IX. evf. 19. szam, 1997. majus 8.


Szuret

-interju-
"Aktivabbak leszunk" (Szent-Ivanyi Istvan, az SZDSZ frakciovezetoje)

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
***Brit valasztasok: Disznotory***

POLITIKA

-magyar globusz-
***Az MSZP es az MSZOSZ: Ketagu sip***
Alkotmanybiro-valasztas: Nulla megoldas
Polgari szolgalat: Papirmunka

-vilagfalu-
Peru-Japan: Elterelo hadmuvelet
***Kina-Oroszorszag: A medve es a sarkany cimborasaga***

ELET + MOD

-sodrasban-
Drogstop: XTC 7-tol 7-ig

-elet + mod-
Alezredes urno drogmegeloz: Khamorro

-embersport-
***Etetes: Magyar pisztrang***

KULTURA

-kritika-
"Lemezjatszo-rongalok"
Film: Almasy a sivatagban (Az angol beteg)
Film: A kesugynok halala (A rajongo)

-interju-
***"A forditasnak vannak hatarai" (Christina Viragh iro,
mufordito)***
***"Ejjel-nappal lehetne dolgozni" (Zsuzsanna Gahse iro, mufordito)***

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Bodoky Tamas: Fajloves
Mosonyi Aliz: Boltosmesek
Toth Gabor Attila: Szabadlab

-publicisztika-
Turcsanyi Sandor: Sikerre, magyar!

-a szerk.-
Olajfolt
Mindenki boldog

-olvasoi levelek-

Zsuzsanna Gahse iro, mufordito

A muforditasrol mint elettevekenysegrol szol Zsuzsanna Gahse
Atultetve cimu konyve (Jelenkor), melyet a Budapesti Konyvfesztivalon
mutattak be a kozonsegnek. A tizennegy kotetes szerzo, aki tizeves
koraban, 1956-ban kerult ki Becsbe, s tanulmanyait Ausztriaban es
Nemetorszagban vegezte, az utobbi evekben forditasai reven a
kortars magyar irodalom (Esterhazy, Eorsi, Krasznahorkai) egyik
legjelentosebb nemet tolmacsolojava valt.

Magyar Narancs: Miert nemetul kezdett irni?

Zsuzsanna Gahse: Mert a kornyezetem nemet volt: eleg fontos, hogy egy
iro a kornyezetere reagaljon, es ne egy elkepzelt nyelvre. Emigrans
nemetektol is ismerem azt a helyzetet, hogy huszevi tavollet utan egy
picit halott nemetet irnak, mert nem tudjak, mi tortenik a nyelvvel.
Masreszt azt hiszem, jot tesz az idegen nyelven valo gondolkodas.
Beckett peldaul akkor talalt magara, amikor eldontotte, franciaul fog
irni. En kulonosen szeretem a nemet nyelvet, es pikanterianak
tartottam, hogy amikor nekiestem az irasnak, akkor Nyugat-Nemetorszagban
eppen hozzalattak feldolgozni a haborut, kezdtek a kisbabakat nem
Ingridnek, Herbertnek es Ottonak elnevezni, hanem Jeanette-nek,
Glorianak, mindenfele nem nemet neveket adtak nekik. Tehat azert
kezdtem el nemetul irni, mert ott eltem, aztan egyre inkabb
rajottem, hogy tetszik nekem ez a nyelv. Miota forditani kezdtem,
passziv modon visszakerultem a magyar nyelvhez - azota tudom, hogy van
az en nemetemben magyar, es ugyelek is ra.

MN: Van munkamegosztas a kortars magyar irodalmat nemetre forditok
kozott, amilyen Hans Skirecki, Hans Henning Paetzke vagy on?

ZSG: Jo lenne, ha lenne. Skireckivel meg szoktuk emliteni egymasnak, hogy
ki mit fordit, Paetzkevel nem, bar nem vagyunk rossz viszonyban. Jo
lenne, ha lennenek talalkozok, ha tobb fordito lenne, mert sok a
forditando anyag. A kiadok egyszeruen megkerdezik, hogy hajlando-e
valamit leforditani az ember, es ha igen, az boldogga teszi oket.
Tulajdonkeppen ejjel-nappal lehetne dolgozni, a kiadokon nem mulik.
Regebben ez nem igy volt, korulbelul tiz eve kezdodott ez az
erdeklodes a magyarok irant. Mindig az a benyomasom, hogy Meszolyt
tul hamar hoztak Nemetorszagba, majdnem minden konyve megjelent, de
akkor meg nem fedeztek fel a magyarokat. Korulbelul 1986 ota figyeltek
fel a magyarokra, Meszolyt pedig elfelejtettek.

MN: Melyik szerzo vagy mu robbant be eloszor a nemet irodalmi
koztudatba?

ZSG: Eloszor a ket Peterre, Nadasra es Esterhazyra figyeltek fel,
aztan nezegetni kezdtek, ki van meg. Volt ebben egy adag egzotikum is,
aztan jott 1989, amikor eszrevettek a Keletet. Hal' isten, a magyar
irodalom pillanatnyilag fantasztikus boseggel kinal jo irokat.

MN: Mi okozza a legnagyobb forditoi problemakat?

ZSG: Attol fugg. Krasznahorkainal peldaul, amit egyebkent nagyon
szeretek nala, ezek a nagyon-nagyon komplikalt mondatok, amelyekben egy
osi - ez talan tulzas, de egy nem modern - falusi nyelvezet is benne
van, es keveredik a modern nyelvezettel. Ennek a keveredesnek a
megtalalasa eleg nehez volt. A legtobbet eddig Esterhazytol
forditottam: a szolasmondasokat, amelyeket hasznal, gyakran ki kell
talalni nemetul, ugyanis, most saccolok, ezerszer annyi szolasmondas
van a magyarban, mint a nemetben - mar maga a szolasmondas kifejezes
sem letezett nemetul; en kitalaltam. Mindig arra gondoltam, hogy amikor
Cervantest leforditottak nemetre, akkor is csomo uj fantazia kerult a
nyelvbe, a forditasok altal is gazdagodhat egy nyelv. A Kis Magyar
Pornografiaban jellegzetes nehezseg volt - es ezt a nemetek nem is
akartak igazan folfogni - a germanizmusokkal rontott magyar nyelvezet.
Mit muveljek en ezzel nemetul? Azt nem tehetem meg, hogy a nemetet
rontom magaban. Ha franciasra vagy amerikaiasra veszem, egeszen mast
kapok - tehat magyarra rontottam. Ami egy picit ugy nezett ki, mintha
valaki nem tudna nemetul.

MN: Es a nyelvi jatekok?

ZSG: A nyelvi jatekok nagy resze atjon, de a politikai jatekok nagy
resze nem, mert nem ugyanazt eltek at a nemetek, mint a magyarok. Ez a
nehezebb. Azzal a szoval mondjuk, hogy Aczel, nem lehet mit kezdeni
nemetul, az ilyesmit ott kell tudni hagyni. A forditas metodusahoz
tartozik, hogy eloszor leforditom a magyart nemetre, azert, hogy a
nemetben tovabb halljam a magyar jelleget. Mas ez, mintha eloszor
szorol szora leforditanam - azt is lehetne, sokan ugy csinaljak. A
magyarban a jelzok hangulata neha olyan, mintha igek volnanak, a
nemetben minden jelzo tenyleg nagyon jelzoi es passziv. A magyarban az
tetszik nekem kulonosen, hogy milyen tomor es egyszeru esesu
mondatokat lehet mondani, es hany mondattagot ki lehet hagyni. Nemetben
sokszor erthetetlen lesz a mondat, ha kihagyok belole. Magyarul azt
mondom, ez a haz, nemetul ez ugy hangzik, ez van az a haz. Magyarban
oda lehet vagni, hogy all, es lehet tudni, hogy ki, no vagy ferfi.
Nemetul ezt mind meg kell mondani. Ha nemetul is olyan roviden mondom,
mint magyarul, abbol olyan rontas lesz, hogy nem ertik meg a nemetek. De
a vicceket at lehet tenni.

MN: Miert tartja inkabb noies dolognak a muforditast?

ZSG: Regen mindig azt hajtogattam, hogy a magyar nyelvben nincs is himnem
es nonem, minden ember egyforma. Most mar latom, hogy ez nem igy van: a
nok olyan nagyon kedvesek, mindent megtesznek a ferfiakert, a kiadonok,
az ujsagironok, a haziasszonyok, a fotosnok, a galeristanok, mindig
szolgalnak - errol mondtam viccesen a konyvemben, hogy a nok olyan
segitokeszek. A forditas: segitokeszseg.

Sz. T.

A medve es a sarkany cimborasaga

"Kiprobaltuk az egymassal valo szovetseget, es kiprobaltuk a
szembenallast. Egyik sem valt be. Most valami ujjal kell
probalkoznunk. Orszagaink viszonya nem ellenseges, am szovetsegnek
sem nevezheto - jelentette ki moszkvai sajtoertekezleten a kinai
kulugyminiszter roviddel azutan, hogy fonoke, Jiang Zemin allamfo az
orosz elnokkel, Borisz Jelcinnel alairta "a tobbpolusu vilagrol es
az uj vilagrend kialakitasarol szolo orosz-kinai kozos
nyilatkozatot".

A nagy erdeklodessel vart orosz- kinai csucstalalkozonak az
eredmenyek fenyeben nagyobb volt a fustje, mint a langja. Igaz ugyan,
hogy a ket oriasallam (egyikuk a Fold legnagyobb kiterjedesu, a
masik a legnepesebb orszaga) vezetoi nem takarekoskodtak a bombasztikus
szavakkal es a Washingtonnak cimzett biralattal. Megis, a
megfogalmazasoknak nem volt "sava-borsa", s errol paradox modon eppen az
Egyesult Allamok tehet, az a hatalom, amely Moszkva es Peking
bosszusagara 1991 ota vitathatatlan es egyeduli szuperhatalomkent
maradt talpon a nemzetkozi porondon, s kerteles nelkul vallja, hogy maga
kivanja megszabni a vilagpolitika fo csapasiranyait.

Hany polus?

A karhoztatott "egypolusu vilagrend" tag teret foglal el a kozos
nyilatkozatban. Oroszorszag es Kina egyarant azon a velemenyen van,
hogy a nemzetkozi kapcsolatokban "kolcsonos tiszteletre, egyenlosegre
es kolcsonos elonyokre van szukseg, nem pedig hegemonizmusra es
eropolitikara... Minden orszag egyenlo, legyen kicsi vagy nagy, szegeny
vagy gazdag, eros vagy gyonge. Egyetlen orszag sem torhet hegemoniara,
nem folytathat eropolitikat, s nem sajatithatja ki a nemzetkozi ugyek
intezeset."

A fenti idezetet a nemzetkozi sajto es a megfigyelok egyertelmuen
Amerika-ellenes oldalvagaskent ertelmeztek, de a washingtoni
kulugyminiszterium szovivoje meglepoen "cool" modon reagalt.
Nicholas Burns nem latott okot felhaborodasra vagy tiltakozasra.
Ugyanakkor egyertelmuen leszogezte, hogy az Egyesult Allamok
kulonleges hatalommal es befolyassal rendelkezik a Foldon.
"Vilagunkban a hatalmat es a befolyast az erdekek, a gazdasagi ero, a
katonai ero, a politikai befolyas es ertekek szabjak meg. Azt hiszem,
vilagos, hogy az egyetlen orszag, amely mindezekkel rendelkezik, az
Egyesult Allamok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy barmifele uralomra
vagy egypolusu vilagrendre torekednenk" - hangoztatta Burns.

Ahhoz kepest, hogy Jelcin "a XXI. szazad sorsat meghatarozo,
kiemelkedo, sot tortenelmi jelentosegu esemenynek" minositette
kinai kollegajaval folytatott targyalasait, a konkretumok viszonylag
szerenyek. Jiang otnapos moszkvai tartozkodasanak alighanem
legfontosabb napirendi pontja volt a nehai kinai-szovjet hatar menten
telepitett haderok csokkeneset eloiranyzo szerzodes alairasa.
Ennek ertelmeben Oroszorszag, Kazahsztan, Kirgizia es Tadzsikisztan,
illetve Kina osszesen 3900-3900 harckocsit, 4500-4500 pancelozott
jarmuvet, valamint 130-130 ezer katonat allomasoztathat a hatarvonal
menti 100 kilometer szelessegu savban. Az egyezmeny kiterjed a katonai
repulogepekre is, de nem erinti a nuklearis es a
repulogep-elharito raketakat.

Ingatag pillerek

Jollehet Jelcin es Jiang follepesen latszott: mindketten azt
szeretnek, ha a Nyugat megborzongana az orosz-kinai partnerseg hallatan,
a legtobb elemzo bizonyosra veszi, hogy Moszkva es Peking "strategiai
szovetsege" csupan idoleges. E viszonynak harom pillere van, am ezek
sem igerkeznek tartosnak. Az elso a Nyugattal szembeni duzzogas. Ezt
Moszkva eseteben a NATO eldontottnek latszo keleti iranyu
bovitese, Peking szempontjabol pedig az emberi jogok megsertese
miatti biralatok, valamint a Hongkong jovojet erinto
"belepofazasok" valtottak ki. A masodik piller a regionalis
stabilitashoz fuzodo kolcsonos erdek: egyikuk sem kivanja, hogy a
kozos szomszedsagukat kepezo Kozep-Azsiaban megerosodjon az
iszlam fundamentalizmus vagy kitorjon az anarchia. Vegul a harmadik a
ketoldalu fegyverkereskedelem; a nyugati embargo nyoman Moszkva valt
Kina elso szamu szallitojava. Az utobbi ot evben orosz cegek
tobb mint otmilliard dollar erteku "arut" (ezen belul 72 darab
Szuhoj-27 tipusu vadaszgepet) adtak el Pekingnek. Tavaly pedig
megallapodas szuletett arrol, hogy licenc alapjan Kina maga is
gyarthatja ezt a geptipust.

A hadiipari kooperacio nyilvanvaloan csak addig viragzik, amig Peking
nem juthat korszeru fegyverekhez Europatol vagy Japantol. Raadasul a
fegyverkereskedelemnek a gazdasagi elony mellett kockazata is van: a
Bajkalon tuli teruletek orosz parancsnokait mar most is aggasztja, hogy
olyan kinai egysegekkel neznek farkasszemet, amelyeknek orosz harci
gepei jobb allapotban vannak az oveiknel.

Harminc ev mulva

A regionalis biztonsagot tekintve Kina legalabb annyira vetelytarsa,
mint amennyire partnere Oroszorszagnak Kozep-Azsiaban. A dinamikusan
novekvo kinai gazdasagnak jelentos mennyisegu importenergiara lesz
szuksege - ez pedig arra osztonozheti Pekinget, hogy kulonleges
viszonyt epitsen ki az olajban es foldgazban gazdag kozep-azsiai
koztarsasagokkal. Marpedig ez aligha vagna egybe a terseghez
fuzodo moszkvai elkepzelesekkel es erdekekkel. Hosszabb tavon Peking
azzal is szamolhat, hogy egy muzulman allam a vilag vezeto hatalmainak
soraba emelkedik. Husz-harminc ev mulva ez a gremium az Egyesult
Allamokbol, az EU-bol, Japanbol s talan Oroszorszagbol fog allni.
Ekkor Kina szamara varhatoan egy iszlam hatalom lesz a legalkalmasabb
arra, hogy segitsen Pekingnek ellensulyt kepezni legfobb rivalisaival,
Amerikaval es Europaval szemben.

Moszkvanak szinten fol kell mernie, mik lesznek az erdekei a 30 evvel
kesobbi vilagban. Kina szamara kedvezo volna, ha Moszkva ugy
dontene, hogy hosszu tavu erdekei egy Nyugat-ellenes szovetseg fele
orientaljak. Csakhogy egy eurazsiai orszag aligha fog erre az
allaspontra helyezkedni. Oroszorszagnak ugyanis hosszu tavon joval
tobb felnivaloja van egy megerosodo Kinatol, mint a Nyugattol.
Igy Moszkva eseteben a Nyugattal szembeni fustolges (Kinaval
ellentetben) mindenkeppen csak rovid tavunak igerkezik.

Dorogman Laszlo

* Az orosz-kinai kapcsolatok fel evszazada *

1949. oktober 2. Moszkva, egy nappal a kikialtas utan, elismeri a Kinai
Nepkoztarsasagot.

1950. februar 15. A Szovjetunio es Kina baratsagi es kolcsonos
segitsegnyujtasi szerzodest kot. Moszkva mintegy 160 ipari
beruhazas megvalositasahoz nyujt segitseget Kinanak.

1950-53 A ket orszag kozosen segiti a koreai haboruban az Eszakot.

60-as evek kozepe A viszony lehul, mert Peking es Moszkva egyarant
vezeto szerepre torekszik a kommunista vilagon belul.

1969. augusztus A kozos tavol-keleti hatar menten vivott veres
osszecsapasok a viszony melypontjat jelzik.

1982. december Parbeszed kezdodik a kapcsolatok normalizalasarol.

1989. majus Gorbacsov pekingi latogatasa alatt megallapodas szuletik a
viszony rendezeserol.

1991. majus Jiang Zemin moszkvai latogatasa alatt egyezmenyt irnak ala
a keleti hatarszakasz pontos kijeloleserol.

1992. december Jelcin Pekingbe latogat.

1993. szeptember A kozos hatar nyugati szakaszat rogzito egyezmeny
alairasa.

1994. szeptember Jiang Zemin Moszkvaban alairja Jelcinnel a partneri
viszonyt szentesito nyilatkozatot, valamint azt a megallapodast,
amelynek ertelmeben a felek ezentul nem iranyitjak egymasra
atomfegyvereiket.

1995. majus A II. vilaghaboru befejezodesenek 50. evfordulojan
rendezett moszkvai megemlekezesen reszt vesz a kinai elnok is.

1996. aprilis Jelcin ujabb pekingi utja. Vendeglatoival, valamint a
kazah, a kirgiz es a tadzsik elnokkel bizalomerosito intezkedesekben
allapodnak meg a nehai szovjet-kinai hatar menten.

1997. aprilis Jiang Zemin elnok ismet Moszkvaban jar; Jelcinnel
alairja az uj vilagrendrol szolo kozos nyilatkozatot, tovabba
megallapodas szuletik a hatar menten allomasozo fegyveres erok
csokkenteserol.

A domolykot nemcsak az atlagemberek, de meg a zsirhorgaszok nagy resze
is elobb gondolja mondjuk legendas ciganyzenesz-dinasztianak, mint
annak, ami, vagyis halnak. Marpedig a domolyko hal, sot a magyar
pisztrang, ami azert erdekes, mert vannak - igaz, kis letszamban -
szuletett hazai pisztrangok is. A domolyko egyebkent kisebb a "rendes"
pisztrangnal, viszont nagyobb a csukanal, ugyhogy meglehetosen nehez
felszippantani.

Szarazedzesre a pakozdi majalis "sporthorgaszat" pavilonjaban kerult
sor, ahol engedelyezett doppingszer - rizlingfroccs - hasznalata mellett
sikerult harom, az elso nyeremenyosztalyba tartozo fapontyot kifogni,
amelyeknek csereerteke egy muanyag vizilopersely, egy rozsaszin
plussnyul, valamint egy kepeslap formatumu szuletesnapi udvozlet
volt. A domolykora utazo horgasz nem a hal miatt valasztja a magyar
pisztrangot, sokkal inkabb a technika es a lelemenyesseg szamit. A
domolyko ugyanis a Velencei-tohoz hasonlo allovizek mellett a sebes
vizu patakokat is kedveli, es igazabol az a palya, ha ilyesfajta
foldrajzi fogalombol sikerult kifogni egy-egy megtermett peldanyt. A
patakban horgaszonak allando mozgasban kell lennie es egy pillanatra
sem lankadhat a figyelme. A kellokeppen elszantak szamara egy
Velencei-to csupan kitero lehet, az erogyujtes allomasa, hiszen az
igazi cel, a Gaja-patak elereset olyan akadalyok nehezitik, mint a
Szekesfehervar hataraban allo City bufe. A szunyoghalokkal
alcazott helyen puffancsba kitett retkes (legyunk igazsagosak: es
savanyu kaposztas) rantotthusszeruseg jelenti a hamburgert,
utbaigazitaskent pedig azt mondjak, "ugy jutnak el Bodajkra, hogy
mennek, es akkor ki lesz irva, hogy Bodajk, es akkor ott befordulnak",
viszont a haz vegeben hasznalt Ikarus buszt is lehet vasarolni.

A meglehetosen kemeny probatetelt kovetoen utra keltunk, de nem
vartuk meg, hogy ki legyen irva az, hogy Bodajk, turelmetlenebbek
voltunk, es mar Mohanal lekanyarodtunk. Csupan egy kegyetlenul ronda
hidon kellett athajtani, es maris a Gaja-patakhoz erkeztunk. A tiszta
vizben csak nagy ritkan bukkan fel egy-egy margarinosdoboz, viszont
hemzsegtek a domolykok. A viz csobogasa megnyugtatott, akkor meg ugy
tunt, nagyszeru delutan elebe nezunk: idealis idojaras,
lelkesedes, megfelelo felszereles, rutin, szoval semmiben sem
szenvedtunk hianyt. Kulonosebben az sem zavart, hogy a patakparton
felsorakozo es a legvaltozatosabb felszerelesekkel (Jeee
Raktararuhaz - Szekesfehervar feliratu nejlonzacskotol a
zsebpecaig) rendelkezo sporttarsak gunyos mosollyal vettek tudomasul,
hogy itt vannak a pestiek, bebujnak a bokor moge, es ugy csinalnak a
botjukkal, mintha ostort suhogtatnanak. Pedig eppen ez a koreografia a
lenyeg, a domolyko ugyanis ovatos duhaj, nem eleg, hogy eszreveszi a
horgaszt, de meg a haverjait is ertesiti, tehat meg kell teveszteni,
el kell bujni, sot meg arra is figyelnunk kell, hogy ne vessunk
arnyekot, es lehetoleg ne egy parducrozsaszin dzsoggingban
latogassuk a terepet.

A bujocska mellett a mulegyeknek jut meg fontos szerep a domolykozas
soran, ilyenkor majus elejen nincs jobb egy-egy hazilag elkeszitett
tegzeslegy-csalinal. A technikai resz abbol all, hogy uszik a horogban
vegzodo mulegy, a hal pedig megkivanja, "folnyul" erte, es ezt a
pillanatot kell a horgasznak megragadnia.

Sotetedett mar, amikor vegre belattuk, vannak a vilagon ennel
egyszerubb dolgok, raadasul a domolyko-riadolanc is jobban mukodott
a megszokottnal. A helyiek mar regen leleptek a zacskoikkal,
zsebpecaikkal, a varju nagysagu szitakotok is nyugovora tertek,
amikor vegre hazaindultunk. A kocsi csomagtartojaban ot kozepes
meretu domolyko lapult nedves abroszba bugyolalva, mint het es fel
(!) ora alatt megszerzett horgaszzsakmany.

- legat -

Mielott meg valaki abba a hibaba esne, hogy valasztasnak gondolja azt,
ami Nagy-Britanniaban majus elsejen tortent, szogezzuk le az elejen:
a toryknak korulbelul annyi eselyuk volt a kormanyon maradasra,
amennyi egy disznovagason a malacnak van arra, hogy a bollert tuszul
ejtse, majd szereny valtsagdij birtokaban helikopteren tavozzek
Panama fele.

Az, ami bekovetkezett, a legvadabb munkasparti almokat is felulmulja.
A 179 kepviselonyi parlamenti tobbseghez hasonlot keveset latott
Nagy-Britannia modern tortenelme (az eredmenyekrol lasd keretes
anyagunkat). A Munkaspart vezetoi es strategai meg a valasztasok
ejszakajan is szolid 40-50 foben gondolkodtak, annyiban, amennyivel meg
biztonsagosan el lehet kormanyozni az orszagot. Amikor Tony Blair
kozep-angliai valasztokeruletebol, Sedgefieldbol ejfel utan
London fele autozott, es valamelyik szarnysegedjenek pageren sorra
erkeztek be a hirek a legbiztosabbnak tuno tory valasztokeruletek
elesterol, a Labour vezetoje allitolag azt hitte, izetlen trefarol
van szo csupan. De nem. Hajnali 3 ora 13 perckor bejelentettek, hogy a
Munkaspart megszerezte a 330. mandatumat is: ebben a pillanatban lett
meg az a tobbseg, amelynek birtokaban a New Labour egeszen bizonyosan
kormanyt alakithat. A Piccadilly Circuson ekkor kigyulladt az orias
neonreklam: Labour Victory! Nem sokkal ezutan Nagy-Britannia uj
miniszterelnoke a Royal Festival Hall es hivei elott arrol beszelt,
hogy uj hajnal koszont az orszagra. Mikozben tenyleg hajnalodott. Ez
az "uj hajnal"-dolog, ez valami sztenderd lehetett amugy, amit a Labour
PR-strategai agyaltak ki, mert, a teveben mutattak, majd mindegyik
gyoztes munkasparti jelolt evvel kezdte a beszedet. Eleg rohejesen
hangzott a kabe hetvenedik "uj hajnal" majus masodikan hajnalban.
Megis, sokan sirtak.

Europa bosszut all

Arrol, hogy mikor es miert indult hosszu utjara az a vodor szen,
amely most a konzervativ part es szemelyesen John Major volt
miniszterelnok fejen landolt, megoszlanak a velemenyek. Charles Moore, a
Daily Telegraph cimu oskonzervativ napilap - a helyi Uj Mao,
mondhatnank, ha nem lenne az allitas nyilvanvalo blaszfemia es a
brit demokracia oktalan megalazasa - vezeto szerkesztoje szerint 1992.
szeptember 17-en, amikor Nagy-Britanniat kinyomtak az Exchange Rate
Mechanismbol, es ezzel minden, amit John Major az europai integracio
es a brit gazdasag fellendulesenek osszefuggeserol mondott,
hiteltelenne valt. Az ERM-bol valo kenyszeru tavozas munkahelyek
ezreibe kerult, raadasul utana bebizonyosodott, hogy sokkal gazdagabbak
vagyunk kivule, mint benne, allitja Moore, akinek arcan harom nappal a
valasztasok elott egyebkent az oszinte retteges, mi tobb, a panik
jegyeit veltuk felfedezni. De ha mar itt tartunk, a szerkeszto, az
euroszkeptikusnak nevezett politikai iranyzat egyik sajtocapaja az
eredendo bunt meg regebbre datalja, egeszen pontosan akkorra, amikor
Nagy-Britannia alairta a maastrichti szerzodest, es ez az egesz ceco
Europaval veszelyes fordulatot vett. Es bar Nagy-Britannia
kormanyfojet ekkor meg Margaret Thatchernek hivtak, ez a
konzervativok Europa-ellenes szarnyat, koztuk a Daily Telegraphot mit
sem zavarta abban, hogy aktivan utaljak Tha-tcher utodjat, John Majort.
A Daily Telegraph peldaul erezheto kejjel szamolt be valamikor a
kampany utolso ket heteben arrol, hogy 231 tory kepviselo tett
nyilatkozatot: soha, semmilyen korulmenyek kozott nem tamogatjak
Nagy-Britannia csatlakozasat a kozos europai valutahoz - mikozben
Major meg mindig a "varjunk, es majd meglatjuk" politikajat hirdette.
(A 231 kepviselo egyebkent a nyilatkozatert cserebe szereny anyagi
tamogatasban reszesult egy Sykes nevu milliomostol - ha valakit
erdekel, 300 fontert mar lehetett tory kepviselot kapni, bar a
kiarusitas egyelore veget ert.) Persze lehet, a zsigeri utalat
nemcsak Major Europa-politikajanak, hanem szemelyenek is szolt. A volt
miniszterelnok, akit otthon nyugodt szivvel lehetett fikazni a volt
Jugoszlavia ugyeben elkovetett bunos mulasztasai meg ugy
altalaban, a Ka-Europaval szembeni tartozkodas miatt, az itteni
palyan egeszen maskepp fest. A London egyik legrosszhirubb
negyedeben, Brixtonban akut szegenysegben felnott, szereny
szarmazasu self-made-man, aki 16 eves koraban befejezte iskolai
tanulmanyait, hogy aztan lelemenyessegenek es szivossaganak
koszonhetoen epp abban a partban csinaljon karriert, ahova elvben a
legkevesbe valo lett volna; raadasul ugy, hogy egy nyilvanvaloan
tul nagy kabatot kellett magara oltenie 1990-ben (a Margaret
Thatcheret), mikozben a part mogott allo tarsadalmi osztalyok
szoszoloi titkon es kevesbe titkon parvenunek, politikai ertelemben
pedig majdnem arulonak gondoljak - ez a palya ohatatlanul nemi
tiszteletet ebreszt a szurke kis ember irant. Akit legalabb annyira a
sajat partja csinalt ki, mint az ellenzek.

A Kiralysag sorsa

A panik tehat, ami a torykat hatalmaba keritette, eppugy szol a
multnak (hogyan engedhettuk ezt?), mint a jovonek. Mi lesz a parttal
most? Es mi lesz velem? Es mi lesz az Egyesult Kiralysaggal? Mert ami
miatt a toryk az elmult harom hetben nagyon aggodni birtak, az az
Egyesult Kiralysag sorsa volt.

Merthogy egyreszt Europa, es a brusszeli hivatalnokok, es a
szuverenitas, es a brit parlament virtualis megszunese, es a font
megszunese - a tory euroszkeptikusok ugy gondoltak, hogy ha ezt a
kartyat kirazzak a kabatujjukbol, az euroszkeptikusnak gondolt brit
kozvelemeny az utolso pillanatban meg meggondolja magat, es rajuk
szavaz. A masik, amivel a valasztokat ijesztgetni akartak, az Egyesult
Kiralysag belso szethullasa volt. A Munkaspart korabban a brit
alkotmanyos berendezkedes komoly reformjat helyezte kilatasba, aminek
egyik fontos eleme a helyi onkormanyzatok megerositese, a
regionalizacio, valamint a skot es a walesi parlament letrehozasa
lenne. A konzervativ valasztasi retorikaban igy a Munkaspart ama
erokent jelent meg, amelyik egyreszt kiszolgaltatja Nagy-Britanniat a
jovendo foderalis Europanak, masreszt belulrol szetbomlasztja az
orszagot. Am ez csak az utolso ket hetben tortent igy, nagyreszt
annak koszonhetoen, hogy a konzervativ vezetok egy resze es maga John
Major sem hitt ebben a sok suletlensegben. A konzervativ part
megosztottsaga akkor valt napnal is vilagosabba, amikor az
Europa-barat volt penzugyminiszter, Kenneth Clarke hulyesegnek
(rubbish) nevezte ezeket a hulyesegeket, es amikor John Major vegso
ketsegbeeseseben varatlanul bejelentette, hogy a kozos europai
valutahoz valo csatlakozas ugyeben, ha oda kerul a sor, a konzervativ
frakcio tagjai ugy szavazhatnak majd, ahogy nekik (es nem a
partvezetesnek) tetszik. A konzervativok, meg mielott a gaz Europa
tonkretehette volna az Egyesult Kiralysagot (ami ugyebar regi alma
neki: a normannok es a vikingek ota, Napoleonon, majd Hitleren at a
Borussia Dortmundig es Jacques Santerig), Europa miatt vegleg
tonkretettek magukat. Mert ne higgyuk, hogy csak egy elfuseralt
PR-operaciorol van szo. A Konzervativ Part, a hagyomanyos angol
nacionalizmus partjanak tobbsege, ha tehetne, most mar tenyleg
hagyna az egesz csatlakozast a francba, dacolva mindenfajta
racionalitassal es valasztoi akarattal. Amivel elsosorban persze
magukat buntettek volna: angol deszantosok nem szalltak volna meg
mondjuk Hollandiat akkor sem, ha a toryk gyoznek, es az EU elobb-utobb
megunja, es kivagja oket a hora. Viszont az is igaz lehet, hogy a
bezarkozo Anglia elobb-utobb igen kellemetlen hellye valna az ott
lako nem angolok szamara; es hogy a nagyobb skot fuggetlenseg
kategorikus tagadasa elobb-utobb egy ujabb Ulstert szabaditott volna a
vilagra. De majus masodika ota mar majdnem mindegy, hogy a toryk mit
hagynanak a francba, es mit nem.

A toryk nem jartak jobban a masik adu aszukkal, a gazdasaggal sem.
"Britain is booming" - Nagy-Britannia viragzik, hirdettek uton-utfelen.
Az inflaciot 2,5 szazalek korulire szoritottuk le, a
munkanelkuliseg rohamosan csokken, a gazdasag novekszik, az altalunk
privatizalt nagyvallalatokban hirtelen rend lett - mi kell meg, he? Hogy
a valasztok statisztikat olvassanak, az kellett volna meg, meg hogy
elhiggyek oket - de a fellendulest tul kevesen ereztek a borukon
is ahhoz, hogy evvel a szoveggel messzire lehessen vitorlazni. A gazdagok
gazdagabbak lettek, es a szegenyek is gazdagabbak lettek - allitottak a
toryk, es ezt a tarsadalom jelentos hanyada (kozel harmada, allitjak
baloldali ertelmisegiek), akik egyaltalan nem lettek gazda-gabbak az
elmult tizennyolc evben, viszont tobb adot fizettek, es kevesebb lett a
munkajuk es a nyugdijuk, akik onhibajukbol vagy onhibajukon kivul,
koruk vagy iskolai vegzettseguk, borszinuk vagy remenytelen
lecsuszottsaguk miatt nem tudtak elni az egyeni boldogulas ama
lehetosegeivel, amit a thatcherizmus kinalt, nyilvanvaloan pofatlan
hazugsagkent konyveltek el.

Az a magas, fekete fiatalember peldaul, aki rongyos, hosszu kabatjaban
a valasztas elotti szombat delelott Brixtonban, a metromegallo
elott azt kiabalta, hogy a "lazadas most kezdodik", biztos nem hitte
el, hogy o is gazdagabb lett.

Guns of Brixton

A Clash nevu tanczenekar altal is megenekelt Brixton, ha emlekszunk
meg ra, Del-Londonnak az a negyede, amelyet jobbara feketek laknak, es
ahol 1981-ben es 1985-ben a helyiek autokbol es kirakatokbol rakott
jelzotuzekkel probaltak felhivni a kormany es a balszerencsejukre
arra tevedok figyelmet a romlo bunozesi es munkanelkulisegi
mutatokra. Brixton azota sem lett nagy baratja a konzervativ kormanynak
- epp ezert nem kis batorsag kellett ahhoz, hogy Vauxhall korzet
konzervativ jeloltje (idetartozik Brixton is), egy bizonyos Richard Bacon
nevu fiatalember odaalljon "harci taxijaval" (Bacons Battle Taxi) a
metromegallo, a Brixton tube ele a sarokra, es a szombat delelotti
bevasarlokat megprobalja jobb belatasra birni. Richardnak (aki
civilben egy belvarosi PR-cegnel dolgozik, es a magyar lanyok,
asszonyok feltetlen rajongoja) husz perce van, hogy helyreusse az
elmult tizennyolc evet, ennek megfeleloen siet is, meg uvolt nagyon,
hogy lesz munka, meg hogy mennyire fontos a toryknak oktatas,
egeszsegugy esatobbi. A bevasarlok korulalljak, es rohognek
rajta: akad nehany kerdezo is ("mit csinaltatok tizennyolc evig,
tessek, egy jot mondjal").

Valahonnan elokerul a korzet liberalis demokrata jeloltje, aki
tortenetesen fekete (Keith Kerr, "az orszag 50 legmagasabb beosztasu
fekete menedzsereinek egyike", allitja magarol a szorolapjan), es
aki most megall Bacon harci taxija elott, es rohog o is, es csak azt
kiabalja a megafonjan, hogy "ne hallgassatok ra, mert hazudik", meg hogy
"minden tory hazudik", meg hogy "Richard Bacon hazudik". Bacon hosies
erofesziteseket tesz, hogy elmagyarazza a hallgatosagnak, hogy milyen
gaz tervei vannak a Munkaspartnak a kamatlabakkal, meg miert lenne rossz
az aranyos valasztasi rendszer bevezetese: "Nezzuk peldaul Izraelt!,
tisztan aranyos rendszer, es tessek, nehany szelsoseges kis
partocska..." - es bar a jarokelok nem biztos, hogy pont Izraelt
indultak nezni, az ingyencirkuszt hatarozottan elvezik. Ekkor kerul elo
a hosszu kabatos, aki viszont egyaltalan semmit nem akar nezni,
fokent Richard Bacont nem, es ezert kitartoan azt uvolti neki az
arcaba, hogy "fuck off", meg "go away from here", meg "get the fuck out
from here". Bacon megprobal nem venni rola tudomast ("elnezest, de ez
a holgy kerdezett itt valamit, hozza beszelek"), de a hosszu feka nem
hagyja abba, jon valami haverja, az is be van allva, es mar ketten
uvoltik, hogy takarodj. A mosoly lassan lefagy a korulallok arcarol
is, a ket feka mar a taxi hutojet veri. "The riot starts now", adja ki
a jelszot szombat delelott a magas fekete ember, es a tomegbol
hirtelen eltunnek a haziasszonyok. Richardot, becsleseim szerint harminc
masodperccel azelott, hogy levernek, Keith Kerr vegul kimenti a
csoduletbol, es betuszkolja a taxiba: az ifju tory kettesbol indit. A
hamuszurkere valt liberalis demokrata jelolt aztan csak annyit mond a
Narancsnak, hogy Richardnak eszre kellett volna vennie magat: tul sokaig
maradt.

No, hat ez az.

Es kik jonnek utanuk?

Battersea Del-Londonnak az a negyede, ahol a Munkaspartnak mindenkeppen
nyernie kell, ha kormanyt akar alakitani. 1992-ben a konzervativok
gyoztek itt, de viszonylag kis tobbseggel - Battersea ezert most
munkasparti "target seat" lett, vagyis olyan valasztokerulet, amit a
Labour kinezett maganak. A helyi kampanyba nagy energiakat fektet mind a
ket part: mindket tabor vagy tucatnyi onkentese terkepezi fel a
terepet hetek ota, jarjak a hazakat, es faggatjak az itt lakokat, ki
kire szavazott ot eve, es kire akar most, es miert, es gyozkodik
oket eroteljesen. A Labour jeloltje, Martin Linton civilben a Guardian, a
kozepbal napilap ujsagiroja; 1994-ben peldaul adott egy cikket a
Nepszabadsagnak, meseli, amiben a kozvelemeny-kutatasok alapjan meg
a valasztasok elott megjosolta, hogy az MSZP-nek 210 kepviseloje lesz
a parlamentben, de ezen nem csodalkozunk, mert ebben az orszagban az az
egyik szepseg, hogy nagyon sok okos ember foglalkozik nagyon hulye
dolgokkal nagyon magas szinten. (A Nepszabadsag a cikket nem kozolte
egyebkent.) Linton delutanonkent maga is utra kel, hogy otthonukban
gyozze meg a habozo szavazokat. Ilyenkor bekopogtat a mit sem sejto
lakosokhoz, hogy helo, en vagyok az on munkasparti jeloltje, kerem,
mondja el, mi a baja. Vagy: mit tud a Munkaspart celjairol? Vagy:
tudja-e azt, hogy a toryk meg akarjak szuntetni az allamilag garantalt
nyugdijakat? Vagy: hat nem felhaborito, amit a toryk az
egeszsegugyben muveltek? Ellenben, ha rank szavaz, az biztos, hogy nem
kell majd egy mutetre annyit varni. Vagy: en is tory csaladban nottem
fel, ettol meg barkibol lehet kesobb rendes ember. Vagy: kerem,
legalabb azt hallgassa meg, hogy... kapd be. Az onkentesek azokat
keresik, akik meg nem dontottek, Linton a tuti munkasparti szavazokra
es a tuti torykra a leheto legkevesebb idot pazarolja (erre kulon ember
figyel). Az onkentesek listat vezetnek arrol is, hogy ki akar a
Munkaspartra szavazni. Ennek a szavazas napjan lesz jelentosege: ha
valaki kozuluk megsem megy el valasztani, azt az onkentesek
otthonaban keresik fel, es figyelmeztetik arra, hogy a partnak szuksege
van ra is. Linton egyik segitoje, egy oszes haju, ertelmisegi
kullemu ferfi negy nappal a valasztasok elott igen szkeptikus:
Battersea-be sokan koltoztek be az utobbi idoben, fokent Chelsea-bol,
a folyo tulpartjarol, es fokent gazdag kozeposztalybeliek. Akik
soha nem szavaznanak a Labourre. A "grassroot" kampany persze fontos, de
igazan csak az orszagos fordulat segithet rajtuk. Amiben meg mindig nem
tudja, hogy bizik-e. De inkabb nem, mint igen.

Pedig bizhatott volna. Majus elsejen Martin Linton ot es fel ezer
szavazattal kapott tobbet, mint konzervativ ellenfele. Fenyes gyozelem
volt: de azon az ejszakan ezen mar nem is csodalkozott senki.

Ertuk hazudtak

A Munkaspartnak tulajdonkeppen csak arra kellett vigyaznia, hogy ne
rontson el semmit. A kozvelemeny-kutatasok szerint mar vagy harom eve
15 szazalekkal vezetnek: es tobbe-kevesbe ennyivel is nyertek. A
kampany alatt szemmel lathatoan nagyon ugyeltek arra, hogy ne mondjanak
semmit: nem mondtak, hogy emelnek adot, de nem is zartak ki; nem
mondtak, hogy elfogadjak a kozos valutat, de azt sem, hogy nem
fogadjak el (vegul mind a ket part azt igerte, hogy nepszavazast
irna ki rola), nem mondtak, hogy lesz skot parlament, de azt sem, hogy
nem lesz (a Labour nepszavazast igert errol is, igaz, a gondolatot
tamogatja), es nagyon, nagyon melyen hallgattak a gazdasagrol, aminek
talan az lehetett az oka, hogy jobb otleteik, mint a toryknak, nekik
sincsenek vele kapcsolatban. A privatizaciot eszukben sincs
visszacsinalni, a szabad piacnak nagy baratai. Foderalis Europat ok
sem akarnak, hazafiak ok is; sot ok sokkal hazafiabbak lesznek, mint a
toryk voltak, ok majd "Europa szivebe viszik be" Nagy-Britanniat: az
Egyesult Kiralysag megint nagyhatalom lesz. A Munkaspart akart a
legjobb Konzervativ Partnak latszani a kornyeken, es ez, ha nem is
tul rokonszenves, talan ertheto. A hagyomanyos - es kiveszofelben
levo - szavazobazisuk, az eszak-angliai es skociai munkasosztaly
szavazatait igy is, ugy is megkapjak: ha viszont ujakat akartak
szerezni, muszaj volt egy kanyart tenniuk a kozeposztaly
also-kozepso fertalya, Del- es Kozep-Anglia, az egyeni
vallalkozok, a small business, sot a big business fele is. A New
Labourrol, az Uj Munkaspartrol a kampany alatt az derult ki, hogy
ideologiai osztalypartbol sikeresen alakitotta at magat
szavazatmaximalo politikai szervezette. Mikozben, allitjak ok, az
eredeti ertekeik mit sem valtoztak. Sot: epp azert van most rajuk
szukseg, hogy eme eredeti ertekeiket - ugy is mint tarsadalmi
szolidaritas es felelosseg, az elesettek es a szegenyek felemelese,
egyenlo lehetosegek az oktatasban - szem elott tartva tompitsak a
Thatcher-korszak okozta szocialis katasztrofat - magyarazta a Narancsnak
Neal Ascherson, az Independent on Sunday publicistaja.

Es a Munkaspart ekozben ugyesen vedekezett es ugyesen tamadott.
Tony Blair nagyon tudta azt kiabalni a nagygyulesein, hogy "I love this
country! This is a great country! This will be a great country!";
emlekezetes marad tovabba az a munkasparti reklamfilm, amiben az angol
nacionalizmus egyik jelkepe, egy buldog kampanyol a New Labour mellett.
Sikerrel igyekeztek minimalizalni a szakszervezetek jelenletet az
eletukben: a toryk hiaba probaltak utni rajtuk avval, hogy ha egyszer
a szakszervezet penzeli a Labourt (mint ahogy a szakszervezetek valoban
tobb millio fontot koltottek a Munkaspart kampanyara), majd pont nem
szolnak bele a gazdasagpolitikaba: meg annyi hatasa sem volt ennek a
konzervativ offenzivanak, mint amikor 1995 keso oszen Walesa elnok
predikalt a "voros hidrarol", melynek Kwasniewski elnokjelolt
mogul vigyorog rut pofaja. Andrew Puddephatt, a Charter 88 nevu, az
alkotmany megreformalasaert kuzdo civil szervezet vezetoje (lasd
interjunkat) pedig arrol szamolt be a Narancsnak, hogy a Munkaspart
egyes vezetoi (akik kozul azelott tobben is rendszeres resztvevoi es
tamogatoi voltak a rendezvenyeiknek) nyomatekosan kertek oket: a
kampany alatt duguljanak el, es ne nagyon reklamozzak a programjukat. (A
Charter 88 egyebkent ennek pont az ellenkezojet csinalta, a rend
kedveert.)

Es a New Labour, mikozben torysitani igyekezett magat, es Tony Blair a
privatizacio soran magukat halalra kereso milliomosokkal vigyorgott a
kamerak elott (peldaul Richard Bransonnel, a Virgin ceg
tulajdonosaval), szemermetlenul es halalos hatekonysaggal hazudott az
igazi torykrol. Peldaul azt, hogy fogyasztasi adoval sujtanak az
elelmiszereket es a ruhazati cikkeket (nem igaz), hogy privatizalnak a
nyugdijalapokat, aminek kovetkezteben az idosek elvesztenek a
nyugdijukat (nem igaz), hogy penzt akarnak elvonni az egeszsegugytol
(nem igaz) es a tobbi. (A Munkaspart kampanyat es strategiajat
egyebkent a Clinton-kampanyok veteranjai segitettek kidolgozni - es
feltehetoleg nem ez volt az utolso kapcsolat az amerikai demokratak es a
New Labour kozott.) Az Uj Munkaspart kampanyan lehet fintorogni: de
lehet bizni is abban, hogy a britekert hazudtak, es nem ellenuk. Most
lett ot, de inkabb tiz evuk: ahhoz, hogy egy ekkora tobbseg egy
ciklus alatt elolvadjon, tenyleg nagyon hulyenek kellene lenni. Van ido
kiserletezni.

Egy este Lambethben

Richard Baconnel a mondott brixtoni eset utan a nagy nap ejjelen
talalkozunk ismet, a lambethi varoshazan, ott, ahol a ket
valasztokerulet, Vauxhall es a szomszedos Streatham szavazatait
osszeszamlaljak, majd pedig az eredmenyeket kihirdetik. A lambethi
varoshaza kosztol megbarnult falu, rosszul megvilagitott nagytermeben
hosszu asztaloknal szorgos kezek bontogatjak az urnakat, szortirozzak
a szavazolapokat, es tekerik oket otven darabonkent rolnikba: a
munkaspartiakat pirosba, a konzervativokat kekbe, a liberalis
demokratakra leadottakat sargaba. A rolnikat fatalcakra helyezik, es a
fatalcakat egymasra: a magassagukbol lehet kovetkeztetni arra, hogy
melyik jelolt vezet. De Vauxhall es Streatham miatt nem izgul senki:
mindketto stabil munkasparti korzet, mindig is az volt, hat meg most.
Annal erdekesebb, ami az orszag tobbi reszen tortenik. A BBC monstre
elo adasa arrol szamol be ejjel egy korul, hogy a Munkaspart mar
115 mandatum korul jar, a toryk hetnel. Az elso addig tory
mandatumot egy Angliaba ferjezett nemet no, Gisela Stuart szerzi meg a
Munkaspartnak: az ellene kampanyolo konzervativ jelolt arra biztatta a
valasztokat, hogy semmikeppen se szavazzanak egy "Kraut"-ra. Az addig
biztosnak tuno tory korzetekben is tarol a Labour: elesik a konzervativ
hadugyminiszter, Michael Portillo, az euroszkeptikus jobboldal titkos
remenysege - es mivel nem ju-tott be a parlamentbe, partbeli
karrierjenek is vege, ot evre legalabbis. Exeterben az ifju Ben
Bradshaw, a BBC bevallottan homoszexualis volt riportere szarra-huggya
veri azt a decens konzervativ urat, akinek kampanyaban a legfontosabb
elem a "buzi Ben" szofordulat volt: Bradshaw a koszonto beszedeben azt
mondja, hogy ez a valasztas a bigottsag elleni valasztas volt.
Lambethben a hosszu asztalokon mar hegyekben allnak a piros rolnik. A BBC
riportere a teveben azt kerdezi Portillotol: a burokpoharat kiitta-e
mar, vagy meg var vele. Ugyan, Jeremy, feleli Portillo, es mosolyog. A
Munkaspart huszoneves lanyokat visz be a parlamentbe. A torykat kozben
a valasztok kisoprik Skociabol es Walesbol. A nagyvarosokbol. A
torykbol jelentektelen, videki partocskat csinalnak a valasztok.
Het volt miniszteruket szavazzak ki a parlamentbol. Lefejezik a
Konzervativ Partot. Lambethben a munkasparti onkentesek nem hisznek a
szemuknek. Aztan amikor megis, nagyon kiabalnak. A Hale-Boppon biztos
nyertetek volna. Hahaha. A liberalis demokratak leginkabb reszegek:
ejjel fel ketto utan ketten kozuluk kis idore elhiszik azt a kosza
hirt, hogy valahol a skot hatar menten egy bizonyos Mr. Frankenstein
nyert (Munkaspart). A toryk a ruhatari pulton ucsorognek,
cigarettaznak, pedig nem szabad. De nem szol rajuk senki.

Ejjel kettore nyilvanvalova valik, hogy Nagy-Britannia holnaptol
ujrakezdi a sajat tortenelmet. Aztan a lambethi tanacshazan
unnepelyesen kihirdetik a ket megvalasztott kepviselo nevet.
Vauxhallban egy Hooey nevu munkasparti asszony nyer, Richard Bacont meg
a liberalis demokrata jelolt is megveri haromszaz szavazattal.

Pedig milyen bator, jo fiu volt.

Ejjel haromkor hazaindulunk. Bacon felajanlja, hogy csatataxijan
hazavisz. Nem latszik rajta, hogy kulonosen megviselte volna a sajat
veresege. Ezt a helyet a partkozpont mar elore leirta: Vauxhallban a
toryk csak veszthetnek. De ot ev mulva mar jobb korzetet fog kapni. A
konzervativoknak most nagy szukseguk lesz a fiatal, tehetseges
kaderekre.

De Richard Bacon aggodik. A volant csapkodja. "They will fuck it up. They
are Socialists." El fogjak cseszni. Mert szocialistak.

Pedig nem fogjak.

Bojtar B. Endre

(London)

* Andrew Puddephatt, a Charter 88 igazgatoja *

Magyar Narancs: Melyek azok a teruletek, ahol onok szerint a
legsurgosebb lenne a brit alkotmanyos rendszeren valtoztatni?

Andrew Puddephatt: Negy teruleten tartjuk szuksegesnek a
valtoztatasokat. Az elso a parlament maga, amelyet meg kell reformalni
ahhoz, hogy hatekonyabb legyen mind a torvenyhozas folyamata, mind a
kormany ellenorzese. A parlamentet is demokratizalni kell: a Lordok
Hazat, ahova a tagok orokosodes vagy kinevezes utjan jutnak be,
el kell torolni, es egy demokratikusan valasztott masodik hazzal kell
helyettesiteni. Masodszor az egyszeru allampolgarok jogait a
torvenyek erejevel kell megvedeni. Elsosorban a tudashoz, az
informaciohoz valo jogot tartjuk fontosnak: az informaciot arrol, hogy
hogyan kormanyoz minket a kormanyunk. De torvennyel kell szavatolni egy
sor emberi jogot is, amelyek tiszteletben tartasara a tavozo kormany a
nemzetkozi emberi jogok alairasaval ugyan garanciat vallalt, de a
hazai jogrendszerunk nem tartalmazza oket. Harmadsorban a Westminsterben
koncentralodo hatalom decentralizalasara van szukseg. A parlament
tulsagosan sok dontest tart a sajat hataskoreben. Ezeknek a
jogkoroknek nagy reszet delegalni kell, szetteriteni az egesz
orszagban: a leendo skot es walesi parlamentnek, az angliai regionalis
kormanyzatoknak. Nagy-Britannia nagyon sokszinu orszag: kulonbozo
nemzetek es kulonbozo kulturak, kulonbozo regiok hazaja. Es
ennek tukrozodnie kell a politikaban is. Negyedszer pedig ugy veljuk,
hogy felul kell vizsgalnunk es lehetoseg szerint meg kell
valtoztatnunk a valasztasi rendszerunket. A jelenlegi ugyanis nem
garantal olyan parlamentet, amely teljes mertekben reprezentativ lenne.
Aranyos valasztasi rendszert szeretnenk bevezettetni.

MN: Miert nem eleg reprezentativ a jelenlegi brit parlament?

AP: A jelenlegi rendszerben minden egyes valasztokorzetben az a jelolt
nyer, aki a legtobb szavazatot kapja: ez a "first-past-the-post" elve.
Fuggetlenul attol, hogy abszolut ertekben mennyi szavazatot kapott. Az
1930-as evek ota nem volt olyan brit kormany, amelyik az osszes szavazat
abszolut tobbsegevel nyert volna valasztast. Harom olyan kormany,
amelyik atformalta a brit politika arculatat, az 1906-os liberalis, az
1945-os szocialista es az 1979-es konzervativ az osszes szavazat
kisebbsegenek a birtokaban kerult hatalomra. Nagy-Britanniaban
nincsenek meg az erett demokraciakban szokasos alkotmanyos
ellenorzesi es egyensulyi mechanizmusok. Nagy-nagy hatalom kerulhet
olyan emberek kezebe, akik nem elvezik a tobbseg tamogatasat, es ez
nagy feszultsegeket okoz a tarsadalmunkban. Sokan rendszeresen nem jutnak
parlamenti kepviselethez, ami ahhoz vezet, hogy elmegy a kedvuk a
szavazastol, a politikaban valo reszveteltol, mert ugy erzik, hogy
ugysem szamit, mit csinalnak. A kozvelemeny-kutatasok szerint a
szavazok 60-65 szazaleka szivesebben latna egy aranyosabb rendszert a
mostaninal.

MN: Fo koveteleseik kozott emlitette a decentralizaciot is. Miert
van erre szukseg? Mi tortent ebben a tekintetben a konzervativ
kormanyok tizennyolc eve alatt?

AP: Az elmult 15-20 evben oriasi hatalom koncentralodott a
Westminsterben, a brit parlamentben. Nem eloszor tortenik ez
egyebkent, a haboru utan a szocialistak ugyanezt muveltek. Elvettek
a hataskoroket a helyi kormanyzatoktol es azoktol a helyi valasztott
testuletektol, amelyek addig a helyi energia- es vizszolgaltatasrol
gondoskodtak, az iskolakat es a korhazakat uzemeltettek. A kormanyzo
part kezebe ily modon oriasi hatalom koncentralodott. Ez nem kedvez a
demokracianak, de rossz gyakorlati szempontbol is: egyetlen
intezmenyhalozat nem birkozhat meg ilyen komplex feladatokkal egy
gazdag, modern allamban. Ennyi adatot lehetetlen kezelni es feldolgozni
egyetlen kozpontban. A harmadik erv pedig az, hogy mi egy gazdag es
sokszinu orszagban elunk. A yorkshire-ieknek peldaul, akiknek a
mindennapi eletukben sajatos gondokkal kell szembenezniuk,
termeszetes, hogy sajatos identitasuk alakul ki, amelyik masmilyen,
mint, teszem azt, a cornwalliake. A skotok kulon nemzet sajat,
kulonallo nemzeti kulturaval es intezmenyekkel.

MN: Onok szuksegesnek tartjak tehat azt, hogy letrejojjon a skot
parlament?

AP: A legteljesebb mertekig. A mi tarsadalmunk soha nem elt at
demokratikus nepi forradalmat, es ezert az alkotmanyunk megrekedt a
XVII. szazadi fejlodesi fokon, amikor a parlament volt a szuveren, a
kepviselok egy csoportja, es nem mi, a nep. Es ez a jog szerint igy
maradt mind a mai napig. A szuverenitas hordozoja egy intezmeny, a
szuverenitas mintha egy dobozban lenne elrejtve a parlament elnokenek a
szeke alatt. De az igazi szuverenitas nem ott van, hanem a nepnel. A
skot parlament letrejottevel eloszor fordulna elo, hogy a
szuverenitas mintegy megoszlik, elosztodik Nagy-Britanniaban, es nem egy
helyen koncentralodik. Es ha ez a kulturalis fordulat bekovetkezik,
konnyebben ertenenk meg azt is, hogy mit jelent megosztani a
szuverenitast Europaban anelkul, hogy az europai hatalmak
beavatkoznanak a gazdasagunkba - ami nagyon sokaknak fenyegeto
perspektiva.

* Eredmenyek *

A 659 fos brit parlamentben a Munkaspart 419 helyet szerzett (1992-ben, a
legutobbi valasztasokon 271-et), a toryk 165-ot (1992-ben 336-ot), a
Paddy Ashdown vezette liberalis demokratak 46-ot - 26 hellyel tobbet,
mint 1992-ben. A Skot Nemzeti Part (SNP) az eddigi harommal szemben most
hat kepviselovel rendelkezik majd, a walesi autonomista Plaid Cymru
neggyel, mint eddig. Uj part lesz a Westminsterben a Sinn Fein, az IRA
politikai szarnya, ket kepviselovel, koztuk a part vezetojevel,
Gerry Adamsszel. A maradek helyek egyeni jeloltek birtokaba kerultek. A
szavazatok abszolut szamat tekintve azonban mar korantsem ilyen
meggyozo a Labour folenye. A viszonylag alacsony, 71 szazalekos
reszvetelnek koszonhetoen (1992-ben az osszes szavazasra jogosult 78
szazaleka valasztott) Tony Blairnek 13 millio-hatszazezer szavazat
eleg volt a foldcsuszamlashoz, a "landslide"-hoz - John Majornek 1992-ben
14 millio szavazattal is csak 21 fos tobbsegre futotta.

Sot a haboru utani brit valasztasok torteneteben mar az is
elofordult, hogy ennyi szavazattal egyaltalan nem lehetett valasztast
nyerni. Szazalekban kifejezve a Labour az osszes szavazat 44, a
Konzervativ Part 31 (9,7 millio szavazattal), a liberalis demokratak 17
szazalekat szereztek meg - az a teny, hogy az osszes szavazatot
tekintve a Labour cirka egyharmados folenye a konzervativokkal szemben
ket es felszer annyi munkasparti kepviselot juttatott be a
parlamentbe, a brit valasztasi rendszer "furcsasaganak" vagy inkabb
premodern kretenizmusanak tudhato be. A Munkaspart egyreszt
fantasztikusan jol koncentralt a toryktol megszerezheto
valasztokorzetekre es a habozo, illetve atpartolo szavazokra,
masreszt sok korzetben jol mukodott a Munkaspart es a liberalis
demokratak helyi szovetsege, a "tactical voting" (aminek a kormanyzatban
termeszetesen nem lesz folytatasa). A toryk veresege egeszen
elkepeszto meretu: szamszeruen legutobb 1906-ban volt meg ennel is
kevesebb kepviselojuk (157), szazalekban kifejezve meg soha nem kaptak
ilyen keves szavazatot ebben az evszazadban. Meglepo a liberalis
demokratak kituno szereplese, bar sokra evvel sem mennek a
parlamentben. Az angol politikaban a koalicio szinte ismeretlen
jelenseg, meg kulonben is, milyen marha beszelne koaliciorol egy 179
fos parlamenti tobbseg eseten.

Amely tobbseg oriasi hatalmat koncentral a Labour vezetesenek es
miniszterelnokenek a kezebe. Tony Blairnek igazabol nem kell majd
torodnie avval, ha egyes felelotlen kormanyzati elemek, netan a
szakszervezethez vagy a skot es walesi fuggetlenedesi mozgalomhoz
kotodo munkasparti kepviselocsoportok, esetleg a munkasparti
euroszkeptikusok tulsagosan pattognanak: politikatechnologiai
ertelemben mindig lesz kit kivel vagy kikkel helyettesitenie. (Skocia
hetven-egynehany kepviselot kuld a Westminsterbe, nagy tobbsegukben
munkaspartit.) A kormanytobbseg fenntartasanak erdekeben kotott
elvtelen kormanyzati kompromisszumokra nem lesz tehat szukseg. Tony
Blair tobbe-kevesbe ugy formalhatja at a brit politika alkotmanyos
kereteit es ugy targyalhat Europaval, ahogy akar. A kerdes mar csak
az, hogy mit is akar igazan.

Tony Blair Munkaspartjanak elsopro gyozelme a brit valasztasokon
alighanem onigazolo, diadalittas kijelentesekre ragadja tersegunk
posztkommunista baloldali partjainak vezetoit, akik minden bizonnyal
igyekeznek majd szemet hunyni azon teny folott, hogy a modernizalodott
Munkaspart eppen korabbi szakszervezetbarat politikajanak, klasszikus
baloldali hagyomanyanak az atertekelesevel erte el eddigi legnagyobb
sikeret. A tortentek fenyeben erdemes gorcso ala venni nagyobbik
kormanypartunk, az MSZP es a szakszervezetek viszonyat - ez ugyanis
jelentos mertekben befolyasolja a honi baloldal jovojet.

1990-ben az allampart jogutodjakent nem sokkal korabban megalakult MSZP
sulyos vereseget szenvedett az elso szabad valasztasokon, ezt
kovetoen pedig a konzervativ kormanyoldal es a liberalis ellenzek
gettoba szoritotta a nyomaszto mult terhet cipelo szocialistakat. Az
elszigeteltsegbol a part a politikai inga visszalendulese idejen
kezdett kitorni, amikor az MDF-kormany hatalmi arroganciajatol es
dilettantizmusatol megcsomorlott tarsadalomnak mar egyre nagyobb
resze gondolt nosztalgiaval a rendszervaltas elotti korszakra. Ettol
kezdve az MSZP szamara a liberalis ertelmiseg megnyeresere iranyulo
torekvesek mellett (Demokratikus Charta) a posztkommunista
szakszervezettel, a Magyar Szakszervezetek Orszagos Szovetsegevel
(MSZOSZ) valo egyuttmukodes nyilt vallalasa is kifizetodo
vallalkozassa valt.

Kolcsonosen elonyos szovetseg

E kapcsolatban a legnagyobb szakszervezeti tomorules ismet a
transzmisszios szij regrol ismert szerepet jatszhatta, hiszen
tagsagan keresztul a politikai baloldal mellett sorakoztatta fel az
atalakulassal elegedetlen munkavallalok szeles tomegeit. A szabad
valasztasokat koveto idoszakban az MSZOSZ is nehez helyzetbe kerult,
am elsosorban a komoly politikai erzekrol tanubizonysagot tevo
vezetonek, Nagy Sandornak koszonhetoen a szervezet tulelte a nehez
eveket. Sot a pluralis szakszervezeti viszonyok mellett is kepes volt
megorizni vezeto helyet a kulonfele erdekkepviseleti tomorulesek
kozott. 1993 tavaszan, a tarsadalombiztositasi onkormanyzatok
valasztasakor szuletett MSZOSZ-siker mar elorevetitette az MSZP egy
evvel kesobbi abszolut gyozelmet. Az MSZOSZ szamara ilyen
korulmenyek kozott azert volt fontos az egyuttmukodes, mert
parlamenti kepviselethez jutva azt remelte, hogy jelentos mertekben
befolyasolhatja a torvenyhozo es a vegrehajto hatalom mukodeset.
Az 1993 nyaran megjelent, elhiresult MSZP-hirdetes gesztus volt a
szakszervezetek altal kepviselt munkavallalok irant. A Horn Gyula
partelnok szignalta szoveg mai kisgazda stilusban igert fut-fat az
atalakulas veszteseinek, mikozben a celok megvalositasanak
modjarol es forrasairol szemermesen hallgatott.

Hintapolitika

A hirdetes nyoman kialakult parton beluli vita meg a valasztasi
gyozelem elott jelezte, hogy az MSZOSZ-szel valo egyuttmukodes
szamos konfliktus forrasa lehet. Ennek ellenere 1994 elejen alairtak
az MSZP es az MSZOSZ szocialista-szocialdemokrata platformjanak a
megallapodasat, amelynek nyoman Nagy Sandor az MSZP liberalis
ihletesu hivatalos gazdasagpolitikajat kidolgozo Bekesi Laszlot
megelozve a part orszagos valasztasi listajanak masodik helyet
foglalhatta el.

A Horn-kormany megalakulasa utan a miniszterelnok folytatta a gazdasagi
valsagkezelest kovetelo liberalis es a valsagkezelest elveto
szakszervezeti erdekcsoport kozti hintapolitikat. Mindez kozismert
modon vezetett a kormany kilenc honapos semmittevesehez, Bekesi
bukasahoz, majd a Bokros-csomag sokkolo brutalitasahoz.

Az elkerulhetetlenne valt stabilizacio vallalasaval Horn Gyula
atlepte a Rubicont. Ha ugyanis betartja az MSZOSZ-platformmal kotott
megallapodast, akkor nincs Bokros-csomag, s a kormany nem folytat a
szakszervezeti erdekekkel szoges ellentetben allo gazdasagpolitikat.
Horn donteseben az is jelentos szerepet jatszhatott, hogy a kormanynak
nem sikerult megkotnie a munkavallalok es a munkaadok kepviseloivel
a valasztasi kampanyban csodafegyverkent emlegetett
tarsadalmi-gazdasagi megallapodast.

Megteveszto retorika

Hosszabb ideje furcsa nyilatkozathaboru zajlik a szakszervezetek es az
MSZP kozott. A szocialistakkal szovetseget kotott MSZOSZ-platform
folyamatosan azt hangoztatja, hogy elegedetlen a megallapodas
vegrehajtasaval, ezert azt ujra kellene targyalni. Az MSZP vezetoi a
biralatok ellenere azt hangsulyozzak, hogy baloldali partkent
tovabbra is strategiai szovetsegesuknek tekintik a szakszervezeteket.
Azt a tenyt viszont senki sem akarja kimondani, hogy a stabilizacios
gazdasagpolitika elfogadasaval az MSZP altal dominalt kormany
felbontotta az MSZOSZ-szel kotott strategiai szovetseget. A
szakszervezeteknek tett, gyakran nem is jelentektelen engedmenyek - a
liberalisnak tartott uj alkotmany megfurasa, Bokros Lajos megbuktatasa
stb. - nem valtoztatnak ezen. Hornnak ugyanakkor sikerult a margora
szoritania a korabban lehetseges rivalisakent is emlegetett Nagy
Sandort.

A kovetkezo idoszak egyik nagy kerdese, hogy az 1998-as valasztasokra
sikerul-e megujitani az MSZP es az MSZOSZ-platform szovetseget. A
negy evvel ezelotti helyzettol elteroen azonban ma nem latni
vilagosan, hogy a felek mit kinalhatnak egymasnak cserebe a
tamogatasert. A maganszfera ternyeresevel ugyanis alaposan
leertekelodtek a kozalkalmazotti szferat kepviselo szakszervezetek,
melyek tevekenysege kimerul a reformok szivos ellenzeseben es a
minden evben visszatero koltsegvetesi alkukban.

Az MSZOSZ-lobbi

E lobbi hatalmat ma mar nem annyira az erdekkepviseleti szervezetek,
mint inkabb a kolosszalis vagyon folott rendelkezo tb-onkormanyzatok
iranyitasanak koszonheti. A kormany a legnagyobb lakossagi bankokkal
is osszefonodo tb-onkormanyzatok korrupciogyanus es reformellenes
elitjenek a kedveert olyan "aldozatokra" is hajlando volt, mint
peldaul Bokros Lajos lemondasanak az elfogadasa - a legutobbi
Simsa-Cser-osszecsapas azonban azt mutatja, hogy a kabinet turelme is
veges.

Ha a kormany valoban komolyan gondolja a "nagy eloszto rendszerek"
reformjanak a folytatasat, akkor elkerulhetetlenul konfrontalodnia
kell a gazdalkodasat kezben tartani keptelen tb-vel. Ez a konfliktus
minden bizonnyal megviseli majd a szocialista partot. Am a modern
szocialdemokrata partta valas utjan - ha valoban ezt valasztja - a
mostani MSZOSZ csak kolonc lehet az MSZP nyakan.

Kovach Marton

Christina Viragh iro, mufordito

A legkulonosebb regeny, ami '56-rol es kovetkezmenyeirol szol, egy
haromeves ember szenzualis tudataval - igy jellemezte Nadas Peter
Christina Viragh Unstette Leute (Ingatag emberek) cimu muvet. A
Romaban elo svajci irono, aki heteves koraban, 1960-ban hagyta el
szuleivel Magyarorszagot, az elmult evekben Nadas ket konyvet es
Kertesz Imre Sorstalansagat forditotta nemetre, mostanaban pedig
Kornison es Krudyn dolgozik.

Magyar Narancs: A Konyvfesztivalon Nadas Peter elmeselte, hogy amikor
egy recenzio hatasara elolvasta Unstette Leute cimu regenyet,
rogton ugy erezte, megtalalta nemet forditojat. Az on reszerol
hogyan zajlott ez a tortenet?

Christina Viragh: Sokkal kevesbe romantikusan. Oszinten szolva csak
arra emlekszem, hogy a kiado egeszen banalisan megkerdezte tolem, nem
erdekelne-e ennek vagy annak a Nadas-szovegnek a forditasa. Az elso
teljes konyve, amit leforditottam, a Parbeszed volt, de elotte mar
elkezdtem forditani par novellajat. Nemet nyelvteruleten ez
altalaban igy kezdodik. Ajanlhat persze a fordito is, de amig nem
annyira ismert, addig ez nem nagyon megy, mert nem biznak benne elegge.
Most, hogy kisse jobban ismernek, mar en is proponalhatok konyveket,
par kiado fel is kert, ha latok valami erdekeset, szoljak.

MN: Krudyt peldaul on javasolta?

CV: Igen. A voros postakocsi es nehany rovidebb elbeszelese
megjelent nemetul, de abszolut nem ismerik, fogalmuk sincs, hogy ki
Krudy.

MN: Atultetheto az o nyelve?

CV: Remesen nehez. Nem is tudom, hogy mibe kezdek bele. Felig
orultseg, de meg kell probalni, annyira fontos lenne, hogy Krudyt
ismerjek nemetul. Egyaltalan, nagy hianya a nyugati kulturanak, hogy
nem ismerik Krudyt. Megprobalom, talan sikerul, talan nem.

MN: Mit tud majd kezdeni az olyan nevekkel, mint peldaul Rezeda Kazmer?

CV: Nem is tudom, hal' istennek abban a konyvben, amibe belekezdtem, nincs
Rezeda Kazmer... de szuksegem lesz egy magyar Krudy-specialistara, aki
segit nekem.

MN: Hogyan all Kornis Mihaly Napkonyvevel?

CV: Rosszul.

MN: Mikorra kell elkeszulnie vele?

CV: Januarra. Nagy problema elott allok.

MN: Hogyan lehet nemetul visszaadni Kornis muvenek pesti zsido
aurajat?

CV: Nem tudom. Megprobalok valamit csinalni belole ugy, hogy az
megiscsak autentikus szoveg legyen, de ezt a pesti aurat egyszeruen nem
lehet... van persze a nemetben is kollokvialis beszed, de nem ezen a
szinvonalon, nincs ez az auraja. Komolyan nem tudom, mit csinaljak vele,
meg ki kell talalnom. Probalkoztam a szlenges beszeddel, amit
Nemetorszagban hasznalnak, de durva lett, nem stimmelt. Lehet azert jo
szoveget csinalni belole, de Pest egy kicsit ki fog esni belole. A
forditasnak vannak hatarai.

MN: Nadasnal mi jelentette a legnagyobb problemat?

CV: A nagyon komplex mondatai. Es ahogy osszehuzza a gondolatokat,
kihasznalva, hogy milyen szintetikus nyelv a magyar. De megoldhato,
miutan Nadas nagyon reflektaltan ir, en pedig kovetem a reflexiot.

MN: Azt mondjak, az on uj Sorstalansag-forditasa nagyban hozzajarult
Kertesz Imre regenyenek mostani sikerehez. Miben mas az on
forditasa, mint az evekkel ezelotti?

CV: A problema az volt, hogy az elozo fordito tulsagosan ifjusagi
konyvkent kezelte, nem erzekelte, hogy itt megiscsak egy felnott
beszel a gyerek mogott, valahogy nem vette eszre ezt a nagyon lakonikus
hanghordozast.

MN: A forditas soran konzultal az irokkal?

CV: Persze, ez fontos. Ugy szoktam csinalni, hogy vegigforditom a
konyvet egy verzioban, es akkor megbeszelem veluk a felmerult
problemakat.

MN: Talan hulye kerdes, de tudnak hasznos dolgokat mondani?

CV: Eppenhogy nem hulye kerdes, komplex kerdes ez, mert az iro
mindig sajatos perspektivabol latja a muvet - nem mindig egyszeru
ez, de persze ettol meg sokkal erdekesebb lesz a dolog. Egeszen mas,
mint egy szakertovel, aki egy-egy irohoz nagyon ert, ha az ember
toluk kerdez, a valasz mindig sokkal rovidebb es egyszerubb lesz,
amivel nem azt akarom mondani, hogy jobb is.

MN: Zsuzsanna Gahse szerint a magyarrol nemetre forditas egyik
nehezsege, hogy magyarul sokkal tomorebben lehet fogalmazni. On szerint
mintha ez nem lenne akkora problema.

CV: Attol fugg. Az itt felolvasott Nadas-szoveget eleg konnyen
lehetett rovidre venni, de ha eredetileg nem igy van irva, sokkal
nehezebb. De nem katasztrofa, ha egy kicsit hosszabb lesz a nemet szoveg.

MN: Mi az oka, hogy sajat irasainal a parbeszedek magyarul jelennek
meg a fejeben, a szoveg tobbi resze nemetul?

CV: Sok figura es sok szituacio nekem Pesten van, magyar, egyszeruen
magyarul gondolom magamban ezeket a rovid dialogusokat. Ha valtozik a
szinhely, nemet vagy svajci lesz, akkor persze nemetul is beszelnek.
Hetevesen kerultem ki svajci nemet kornyezetbe, es nem ereztem
idegenul magamat, rogton megtanultam a nyelvet. Imadom a nemetet, ez
sose volt problema szamomra. Sok masban persze nagyon is tudja idegennek
erezni magat az ember Svajcban, de gyerekkent - mert a gyerek nem akarja
tudni, hogy mas, asszimilalodni akar, en meg pont ugy beszeltem, mint
a tobbiek - nem realizaltam az idegenseg tenyet, ami azert kesobb
elojott, es az elso konyvemben (Unstette Leute - a szerk.) le is
irtam. Ebben sok oneletrajzi elem van, de az egesz fikcio, nem
oneletrajz.

MN: Nadas Peter a magyar irodalom reszenek nevezte a konyvet, ont meg
magyar ironak, pedig nemetul irta.

CV: Ez bok volt, nagyon orultem neki. Abbol a banalis okbol, hogy
nemetul irok, egyszeruen nem mertem arra gondolni, hogy en magyar iro
is lehetnek. Sokat jelent ez nekem, mert a konyveim nagy reszben mindig
Magyarorszagon jatszodnak, es a szovegben is erosebb a magyar
mentalitas, mint a nemet. Ez az elso het evbol fakad, ami donto ido
volt. Akkor nem vettem eszre, hogy rossz volt kiszakadni, sokkal kesobb
jott fel, bar nem direkt formaban, hogy ez megiscsak traumatikus
elmeny.

MN: Mi koze volt a csaladja emigraciojahoz Hruscsovnak?

CV: Megmondom oszinten, en se tudom egeszen pontosan, nem sokat
beszeltunk errol, foleg mert apam nagyon koran meghalt. Csak annyit
tudok, hogy apam, aki Brusszelben volt diplomata, ismert egy belga
szocialista partvezetonot, aki ismerte Hruscsovot, es valahogy ennek az
osszekottetesnek koszonhetoen kapott a csaladunk kiutazasi
enge-delyt. Visszajonni nem lehetett persze.

Szonyei Tamas