koncertjet, amely Live Aid
(Elo segely) cimmel vonult be a rockzene tortenetebe.

A nagy jotekonysagi esemeny kitalaloja, az ir Bob Geldof, a
punkzenekarkent indult Boomtown Rats enekese azota a legszivesebben
elfelejtene az egeszet. Nem mintha rossz erzesei lennenek, vegul is
szazmillio font jott ossze, nem is hiaba, de ket eve rament a
szervezesre es az adomanyok megfelelo helyre juttatasara, az elete
viszont nem csak errol szol. Ennek ellenere raallt, hogy a BBC
forgatocsoportjaval meg egyszer visszamenjen Etiopiaba, megnezze a
valtozasokat, es nehany interjuban merleget vonjon. Velemenye szerint
harom fontos eredmenye volt az akcionak. Eloszor is, szamos eletet
megmentett. Masodszor, rakenyszeritette a vilag vezeto hatalmait es
nemzetkozi szervezeteit, hogy napirenden tartsak az ehinseg kerdeset.
Harmadszor pedig egy egesz nemzedek gondolkodasara hatott azzal, hogy
bebizonyitotta, az ember nem feltetlenul tehetetlen a tortenelmi
tragediakkal szemben, sot, felelosseggel tartozik megtenni minden tole
telhetot, beleertve sajat kormanya presszionalasat is.

Ezek tehat az 1986-ban az angol kiralyno lovagjava utott Bob Geldof
tanulsagai, aki jelenleg egy maganeleti valsag utan (felesege, gyerekei
anyja, Paula Yates tizennyolc evi egyutteles utan elhagyta) minden
energiajat a ket tarsaval alapitott Planet 24 nevu tevetarsasag
mukodtetesebe fekteti. Szamos produkciot keszitettek mar, peldaul a
Channel 4 sikeres The Big Breakfast cimu musorat, portrefilmeket Nelson
Mandelarol, Chief Buthelezirol es a dalai lamarol. Koncertezni
tovabbra is nagyon szeret - tavaly Budapesten is fellepett -, de uj dalokat
egyelore nem tud irni.

*** Europa beavatkozik Boszniaban? *** A penteken befejezodott londoni
Bosznia-konferencia resztvevoinek velemenye szerint a boszniai
polgarhaboru es az ENSZ delszlav tevekenysege Srebrenica elestevel
fordulopontjahoz erkezett. A brit diplomacia vezetoje, Malcolm Rifkind a
konferencia eredmenyeit osszefoglalva kijelentette: a tanacskozas celja
az volt, hogy ,,elrettentsek a boszniai szerbeket a tovabbi tamadasoktol
es ujabb lokest adjanak a valsag politikai megoldasahoz". A
rendkivul ovatos nyilatkozat mellett elhangzott az is, hogy ha a szerbek
megtamadjak Gorazdet, a nemzetkozi kozosseg jelentos es hatarozott
valaszt fog adni. Rifkind azonban erzekeltette azt is, hogy az ENSZ nem
adja fel bekefenntartoi mandatumat. A resztvevok elkoteleztek magukat
az UNPROFOR tevekenysegenek megerositesere egesz Bosznia teruleten
es Szarajevo korzeteben. Egyetertettek abban is, hogy ha barmilyen
modon veszelybe kerul az ENSZ tevekenysege Boszniaban, akkor
elkerulhetetlen lesz az ENSZ-erok NATO-tamogatassal torteno kivonasa a
tersegbol. Moszkva viszont hatarozottan ellenzi a katonai lepeseket,
csak a politikai rendezes mellett all ki, bar elegedettsegenek adott
hangot amiatt, hogy - egyelore - nem vonjak ki Boszniabol az
ENSZ-csapatokat. Clinton amerikai elnok oromet fejezte ki amiatt, hogy a
konferencia ,,lenyeges es hatarozott" lepesrol dontott, es Alain
Juppe francia miniszterelnok is ugy velekedett: ezutan minden szerb
szarazfoldi es legitamadast ellentamadas kovet majd. Nagy-Britannia
bejelentette, hogy a kozeli napokban Ratko Mladic szerb katonai parancsnoknak
szolo ultimatumot kuld Boszniaba. Haris Silajdzic bosnyak
miniszterelnok azonban rendkivul elegedetlenul nyilatkozott a londoni
Bosznia-konferencia eredmenyeirol, ramutatva, hogy az ENSZ altal
vedettnek nyilvanitott ovezetek ellen tovabbra is terrortamadasokat
hajtanak vegre a szerbek.

A konferencia eredmenyeit nyugati megfigyelok ugy ertekeltek, hogy a
tanacskozas ismet csak annyit mutatott meg: nemcsak a nyugati hatalmak es
Oroszorszag ellentete tunik nehezen feloldhatonak, hanem a tersegben
jelentos szarazfoldi erovel jelen levo Franciaorszag es Nagy-Britannia
sem tud kozos nevezore jutni az Egyesult Allamokkal. Masok ugy
veltek, hogy a ,,kiabranditoan vegzodott" konferencia eredmenyeit
mind a boszniai szerbek, mind pedig Szarajevo a Clinton-adminisztracio
veresegekent ertekeli majd. Idokozben az ENSZ szovivoje kozolte, a
vilagszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a legicsapasok elrendelese eseten
a vegso szot Butrosz Gali ENSZ-fotitkar mondja ki.

Tadeusz Mazowiecki, az ENSZ fotitkaranak emberi jogi kulonmegbizottja
egy Tuzlaban tartott sajtoertekezleten bejelentette: a boszniai szerbek
Srebrenica elfoglalasakor tomeges meretekben kovettek el gaztetteket. A
boszniai szerb erok szombat ejszaka tobb tamadast inteztek a szarajevoi
keksisakosok ellen, es megoltek ket francia ENSZ-katonat: egy
humanitarius segelyeket szallito konvojra raketagranatokkal,
aknavetokkel es harckocsikkal tamadtak szerb katonak, ezzel egy idoben
boszniai szerbek tamadtak egy francia es dan ENSZ-allasra, vasarnap
hajnalban pedig folytattak elorenyomulasukat Zepanal es Bihacnal. Az
akciokra reagalva a Szarajevoban allomasozo ENSZ-erok szovivoje
bejelentette, hogy a gyors reagalasu nemzetkozi hadtest tuzersegevel
erositik meg a bosnyak fovaros vedelmet. Vasarnap II. Janos Pal
papa azt mondta: ,,utolso lehetosegkent jogos a vedekezo, tehat
igazsagos haboru; Horvatorszag es Bosznia elnoke pedig katonai
segitsegnyujtasrol allapodtak meg. A The Times elemzese szerint az
amerikai kongresszusban mar leallithatatlan lesz a fegyverszallitasi
embargo feloldasat kovetelo javaslat elfogadasa, es a jelek szerint az
iszlam vilag is tamogatna a bosznia-hercegovinai muzulman foderaciot:
Iran ,,politikai, humanitarius es mas teren" kivan segitseget
nyujtani, Szaud-Arabia pedig bejelentette: 13,3 millio dollart adomanyoz
Bosznia-Hercegovina nepeinek.

*** Gal-baleset: ki a felelos? *** A debreceni Ugyeszsegi Nyomozo
Hivatal lapzartakor meg vizsgalja, ki viseli a felelosseget azert a
sulyos kozlekedesi balesetert, amelyet Gal Zoltan hazelnok es
kiserete, illetve a veluk szemben haladok szenvedtek a Debrecenbol
Miskolc fele vezeto 35-os uton. Az elnok Mercedesenek kiseretet
biztosito egyik rendormotoros - eddig tisztazatlan korulmenyek kozott
- osszeutkozott a vele szemben halado Trabanttal, amelynek harom utasa
kozul a kocsi elso ket ulesen ulo naszutas par sulyos,
eletveszelyes serulesekkel kerult korhazba. A hazelnok autoja
elott halado, megkulonbozteto jelzest hasznalo motoros rendor a
Trabanttal valo utkozes utan a Mercedes szelvedojere zuhant es
meghalt; a Mercedest vezeto kormanyor es Gal Zoltan testore szinten
eletet vesztette a helyszinen. A Mercedesben hatul ulo Gal Zoltan es
a Trabant hatso ulesen utazo holgy konnyebb seruleseket szenvedtek.
A hazelnok autoja az uttol mintegy ketszaz meterre a szantofoldon
allt meg.

A baleset vizsgalatanak eredmenyeirol csupan szukszavu jelentesek
lattak napvilagot. Egyes lapok tudni velik, hogy a 140 km/ora sebesseggel
halado rendormotoros elozes kozben megcsuszott, ezert utkozott
ossze a sajat savjaban halado Trabanttal, masok a Trabantot vezeto
Lauer Tamasne felelosseget firtatjak. A ferj sajtonyilatkozatai
alapjan biztosnak tunik, hogy Lauer Tamas, amikor eszrevette a kocsival
szemben halado rendormotorost, maga fele rantotta a kormanyt - ezert
tort el a bal karja.

Az eset utan feny derult arra, hogy a megkulonbozteto jelzest
hasznalo rendormotoros a fenysorompo es egy masik rendor jelzesein
kivul barmilyen KRESZ-eloirast figyelmen kivul hagyhat. Egyes
szakertok allitolag figyelmeztettek, hogy rendorsegi hasznalatra
alkalmatlanok az - egy magyar ceg altal felkeszitett - Yamaha XJ 600 N
tipusu motorkerekparok.

A belugyminiszter elrendelte, hogy az Orszagos Rendorfokapitanysag
(ORFK) vizsgalja felul a kek feny hasznalatara jogosito engedelyeket,
igy elkepzelheto, hogy bevonjak a miniszterek maganhasznalatu
gepkocsijainak kekfenyengedelyet is. Jelenleg mintegy otszaz, kek
lampa hasznalatara jogosito engedelyt tartanak szamon, a kozlekedesi
rendorok azonban nem allithatjak meg a megkulonbozteto jelzest
hasznalo gepkocsit, hogy ellenorizzek: jogosult-e szirena es kek
villogo hasznalatara. A hazelnok kiseretet ado, a balesetet tulelo
rendoroket tanukent hallgatjak ki, az elhunyt rendor temetesen pedig
megjelent Gal Zoltan hazelnok. Negy evvel ezelott egyebkent az akkori
hazelnokot, Szabad Gyorgyot is erte baleset, de akkor szemelyi
serules nem tortent.

*** Ecset es bokszkesztyu *** Nagy-Britannia legjobban fizetett
festomuvesze ma - es meg minden bizonnyal legalabb egy evig - Sandor
Szenassy: egy evre szolo, hat szamjegyu osszeget tartalmazo
szerzodest kotott az orszag vezeto okolvivo impresszariojaval,
Frank Warrennel. Az a dolga, hogy jovo marciusig, az 1971-ben vivott,
elso Muhammad Ali-Joe Frazier nehezsulyu profi vilagbajnoki donto 25.
evfordulojara, tizenhet nagymeretu festmenyt fessen a meccsrol,
egyet-egyet a tizenot menet mindegyikerol, plusz egy-egy portret a
bokszolokrol. Warren elkepzelese szerint a kepeket 1996 marciusaban, a
meccs evfordulojanak unnepsegen, Las Vegasban allitanak ki, aztan
valamelyik hotel-kaszino megvasarolna oket. (Ez lesz Muhammad Ali
masodik, mualkotasba foglalt vilagbajnoki dontoje: a George Foreman
ellenirol Norman Mailer irt The Fight - A merkozes - cimmel, egy
reszletet a Nagyvilag kozolte.)

Szenassy - apja erdelyi zongorista, anyja angol-francia - Ausztraliaban es
Jersey szigeten tanult, festoi palyajat vallasi targyu kepekkel
kezdte, majd atpartolt az okolvivashoz. Szerinte nincs semmi
ellentmondas mondjuk a Szent Jeromosrol es Szent Antalrol festett kepei
es a fekete amerikai nehezsulyurol, Oliver McCallrol keszitett, 18
darabbol allo monumentalis sorozata kozott: "Mindig az emberi testet
festettem, in extremis." Mutermeben ma egyfolytaban az Ali-Frazier meccs
videoja megy, o maga harom menettel mar keszen van.

Ha bejon az uzlet, Frank Warren akar egy festoistallo letrehozasat,
sot a galeriaalapitast is elkepzelhetonek tartja. A 43 eves menedzser
tiz eve gyujti az okolvivassal es a kuzdosportokkal kapcsolatos
festmenyeket, metszeteket, ketszaz darabos gyujtemenyeben 18-19.
szazadi nyomatok is vannak. Amugy igazi nagymeno: amerikai uzleti partnere
Don King - Mike Tyson impresszarioja -, o maga pedig nemreg kotott
huszmillio fontos szerzodest a Sky TV-vel.

*** Orosz videokalozok *** Tobb mint ket evvel azutan, hogy az orosz
parlament elfogadta a szerzoi jogokat vedo torvenyt, elso izben fordult
elo, hogy egy filmterjeszto vallalat perre ment es nyert is a
videokalozok ellen. A birosag dontese ertelmeben harom
jekatyerinburgi videoteka 300 millio rubel (kb. 66 ezer dollar)
karteritest koteles fizetni Oroszorszag egyik vezeto video- es
filmforgalmazo cege, az urali szekhelyu Jekatyerinburg-ART javara.
Jevgenyij Miropolszkij, a ceg igazgatoja bejelentette, korulbelul ezer
pert keszulnek inditani hasonlo jellegu ugyekben. Nyugati filmgyartok
es orosz partnereik szamitasai szerint evi tobb tizmillio dollar
kart okoznak az orosz videokalozok: nem egyszer elofordul, hogy a nyugati
bemutato elott Oroszorszagban mar vetitik egy-egy film illegalis
kopiajat. Legutobb ez tortent Kevin Costner uj szuperprodukciojaval:
a Waterworld amerikai bemutatoja julius 28-an lesz, de Moszkvaban mar
hetek ota kaphato rossz videokazettakon.

*** Ellison: vegre (?) *** Talan jovore megjelenhet Ralph Ellison masodik
regenye - alighanem a magara legtobbet varato masodik regenye a modern
irodalomnak: az 1914-ben szuletett szines boru iro 1952-ben kiadott
elso regenyevel, A lathatatlannal beirta magat az amerikai irodalomba, s
ettol kezdve, egeszen tavaly bekovetkezett halalaig ezen a bizonyos
masodikon dolgozott, amelyre a Random House kiadonak harminc eve
szerzodese van. Mivel egy-egy reszlete, novellakent a 60-as es a 70-es
evekben napvilagot latott, tudni lehet rola, hogy a mu jo resze az
50-es evek Washingtonjaban jatszodik, de egyebkent tobb valtozatban
letezik, keziratban, szamitogepben, sok szerzoi jegyzettel,
javitassal. Ezekbol onti vegso formaba - a terv szerint tavaszra - John
F. Callahan oregoni professzor, aki egyelore nem tudja megmondani, befejezett
vagy befejezetlen regenykent jeloljek-e majd a muvet.

*** Salzburg: nagyuzem *** A het vegen megkezdodtek a jubileumi, 75.
Salzburgi Unnepi Jatekok, a nyitoeloadason Hugo von Hoffmanstahl
miszteriumjatekat, az Akarkit adtak elo. A 165 eloadast tartalmazo
program magyar vonatkozasu esemenyei koze tartozik Bartok
Kekszakalluja, Sir Georg Solti es Vegh Sandor fellepese - elobbi a
Becsi Filharmonikusokat vezenyli, utobbi Mozart-matinekat ad.

*** Gyasz *** Elhunyt Vajda Laszlo szinesz, erdemes muvesz, a Katona
Jozsef Szinhaz alapito tagja. 52 eves volt.

Stephen Spender brit kolto, kritikus regenyiro, a 30-as evek nagy
koltonemzedekenek egyik utolso kepviseloje 86 eves koraban meghalt.

84 eves koraban elhunyt Juan Manuel Fangio argentin autoversenyzo,
otszoros Forma-1-vilagbajnok.

*** Godzilla: utoljara (?) *** Godzilla, a japanok kedvenc moziszornye
1954-ben szuletett: egy hidrogenbomba-kiserlet ebresztette fel hosszu
almabol, es a Csendes-oceanbol kikelve indult el, hogy elpusztitsa
Tokiot. Iden decemberben meg megtamadja Hongkongot, aztan vegleg
eltunik a filmvaszonrol, de tenyleg - ezt igerik a legutobbi,
sorrendben huszonegyedik Godzilla-film, az ev vegen bemutatando Godzilla
vs. Destroyer (Godzilla a Rombolo ellen) gyartoi.

*** TGM hatat forditott a Beszelonek *** Amint a jelen szamunk ***30-31.
oldalan*** olvashato interjubol megtudhato, Tamas Gaspar Miklos
filozofus-publicista az eredeti tervekkel ellentetben megsem lesz a
hetilapkent megszunt, s az elkepzelesek szerint oktobertol havilapkent
ujraindulo Beszelo foszerkesztoje. TGM-et a szerkesztoseg valasztotta
meg, s o elvallalta, hogy - a hetilap egyes eddigi munkatarsaival egyutt -
tovabbviszi az 1981-ben szamizdatkent indult, majd 1989-tol heti
rendszeresseggel megjelent lapot. Kiderult azonban, hogy "a
Beszelo-alapitok egy reszenek fenntartasai vannak a valtozassal
kapcsolatban", mivel TGM a Beszelo hagyomanyaitol eltero
politikafilozofiai nezeteket vall. Tamas Gaspar Miklos ezutan moralis
okokbol visszalepett. Fekete Eva, a Beszelo olvasoszerkesztoje - aki
tovabbra is maradt volna a lapnal - kerdesunkre elmondta, hogy ezek utan
ketsegesse valt, egyaltalan megjelenik-e meg a Beszelo. "Ha augusztus
vegeig nem szuletik valamilyen megoldas, akkor nagyon nehez lesz mar az
ujrainditas. Az embereknek meg kell elniuk valamibol, a szerkesztosegi
helyisegek berletet fizetni kell es igy tovabb." Informacioink szerint
a Beszelo kornyezeteben szomoruan fogadtak Tamas Gaspar Miklos
lemondasat, de erveit megertik es elfogadjak.

*** Filmen Judge Dredd *** A mar nalunk is vetitett Tank Girl utan ujabb
brit kepregenyhos maszott fel a filmvaszonra: Judge Dredd. A magyar
szarmazasu Andrew G. Vajna produkciojaban, a 27 eves, londoni Danny
Cannon rendezeseben, Sylvester Stallone szemelyesiti meg a Szarnyas
fejvadasz varosara emlekezteto kornyezetben ugykodo Rembirot, aki
eloszor 1977-ben, a 2000 AD cimu angol sci-fi kepregenyfuzet masodik
szamaban latott hozza a rendteremteshez a maga brutalis modjan.

A 22. szazadban vagyunk, a foldfelszin legnagyobb resze lakhatatlan,
radioaktiv sivatag, a lakossag nehany Mega Citybe zsufolodva,
felhokarcolokban el. Totalis munkanelkuliseg es elhulyules: a nep
egyszeru gyermekei kedvtelesbol rondara operaltatjak es direkt dagadtra
zabaljak magukat, szorakozasbol lovoldoznek egymasra - a biroknak
nevezett, tetteikert elszamolassal nem tartozo, erzelmeket nem ismero
rendori egyenek pedig rajuk. Ezek egyike az 1. sz. Mega Citybe valo Judge
Dredd, aki egyszeru, komikus sci-fi figuranak indult, de - mint mondjak -
ma mar egyfajta kulturalis kommentatora a dolgok jovobe kivetitett mai
allasanak.

Carlos Ezquerra illusztrator, Pat Mills es John Wagner irok krealtak,
Wagner mellett tizenot evig Alan Grant irta: "A Judge Dredd paradoxona,
hogy Dredd hos, ugyanakkor autoriter, fasiszta gazember. Szimpatikus host
teremtettunk valakibol, akinek ugy atmostak az agyat, hogy
felsobbrendunek kepzeli magat masoknal" - mondja rola Grant, aki
szerint Stallone semmit se tudott visszaadni a figura fekete humorabol. Ez
es a heti fuzetekhez kepest vegrehajtott tobbi valtozas nem zavarja
David Bishopot, a 2000 AD-bol kinott Judge Dredd The Megazine kiadojat: a
950. folytatasnal tart, s a jovo vegtelennek tetszik.

*** Mucsarnok: Beke *** Szeptembertol Beke Laszlo muveszettortenesz,
a Magyar Nemzeti Galeria jelenlegi igazgatohelyettese lesz a Mucsarnok
igazgatoja. Beke Laszlo egyedul palyazott a januarban felmentett
Keseru Katalin helyere, de a palyazatot elbiralo es az igazgatoi
posztra javaslatot tevo nyolctagu bizottsag megitelese szerint ettol a
tenytol fuggetlenul talaltak alkalmasnak a posztra. Harom eve is
palyazott, akkor Keseru Katalin nyert, aki most - meg
Mucsarnok-alkalmazottkent - munkaugyi perben all a miniszteriummal.

*** Kiallitasok kulfoldon *** Becs, Palais Liechtenstein: A Marzona
gyujtemeny: Arte Povera, Minimal Art, Concept Art es Land Art (szept.
17-ig)

Dijon, Musee des Beaux-Arts: Budapest 1869-1914 - Magyar modernitas es az
europai festeszet (okt. 8-ig)

Genova, Palazzo Ducale: Az illuziok kora - a 20-as evek orosz muveszete
(jul. 30-ig)

Karlsruhe, Kunstverein: Mai moszkvai festeszet (jul. 30-ig)

Koln, Ludwig Museum: Szazadunk - emberkepek, kepvilagok (okt. 8-ig)

Krakko, Palac Sztuki: Kepek Auschwitzbol (aug. 19-ig)

Krumlov, Egon Schiele Centrum: Lyonel Feininger, Pablo Picasso, Anton Josef,
Trcka (aug. 27-ig)

Lausanne, Foundation Hermitage: Andy Warhol (okt. 1-jeig); Musee Olympique:
Andy Warhol (okt. 1-jeig)

Liverpool, Tate Gallery: Andreas Gursky fotoi (aug. 28-ig)

London, National Gallery: Turner Harcolo Temeraire cimu kepe es
keszitese (a Temeraire a trafalgari csata egyik brit hajoja; szept.
10-ig); Tate Gallery: Turner Nemetorszagban (szept. 10-ig); Royal Academy:
Monet-tol Gauguinig - mestermuvek egy svajci magangyujtemenybol (okt.
8-ig); Imperial War Museum: London a haboruban (jan. 1-jeig); Design
Museum: Frank Lloyd Wright chicagoi evei (szept. 3-ig); Hayward Gallery: Az
impresszionizmus es rivalisai (aug. 13-ig); Anthony d'Offey Gallery: Gerhard
Richter (aug. 4-ig); Queen's Gallery: Faberge (jan. 7-ig)

Luxemburg, Musee National d'Histoire et d'Art Luxembourg: A liechtensteini
nagyherceg gyujtemenye (szept. 3-ig)

Los Angeles, County Museum Of Art: Kandinsky (szept. 3-ig), Gustave
Caillebotte, Emil Nolde (szept. 10-ig)

Ludwigsburg, Festinbau: Sol LeWitt (szept. 16-ig)

Lugano, Museo Cantonale d'Arte: Kandinsky (okt. 8-ig)

Luzern, Kunstmuseum: Andy Warhol (szept. 24-ig)

Madrid, Centro de Arte Reina Sofia: Yves Klein (aug. 29-ig), Brassai (szept.
25-ig)

Malibu, Getty Museum: Moholy-Nagy Laszlo (okt. 8-ig), Flamand rajzok
1500-1600 (aug. 2-ig)

Marseille, Musee Cantini: Artaud (szept. 17-ig), Musee d'Art Contemporain:
Ben Vautier (okt. 1-jeig)

Milano, Fondazione Mazzotta: Fotok diktaturakbol es szabad
orszagokbol 1922-1946 (szept. 17-ig)

Moszkva, Tretyakov Keptar: Az orosz porcelan 250 eve (aug. 31-ig), Puskin
Muzeum: Japan grafika (aug. 27-ig)

Munchen, Haus der Kunst: A Barnes-gyujtemeny (okt. 22-ig), Kunsthalle der
Hypo-Stiftung: Az avantgard vege - a Schurmann-gyujtemeny (aug. 13-ig)

(A-tol K-ig a mult heten, folytatas a jovo heten.)

*** Tabani nepzene *** Szombat es vasarnap ingyenes nemzetkozi
folkfesztivalt rendeztek a Tabanban, a Rac furdo melletti szabadteri
szinpadon, a Borsodi Sorgyar - es kisebb reszt a Soros Alapitvany -
jovoltabol. A hazigazda Muzsikasnak sikerult a mufaj nehany europai
sztarjat meghivnia, mint a Trio Bulgarka vagy a Taraf de Haidouks romaniai
roma egyuttes. A hazaiak, mint a Zsaratnok vagy a Bogyiszloi egyuttes
mellett Magyarpalatkarol, Maramarosrol es Szaszcsavasrol erkeztek
romaniai magyar zeneszek, Irorszagot Andy Irvine kepviselte, de jottek
fellepok az egykori Jugoszlavia tobb videkerol is. Ez volt a Borsodi
Sorgyar altal szponzoralt masodik tabani nepzenei fesztival,
folytatas jovore.

Spanyolorszag, amely 1982-ben csatlakozott az Eszak-atlanti Szovetseghez,
az 1984-es nepszavazas eredmenyenek megfeleloen nem vesz reszt a NATO
integralt katonai szervezeteben, magyarul a spanyol hadsereg nem kotelezte
el magat a kozos katonai akciokban es nem engedelyezi atomfegyverek
allomasoztatasat az orszag teruleten. A franciak meg De Gaulle
idejen vonultak ki a NATO katonai szervezeteibol, es Franciaorszag sem a
vedelmi tervezesben, sem az atomfegyverek telepitesevel kapcsolatos
targyalasokon nem vesz reszt. Norvegia es Dania nemzeti
torvenyhozasai tiltjak beke idejen a nuklearis fegyverek tarolasat
vagy kulfoldi csapatok allomasoztatasat az orszagaik teruleten. A
kelet-europai orszagok reszerol viszont fel sem merul, hogy nehezen
szerzett szuverenitasukat legalabb reszben megorizzek. A csatlakozas
kerdesenek eldontesebe a legkevesbe magat a lakossagot akarjak
belevonni.

A partok, elsosorban a szocialista part korabban nepszavazast
emlegettek, de a remelt nyugati beleegyezes idejenek kozeledtevel errol
mar szo sem esik, mikozben naponta tortennek lepesek az
elkotelezodes iranyaba. Jellemzo, hogy az Eszak-atlanti Tanacs
budapesti kozgyuleset is olyan felhajtas mellett rendeztek, mintha a
bovites kerdese mar eldolt volna. A hajciho egyszerre szolt a hazai
es a nemzetkozi kozvelemenynek. A vilagbeke mitoszara szoktatott
hazai kozvelemenynek azt kell megmagyarazni, hogy az egykori hazudott
ellenseg, az ellensegem ellensege a baratom elv alapjan mikeppen lett a
beke, a biztonsag, a demokracia, az Europahoz tartozas es a gazdasagi
fellendules szinonimajava. A "NATO-demokracia" ugyan kisse egyoldalu,
mivel a joleti, fogyasztoi vilagot vedi es a kialakult tarsadalmi
igazsagtalansag fenntartasat szolgalja. De a gazdasagi erdekeken tul
is, bar az alkotmanyos demokraciakban deklaraltan vannak jelen a
kisebbsegeket vedo jogok, a szovetseg fo celja, hogy a
zsido-kereszteny kulturan nyugvo Europatol akar fegyverrel tartsa
tavol a menekultaradat vagy gazdasagi kovetelesek kepeben megjeleno
mas kulturakat, ezaltal korlatozva az emberi jogokat, a lelkiismereti es
vallasszabadsag megvalosulasat es az eszmek szabad aramlasat.

Nehany evvel ezelott talan azok az ellenzeki ertelmisegiek is
osztottak ezt a velemenyt, akik a kelet-nyugati parbeszedet tartottak az
europai megosztottsag ellenszerenek es egy onszervezo, demokratikus
civil tarsadalom megteremtese eselyenek. Egy 1987-ben tartott Kelet-Nyugat
ellenzeki talalkozo resztvevoi ugy veltek, hogy a legfontosabb "a
demilitarizacio elomozditasa a Kelet-Nyugat-kapcsolatok minden szintjen,
valamint Keleten es Nyugaton. Ez magaba foglalja mind a nuklearis es
hagyomanyos leszerelest, mind a lelkiismereti okokbol valo
szolgalatmegtagadas joganak tiszteletben tartasat, valamint egy
demokratikus bekekultura megteremteset." A dokumentum alairoi, koztuk
olyanok is, akik ma a NATO-csatlakozas hivei, Baba Ivan, Demszky Gabor,
Magyar Balint, Mecs Imre, Kis Janos, Kis Gy. Csaba, Kodolanyi Gyula,
Koszeg Ferenc, Orban Viktor, Szajer Jozsef koveteltek az "idegen
csapatok Kelet- es Nyugat-Europabol torteno kivonasat",
kezdemenyeztek "a katonai bazisok felszamolasat". Europa es a vilag
tombokre osztottsaganak meghaladasa erdekeben, mert "ez a folyamat elo
fogja segiteni egy demokratikus, szuveren es bekes Europa
letrejottet".

Ugy tunik, Miszlivetz Ferenc kifejezesevel elve, a mai politikusok
elfogadtak a "bipolaris logika" aktualizalt valtozatat (azaz a mi,
europaiak es a tobbi kivulallo elvet), es tovabbra is csak katonai
tombokben kepesek gondolkodni. Nemcsak a moralis szempontokat dobtak
sutba, de ahol csak lehet, akadalyozzak azokat az alulrol jovo
tarsadalmi folyamatokat is, amelyeknek nem "realpolitikai" kategoriak az
alapjai. A NATO-csatlakozasi kampany kimeriti az antidemokracia fogalmat.
A szandek meg az Antall-kormany idejen amugy "kozhangulatilag"
elhataroztatott, anelkul, hogy errol parlamenti szavazas lett volna. A
politikai elit siet kijelenteni, hogy ma mar nem NATO-csatlakozasunk a
kerdes, hanem az, "hogy egyaltalan megengedhetjuk-e magunknak, hogy ne
legyunk NATO-tagok. A NATO-n kivul ugyanis lehetetlen a biztonsag
szavatolasa Magyarorszag geostrategiai helyzete miatt." Mi tobb,
"kiderult", hogy a hadsereg modernizalasa vagy a hadero letszamanak
csokkentese legoptimalisabban csak akkor viheto veghez, ha csatlakozunk
az euroatlanti integraciohoz, ezzel szemben a semlegesseg egy
militaristabb alternativa lenne. "Rovid idon belul elsobbseget kell
biztositanunk azon teruletek fejlesztesenek, amelyeken elengedhetetlen az
elorelepes az esetlegesen felgyorsulo politikai donteshozatal minimalis
hatterenek megteremtesehez", jelentette ki nemregen a hadugyi tarca
illetekese. "A hadero NATO-hoz valo illesztese erdekeben elsobbseget
kell elveznie a repulo- es legvedelmi technikanak, valamint a
hiradasi es informatikai rendszerek fejlesztesenek." Hogy a beszerzendo
fegyverek NATO-konformak legyenek, minden nagyobb tetelt egyeztetnek a
NATO-parancsnoksaggal.

Azok a partok, amelyek a Magyar Koztarsasag kikialtasakor meg a Varsoi
Szerzodesbol valo azonnali kilepest is radikalis fordulatnak
tartottak, Magyarorszag fuggetlenseget es szuverenitasat pedig
osszeegyeztethetetlennek veltek valamilyen katonai tombhoz tartozassal,
most ugy gondoljak, hogy a NATO kerdeseben kialakult a "tortenelmi
partkonszenzus", ami a lakossag velemenyet is tukrozi. Az igazi
demokraciat amugy is a parlamenti partok kepviselik. Ugy tartjak, a
vita felesleges es veszelyes, hiszen ebbol csak a szelsobal es a
szelsojobb profitalna, akik kiszoritottsaguk miatt, szinte egymasra is
licitalva valnanak a NATO-ellenesseg apostolaiva, pedig hatalmi
pozicioban ok is ugyanazt tennek, mint a jelenlegi partok. Ugyanakkor
Csapody Tamas szociologus szerint ket nemregen vegzett
kozvelemeny-kutatas kimutatta, hogy az oriasi propaganda-hadjarat
ellenere csak az orszag kisebbik hanyada (46 szazalek) NATO-parti, 40
szazalek teljesen bizonytalan es 16 szazalek egyertelmuen ellenzi a
csatlakozast.

A kozvelemenynek es a szakertoknek szinte fogalmuk sincs arrol, hogy mi
a csatlakozas gazdasagi es politikai ara. A hideghaboru, a
fegyverkezesi verseny korszaka, amelyben a NATO letrejott, es amelyben a
vilaghaboru kitoresenek minden eselye megvolt, tavolrol sem
hasonlithato a szetesett Szovjetunio utani korszakhoz. Ennek ellenere a
magyar kormany feltetel nelkul is belemenne a bovitesbe. Annak idejen
a brusszeli szerzodest alairo orszagok tobbsegenek elso dolga volt,
hogy katonai es gazdasagi segitsegert forduljanak az Egyesult
Allamokhoz. Mi azonban a vilagmeretu haborus konfliktus enyhulesenek
koraban azert tulekszunk, hogy a hadikiadasok drasztikusan
megemelkedjenek, hogy idegen csapatokat kelljen allomasoztatnunk, hogy
atomraketakat allitsanak fel Magyarorszagon, illetve atomeszkozokkel
felszerelt repulogepek gyakorlatozzanak a fejunk felett, mikozben
allitolag sem az orszagnak, sem maganak a NATO-nak nincs ellensegkepe.
Mindezt allitolag azert, hogy a kulfoldi toke bearamlasa
felgyorsuljon.

A NATO-csatlakozas a demokratikus hagyomanyokkal nem rendelkezo
orszagokban, Gorogorszagban, Torokorszagban es Portugaliaban a
katonai iranyitas megerosodesehez, hatalomatvetelekhez es puccsokhoz
vezetett. Harom NATO-orszagban volt katonai puccs vagy puccskiserlet,
1967-ben Gorogorszagban, 1974-ben Portugaliaban, 1980-ban
Torokorszagban. Magyarorszagon a hatas mar jelentkezik a katonai
kiadasok emelkedeseben es a militarizmus egyre erzekelhetobb
felertekeleseben.

A NATO-n keresztul a "biztonsag", a terseg "stabilitasa" erdekeben
egyre nagyobb lesz a brusszeli nyomas, mivel senki sem gondolhatja komolyan,
hogy Magyarorszag vagy a terseg tobbi orszaga azonos jogokat gyakorolhat
a nagyobb gazdasagi es politikai befolyassal biro nagyhatalmakkal.
Szimplan katonai megfontolasokbol kell majd elrendelni gazdasagi
megszoritasokat. Nyilvanvalo tehat, hogy ez a fajta integracio nem egy
globalis demokracia, hanem egy globalis rendfenntarto ero
letrehozasanak iranyaba vezet. Szembetuno, hogy a kelet-europai
orszagok mennyire keptelenek mar most is a NATO ugyeben egymassal
egyeztetni - pedig ez lenne a legkezenfekvobb, igy lenne alkalmuk a legjobb
felteteleket kicsikarni, es elkerulni azt, hogy egymas ellen kijatsszak
oket.

Vegul nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az a hatalmi uralkodo reteg,
amely az erosebb hatalom kotelekebe igyekszik, ohatatlanul is szamit
annak segitsegere, ha gyengul a nepszerusege. Ha mas nem, a kulso,
megfellebbezhetetlen hatalomra valo hivatkozas mindig jo alibi, hogy ne
kelljen kozmegegyezest tartalmazo alternativat kidolgozni.

A szerzo epitomernok, szabaduszo ujsagiro.

Ha mesz a Kalefra, hogy bertollnoki munkaerodet aruba bocsasd, lehetoleg
ne tudjak rolad, hogy ki vagy. Ne hasznald azokat a kifejezeseket,
amelyekkel a sajtoban folyamatosan etetnek: ne mondd azt, hogy dzsidipi meg
brutto nemzeti ossztermek, s kulonosen ne kerdezd arrol az onmaguk
kizsakmanyolasara feljanlkozokat, mit szolnak ahhoz, hogy Horn Gyula
hadat uzent a feketegazdasagnak. Ha megis ezt teszed, konnyen azt fogjak
hinni rolad, hogy nem vagy normalis. Szemlelodj inkabb egy heten at,
es a jarorkocsikban szunyokalo rendorok almos nyujtozkodasabol
meg fogod erteni, hogy humbug az egesz. Vagy legalabbis egy ujabb
potcselekves. Rendor a masik rabszolganak nem farkasa. A Narancs
munkatarsa viszont nem hiaba kinalgatta magat, egy matavos
rabszolga-kereskedonek megakadt rajta a szeme.

A riporter, aki mar nem fiatal ember, elgondolkodik azon, hogy is van ez. O
egyre venul, a Moszkva ter viszont egy szemernyit sem oregszik. Legfeljebb
ma mar kevesebb a csoves. Mara a Kalef (a nyolcvanas evekben meg igy
hivtak a Moszkva teret) megszunt nemzedeki szemetledobokent
funkcionalni, ot-hat eve kokemeny emberpiac. Illuziotlan pragmatizmus
es folyamatos leertekelodes jellemzi Kozep-Europa legnagyobb
szabadteri munkaero-vasarteret. A Demszky-tisztogatas nyoman
kisoportek innen az illegalis arusokat es az itt a piros, hol a piros
zsonglorjeit, a placc teljes egeszeben a magukat felkinalo, huszadik
szazad vegi rabszolgake, meg az oket nap mint nap megvasarolo
"munkaltatoke" maradt. A BNV mellett a Moszkva teri a masodik legnagyobb
honi nemzetkozi vasar, s ide meg belepti dijat sem kell fizetni.

Fekete huszonotert

Eleg egy BKV-jegy, persze ki az a hulye, aki reggel negyed hatkor lyukaszt a
metron. Megviselt arcok emelkednek fol a melybol, magyar panoptikum; szar
dolog olyan orszagban elni, ahol ennyi a napi tulelesre
specializalodott tetszhalott. Meglesni oket - mintha legalabbis a
valosag-kukkolo erre fel lenne hatalmazva - nem kevesbe gyalazatos
dolog, mint kozejuk valonak mutatkozni.

Ilyesmire gondol a tollnok, mikozben beall az egyetlen nyitva tarto bufe
ablaka elott kigyozo sorba, es kavet rendel. Elotte kivetel nelkul
mindenki feketet ker, a pultos nonek csak a koszos trikos torzse
latszik, mechanikusan tolti, loki ki az apro muanyag poharas koromszinu
lottyot; huszonot, huszonot, talan suket?

Roman nyelven folyik a szo korulotte, huszan-harmincan lehetnek,
nehany no is van koztuk. Voros haju fiatalember kore tomorulnek;
ez lesz a munkavezeto vagy micsoda, kezelnek vele, o romanul udvozli
oket.

Felig-meddig takarasban varakozik a csapat, odabb, a bufe es a
konyvespavilon kozott ket feher VW-rendorauto. Az egyikben ketto, a
masikban harom egyenruhas, koztuk egy no. Az elol ulok lebicsaklott
nyakkal horpasztanak, a no olykor megnezi az orajat. A megfigyelo reggel
hetig teblabol a terepen, addig egyszer sem hagyjak el a kozegek a
bizonnyal egyre melegebb jarmukabint.

Huszonot forintos kavet iszik itt boldog-boldogtalan, es az egegyadta
vilagon nem tortenik semmi. A vorosrol nem derul ki, hogy tenyleg
embernepper-e, vagy o is csak rabszolga.

Majd egy oraja lebzselek mar a romanok kozott, de valodi kereskedo nem
bukkan fel.

A gondor haju, lila trikos, feher nadragos roma ferfira is csak akkor
figyelek fel, amikor a viragtarto betonjara teszi zold mubor kapcsos
fuzetet. Aztan szabad kezevel nyomogatni kezdi a maroktelefonjat.
Rogton korbeveszik a romanok, de o csak a fejet razza, mikozben
beszel. "Uram, harman vagyunk. En, a sogorom, aki burkolo, meg a fiam",
mondja egy sotet arcu, kopaszodo, otvenesforma ember. A nepper meg
mindig a telefonba beszel, foghegyrol veti oda, hogy szazhusz, mire a
ferfi meltatlankodo arccal bamul ra. Szolni nem szol semmit, csak
nezi, mint egy jelenest. Az befejezi a telefonalast, folves valamit a
vonalas fuzetebe, aztan lassan elindul a ter masik vege fele. Azok meg
utana. Kovetem oket, hatha nekem is leesik valami. Az emberkereskedo egy
szot sem szol tobbet, csak egyszer ismetli meg el, hogy szazhusz. A
sogor azt mondja tarsainak, hogy mindjart het ora, tovabb nem erdemes
varni.

Indulnanak, amikor eszreveszik, hogy ott hallgatozom. Mondom a roman
csalad fejenek, hogy szivesen veluk tartanek, kevernem a maltert,
hordanam a teglat, de az nem szol semmit, csak a maroktelefonos
menedzserre pillant. "Csak harom hely van", mondja az elutasitolag, s mar
indulnak is a Trombitas elott parkolo feher Ladahoz.

Csakany, lapat, Matav-arok

Lassan fel nyolc, de az elobbin kivul mindossze egy sikeres aukciot
regisztral a betolakodo. Egy Torokvesz uti aranypecsetes gyurus
rabszolgatarto terel a Batthyany utca sarkan eldugott Fordjaba negy
idegen ajkut. "A magyarorszagi magyarok nem kellenek senkinek", hallom egy
nepes csoporthoz csapodva, a vegsokig elszanva, hogy most mar csak
azert is eladom a munkaeromet. Hogy pangas van a Kalefon, mindenki
lathatja. Reggel ot ora ota acsorognak itt ugyanazok az arcok, es nem
akarja oket a kutya se.

Legszivesebben egy friss napilapba merulnek el, nincs itt mar semmi
neznivalo, de egy napszamos bevetes elott nem olvas ujsagot. Maximum
cigire gyujt, mar ha dohanyzik. Meg unatkozo, a szar is le van
szarva pofat vag; ezt a kiszolast egy mugonddal hatrafesult haju
kockas inges gurgulazza fol egymas utan tobbszor is, s mindannyiszor
harakol hozza.

A tetkos alkaron, amivel az orrom elott hadonaszik, a MAMA felirat
olvashato. Harman-negyen vesznek korul egy vekony, kek inges-farmeres,
divatborostas figurat, aki karba tett kezzel bamul a semmibe. Neha
olyasmit mond, hogy meterenkent szazotven, meg hogy nyolcvan centi
melyen.

"Na, nem jossz?", kerdezi egyszer csak a harakolos, aki pedig meg maga
sem dontott, hogy ennyiert eladja-e magat. Egy szalmahaju lofarkas es
egy westerncsizmas rocker is nyomul, s mondjak a Nagy Keksegnek, hogy O.
K.

Az tovabbra sem nez senkinek a szemebe, s mar menet kozben boki ki, hogy
Budakalaszra lesz a menet. Telefonkabelt fektet ott a Matav, annak a
godret kell kiasni.

A Fonokon (a szorgalmasan kopkodo kollega rogvest igy szolitja)
kivul oten ulnek a VW kisbuszba, a tetkos menet kozben meggondolta
magat, de tarsul a brigadhoz egy melak, kalacskepu ember.

Amikor a meteorologia a radioban 35 fokot josol, a Narancs Kalefre
akkreditalt napszamosa mar szivesen felhagyna a besurrano
ujsagirassal.

A kalacskepu kozben azt javasolja, hogy alkossunk parost, ugy
feltehetoen akar negyven metert is haladhatunk a mai napon.

A Pomazi ut 35. elott all meg a kocsi, a keritesnek dolve nehany
felmeztelen ember acsorog. Kezukben tejeszacsko, kifli, harom ujjnyi
vastagra vagott parizer. Az orszagut menten tobb kilometer hosszan
huzodik a nyolcvan centi mely kabelarok.

"Mi sotetedesig dolgoztunk", ujsagolja egy befaslizott, meztelen talpu
srac, am a fonok nem dicseri meg erte. "Csinaltuk volna ejjel is, de
nem vilagit idaig az utcai lampa", teszi meg hozza lelombozodva.
Mauglitol azt is megtudja a munkavezeto, hogy itt aludtak az egyik felig
felhuzott csaladi hazban. A toborzo, aki veletlenul sem nez senkire,
betereli a csapatot az udvarba, fol lehet venni a szerszamokat.

Tandemenkent egy csakany, egy lapat es egy aso jar. Bela, aki csepeli
esztergalyos, es evi rendes szabadsagat alkalmi onkizsakmanyolassal
uti agyon, azt mondja, hogy nyomas, siessunk egy faintos szakaszt
kivalasztani.

Mennenk, de nem lehet, mert le kell adni a matavos embernek a flepniket.
Maugliekrol hamarosan kiderul, hogy ok is hazank fiai, szemelyijuk
legalabbis van. A toborzo egy fuzetbe vezeti be a nacionalet. A
szerzodes szoban megkottetett (mit, hol es mennyiert kell dolgozni), de
arra a munkavezeto nem vesztegeti a szot, hogy mi van olyankor, ha
valakinek, peldaul, a labfejebe beleall a csakany.

Amikor Bela megall a nyakig ero gazban, mar nem annyira biztos benne,
hogy meg lehet csinalni a negyven metert. Szerinte ebben a dzsumbujban a
tizet se.

Odamegy a munkavezetohoz, s magyarazni kezd neki arrol, hogy o nem
gyomirtasra szerzodott. Az most sem nez a szemebe, csak a fejevel int,
es Belaval egy foutrol nyilo, hegyre tarto utcacskaba vezenyel
minket. Ott latszolag minden oke, szabad a palya. Egy mar elkezdett
godorbe ereszkedunk, ami egy autovillamossagi muhely murvaval felszort
behajtojan folytatodik.

Amig tart a foldes szakasz, nincs is semmi gond, am a felhajtohoz erve
szikrazik a csakany vashegye. A murva alatt ledongolt oklomnyi
szikladarabok teszik lehetetlenne az elore- es a lefele jutast. Megannyi
autogumi dolgozta bele ugy harminc centimeter melyen a kovet az agyagos
foldbe.

"Ez a majom direkt kibaszott velunk", bok fejevel Bela a kisbuszban
konyvelo fonok fele. Megprobalom folvenni a csepeli drehas
tempojat, am a masodik oraban mar egyre kisebb az iv, amin a lapat
felemelkedik. Triko ala, maradek hajba is jut boven a tormelekbol.
Tizenegyre jar az ido, mire sikerul a mintegy 12 meteres szakasz tetejet
megtisztitani. Maugli es tarsa kozben mar harmadszor fordulnak a
szomszed utcaban talalhato kisboltba, s behutott sorokrol meselnek.
Sztahanovista Belanal viszont nincs megallas, amig egyszer csak hirtelen
eldobja a csakanyt, inge ujjaval letorli a homlokarol apro patakokban
csorgo veriteket, es arra utasit, hogy menjek oda ahhoz a matavos
buzihoz, es mondjam meg neki, fizessen nekik a kotoresert meterenkent
legalabb ketszazotven forintot, kulonben, igy a csepeli munkasosztaly
kepviseloje, "ugy itthagyom, mint paraszt a taknyat".

A fonok csak hummog, szoret vakargatja, nezegeti a kitermelt anyagot, s
bizonygatja, hogy annak a nagyobbik fele sima fold, ugyhogy szo se lehet a
meterenkenti plusz szazasrol.

Vegsokig elcsigazva mar azon vagyok, hogy feladom, a retinamon fekete
foltok moziznak, bal karom zsibbadni kezd, jelez a tavalyelotti
szivizomgyulladas. Aztan osztok-szorzok, s ugy dontok, ha meglesz a 250,
azaz a 12 meteres szakaszra a fejenkenti 1500 forint, akkor kockaztatok.
Vegtere is a haromnegyed reszen mar tul vagyunk. A matavos megbizott
azonban hajthatatlan.

A delet harangozzak az autoradioban, amikor a muvezeto egy otszazast
nyom a markomba. Ot darab tizest ker erte cserebe. Hiaba a mar-mar
anyazasig fajulo alkudozas, csak a lemerheto, teljesen kesz
harommeteres darabert volt hajlando fizetni, a kobmeterben annal
haromszor annyi kidobott koert es foldert egy fillert se adott.

Bela meg odalent gyozkodte, amikor mar a dombon, a minimarketben
kortyolgattam a jeghideg Drehert. Vartam meg egy darabig a csepelit, aztan
elindultam a HEV Szent Istvan-telepi megallojahoz. Majd masfel oraval
kesobb a Margit-hid megallonal botlok Belaba, aki elmondta, hogy o
egy fillert sem kapott, igaz, a kurva anyjaba kuldte a Matav-imperium
budakalaszi emberet. Harom kilot adok neki, vegtere is leginkabb o
torte a kovet. A Jaszai Mari teren, az Akali borozoban majd ketmeternyi
Matav-kabelgodor ment le froccsok es hosszulepesek formajaban a
torkunkon.

Kartesni es akasztofa

Masnap a fotossal cserkesszuk be a Kalefet, nincs mese, fel kell fedni
valodi kiletunket. Raadasul ket komuvesforma tag rogton meglatja
bennunk a lejmkave lehetoseget: Arpi es Laci a napokban a teve
kameraja elott fejtettek ki nezeteiket a feketemunka jelen allasarol.

Megigerem nekik, hogy meglesz a potya, felteve, hogy nem nyilatkoznak.
Eleg, ha beszelgetnek. A kave melle meg egy tonikot is kapnak, ha
elaruljak, mi annak a hosszu simitofanak vagy minek az igazi neve, ami a
sportszatyrukbol kandikal ki. "Ez a kartesni, ugye?" nez Laci Arpira, aki
arrol hires, hogy tizenotodik eve jar ki "bulcsazni" a Moszkvara. "Ja,
azzal kell meghuzni a maltert", bologat az idosebbik komuves, aztan azt
kerdezi Lacitol, tudja-e mi az a hobli. "Hat a hoblival kell a mennyezetet
simogatni." "Latjatok, nem hiaba tanitom", kortyol bele a tonikba Arpi,
es nagyot csap baratja meztelen vallara.

"Melozni tudni kell, meg szeretni", hallatszik egy nagyfeju, uveges
tekintetu torpe szajabol, aki tizeneves ifjakat oktat. Arpiek ugy
neznek ra, mint egy pondrora.

"Harmincot ev utan tettek ki az utcara. Utoljara a Boschnal voltam
biztonsagi or, de 45 ev a felso korhatar, en meg mar elmultam 54.
Tudjak mit, en itt a Moszkva ter kozepen felallitanek egy
akasztofat, es oda huznam fol ezeket." Hogy kit ert ezeken, azt a
kalefesekhez kepest kimondottan jol oltozottnek szamito uriember nem
reszletezi. Amikor kerdezik tole, kikre gondol, azt valaszolja, tudja azt
mindenki nagyon jol.

"Nem erdekel engem a Bokros-csomag, mi kozom hozza?", szolozik immar
Laci is. "Het eve lakom ket gyerekkel alberletben, havi het rongyert a
kulvarosban. Mikor lesz nekem ebben a rendszerben lakasom?"

Arpi szerint majd "amikor a fasz dalol". Szerinte jobb volt Kadar alatt.
Akkor volt allando melohely, hetvegen meg az ember, ha kijott, majdnem
megkereste a mostani penzt, es "hat abban az idoben az meg ert is
valamit". Most meg "tenyleg ugy neznek a munkaszervezok az emberre, mint a
Kisasszonykaban a Baro a szolgaszallason tetveszkedo negerekre. Eppen
hogy csak a fogainkat nem nezik meg", veli Laci.

A nyolcvanas evekben "meg volt becsulete az alkalmi munkasnak, a napszam
melle jart neki meleg etel, pia. Ma jo, ha este megkapja a kialkudott
beret."

"A multkor is azt mondja a faszi, akinel egesz nap falaztunk, hogy sajnos
nem tud fizetni, mivel tul sok cementet hasznaltunk el." Arpi ezert regen
rogton belevagott volna a pali etetojebe, ma mar nem meri megtenni.
Elmegy a hire, aztan nem kell senkinek.

Feltuno jelenseg vagyunk. Egyre tobben ajanlkoznak, hogy szivesen
elszegodnenek dolgozni. A farzsebbol kikandikalo notesz lehet az oka. A
fotos munkalkodasa az egyik URH-s kocsiban gubbaszto rendort arra
inditja, hogy kiszalljon, es intezkedest imitaljon.

"Azt mondta, hogy tunjunk el", arulja el az igazoltatas eredmenyet
Sanyi, a nagyvaradi magyar ciganyember. Ot eve jar at dolgozni, de egyre
gyaszosabbak a tapasztalatai. "Uram, rossz vilag van! A magyarok nem
szeretnek dolgozni, es azt mondjak, hogy miattunk nem kapnak munkat. En
1500-at kerek, plusz etelt, ez alatt nem szegodok el. Az elozo
kormanyzo, az Antall, az jobb volt, akkor meg szerettek bennunket."

Ugy hiszi, hogy ha bevezetnek a vizumkenyszert, az csak pontot tenne egy
folyamat vegere. "Huszonhetediken jar le a pecset, de elobb hazamegyek.
Csak legalabb meg egy napot tudjak dolgozni, hogy egy kis edesseget
vihessek a gyerekeknek."

Todor Janos

Tamas Gaspar Miklos, a Beszelo megvalasztott foszerkesztoje

Az 1981-tol szamizdat folyoiratkent, majd 1989-tol hetilapkent megjelent
Beszelo oktobertol havilappa alakul, adta hirul a sajto, es
hozzatette: Tamas Gaspar Miklos, az MTA Filozofiai Intezetenek
tudomanyos tanacsadoja, az SZDSZ OT tagja, a Vilagossag
szerkesztobizottsaganak elnoke, a Nepszava allando publicistaja, a
Magyar Narancs fomunkatarsa lesz a lap foszerkesztoje. A hirt
liberalis-ertelmisegi korokben reszben banat, reszben orom es
bizakodas fogadta; megbeszeltunk egy idopontot, hogy kifaggassuk
terveirol az "okos es szivtelen, cinikus es kegyetlen, ironikus es
vegzetes" (idezet egy Nepszava-olvaso levelebol) filozofust. Az
interjura egy nappal azutan kerult sor, hogy a heti Beszelo utolso
szamaban napvilagot latott Tamas Gaspar Miklos Elofizetesi
felhivasa a havi Beszelo remenybeli olvasoihoz. Ehhez kepest TGM azzal
fogadta munkatarsunkat, hogy vissza az egesz: mar nem o a leendo
folyoirat fonoke.

Magyar Narancs: A torteneti huseg kedveert kezdjuk az elejen. Amikor a
Beszelo most - tobbedszer - bajba kerult, a szerkesztoseg tagjai ugy
dontottek, hogy megteszik azt a lepest, amit mar sokan es regota
javasoltak nekik: havilappa alakulnak, s ez azonnal osszekapcsolodott
veled, mint leendo foszerkesztovel. A valasztas egyreszt nagyon
igeretesnek tunt, masreszt azonnal felmerult, hogy vajon mennyire
osszeegyeztetheto a vilagnezeted a lapot meghatarozo ujsagirokeval
es ujsagiro-politikusokeval. Hogyan szuletett meg a dontes, hogy
felkernek erre a feladatra, es milyen meggondolasokkal vallaltad el a
megbizatast?

Tamas Gaspar Miklos: A dolog igen egyszeru. A szerkesztoseg elott -
ahogy nekem elmondtak - ketfele dontes lehetosege allott. Az egyik,
hogy megszuntetik a lapot - bele is faradtak a kinlodasba es a
kudarcokba -, a masik pedig, hogy atadjak a nevet es tradiciot valaki
masnak, akit kedvelnek. Tobben javasoltak, hogy ez en legyek, szavaztak,
tudtommal egyhangulag engem valasztottak - es csak ezutan ertesitettek.
Gyakorlati okokbol huszonnegy ora leforgasa alatt kellett valaszolnom.
Vegul is lelkesen es buszken elfogadtam, tekintettel arra, hogy ezt a
tradiciot nagyon sokra tartom, kezdetektol fogva szerzoje voltam a lapnak,
amely annak ellenere, hogy nezeteim neha kereszteztek a lap szellemi
iranyitoinak nezeteit, mindig helyet adott nekik. Tajekozodtam a
tradiciot meghatarozo emberek egy reszenek velemenye felol, tovabba
olyanok kozott, akiket szerettem volna munkatarsnak megnyerni; mindannyian
lelkes igent mondtak. Mind a lap kornyezeteben, mind az en kornyezetemben
nagy oromet valtott ki a dontes, mar elkezdtek jonni a keziratok. A
szponzorok, az infrastrukturat biztosito emberek, egy kiadovallalat,
nyomdai vallalkozok szinten kedvezo ajanlatokat tettek, tehat a dolog
nagyon jol nezett ki, annak ellenere, hogy nekem okozott bizonyos
szemelyes problemakat - hiszen meglepett, mas terveim voltak. Tudni kell,
hogy aktivabb szerepet jatszom a Vilagossag cimu tarsadalomtudomanyi,
tarsadalomelmeleti es politikafilozofiai lap szerkeszteseben.

MN: Ezt megtartottad volna?

TGM: Igen, bar ketsegkivul rengeteg munkat igenyelt volna a ket lap.
Ezenkivul tudomanyos terveim neha elszolitanak az orszagbol, ezekrol
le kellett volna mondanom; nemelyikrol egyebkent mar le is mondtam.

MN: Ezek utan miert masitottad meg megis a dontesedet?

TGM: Egeszen addig minden rendben volt, amig tudomast nem szereztem arrol,
hogy a Beszelo-alapitok egy reszenek fonntartasai vannak a
valtozassal kapcsolatban. Szeretnem a tortenetet nagyon pontosan
elmondani, mert tipikusan olyan, amibol aztan legendak szoktak keletkezni;
ismerem a magyar kozvelemenynek azt a termeszetet, hogy nehezen hiszi el,
hogy emberek moralis es elvi okokbol tehetnek barmit is. A helyzet a
kovetkezo. Az alapitok egy resze ugy velekedett: a Beszelo nem
pusztan a kommunizmussal valo szembenallas gyujtohelye volt, hanem egy
szellemi-vilagnezeti-politikai iranyzat organuma is, az emberi jogi
koncepcion alapulo, mondhatjuk azt, baloldali liberalizmuse. Ugy gondolom,
hogy ennek a tradicionak van belso osszefuggese, onazonossaga,
kohezioja, koherenciaja, es nyilvanvalo, hogy en, aki ettol a
tradiciotol - hogy vulgarisan fogalmazzam meg - jobbra allok,
konzervativabb vagyok, akarva-akaratlanul megvaltoztattam volna a lap
hagyomanyos karakteret. Azt hittem, hogy ez osszebekitheto ellentet, de
ugy velem, hogy az alapitoknak - kulonosen azoknak, akik vilagnezeti
szempontbol meghatarozok voltak a lap tizennegy eves lete alatt -
erkolcsi joguk, hogy a lapot, mely szimbolum es fontos intezmeny,
megtartsak azon a vilagnezeti vaganyon, amelyen elindult. Amikor
szembekerultem evvel a nezettel - amely csak az alapitok nehanyat
jellemzi, de ez szerintem lenyegtelen -, akkor ugy gondoltam, hogy nincs
erkolcsi jogom arra, hogy vezessek egy intezmenyt, amelynek
tradiciojahoz valo husegem ketseges lehet - es csakugyan az. A
kinevezesemet biralo alapitok allaspontjat nem tartom
meltanytalannak vagy helytelennek. Talan kicsit el is hamarkodtam a
tisztseg elfogadasat, amelyre oszinten szolva nagyon buszke voltam.

MN: Mar csak a legendaoszlatas kedveert is erdemes lenne megmondani, hogy
szemely szerint kikrol van szo.

TGM: Azert nem mondom meg, mert ezek maganbeszelgetesek voltak, es azok
az alapitok, akik szerint nem lenne helyes, ha en szerkesztenem a
Beszelot, nem kivantak semmit sem tenni ennek erdekeben. A
velemenyuket fejtettek ki nekem, es ebbol a lapszambol fogjak
megtudni, hogy hogyan dontottem. Nem arrol van szo, hogy ram barki
barmifele nyomast gyakorolt. En kerdeztem meg oket.

MN: Tehat nem konzultaltal elore a szoban forgo emberekkel?

TGM: A dolog rogtonzesszeru volt, nem tudtam mindenkit elerni.

MN: Ezek szerint az ellenvelemeny azutan erkezett hozzad vagy barkihez,
hogy nyilvanossagra kerult a megbizatasod.

TGM: Persze. Sot, azutan, hogy mar megjelent a havi Beszelo programjat
tartalmazo bekoszontom a hetilap utolso szamaban. Ennek ellenere ugy
erzem, nincs mas lehetosegem, mint hogy visszalepjek. Amit nagyon
sajnalok, reszben mert ugy erzem, hogy azt a kis szerkesztosegi
csapatot, ami tovabbvitte volna a dolgot, cserbenhagytam, es ez
egzisztencialis gondokat is jelent nehanyuknak - jo, nekem is, de hat ez
az en dontesem. Ha az ellenvelemeny tudataban kitartok amellett, hogy
en leszek a Beszelo foszerkesztoje, akkor erkolcsileg tarthatatlan
helyzetbe kerulok, ugyhogy nem fogom csinalni. Ez nyilvan veszelyezteti
a Beszelo tuleleset, hiszen az ujrainditas valoban
osszekapcsolodott a nevemmel, sem a tamogatok, sem a szerzok, sem a
drukkerek nem kulonboztettek meg a lapot es engem, aki vezettem volna. Az
aldozat ketsegkivul eleg nagy, de szeretnem, ha az olvaso megertene:
itt nagyon fontos elvi kerdesrol van szo, a politikai tradicio
kerdeserol.

Az embernek el kell gondolkodnia azon, hogy mit jelent egy politikai
hagyomany. Nyilvanvaloan nem szemelyekrol van szo, hiszen azokkal, akik
helytelenitettek ezt a szerepvallalasomat, nagyon jo baratsagban
vagyok. Elvi kerdesrol van szo, amelynek lenyege a kovetkezo: a
hagyomany nem pusztan historia, egyik teny a masik utan, hanem van
valamifele onallo alakja, jelentese. Ebben az esetben - talan sovany
vigasz, de megis vigasz - megnyilvanult, hogy egy olyan dolog, mint a
Beszelo, nem pusztan kereskedelmi vagy hatalmi kerdes. Nem titkolom, hogy
ami tortent, az nagy csapas, es reszben onhibambol eleg szomoru
helyzetbe kerultem, de egyvalamit mutat: a kelet-europai politikai
spektrumnak legalabbis nehany pontjan az emberek komolyan veszik azokat az
eszmeket, amelyekben hisznek. Nem politikai taktikarol vagy az SZDSZ-rol
van szo; arrol van szo, hogy a Beszelo hagyomanya mit kepvisel. Ez a
hagyomany nagyon hatarozottan a plebejus demokratizmust, a kisember
vedelmet otvozi az emberi jogok elvont, univerzalista folfogasaval -
amivel szemben nekem kulonosebb kifogasom nincs, de a hozzam kozelebb
allo politikai tradicio ennel arisztokratikusabb, konzervativabb es az
utobbi idoben az allami autoritas szempontjabol is mas hangsulyokat
tartalmaz.

MN: Kivulrol nezve mas elvi szempontok is felvetodhetnek. Ugyebar az
alapitok, akik nemtetszesuket fejeztek ki, nem tartoznak a jelenlegi
szerkesztoseghez?

TGM: Nem.

MN: Ezzel szemben akik a hetilapot csinaltak hat evig, tisztaban voltak az
ideologiai kulonbsegekkel, es nyilvan felelosen hoztak meg
dontesuket. Marpedig egy ujsag nem utolsosorban azoke, akik
csinaljak. Eppen ezert fektetnek en nagyobb hangsulyt arra, hogy ez
cserbenhagyas.

TGM: Ehhez a dologhoz valo viszonyom is mutatja, hogy nem vagyok nagy
demokrata; sose voltam. A jelenlegi szerkesztoseget szeretem es tisztelem,
a heti Beszelo kudarcat hihetetlenul elkeseritonek es idegesitonek
tartom; megszunese nagy csapas a magyar kozeletre, nagy baj. A
szerkesztoseg tagjai dontottek, es nem gondoltak, hogy ez a kulonbseg
relevans. De van egy masik dolog is: szeretnem hangsulyozni, hogy sem Solt
Ottilia, sem Koszeg Ferenc, sem Havas Gabor nem kivant a havi Beszelo
szerkeszteseben reszt venni. Ez valoban uj indulas lett volna, es ok
nem gondoltak, hogy ez az o lapjuk lesz.

MN: Kik maradtak volna?

TGM: Kiss Ilona, Ban Zoltan Andras, Mink Andras, Nemenyi Laszlo es
Fekete Eva mint olvasoszerkeszto. Tehat nem a lap tortenelmi, regi
gardaja. Szemely szerint Kiss Ilonaval szemben kulonosen rostellem
magam. Nagyon-nagyon tehetseges ember, aki megerdemelne, hogy tovabbra is
csinalhasson lapot; o lett volna a helyettesem es a felelos szerkeszto.
Tehat: ezek az emberek valoban igy dontottek, de avval, hogy egy
tortenet befejezodott, a Beszelo nevnek elni kell, es ram biztak,
hogy csinaljak vele, amit birok es akarok. Az o dontesuk nagyon sokat
nyom a latban, de megsem dontheti el a dolgot. Szerepet jatszanak nem
tisztan racionalis, divatjamult dolgok is, amiket ugy hivnak, hogy
lojalitas, meg huseg, meg tisztesseg. Kevesbe fontos dolgokban is
vallaltam mar rossz latszatokat lojalitasbol kifolyolag. Az a tudat,
hogy regi barataim, akik sulyos kockazatokat vallalva csinaltak ezt a
lapot a fold alatt, most ugy gondoljak, hogy en elveszem toluk, es
valami mast csinalok belole, az elviselhetetlen lenne szamomra.

MN: De van, akinek mondjuk egy folyoirat es egy hetilap kozotti
kulonbseg legalabb olyan lenyegesnek latszik, mint az ideologiai
ellentetek. Az elmult egy hetben olyanokkal is beszeltem, akik eppen
abban remenykedtek, hogy az altalad vezetendo Beszelo jobban fog majd
hasonlitani klasszikus onmagara...

TGM: Jobban is hasonlitott volna.

MN: ...raadasul olyan azert van, hogy egy ujsag valtozik, akar
vilagnezetileg is.

TGM: Ebben az esetben nem organikus valtozasrol lett volna szo, nem
arrol, hogy Solt Ottilia, Havas Gabor es Koszeg Ferenc addig-addig
vitatkoznak egymassal a szerkesztosegben, amig ra nem jonnek, hogy a
liberalis konzervativizmus a megvalto, hanem egyszeruen belebuktak egy
sajtovallalkozasba, es rabiztak egy baratjukra. Ez a valtozas
valoban tores lett volna.

MN: Nezzuk meg a dolgot a masik oldalrol is. Elofizetesi felhivasod
hatarozott liberalis konzervativ allasfoglalas, programnyilatkozat.
Kiderult, hogy a Beszelo nem mozdulhat el ilyen gondolati iranyba - de
akkor most hol lesz ehhez az eszmerendszerhez a folyoirat?

TGM: Hat nem lesz. Ketsegtelen, hogy a mostanit megelozo dontesemnek -
hogy elfogadom a felkerest - volt egy kulturalis-politikai strategiai
resze, ami ebben a cikkben egyertelmuen ki van mondva. Ez szakitas lett
volna a rozsaszin, szoc-lib ertelmiseggel, amely '95 marciusa ota
hatarozottan visszaallitotta kontinuitasat a Kadar-rendszerrel.
Leirtam, hogy az Antall-Boross korszak egy taborba kenyszeritett
embereket, akiknek semmi kozuk egymashoz, es szerettem volna, ha
vilagossa valnak a dolgok. Szerettem volna, ha az allitolagos liberalis
mediauralom korszakaban van egy liberalis politikai folyoirat, amely nem
pusztan - mint peldaul a Magyar Narancs - egy diffuz szabadsagszereto
attitudot kepvisel, hanem valoban iranyzatos lap. En is ugy gondolom:
veszteseg, hogy ilyen lap nem lesz. Nagyon sokan ugy gondoljak, hogy a
Beszelo is liberalis hetilap, meg a 168 Ora is az, hogy a Magyar Narancs
is liberalis hetilap, meg az Elet es Irodalom is az - ez szerintem
tarthatatlan helyzet, aminek veget kellett volna vetni. A Beszelo eszkoz
lett volna arra is, hogy ezek a dolgok vilagossa valjanak.

A 16 Ora riportere megkerdezte tolem, hogy ez tamadas-e a koalicio
ellen, amire a valaszom az, hogy nem. De itt az ideje liberalisok es
szocialistak vitajanak, nem pedig annak, ami tortenik a tobbe-kevesbe
kormanypartinak nevezheto sajto berkeiben, ahol az emberek kis
celzasokkal, roppentyukkel uzengetnek egymasnak, ahelyett, hogy
argumentumaikat kifejtenek. Nekem lehet Hegyi Gyula szocialista kepviselo a
politikai szovetsegesem, pillanatnyilag, taktikai okokbol...

MN: Hat ezert nem fogunk irigyelni.

TGM: ...mint az SZDSZ tagjanak. Hat ugyanabban a koalicioban vagyunk, vagy
mi. Am megsem volna helyes elrejteni azt a tenyt, hogy vilagnezeti es
politikai szempontbol o ellenfel. Ezek tisztazasa, mondjuk igy,
haladekot fog szenvedni.

MN: Pedig volna ertelme egy olyan folyoiratnak, amelyrol lehet tudni, hogy
ilyen es hasonlo vilagnezetu szerzok publikalnak benne. Ehelyett
tovabbra is egy Hegyi Gyula- meg egy Lengyel Laszlo-cikk kozott fognak
megjelenni a cikkeid, ami nem csupan zavarosabb, de bizonyos szempontbol
szomorubb helyzet is.

TGM: Igen, szerintem is. A dontesem kovetkezmenyeit en sem tartom
kellemesnek es kedvezonek, sot, bevallom oszinten - hiszen itt
erzelmekrol is szo van -, nagyon ketsegbe vagyok esve. Nem tudok a sajat
moralis es politikai logikam kenyszere alol kibujni, de orulni nem
orulok. Az a helyzet, amint azt probaltam a rossz csillagzat alatt
szuletett bekoszontoben elmondani, hogy nem csak a Magyar Nemzet
publicisztikai rovatanak hibaja, hogy azt kepzeli, a liberalizmust Hegyi
Gyula es Mester Akos kepviseli. Bizonyos ertelemben a magyar ideologiai
es sajtostruktura hibaja, hogy ok ezt gondolhatjak. A dolog tovabbra is
sokkal zurzavarosabb es puhabb marad, mint kellene. En persze remelem,
hogy lesz valaki helyettem, aki - amint azt en kilatasba helyeztem -
felragadja a Kossuth-cimert a szemetdombrol, ahova lekerult a liberalis
koztarsasagi eszmevel egyutt.

Tenyleg groteszk, hogy liberalis mediauralomrol szonokolnak Pokol Belak
es mas mocsari golyahirek, mikozben nem nagyon tudok olyan lapot - a
Vilagossag kivetelevel -, amiben azt gondolnam, hogy otthon vagyok.
Valamelyest reszt veszek a magyar politikai kozeletben mint publicista,
tobbnyire szeretem is csinalni, de az a helyzet, hogy nehez olyan
kozegben, amely ezzel nem baratsagos kulonosebben. Hat hova szoktam en
mostanaban irni? Megelhetesi okokbol irom a popularis cikkeket a
Nepszavaba, egy olyan kozegbe, amelyet irritalok, ahol a kommunista es
felkommunista olvasok rendszeresen elkuldenek az edes anyamba;
lathatolag nem vagyok a helyemen. Sok helyen vagyok vendeg, de sehol nem
vagyok otthon; a klasszikus liberalis, konzervativ embereknek a sajtoban
nincsen otthonuk. A Beszelonek az en dontesem altal veszelyeztetett
helyzete pedig azt jelenti, hogy az emberjogi liberalisok helyzete is
romlott.

MN: Befejezes. Mennyire vagy a helyeden most a Magyar Narancsban, milyen a
laphoz valo viszonyod - es miben valtozott volna, ha valoban a Beszelo
foszerkesztoje leszel?

TGM: A Narancsnak van egy altalanos sodra, amit tovabbra is kedvelek, es
amelyet, mondom, diffuz szabadsagpartisagnak tudok nevezni, amibe a
liberalizmustol az anarchizmusig, az ujbaloldaltol a posztmodernig ezer
dolog belefer. Es ez azert rendben van, akarmennyit is veszekszem veletek.
Ha rosszra fordulnak a dolgok, akkor egyutt fogunk ulni, semmi ketseg, es
ez egy ilyen helyen, mint Magyarorszag, fontos. A kimondatlan kerdesre az a
valaszom, hogy ha a Beszelo foszerkesztoje lettem volna, akkor sem vettem
volna le a nevem a Magyar Narancs fomunkatarsainak listajarol. Akkor sem
vettem le, amikor nagyokat veszekedtunk egymassal; ez mindig kicsit
konfliktuozus viszony volt. Az en allaspontom filozofiai lenyeget
valoszinuleg a lap keves munkatarsa es olvasoja osztja, de azt nem
gondolom, hogy nem ertik. Nyithatnek en rovatot az Uj Demokrataban, de
attol tartok, ott nem ertenek, hogy mirol beszelek - egyeb
aprosagokrol nem szolva. Ugy latom, hogy a polemikus es barati
viszonyom a Magyar Naranccsal megmarad. Nyilvan nem sokan gondoljak, hogy
en fejezem ki a Magyar Narancs lenyeget - bar talalkoztam egy videki
ujsagiroval, aki azt mondta, hogy mind tolem tanuljatok az adazsagot.

Nadori Peter